Esztergom és Vidéke, 1901

1901-12-24 / 102.szám

kor már elállt, de az eső szakadt tovább is, nagyobb dicsőségére december apónak. — Az elhagyott szerető bosszúja Stegmár Ferenc szölgyéni lakos régen szemet vetett Haluska Zsófi ottani leányra, azomban a leánynak jobb szerencséje akadt, ezért Stegmárt faképnél hagyta és máshoz ment nőül. Stegmár azóta folyton Ieste a fiatal menyecskét, mig nem a napokban este az utcán találkoztak. Stegmár eleinte szidta s midőn látta, hogy az csak kineveti, a dühös ember egy kapa nyéllel'ugy vágta fejbe az asszonyt, hogy az összeesett. A menyecske súlyos testi sérülést szenvedett, a hős szerelmes pedig biróság elé került. = Névjegyek. Igen szép, Ízléses és jutányos névjegyek rendelhetők meg a ^Hunnia* könyvnyomdában. Vidéki megrendelések pontosan és gyorsan teljesíttetnek, mig a helybeliek, tekintve a nyomda kitűnő felszerelését, esetleg meg is várhatók. = A »HeIler«-fóle zenélögópek a ze nét az egész világon terjesztik, hogy a boldogok örömét nagyobbítsák, a boldogtalanokat vigasztalják s a távollevőknek szives üdvözletet vigyenek. Vendéglőkben és nyilvános helyeken a zenekar helyettesítésére kitűnőnek bizonyultak. Különösen ajánlhatjuk az automata gépezeteket, melyek egy pénzdarab bedobása folytán játszanak és a kiadást dü san fedezik. Zenetartalmuk, mely a legismertebb opera, operetté és táncmelódiákat, valamint dalokat és choralokat tartalmazza, a leggondosabban van összeállítva. Megjegyzendő továbbá, hogy a gyáros minden kiállításon az első dijat nyerte. Európa valamennyi országának udvari szállítója és évenkint több ezer elismerő iratot kap. A iHeller«-féIe zenélőgépek kitűnőségét tekintve, igen alkalmas ajándék az, karácsony, születésés névnapra, továbbá lelkészek, tanítók, betegek és mindazok számára, akik e melegen ajánlható tárgyat nélkülözik. A megrendelések egyenesen Bernbe küldendők, minthogy fiókraktár e gyárat nem képviseli. Másféle gépezetek átigazitása a legpontosabban eszközöltetik. A tárgyak kívánatra részletfizetés és képesárjegyzék kíséretében küldetnek. = Egy móg mindig nem eléggé ismert szernek gyógyerejéről a következő köszönő levél is tanúskodik. Bizonyítvány. alulírott ezennel köszönetemet fejezem ki, az 1900. évi január 22-én Wilhelm Ferenc gyógyszerész, csász. és kir. udvari szállító úrtól Neunkirchen, Bécs mellett, megrendelt és posta utján hozzám érkezett Wilhelm-féle antiart kritikus és antirheumatikus vértisztitó teáért. Ezen teának hatása meglepett, a balcsipő és a csontban érzett borzasztó rheumatikus fájdalmamat, melyben közel három hónap óta szenvedtem, nyolc nap alatt,™mielőtt a teának felét elhasználtam volna megszüntette. Álmatlan éjszakáim elmaradtak s bajom, mely eddig minden orvosi gyógykezelésnek ellentállott, határozottan javult, annyira, hogy az ágyat elhagyva, ismét háziteendőim után nézhettem. Mindenkinek, kik ilyen bajban szenvednek, ajánlom, hogy kíséreljék meg Wilhelm Ferenc gyógyszerész úrnak Neunkirchen Bécs mellett ezen olcsó és kitűnő hatású vértisztitó teáját. Kiváló tisztelettel Huber Borbála »A csikóhoz c Aesch-Neftenbach, Zürichi kanton, Schweiz, 1900. év február hó 10 én. V. IRODALOM Remekírók Képes Könyvtára. A könyvillusztráló ipar az utóbbi időben csodás haladást tett; a sokszorosításnak mind több és több neme kezd használatba jönni, a régen még tetemes költségekkel egybekötött reprodukciók helyébe olcsóbbak léptek, úgy, hogy ma már az illusztráció szinte nélkülözhetetlen keUéke kezd lenni mindennemű könyvnek. Kezdve az iskolai olvasókönyvektől, ahol már az ábécét is illusztrálva adják, a legkomolyabb tudományos munkáig, mindenütt megkívánja a modern olvasó a képdiszt, mely az olvasmányt magyarázza, megvilágosítja, a