Esztergom és Vidéke, 1902

1902-04-27 / 34.szám

A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Kfe£)elei)ik Vasárnap és csütörtökön. jfÍLŐKIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — \2 kor. — fll. fél évre— — — — — 6 kor. — fll. .Jegyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes teám ára: 14 fll. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterefc és hirdetések küldendő Széchenyi-tér, 880. szám. HM Kéziratot nem adunk viasza. t-#J~ Iskolai tornaversenyek. Erőteljes ifjúság, a nemzeti erő és nagyság alapja s éltető forrása. A legrégibb kor művelt népei ismerték a fenti elvnek igazságát. Ennek tudata teremtette meg a görögök nemzeti nevelését, melynek ez volt a jelszava: szép testben szép lélek képeztessék. E nevelési elv megvalósításának fő eszköze a gymnastika volt. Célja a testi erőnek ápolása, az akarat erélynek és tettre készségnek a legtökéletesebb fokra fejlesztése. Nevelési elvük öntudatos, melynek erkölcsi értéket kölcsönöztek az időközönként megtartott nemzeti ünnepek: a pythiai, olympiai, nemeai és isthmusi játékok. Bámulatosak a sikerek, melyet nevelési rendszerükkel elértek ; mert ez teremtette meg a marathoni és thermopilei hősöket. Műveltségük minden mozzanata ezen épült fel, mert belevitték a testi erő és szépség méltatását költészetük, festészetük és szobrászatukba. Amint ez iránytól eltértek, bekövetkezett a hanyatlás, majd a teljes megsemmisülés. Századokig hasztalan keresünk a testi nevelés terén haladást még a renaissance kora sem volt képes a nemzeteket e téreni tétlenségéből j felébreszteni. Nagy megrázkódások^nak kellett bekövetkezni, melyek végre a nemzeteket öntudatra ébj resztették. A francia forradalom ideijén a nemzeti convent szervezi az ; iskolai tornászást s kijeleli az irányt, melyen a test fejlesztésének haladnia kell. Ugyancsak a francia forradalom utáni szerencsétlenségek serkentik tevékenységre a földig alázott Poroszországot. Salzmann, Gutsmuths, Jahn, Spies egymásután emelik fel szavukat s a tornászat ügyét nemzeti ügygyé teszik. Végre az 1848-ban Magyarországba is eljut a haladás fuvallata, s ha nem is lett mindjárt 1 templom építése.*) irta: SZÁMORD IGNÁC. Rudnay, érseksége idejében, a bazilikára közel egy millió frtot költött, ezen kivül egyéb épitkezések is igénybe vették annyági erejét, ugy annyira, hogy a király már sequestrumot akart ellene elrendelni, mégis az ő szeretete Isten háza iránt s az ebból meritett áldozatkészsége nem ismert megállapodást. Hozzá fogott tehát a Szent-Anna templom épitéséhez s erre 80,000 frtot áldozott. A várostól csupán azt kérte, hogy a templom környékén lakó hivek homokot, vizet, követ szállítsanak s a város a szükséges téglának egy részét adja. A tanács 25,000 téglát fel is ajánlott. Az alapok ásását 1828. évi május 12-én kezdték, az alapkő letétele pedig július 2-án történt, mely napon maga a hercegpriraás végezte a szertartást nagy ünnepséggel. Az alap kőbe helyeztetett a többi közt Esztergom élén álló hivataios személyek névsorát feltüntető nyomtatvány, mely szerint a város birája volt : Tarkovics Vazul ; polgármestere: Falk János ; tanácsosok : Muzsik Ferenc, Jaksits Pál, Kollár Antal, Láng Lőrinc. A város plébánosa: Argauer Máté, a gimnázium igazgatója : Szeder Fábián ; a nemzeti iskola I. o»z*) Alkalomszerűnek láttuk a mai ünnepéy alkalmából, szerzőnek »Az esztergomi Szent-Anna templom és a vele kapcsolatos intézetek* cimű mnnkájából a templom épitését ismertetni, miután annak eredetére vonatkozó részét, lapunk mult évi 66. számában már közöltük. A szerk. táiyának tanitója: Gräffel Ádám, templomunk egyik legnagyobb jótevőjének, Graeffel János kanonoknak édes atyja ; ott szerepeltek a hatvanasok (sexaginta viratus) stb. Ez alkalomra kőre metszett emlékkép jelent meg Csintalantól, mely kép a templomot a tervrajz szerint ábrázolja. Ugyanez alkalomra az esztergomi szent Benedek-rendű gymnasium latin nyelvű ódát adott ki, melyben Rudnaynak nagy tetteit, különösen e templom épitése által szerzett érdemeit dicsőíti. Az alapkő letételétől három éven át, Packh János, primási építész vezetése mellett, nagy gyorsasággal folyt a munka, melyre Pór József, Pór Antal, a jelen-: legi esztergomi kanonoknak édes atyja ügyelt fel. Packh János bécsi származású fiatal építész volt, kire Khünel Pál, bécsi építőművész, a főtemplom tervezője, bizta az épités vezetését s ki sok érdemet szerzett nemcsak Esztergom két monumentális épületének, u. m. a főszékesegy- ] háznak és templomunknak épitése körül,

