Esztergom és Vidéke, 1902
1902-06-05 / 45.szám
ESZTERGOM es mm A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön, JÍLŐFIZETÉSI ARAK I Bgéní évre — — — — 12 kor. — öl. fél évre— — — — — 6 kor. — fll. .Jegyed évre — — — 3 kor. — fll. Egyes izám ára: 14 ül. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: C^ova a köziratok, előfizetősek, nyiltterek és hirdetések küldendő Buda^-utcza 485. szám. •I Kéziratot nem adunk viasza. Lesz-e halastó? ként 15 korona bért hozna tisztán s A város pénzügyi bizottsága azí^ egymaga a 210 hold területü elmúlt héten készítette elő a ha . halastó 3000 koronát biztosit, vagyis lastó ügyét a végből, hogy azzal a többet > mint mennyit a * egész, több ma délután tartandó városi közgyü . j ezer hold legelőtér hoz be ; felemlittelés foglalkozhasson. | tett, hogy a halastó adóalap lesz, Olvasóink bizonnyára várják, mi- j ame nyiben azil yen tógazdaságok III. szerint jelenteni fogjuk, hogy a bi . osztályú kereseti adóval rovatnak meg, zottság a halastó létesítését ajánlja \ továbbá, hogy a földmives-osztály éra közgyűlésnek, pedig nem. Azzal dekét mi sem sérti > mert a halastó a vaskalapossággal, amely bizonyos j legeltethető lesz, sőt annak vizébe ügyeink intézését jellemzi, agyon-1 delelőre is hajthatók az állatok, vényomták ezt az életrevaló tervet. jg ül > hogy a bérletidő leteltével olyan Csodálkoznak ? Ezen ugyan épen objektum birtokába jut a város telugy nincsen tűnődni való, mint azon, l Í esen in gy en > amely a vagyonleltár amikora katonai laktanyának a [ etekét 60—80.000 koronával fogja város kellő közepén való építését emelhetni. elhatározták, jóllehet tudták, hogy! Hát egy pénzügyi bizottságnak egy tucat ház — és telek — jóra-j ezek nGm argumentumok ? Igazán való adóalap — lesz megsemmi- \ érthetetlen tehát, hogy miért kivásitve. I natos, a tervnek napirendről való Ugyan kinek lehet az tisztes ma-, levétele ! De egyáltalában érthetlen gánérdeke, hogy az Öregtónak büz- a pénzügyi bizottság eljárása és hödt mocsora egészséges vizű tóvá határozata sőt formailag, egy képtealakittassék át ? — Egy bérlőnek \ lenség. de nekem, neked, a komámnak,! A pénzügyi bizottság előtt két meg a sógoromnak bizonnyára alternativa feküdt. A gazdasági, mint nem ; mert ott sem üzletet, sem gazdasági szakbizottság javaslata, korcsmát nem lehet épiteni, sem majd az érdekelt gazdaközönség azon pedig kisajátítások nem lesznek. — ajánlata, hogy azon esetre, ha a !gy gondolkozik az esztergomi ben- halastó nem létesül, hajlandók, minszülött. den egyes marha után, i koronáMegállapitjuk, hogy a pénzügyi val magasabb legelőbért fizetni, bizottságnak ezen ügygyei való fog-; Gazdasági szempontból, figyelemlalkozását teljes nem törődömség mel a marha tartó gazdaközönség jellemezte és, hogy annak tárgyalá- érdekeire, kedvező véleménnyel sánál a gyakorlati tapasztalás és a lett a halastó kérdése ellátva, mert praktikus felfogás teljesen érvénye-1 arról győződött meg a bizottság, sítetlenül maradt. j hogy a legeltetésnek kárára, a haMi a bizottság álláspontja? —A lastó egyáltalában nem lehet, földmives osztály vélt érdekeinek! A pénzügyi bizottság, melynek védelme. Csodálatos ! — Ezt az j feladata az volt, hogy a szőnyegen osztályt eddig senki nem védte, oda [ lévő kérdést pénzügyi szempontból volt dobva a kizsákmányolásnak,' vegye birálat alá, tul téve magát a számba se jött, sőt midőn közülük 1 gazdasági bizottság véleményén, egy-egy panaszra nyitotta a száját,'amelyet jegyezük meg, felülbírálni gúnyos hurrogással hallgatták azt el.! nem is kompetens és belátva azt, Mi történt tehát, hogy egyszerre hogy a gazdaközönség egy koronás Pál fordulása állott be ? — Mondják, hogy az elhatározás nem történt érdek nélkül. Kérdjük : miféle érdek ejthette hálójába egy szempillantás alatt a pénzügyi bizottságot akkor, midőn eléje tálalta az előadó p. ü. tanácsnok, hogy a város tulajdonát képező 1134 h. és 1377 Q öl kiterjedésű legelő most holdanként tisztán két korona 40 fillér hasznot hajt, mig a tó részére elfoglalandó 210 holdnyi terület holdanajánlata pénzügyi szempontból figyelembe