Esztergom és Vidéke, 1902

1902-04-27 / 34.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. <34. szaru.) i"'2. április 27 fel saját tapasztalataim s naponkénti észrevételeimet. Vannak-e a szó értelmében vett középiskolai ifjaink ? Ifjaink, kik szórakozásban, gondolkozásban és kedélyvilágukra nézve is külömböznek — fiatal emberektől ? Nem egy e a középiskolák felsőbb osztályú ifjainak szórakozása, a már életbe kilépett fiatal emberekével ? Ezelőtt 25 évvel a főgymnasium VII. VIII. o. tanulói sem tartották szégyennek a labda ütőt végig vinni a városon a vásártérre, hol vigan folyt a kifutós, s a körlabda számos neme. Ma már — legalább ily értelemben — nincs ifjúság. E tények, majd a statisztikának szomorú kimutatása, mely szerint az ifjúság középtermete évről évre csökken, mig Németországban e téren növekedés tapasztalható, mind arra biztatnak, hogy térjenek vissza ifjaink régi szórakozásaikhoz. Bámalatos a képzett tornászok kitartó képessége és ügyessége a hadseregnél. Ezért beszélték némi gúny — de inkább keserű humorral annak idején, hogy a poroszok járással győzték le az osztrák hadsereget. A tornaügy felkarolását magasabb erkölcsi indokok is támogatják. Rendszeres testi nevelés által az érzékek és izmok teljesen az agyrendszer uralma alá hajtatnak, miáltal sok káros szórakozástól elvovatik az ifju. Példa az oxfordi labdarugók esete, kik 44 goallal győztek o ellen, de midőn a budapesti fiatalok — irja a »Hét* — szokott mulatságaikba belevitték, elpirultak és nem vettek benne részt. A játékdélutánokat kitűnően fel lehetne használni az atlétikára : mint sikfutás, diszkoszdobás, gerelyvetés, távolugrás, füleslabda hajítás, sulydobás s esetleg távgyaloglás és csónakázásra. Kérjük tehát az irányadó köröket, teremtsenek ifjaink részére játékteret, állítsanak a főgymnasium példájára tornatermeket, melyek nem megbénítani, hanem edzeni képesek a fejlődő szervezetet. Tegyék lehetővé az ifjak versenyét egy nemes téren. Ifjaink pedig tömörüljenek, még pedig a középiskolák növendékei ép úgy, mint az életbe kilépett fiatalok. Majd meglátják mint felvidul . kedélyük, mint ragyog tekintetük egy jól eltöltött játékdélután, vagy épen egy sikerült matche után. Majd akkor el fog következni az eszményi állapot: Mens sana, in corpore sano. Oberth. A katholikus tanügyi-tanács ülése. Az > Országos katholikus Tanügyi Tanács" kedden, f. hó 22-én tartotta meg Budapesten mult számunkban jelzett gyűlését. Tekintettel a napirend fontos tárgyaira, a 25 tanácstag közül 18 an jelentek meg, köztük városunkból Guzsvenitz Vilmos tanítóképző, Számord Ignác óvónőképző-igazgatók, Keményfy Kálmán D., és Bertalan Vince tanítóképző tanárok. Dr. Walter Gyula praelátus kanonok elmararadásátgyöngélkedésével mentetteki. Az ülést dr. Steinberger Ferenc nagyváradi apátkanonok, egyházi s Ember Károly tanítóképző igazgató világi elnök vezették. Az elnöki bejelentések közül*nagy megelégedést keltett azon nyilatkozat, hogy a tanács által kidolgozott uj tanképesitő s vizsgálati szabályzatot a püspöki kar tárgyalta, s publikálása nem sokára meg fog történni. A napirend egyik legfontosabb tárgya volt a püspöki kartól leküldött tanítási tervek meo-beszélése. Addig is mig a tanács > tanítóképző szakosztálya f egy közelebbi ülésen ebben a kérdésben megállapodásra jut, az elemi tanitó és tanítóképzők tanítási tervének kidolgozására hoszszabb eszmecsere után, az 1895-iki katholikus, s a most kiadott állami tanítási tervek figyelembe vételével egy Guzsvenitz Vilmos, Keményfy Kálmán D., és Ember Károly tanácstagokból álló szűkebb bizottság küldetett ki. Guzsvenitz Vilmos indítványára többek hozzászólása után a tanács, ennek a szűkebb bizottságnak, mint általános irányító elvet azon utasítást adta, hogy a tervezet készítésénél az általános műveltségek s lényegében a szakképzést szolgáló tárgyak tanítása lehetőleg már a III-ik osztályban befejeződjék, s a IV. osztály javarészben a gyakorlati szakképzést szolgája úgy, hogy a hittan, nevelés, magyar irodalom, a hazai történelem és a zene továbbképző tanítása mellett a többi óraszám a