Esztergom és Vidéke, 1902

1902-08-24 / 67.szám

— Bányászok búcsúja Doroghon. Szent István napján ünneplik a bányáa-iok, védszentj üknek, Borbálának ünnepét, melyet az idén is fényesen ültek meg bányászaink. Isteni tisztelettel vette az ünnepély kezdetét, melyen úgy a Dorog Ó-bányatelep és Dorog Ujbányatelep, valamint a Tokod Ó-bányatelep bányászai egyenruhában, saját zászlóik alatt zene­karral jelentek meg, mintegy 500-an Pauk Rezső és Tettesért Rajmund bányafelügye­lőkkel élükön. A misét Pelczer Lipót esperes plébános mondotta fényes segéd­lettel, mely után szónoklatot hallgattak. A kiválóan szép, tartalmas színezetű szónoklatot Prohászka Ottokár dr. mondta, a ki Dorogon — irja tudósítónk — kitűnő szónoklataival minden kor nagy feltűnést keltett. Ezúttal is in­tette a bányásznépet vallásosságra, ha­zaszeretetre, példás családi életre, józan gondolkodásra, jellemszilárdságra, eset­leges követeléseinek békés uton — a szociális tanok mellőzésével — való elé­résére, a jó könyvek és újságok olva­sására és egyszerű takarékos, józan életre. Délután a bányatisztek nagy része Tokod-Obányatelepre rándult ki a hol dijtekézés, dij-céllövészet és vig sö­rözés mellett nagyon kedélyesen mulat­tak. Este görögtüz-kivitágitás volt. — Vihar. Sz. István napján, az esti órákban, óriási szélvihar dühöngött vá­rosunkban, mely sok kárt okozott. Szám talán helyen tövestől tépett ki fákat, igy a kis-Duna mellett két régi akácfát, majd a fakereskedés előtt lévő hatalmas topoly-fák közül egyet annyira megin­gatott, hogy körülötte a föld megrepe­dezett, miért is kivágatását rendőrségünk elrendelte, nehogy egy hasonló orkán akár emberben, akár épületben kárt te gyen. A városban számtalan ablakot csapott ki, s zúzott össze, mig a határ­ban, a gyümölcsfákban tett nagy kárt. — Lőgyakorlat. Katonaságunk f. hó 29 én a strázsahegyi lövöldénél éles töl­téssel lőgyakorlatot tart. • — Átvonulás. Perbetére menet a 13-ik huszárezred szeptember i-én, mig a 16-ik 3-án vonult át városunkon. — Vizbefuli katona. Szent István nap­ján délután a Marcalban fürdött Gregs­marik János 26. gyalogezredbeli 15. szá­zadhoz tartozó katona s társai szeme­láttára a vizbefult. Huszonkét éves nős ember volt. — Vásárbetiltás. Alispánunk a f. hó 25-én, hétfőn Párkányban tartani szokott szarvasmarha, juh, — kecske és sertés vásárt, a Köbölkuton fellépett ragadós száj és körömáfjás miatt betiltotta és felhívta a községek elöljáróit, hogy azt, a lakossággal tudassák. — A cséplőgép áldozata. A cséplő­gép évről-évre szedi a maga áldozait, melyeknek a legtöbb esetben a saját vi­gyázatlanság az oka. Annak esett áldo­zatául Laczkó János németszölgyémi le­gény is f. hó 21-én, kinek jobb lába­szárát a cséplőgép a lágyék tájékán teljesen összezúzta. Súlyos sérüléseivel a helybeli városi közkórházba szállították, hol is még a beállott éj folyamán sike rült műtétet végeztek rajta. — Gyújtogatás. Stern Herman lábat­lani lakosnak árpa szalma, bükköny és zabból álló kazala f. hó iő-án hajnali V* 3 órakor kigyulladt s elhamvadt. A tűz keletkezésének oka, a csendőrjárór jelentése szerént gyújtogatás. Stern ugya­nis Magács István nevü cselédjét a tűz kiütését megelőző napon megverte, ki tőle-megszökött s távozásakor azzal fe­nyegetődzött, hogy reggelre majd beszél véle. A nyomozás fonalait, nevezett cseléd­lek kis fia adta a csendőrség kezébe, KÍ e'mondta, hogy atyja éjjel felöltözött s elment. Az eső által meglágyított föld ben felismerték a cseléd csizmáinak lyomát s szakértőkkel meg is állapitot­.