Esztergom és Vidéke, 1902

1902-03-29 / 26.szám

A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTEEGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. IHegJclei>ik Vasárnap és csütörtökön. JÍLŐFIZETÉSI ÁRAK I JEeésx évre — fél évre — Jegyed érre — 12 kor. — Ül. — 6 kor. — fll. — 3 kor. — fll. Egyes it ám ára: 14 fll. Felelős szerkesztő és kiadó : KEMPELEN FARKASLaptulajdonosok: DrPROKOPP GYULA és társai. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (öova a kéziratok, elöflzetésök, uyiltterek ós hirdetések küldendő Szccfyeqyi-tér, 830. szán>. H*~» Kéziratot nem aduuK viasza. Húsvét. Krisztus meghalt és feltámadott - az elsővel eltörölte a multat, -— a másodikkal feltárta előttünk a jövőt. Megmondta, hogy feltámad és feltámadott. — Igy akarta az Úr és igy tőn ! E hit lett fundamentuma a keresztyén anyaszentegyháznak, e kőszikla alapon épült fel az Isten orIÉ& szaga. Az evangélium szerint a tanítványok szinről-szinre látták az Urat, ssinről szinre látták, mert hittek benne, A feltámadott Krisztus a hátralevő negyven napot tanítványainak családi körében töltötte el; a feszitőknek nem mutatta magát, a lelketlen zsidó arisztokraták házait messze kerülte, nehogy megfogják ismét s keresztfára feszítsék. A farizeusok és zsídó arisztokratáknak csak egyszer volt azon ördögi ünnepe, afölötti öröme, hogy a világot átalakító szent eszmék J ézus. Mert egyebük se volt, csupán tengernyi vétkük, O született, azért, hogy meghallhasson értük. S vádat mondtak reá, hogy ott állt a keresztnél: >Mért vagy tökéletes, ha embernek születtél?" »Ha Isten fia vagy és ura a világnak, Mért vagy szegény f Miért nem hordod koronádat ?« S a mig kinoztaték, öt sebből ontva vérit, 0 csak imádkozott »Atyam, bocsáss meg nékik !* Két bánatos szeme szelíden néz feléjük . . . Mert általuk vesz el, de nem tudják, hogy értük. Mezarthim. Vitéz János falképei. (Esztergom fénykorából.) Irta; KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. Nagy királyaink jobbján találkozunk a történeti nevű nagy esztergomi érsekekkel. Szent István mellett látjuk Asztrikót, a ki elhozza az apostoli szent koronát Rómából. Szent László és könyves Kálmán trónját szolgálja nagy bölcseséggel Serap h i n érsek, a ki a hires szabolcsi országgyűlés s Könyves Kálmán bölcs törvényeinek lelke volt. IV. Béla főpapja Mátyás érsek, az első magyar prímás, Sajónál halt meg a bajnokát keresztfára feszitették, ezen örömük nem fog ismétlődni többé, a.hóhérok ezután csak diadalmas ragyogását láthatják azon isteni szellemnek, melyet a Golgotán örökre kioltani akartak. A Mester kiszenvedett, meg is halt — de feltámadt. A letiport lobogót hősök vették kezükbe, kik nem féltek semmitől, nem féltek a kiéheztetett vadállatok marcangolásától, nem féltek a szurkos vásznaktól, melyekben mint fáklyák égtek el, nem féltek a kerékbe töréstől, nem féltek sem ördögtől, sem pokoltól. A nagy Mester lelke átszállott a kicsiny seregre. A keresztfa kizöldült, a Golgota halálfáját uj világ fuvalmai lengik körül. Nekünk, a mai kor törpe gyermekeinek fogalmunk sincs azon magasztos önfeláldozásról, melylyel az első hithősök a keresztyén anya szentegyházat megalapították és diadalra vezérelték. Talán a föld is melegebb volt tatárok ellen küzdve, karddal a kezében. Nagy Lajos érseke, T e 1 e g d i Csanád az ország kormányzója volt, midőn a király Olaszországba hadjáratot inditott. ! Hunyady János jobbkeze S z é c h y Dénes érsek, a ki az esztergomi nagy I székesegyházat ujjáépitette s a Hunyadyházat kibékitette ellenségeivel. S z é c h y ' Dénes koronázta meg Mátyás királyt. j Mátyás király másik nagy érseke Zrednai Vitéz János hét esztendeig volt a nemzeti történet egyik nagy szereplője. j Ősi birtokához tartozott az akkor pilismegyei Csév is, melyet az esztergomi érseknek zálogosítottak el még I édes atyja korában. Ezt az egyik családi birtokot Vitéz János érsek váltotta ki és Örökadományképen az esztergomi káptalannak ajándékozta. Még mint nagyváradi püspök kezdte meg nagy munkáját Hunyady János kormányzósága korában. Küldetése volt a római pápához, tőbb külföldi fejedelemhez; szónoki erejét csodálta a magyar országgyűlés, a hol sokszor felszólalt a török ellen. Hunyady János halála és Hunyady László lefejezése után Vitéz János fogságba került, a honnan Aeneas Sylvius pápa szabadította ki. Mátyás királylyá választásakor Vitéz János volt az ország követeinek vezetője Podjebrádhoz, a cseh királyhoz, a kinél az ifjú király