gyakorlati fellépésekre s az önállóságot elősegítő intenzív szakképzésre forditassék. Ha sikerül ezen elv keresztülvitelével a tanítási tervet úgy megállapítani, hogy a jelenlegi tananyagot megtartva, a szak képzést hatványozottan kidomborítsa, akkor az uj tantervvel a tanítóképzés szakjellege nagyban fog emelkedni s a katholikus tanítóképzők egy fontos paedagogiai reformmal fogják az államiakat megelőzni. Az elemi tanító-képzők tanítási tervével kapcsolatban a tanács, a polgári tanitó és tanítóképzők tanítási tervének revidealását Ember Károly igazgató (Budapest), az óvónőképzőkét Számord Ignác igazgató, a népiskolák Dreissiger Ferenc tanár (Kalocsa), Tóth Géza (Jászó) és Számborofszky Rezső (Nagyvárad), tanítókra bizta. Ugyancsak a Dölrössy Alajos pécsi igazgatótól összeállított > Rendtartási szabályzat«-ot a Guzsvenitz —Ember — Keményfy-féle szűkebb revideáló bizottság fogja átnézni sárról javaslatát megtenni. A gyűlés másik fontos mozzanata volt a XIII. Leó pápa jubileuma alkalmából rendezendő tanfér

ßakrómai zarándoklata. Ezen szép és actualis indítványt dr. Walter Gyula praelátus küldte be, s a tanács lelkesedéssel kimondotta annak megvalósítását, ha legalább 200 jelentkező lesz. A zarándoklat elkészítését intéző bizottság tagjai lettek : dr. Walter Gyula, dr. Steinberger Ferenc elnök, Számord Ignác és Ember Károly. Tárgyalta még a gyűlés a tanügyi tanács irodájának szervezési szabályzatát s azt elfogadta. Általában a tanácsülés egész lefolyása tartalmas színvonalon állott, s a tárgy fontosságához mérten az egyes kérdéseket élénk vita és eszmecsere kísérte, melyben a tanácstagok nagyrésze részt vett. Városi közgyűlés. Esztergom, április 24. A nagy munkaidő dacára, szép számmal jelentek meg a mai ülésre képviselőink, hogy tanúi legyenek a nemzet nagy halottja emlékének megörökítésénél. Megnyitván polgármesterünk az ülést, felemiitette, hogy egy szomorú eseményről kell jelentést tenne, mely nemcsak az egész nemzetet, hanem városunkat is érte. Az írásbeli jelentést főjegyzőnk olvasta fel, melyet a képviselőtestület tagjai állva halgattak meg. A jelentés egész terjedelmében a következő volt : Tekintetes képviselőtestületi közgyűlés ! > A halál angyala megsuhogtatta rémes szárnyait nemzetünk felett és szivébe vájt pusztító hatalmával. Eragadta egyik legjobb fiát, s a milliók bánatának osztályosai közt kegyetlenül helyezett bennünket a fájdalom kiváltságosai közé; mert Horánszkyt ragadta el, kihez a közéleti közösség emlékei és folyton élő erkölcsi kapcsai állal voltunk fűzve, melynek erőssége az ő jellemnagyságában s a mi hálánkban mindenkorra biztosított volt, mig csak nemes szive doboghatott. Csak nemrégen üdvözöltük őt érdemdús pályfutása zenithjén, s még át sem nyújthattuk, neki üdvözletünket oly szavakban és alakban, mint tenni óhajtottuk, hogy érzelmünkhöz méltóan tehessük, és ime Jelestink, szeretve tisztelt volt országgyűlési képviselőnk, a haza egyik büszkeiége s válságos ügyeiben egyik reménye és oszlopa nincs többé ! A megtestesült önzetlen hazaszeretet, mely egy Cató s egy Deák Ferenc példaképeinek hűséges követésével ragyogott ; a törhetetlen jellemű 8 kiapadhatatlan munkássággal vértezett kötelcségérzet az Ő örökbecsű hagyományai, melyekben élve marad közöttünk; de mégis vigasztalan a lemondás élő erényeinek tovább érvényesülhetéséről, s vigasztalan a tudat, hogy benne gyászoló városunk is jobb jövője reményében oly szirtjét veszítette, melybe igazságos és méltányos vágyaink és kérelmeink horgonyát mindenkor biztosan megvethette volna. De a gondviselés kitanulhatatlan végzetével szemben kötelességünk a megnyugvás ! Méltóztassék a tek. képviselőtestületi közgyűlésnek helyeslőleg tudomásul venni, hogy fájdalma és mély gyásza méltó kifejezéséül szab. kir. városunk a polgármester vezetése alatt küldöttsége által képviselve részt vett a boldogult kereskedelemügyi miniszter úr temetésén, s koszorút helyezett ravatalára ily fölirattal : » Esztergom szab. kir. város, felejthetetlen volt országgyűlési képviselőjének.