nem vehető, akép határozott, hogy ha a gazdaközönség a marhának minden darabja után 3 koronával fizet többet, ugy a halastó kérdését elejti. Különös egy eljárási forma. A pénzügyi bizottságnak az volt feladata, hogy az előtte fekvő ügyben i adjon vélményt és nem az, hogy feltételesen határozzon és feltételezhetőségekre építsen, mert ha már határozatának meghozatalánál az előtte fekvő kész és praktikus javaslat egyszerű mellőzésével, bekövetkezhető dolgokra és feltételezésekre volt figyelemmel, úgy, ha lelkiismeretesen és gyakorlatilag gondolkodott, figyelembe kellett volna vennie azt, hogy jelenleg is mennyi legelőbér vész el, válik behajthatatlanná és, hogy annak felemelésével, nemcsak a 3 korona bértöbblet behajtása válik kétessé, hanem, hogy ezen felemelés még a felnem emelt legelőbér behajtását is kétségessé teszi. De ettől eltekintve, nagyon is figyelembe veendő azon körülmény, hogy az állatállomány évről évre fokozatosan hanyatlik s igy ha több is fizettetnék darabonkét, mégis évről-évre kevesebb jövedelme lenne a városnak, az állomány létszámának apadása folytán. De figyelembe veendő, hogy az 1134 hold legelőből csak 210 hold vétetnék el és, hogy a tóterületen való legeltetést, a bérlő szerződésileg biztosítja, majd végül az, hogy a befolyadandó halastó bérjövedelem egy része, a legelő javítására u. m. bokor irtás, fásítás stb. re fordíttatnék. Csodáljuk a pénzügyi, mint szakbiiottság álláspontját, mely a biztos és előre fizetendő bérrel szemben, a behajthatóságra bizonytalan természetű legelőbérnek ad elsőbbséget. Előre látható, hogy mi lenne vége, ha a három koronás javaslat elfogadtatnék. Papíron meglenne a városnak a jövedelme s midőn a behajtásra kerülne a sor, tömeges törlési javaslat lenne a fizetség, mert hisz a jelenlegi legelőbér ' is csak nagy nehezen hajtható be és az sem mind. Ezt követné a zúgolódás, hogy a város a tönk szélére juttatja polgárait, megvonja tőlük a megélhetés módjait s ez indok lenne aztán arra, hogy a halastó eszméjének megbuktatására. kieszelt rövid életű közbenső javaslat eltörlése mellett, visszaállitassék a status quo. Láttuk a legelőbér kérdésénél néhány év előtt, mily nagy hévvel szavazták meg az érdekeltek a bárca rendszert, mely szerént a legelőbér tele előre volt befizetendő s midőn a rejtett cél el volt érve, általános volt a feljajdulás, hogy a bárca rendszerrel a város a gazdaközönséget koldusbotra juttatja, ezt követte egy kérvény s a képviselőtestület megadta amit kért a gazdaközönség, törülte a bárcarendszert, de törülte a legelőbéreknek is nagyrészét, behajthatlanság indokából. A felhozottak azt hiszszük elégvilágosan szóllanak. Önmagát ámitja az, ki azt hiszi, hogy a gazdaközönség kárára, rovására volna a halastó. Kára, sem közvetlen, sem közvetve egyáltalában nem volna, csak haszna, mert hisz a saját terhein is könnyitene. Jól gondolják meg képviselőink mielőtt döntenének a kérdésben, mert ezreket dobnak el maguktól könnyelműen, a halastó elejtésével és viszont segíteni, egy fillérrel sem fognak azokon, kik csak önmagukat ámítják és ezzel a várost károsítják és rövidítik meg. Spectator. A város gazdasági kérdései. VI. Esztergom, június 3. A város képviselőtestületének, mely első sorban van hivatva arra, hogy a polgárok megélhetési viszonyaira nézve segitő kezet nyújtson, egyszersmind szoros kötelességét is képezi, hogy azon eszmét és irányt, melyet mi e lapok hasábjain felvetettünk s amely eszme és irány, általános helyesléssel találkozott, tárgyalásai keretébe felvegye és azt mihamarább megtestesíteni, követni iparkodjék. A város kezelése alatt álló s annak tulajdonát képező szántóföldek ez idő szerint 534 kath. hold és 1343 [ ] ölet tesznek ki. Nincs kétség berne, hogy ezt a most jelzett földterületet, e város föld és szőlőműveléssel foglalkozó kisgazdái, a legméltányosabb fizetési kötelezettség s határidő közt szivesen magukhoz váltják. Igazolják ezt a mult évben történt eladások, a mikor is láttuk, hogy egy-egy hold földért mily horribilis összegeket adtak, valósággal többet, mint a mennyi annak forgalmi értéke volt.