ák, habár a meggyanúsított mindent :agadott. A terhelő adatok alapján csend­Srségünk nevezettet azonnal letartóztatta, 1 átadta az ügyészségnek. A kár 670 íorona. — Jubileum. Jaulus és társa budapesti :zég mint a Haasenstein és Vogler hir­ietési iroda magyarországi vezérképvise­ője a napokban ünnepli fennállásának íuszonötödik évfordulóját; e jeles czég mszkeséggel tekinthet vissza negyedszá­zados eredményes működésére. Ábel Jó­zsef L., ki a czégnek megalapítása óta vezetője, működésével a közönség bizal­nát teljesen megnyerte és mind széle­sebb körökben terjesztve a hirdetési üz­letet az általa képviselt világezég hírne­vét nemcsak, hogy megóvta, hanem emelte is. Ábel József L. a cég jelenleg egyedüli tulajdonosa általános szeretet­nek és becsülésnek örvend ugy a hirdető közönség mint a zsurnalisztika körében és mindenki bizalommal fordul a veze­tése alatt álló intézményhez. REGE. Üvöltve szált a szél tova, Yad harsonára kelt, Sikongva hordta szerteszét A szűzi hópehelyt. Mig ment az ifjú, ment sze­[gény A lányt keresni fel, Viharral, árral szembe szállt, Küzdött keservivel. Kern volt hatással semmi [rá, Borult derült az ég, De már, a mit utóbb látott, Azon siránkozék. Belépve a kidűlt kapun, Szivében bú fakadt, Törött gerenda széltiben Hevert a hó alatt. Se nyom, se jel, hogy élne az, Kiért úgy szenvedett. Hó födte házuk ablakát, Baglyok tanyája lett. Midőn kutatta a lakót — „Uram, ki volna itt ?" ... Ekép felelt a kérdezett, Keresztbe téve karjait. — „Uram I ki laknék itt ma­Egán, E végzetes helyen? . . . A vértől festett szirtfokon Embert se lát szemem. Tündérleány lakása volt, Kihalt lakója már, Éjente néha még azért Alakja ki-s be-jár. Ha jól tudom csalatkozott: Talán ön mást keres? A tündér este megjelen, Ifjú legényre les. Kit arra vet balvégzete, Nyugalmát veszti el, Kínok között, -miként az [árny Jár-kel keservivel. Szegény erdész leánya is Halálát itt leié, Ahogy kereste kedvesit, Szive szakadt belé. Az ég urára esküdött, Kiért szülőt feledt. Megcsalni nem fogom S mégis feledve lett. soha Magába zárkózott a leány, Kit sorsa üldözött; E ház halál tanyája lett, Kivel frigyet kötött. Azóta itt csak csend honol. Ki hozta hát ide ? Hossz szelleme, balvégzete Sodorta ennyire ? Siessen innen el, hamar, Hol boldogabb lehet, Keressen ennél biztosabb, Nyugodtabb menhelyet."— kath. tanítók fsegélyalapjának központ bizottsága e hét keddi napján tartj« meg segély és ösztöndíj osztó ülését dr. Walter Gyula elnöklete alatt. Az egy házmegyék részéről kijelölt három taj egyik kiküldöttje Kittenberger István ka nonok, az alap tagjainak pedig egyil képviselője Szentgyörgyi Ferenc magyar sooki kántortanító. A gyűlést megelőze napon az alapszabályokat revidiáló bi zottság tartja ugyancsak értekezletét melynek tárgya a vallás- és közokt. ml niszteriumnak leirata. — A magyar kath. tanítók tanügy tanácsa és százasbizottsága a f. hó 26 és 27-re tervezett gyűlését szeptembei hó 15 re, a római zarándok-utat megelőzi napra halasztotta el. — Az >Eötvös alap* központi és osztó bizottsága f. hó 19-én, kedden tartott2 szokásos évi közgyűlését. A gyűlés lefo lyásának legérdekesebb részletét képezte a segélyek kiosztása, az ösztöndijak ado mányozása és a tanítók házába való ta­nítók gyermekeinek felvétele. Dacára an­nak, hogy az alap a tanítóknak az alappá szemben viseltető közönbössége miatt a fen tartás nehézségeivel küzd, majd az összes k'rvényezőkkielégitésl r nyertek. És valóbar rejtély, hogy a tanítók, kik minduntalar a megélhetés és