* Egyúttal indítványozni bátorkodom, hogy néhai nagyméltóságú horai Horánszy Nándor kereskedelemügyi kir. miniszter úrnak, — ki városunk Önálló képviselőválasztó kerületét a törvényhozó testületben három törvényhozási cikluson át kimagasló erényeivel és jelességével képviselte, — korai elvesztése feletti fájdalmát képviselőtestületünk mély tiszteletű felállással kifejezni, s felejthetetlen emlékét a mai közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíteni, — s egyúttal elrendelni méltóztassék, hogy a polgármester a tek. képviselőtestület nevében hazánk elhunyt nagy fiának gyászoló özvegyéhez s általa egész családjához tiszteletteljes részvétiratot intézzen. A fentiekkel kapcsolatosan van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy a sirba hajlott nagy férfiú végtisztességtételén vezetésem alatt Esztergom város képviselőtestületéből Frey Ferenc, Draxler Alajos, dr. Fehér Gyula, dr. Földváry István, dr. Helc Antal, Leitgeb János, Magos Sándor, Marosi Józseí, Thuránszky Lajos és Wanitsek Rezső urak vettek részt, c A jelentést és az abban foglalt indítványokat azzal vette tudomásul illetve fogadta el a közgyűlés, hogy dr. Fehér Gyula indítványára az elhunyt államférfiú lelki üdvéért, a város kegyúri templomában hétfőn reggel 9 órakor gyászmisét hallgat. Ezután következett a napirendre tűzött ügyek letárgyalása. A >sas* telek 40.000 kor. eladási árának hovaforditása ügyében kelt főispáni leirat felolvasása után, dr. Helcz Antal, dr. Földváry István, dr. Csernoch János és Frey Ferenc hozzászólása után akép határozott a képviselőtestület; miszerént újból felir a miniszterhez, a már hozott határozatának jóváhagyása ügyében azzal, hogy habár a vételár, az 1.400.000 koronás takarékpénztári kölcsön apasztására is fordíttatott, az nem tekinthető a törzsvagyon csökkentésének, mivel a nagy kölcsönből építette a város a fél milliós buda-utcai kaszárnyát, s igy helyesen, csak törzsvagyon átváltoztatásról lehet szó. Dr. Helcz Antal a leirat azon része ellen szollal fel, mely arról tesz említést, hogy a város az alispán utján tegyen felterjesztést ez ügyben, mivel a községi törvény 165. §-a értelmében a város, közvetlenül a belügyminiszter felügyelete alatt áll, mit az, a főispán utján gyakorol. Indítványozza, hogy a törvényes jog fenntartása érdekében, a város a felterjesztést, a főispán utján tegye meg a miniszterhez, A tizenkét pontból álló tárgysorozatnak ez volt, lehet mondani egyedüli érdemleges része. Leiratok, jelentések tudomásul vétele után, a rövid egy óráig tartott ülés véget ért. — Templomconsecrálás. Mint vasárnapi számunkban jeleztük, ma 8 órakor szenteli fel dr. Kohl Medárd, püspök, a szentAnna-templomot. A consecrálás szertartása hosszabb időt vesz igénybe, de mindvégig fensége és jelentőségteljes. Először a templom külsejét szenteli meg a püspök, megkerülvén háromszor s mind a három izben pásztorbotjával megkopogtatja a templom bezárt ajtaját, és midőn harmadszor is megzörgette, keresztet csinál rá s ekkor megnyílik. Bent a templomban a falakon köröskörül 12 gyertya ég, melyek a 12 apostolt jelképezik ; a templom padozatán hamut hintenek el keresztalakban s ebbe pásztorbotjával beleírja a püspök az egész görög és latin abet. Majd szenteltvízbe sót, hamut és bort elegyít, s ezzel meghinti az új főoltárt, azután ennek négy szegletét és közepét megkeni szentelt olajjal, az oltárlapjába belehelyezi az ereklyéket, végül a templom falán lévő tizenkét keresztet keni meg krizmával. A remekül restaurált templom felszentelésével mintegy kapcsolatosan, mai tárcánkban közöljük a szent-Anna-templom építésének történetét. Ez alkalamból sem hagyhatjuk felemlités nélkül Számord Ignác javadalmas lelkésznek, a templom restaurálása körül szerzett elévülhetlen érdemeit, ki most a templom előtti térnek rendezésével fáradozik. — Főispánunk köszönete. Főispánunk, névünnepe alkalmából, a megye közönsége és a tisztikar nevében, az alispán által tolmácsolt jókivánatokra, igen meleghangú sorokban válaszolt, melyekben a többek között ezeket mondja: > Legyenek meggyőződve örömem bensőségéről, melyet a felett érzek, ha az összekötőkapcsot: a szeretetteljes