1 de nevéhez fűződik a pannonhalmi temp1 lom tornya s az ottani könyvtár épülete,; továbbá a főmegye három más temploma. Erdemeiért a füssi kurialis nemességet nyerte. A gyors, de emellett rendkívül szilárd munka azt eredményezte, hogy a nemes lelkű alapító nagy részben késien láthatta a templomot, csak a két kis torony hiányzott. A kupola keresztjét 1831 évi szeptember 7-én ünnepélyesen ő áldotta meg és jelen volt annak föltevésénél. A keresztfeltevés örömünnepét nagy szomorúság követte; a kereszt megáldása volt utolsó egyházi ténykedése nemzeti ügy, mégis megnyílt Pesten az első tornaterem. Harminc év telt el azóta, hogy a törvényhozás a középiskolákban a 1 j testgyakorlás tanítását rendes tárgygyá tette. S íme még mindig csak j fejlődő korát éli, az iskoláknak I— s mondjuk ki nyíltan a hatóságnak — az egész tornaügy még j mindig csak mostoha gyermeke. I Wlassics vallás és közoktatási miniszteré az érdem, hogy végre e téren i is haladás észlelhető. Rendszeresiti az állami tornatanárok állásait, állandó gondját képezi az ifjúságnak testi nevelése. Rendeletekkel iparkodik az e téren mutatkozó hiányokat pótolni s lehetőleg az ideális állapotot elérni. 1900 évi november hó 18 án tartatott a minisztérium kebelében egy értekezlet, mely a játékdélutánokat szervezte s az uj tanterv életl eleptetésével a középiskolai testgyakorlás keretébe be is illesztette. Alig jutottunk idáig, már is tovább Rudnaynak, ki a szertartások alatt valószínűleg meghűlvén, gutaütés érte ; mások szerint az akkor városunkban uralkodó kolerába esett s hat nap múlva, szeptember 13 án visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. A boldogult bibornok minden bizonynyal nem csak az építkezést fejezte volna be, de a templom stíljéhez illően fel is szerelte volna azt s ime halálával nem csak ez maradt el, hanem az épités is félbeszakadt. Rudnay elhunytával az érseki szék hét évig betöltetlenül maradt, miért is öt esztendőn át szünetelt a templom épitése, mig végre 1836 ban ismét hozzáfogtak. A Tomala által kiadott emléklap azt mondja, hogy a hiányzó tetemes összeget a király adományozta, de az 1836. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben ezt olvasom : >A dorogi és táthi-ut öszszejövetélénél áll a boldog emlékezetű

1 Rudnay Sándor, bibornok által a kupolás tető alá helyezett Rotiínda templom, szent Anna tiszteletére. A bibornok 1831-ben nagy ünnepé yességgel megáldotta a kupola keresztjét, de e ténykedése után el- j halálozván, az épités abbamaradt, mig I. Ferenc az érsekség intercalaris jöve-, dclméből 8000 forintot utalványozván, Packh János primási építész vezetése mellett a templom teljesen felépült. • Ez j utolsó mondat állítása: >a templom teljesen felépülte, nem felel meg a valóság-' nak, mert Packh építésznek az érseki helytartóhoz intézett jelentése szerint a j munka csak 1837 ben fejeztetett be. Ha tehát Packh 1837-ben tett jelentést az épités elvégzéséről, nem lehetett a templom már egy évvel előbb teljesen kész.

1 megyünk egy lépéssel. Épen az elmúlt hóban bocsátotta ki a miniszter körrendeletét, mely az egyes intézetekre nézve a helyi tornaversenyeket kötelezővé tette. I Ezzel eljutottam oda melyért e néhány sor Íródott. Van-e szükségünk a tornaversenyek és játékdélutánokra s általába tornásszunk-e ? Erre vonatkozólag csak két jeles paedagogiai Írónknak véleményét ismételem, Lubrich azt mondja: »Ha a testgyakorlásnak nem volna is egyéb haszna, mint az, hogy a testet a szellem hatalma alá vetni szoktatja, már az is oly fontos nyeremény, melyért azt a nevelés egyik kiegészitő részének kell tekintenünk.* Felméri pedig Montaigne nyomán irja : >nem a lelket külön, nem is a testet különvéve kell mivelnünk, hanem az egész embert, a kit nem szabad ketté választanunk. A gyermeknek nemcsak lelkét kell edzeni, hanem izmait is.< De had említsem 1837 június 17 én áldotta meg Jordánszky Elek, felszentelt püspök, a két kis torony keresztjeit lendületes beszéd kíséretében. Igy teljesen befejeztetvén az épités, a templom rendeltetésének átadható lett. Packh építész mély vallásosságáról tanúskodik, az a levél, melyben arra kéri az érseki helytartót, hogy a templom megáldassék és abban három szent mise végeztessék, u. m. a jótevőkért, az alapitóért és hálaadásul, hogy az épités alatt semmi baleset sem történt. Az építész kérelmét Kollár István, érseki helytartó helyeselvén, 1837. évi július 14-én értesiti a belvárosi plébánost, hogy a templom megáldásáról gondoskodik, s megengedi, hogy hétköznapokon és vasárnapokon (kivéve a jelesebb ünnepeket) szent misét végezzen akár a plébánia lelkészeinek egyike, akár valamely szerzetes. A templomot ugyanabban az évben, július 26 án, szent Anna napján, Ürményi Péter, felszentelt püspök, nagyprépost, áldotta meg, ugyancsak ő mutatta be az első szent misét, az ideiglenes főoltárnál, a királyért; a második szent misét Rud nay Sándor bibornokért, a templom elhunyt alapítójáért; a harmadikat pedig hálaadásul az épités szerencsés befejezéseért mutatták be. A templom épitése körül nagy érdeme van Erney Kázmér, szent Ferenc rendű atyának, kit maga az alapító bizott meg azzal, hogy ellenőrizze a munkát, fizesse a munkásokat, ki is híven megfelelt e magas megbízatásnak, naponkint látható volt az építkezésnél; őt szemelte ki Rudnay a templom lelki igazgatójává is. Az .Esztergom és liie" tárcája.