gyermekeik iskoláztatása fölötti aggodalmakat, küzdelmeket han goztatják, oly megmagyarázhatlan közön bösséggel viseltetnek saját és gyermekeit iránt. Valóban jellemző, hogy a tanítóság javát előmozdító segély alapok, éppen 2 tanítóknál találnak oly nagy részvétlen ségre. — Iskolai beiratások, A vízivárosi nő nevelő intézet elemi és polgári iskolája ban a beiratások szept hó 2, 3, 4-éti délelőtt 8-12 óráig eszközöltetnek, a ma gán és pótvizsgák 2-án és a felvéte 4-én délután 2 órakor lesz. — A magyar kath. tanítók római za rándoklata. A jelentkezés határideje aug. 31-ike mindjobban közeledvén, ezut­tal és ismételten felhívja a rendezőség a lelkész és tanító urakat, hogy arra mi nél számosabban jelentkezni és minéi több résztvevőt toborozni szíveskedjenek Félreértések kikerülése végett tudatja 3 rendezőség, hogy a zarándoklatban min­denki részt vehet. Ennek kapcsán felem­iitjük miszerént gróf Majláth G. Károly erdélyi püspök két egyházmegyebeli ta nitót fog saját költségén fl-ik osztályor Romába küldeni. Gróf Zichy Gyula szol­gálattevő pápai kamarás, ki e hó vé­géig Tirolban piheni ki fáradalmait, e héten két levélben is felkereste a ren­dezőbizottság e'nökét, ami nagy figye­lemre valló gondosságot tanusit a zárán doklat rendezése iránt. Ép úgy O Emi­nentiája a bibornok hercegprímás is mind nagyobb figyelemben részesíti a zarándoklat mozgalmát, melynek sikere ismét egyik megnyilatkozása volna az együtt érzésnek. — Iskoiaszékl üiés volt f. hó 19-én, mely Burány Ferenc legutóbb megválasz­tott tanítót a buda utcai fiúiskolához osztotta be, hol az első osztályt fogja vezetni. A beiratások idejét a város ál­tal föntartott elemi iskoláknál szeptember hó 4—6. napjaira tűzte ki. Szeptember 7-én >Veni Sancte*, 9-én kezdődik a tanítás. A szent Anna-zárdai leányiskola elöljáróságát, felkérni határozta, hogy a gyermekek összetorlódásának elkerülése végett az iskola első osztályába 80 nö­vendéknél többet fel ne vegyen. Elvben kimondotta az iskolaszék, hogy egy ta­nítói és egy tanítónői állásnak államsc­gélylyel való szervezését ajánlani fogja a város közönségének. Az alkalmazandó tanítónő a szent Anna-zárdai iskola elöl­járóságának rendelkezésére bocsáttatnék. Az állásszervezése a város közönségé­nek 320 korona évi kiadásába kerülne. Az iskolaszék azt is javasolja a város közönségének, hogy ezen évi összeget ajánlja fel a zájda elöljáróságának az esetre, hogy az uj tanerő ellátását egész­ben magára vállalni hajlandó volna az elöljáróság, A tárgyalás ez iránt folya­matban van és még az uj tanév előtt a kérdés egyik vagy másik módon meg­oldást nyer. Az uj tan tónői állás szer­vezését a leánynövendékeknek a szent Anna-zárdai iskolában való nagy össze­torlódása teszi szükségessé. Az elmúlt iskolai évben is a három tantermfí is­kolát 272 növendék látogatta. Az új tanítói állás szükséges, hogy az elemi fiúiskolának most egyesilett V. és VI. osztályai szétválaszthatok legyenek. -primatia tisztikarát, s képviselve volt ; jbiróság, az adóhivatal s egyébb közha tósígunk. — Szabadságon. Haán Béla kezdi vá sár helyi törvényszéki albiró hat het szabadságát e hó 17-én kezdette meg me'yet Tinnyén tölt el. g. — Zárókő letétel. A kórházépitő bi­zottság pénteken tartott ülésében elha­tározta, hogy az uj kórház zárókövét szeptember í-én fogja elhelyezni. A; ünnepélyes actuson U eminentiája a her cegprimás személyesen lesz jelen. — Tanulmányút. Thaly István műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal fő­nő we, egy évi idő tartamra egész Euró paba