inkább fogolyként, mint vendég gyanánt tartózkodott. jakkor s az idők méhe fogékonyabb ! a nagy eszmék befogadására. Ezek j az első keresztyének oly nagyok j voltak, hogy fejőkkel már a földön az eget érintették . . . I Feltámadott az Ur a halálból, Istennek szentje kijött a koporsóból. Ezt hitte akkor mindenki s hogy is ne hitte volna, hiszen az egymás után gyorsan alakuló egyházak — az üldözött sereg sikoltásai, a vértanuk kihulló vércseppjei, a gyorsan emelkedő templomok és oltárok hangosan bizonyították, hogy feltámadott. j A mai kor emberei vagy nem hisznek, vagy ha hisznek, hát csak hidegen és nem éltetőleg hisznek. Az Isten kebléről leszakadt tudomány a kritika boncasztalára fekteti a szent hajdan legendaszerü eseményeit. Mit nyer vele? Felelet: art, hogy a lelkek nyugalmát feldúlja és azokat a kétségbeesés örvényebe taszítja. Azonban kétségbe ne essünk, az emberiség oly elvetemült nem lehet soha, hogy magát az Istentől A nagy király esztergomi érsekké nevezte ki a tudós főpapot, a ki a művészet és tudomány szeretetében, könyvtár alapításban s a renaissance ápolásában mintaképül szolgált neki. Vitéz János alapította a pozsonyi egyetemet, a hol a legjelesebb olasz és német tudósok tanitoltak, köztük Regiomontanus világhírű csillagász is. Az érseki egyetem Vitéz János haláláig virágzott.. Az esztergomi érseki udvarban sok tudós fordult meg. Igy többek közt Galeotti is, a ki egyik tudományos művét a következő szavakkal ajánlotta fel: >Ki lehetne illetékesebb birtokosa e könyvnek, mely az embert tárgyalja, mint az, ki az emberek legkitűnőbbje, ki összes kartársai közül egyedül érdemli meg, hogy a szó szoros értelmében embernek nevezzük. Végig tekintve az egész világot, senkit sem találtam, a kit veled egy színvonalra helyezhetnék.* Mátyás királyt Vitéz János mindaddig híven szolgálta, míg egyházi és politikai sérelmek nem torlódtak össze. Az igazságos és erélyes király hatalma gyakorlásában sokszor volt erőszakos. Több párthíve el is fordult tőle s Vitéz János esztergomi várában elhatározták, hogy Mátyást megfosztják a tróntól s helyébe Kázmér lengyel herceget választják meg királynak, a ki Nagy Lajos leányának, Hedvignek volt fia. A király ostrom alá fogta az esztergomi várat, mert az érseki Nyítra már és a világot uraló eszméktől végkép elszakítsa. Be kell látnunk, hogy más alapot senki sem nem vet, mint a mit Krisztus vetett. Örök igazság az, hogy Krisztussal csak az élő hit tart folytonos és szerves összeköttetésben bennünket. O benne élni, őt utolérni a szeretetben, ez az igaz keresztyénség — ez a keresztyén morál. Aki mást tanit, az nem Krisztustól vagyon. Feltámadása az isteni Mesternek az élő hittel termékenyítette meg az emberiség szellemvilágát. E hit szállt le a keresztről, e hit zendült meg a fehérruhás angyal ajkain, midőn monda: Nincs itt, hanem feltámadott. Az O feltámadása záloga és pecsétje a mi feltámadásunknak — és személyes örök életünknek is. Nem mint parányok rezgünk át az örökkévalóságba, hanem mint élő személyiségek megyünk előre a tökély végetlen utain. Feltámadott! —- ez a mi hitünk és húsvéti igaz örömünk ! ! Pólya Lajos. megnyitotta a lengyel sereg előtt a vár kapuit. Ostrom helyett azonban a haragos király bölcsebbnek találta a kibékülést, írást adott a sérelmek elhárítására és csakhamar lefegyvere te ellenségeit. Három hónap múlva azonban Mátyás király elfogatta Vitéz János érseket és Visegrád várába záratta. A lengyel herczeg hivei erre megrémültek s nem j merték tovább biztatni a tizenhárom esztendős trónkövetelőt. Vitéz János életének ez volt tragikuma. Meghasonlott azzal, a kit legjobban szeretett. Elvette szabadságát az, a kinek ő szabadságot szerzett, mikor még fogoly volt Prága városában. I A büszke főpapot annyira megtörte a ; megaláztatás, hogy fogságából való ki! szabadulása után nemsokára meghalt : esztergomi várában. f Sírja a székestemplom pusztulása után j szintén elpusztult 1763-ban, midőn a régi főtemplom romjait eltakarították, Vitéz János koporsó födelét megtalálták. Ez a nagybecsű faragott emlék ma a főszékesegyház sírboltjában látható. Vitéz János esztergomvári palotája az egész világon hírneves volt. Olasz művészek építették és díszítették. B o n fi n i elég részletesen leírja a nagy érsek palotáját, melyben Mátyás király is többször megfordult. A nagy ebédlőterem falait festmények díszítették. A falképek a magyar fejedelmek és királyok arcképsorozatát egye Ai .Esiterflom és Vidéke* tárcája.