és Afrikába szólló útlevél kiadásai kérelmezte. A külföldi utazás célja, isme rc!szerzés. — Tóth Ferenc városunk fia, ki egy éve működik Temesvár városánál, mini segéd levéltáros, a napokban nevezteted ki ugyanoda levéltárosnak. Varosunk szülöttének szép képzettsége inkább tal ílt méltánylásra az idegenben, mini idehaza, kinek kinevezése örömmel tölt el bennünket, mivel szülő városának csali dicsőséget szerzett. -—• Évi jelentés. Vettük a város pol­gármesterének az 1901 évről szólló jelen tését, melynek ismertetését lapunk leg­közelebbi számában kezdjük meg. — Lemondás. Nagy Antal reáliskola tanár, igazgatóvá történt megválasztása fo ! ytán, a kereskedelmi tanonciskolában elfoglalt állásáról lemondott, s a meg­üresedett helyre, Grusz Rajmund tanári ajánlotta. — A párkányi kántortanító választás Kedden lesz a nap, melyen a választás meg fog ejtetni. A választás iránt rend kivüi nagy az érdeklődés és az állásrs számos pályázó jelentkezett. Hisszük ho*y az iskolaszék a megválasztandóbai: nem a kántort, hanem az odaadó buz •góságtól, ügyszeretettől áthatott azt a pályázót fogja támogatni, ki a pályázód közül magaviselete, munkálkodása, tár sadalmi érintkezése és ezek teljébe val lásossága által emelkedik ki, mi egye dü'i biztositéka a jó tanítónak. Miként értesülünk, a többség Szokoly Istvár mellett foglal állást, kiben a felsoroltunk kellékek feltalálhatók s aki e mellett a paed, irodalom egyik szorgos művelője, — Követésre méltó hazafias tett' Andreics János a petrozsényi kőszénte lepek bányaigazgatója, ki egyszersmind az »Esztergom szászvári kőszénbányák" szakigazgatója is, a bányatelepeken, mát eddig 2000-nél több erdélyi székely bá nyamunkást alkalmazott, mi által biztosí­totta megélhetésüket, aVik e nélkül kereset­forrás hiányában biztosan kivándoroltak volna, s ezekből nevel derék, iparkodó magyar bányászokat. Andreics — mint rendkívül nagy és finom műveltségű szakember és kitűnő derék hazafi már eddig is országos hírnevet és elismerést vivott ki magának. — A győri kereskedelmi és iparka­mara közgyűlése. A győri kereskedelmi és iparkamara holnap 25-én délután 3 órakor tartja augusztus havi rendes köz­gyűlését Jerfy Antal kir. tanácsos elnök­lete alatt. A közgyűlés tárgyait Szend­rői Mór titkár készítette elő. A napirend fontosabb tárgyai közül kiemeljük a következőket : A kamarai kerület 1901. évi közgazdasági viszonyairól szóló je­lentés felterjesztéséről A kamarai szék­ház felépítésének kezdeményező lépése­iről. (A várostól kérnek ingyen telket.) A m. kir. honvédség 1903 évi szükség­leteinek beszerzéséről. A kerületi ta­nonc- és segédmunka-kiállításról. A fü zőkészitő-tanfolyamokról. A cipészipari szaktanfolyamok rendezéséről különös te­kintettel a győrire. Az állami támogatás ir ; nt beérkezett folyamodványok elinté­zéséről. Titkári jelentés az ügyforgalom ról. A fogyasztási szövetkezetek üzlet­körének szabályozása. (Az elnökség fel­terjesztése.) A végeladási engedélyekkel űzött visszaélések megszüntetése. (A győri kézmű- és rövidáru-kereskedők egyesületének véleményes javaslata.) Az egyeztető ügynökök működésköre. (A győri Lloyd kereskedelmi társulat véle­ményes javaslata.) A tárgysorozat több pontja, igy a többek között a szövetke­retek üzletkörének szabályozása, majd a végeladási visszaélések megszüntetése bennünket is érdekelnek, s igy felhívjuk helybeli kamarai kültagjaink figyelmét, az ülésen való megjelenésre. — Segély alap gyűlése. A magyar­országi latin és görög szertartású róm

Next

/
Oldalképek
Tartalom