képzelő tehetséget kellemesen foglalkoztatja, a szépérzéknek tápot ad. Nálunk is bővében vagyunk már ugy az iskolai, mint a tudományos könyvek között az illusztrált műveknek. Van nak irodalomtörténeteink, művészettörténeteink is készülnek, a Termé szettudományi Társulat is nagy helyet juttat könyveiben a képeknek stb. stb. Csak egy tér az, ahol eddig szerény kísérleteknél többet alig produkáltunk, s ez a klasszikusok illusztrálása. Pedig más nemzeteknek nemcsak egy, hanem négy-, öt-, sőt tízféle illusztrált klasszikus kiadásuk is van ; az egyik cég rézkarczokkal, acélmetszetekkel, fotogravure-ökkal tesz közzé drágánál drágább diszműveket, a másik, amely nem a gazdag amateurök csekély körére, hanem inkább a nagyközönség széles rétegeire számit, a reprodukció olcsóbb módjaihoz folyamodik. Angliában vannak pl. illusztrált Schakspere kiadások, melyek a nagy britt költő összes műveit magukban foglalják és a melyek mégis egy shillingért, mondd 60 krajcárért kaphatók. Természetes, hogy a képek az ilyen kiadásokban nem álla nak épen magas művészi színvonalon. Igen örvendünk, hogy immár a magyar könyvpiacnak is lesznek illusztrált klaszszikus kiadásai, és még inkább örvendünk annak, hogy az a cég, arnelyf|közzétételükre vállalkozott, elkerülte mind a két siélsőséget, nem választott olyan költse ges reprodukáló módszereket, amelyek a könyvet esik a gazdagok számára teszik hozzáférhetővé, de nem is szállt le arra a kezdetleges színvonalra, amelyen az említett egészen olcsó angol kiadások állanak. A Lampel-Wodianer czég, midőn elhatározta, hogy megindítja a Remekírók Képes Könyvtárát, bölcsen az arany középutat választotta, Nem akart 20—30 forintos diszkötet eket kiadni, rézkarcokkal és egyéb effde drága képekkel, hanem mivel azt kívánta, hogy vállalata behatoljon a magyar középosztály minden rétegébe, megelégedett a kevésbbé költséges reprodukáló módokkal, de ezekben aztán a leggondosabb, a legjobb munkát törekedett nyújtani. Jeles magyar művészekkel készíttetett igen ízléses rajzokat : Bihari Sándorral, Garay Ákossal, Gergely Imrével, Hegedűs Lászlóval és Tull Ödönnel, melyeket aztán elsőrangú műintézetekkel dolgoztatott ki, vagy a hogy műnyelven mondják, clichiroztatott. Bőven is bánik a képekkel, és ha tekintetbe vesszük a köteteknek olcsó árát (öt korona egy 25—30 ives, pazar tábláju diszkötésért!) igazán csodálkoznunk kell, hogy miként birja meg a vállalat e nagy kiadói költségeket. Megszerezte a kiadóczég Zichy Mihály világhírű Madách illusztráczióit is a Madách-kÖtethez. Előrebocsátottu'í a Remekírók Képes Könyvtárának illusztrációiról szóló észrevételeinket, nem mintha a könyvben az illusztrációt tartanok legfontosabbnak, de mert a Lampel-Wodianer cég ezzel a vállalattal egy igen fontos téren lépett fel úttörőként. Hogy egyébként a Képes Könyvtár tartalom tekintetében is mindenképen meg fog felelni az ilyen gyűjteményekhez fűzött követelményeknek, erről nemcsak maga az elismert jónevü kiadócég kezeskedik, hanem az a körülmény is, hogy a vállalat szerkesztőjének olyan elsőrangú irót sikerült megnyernie, a minő, Radó An tal, a ki, hogy kivál irói qualitásaival egyesíti a a gond és lelkiismeretes szerkesztő minden .ellékét is, már megmutatta a vezetése alatt álló Magyar Könyvtárban, melyet rövid idő alatt az ország legnépszerűbb irodalmi vállalatává birt tenni. A szerkesztés munkájában vele elsőrangú magyar irók osz tozkodnak, a kik részint bevezető essayket írnak az egyes kötetek elé, részint magyarázó jegyzetekkel növelik a kiadás értékét, részint a szöveg pontos megállapításában járnak a szerkesztő kezére. Azok közül, kiket erre a célra már is sikerült a kiadónak megnvernie, megemlítjük a következőket : Ábrányi Emil, Alexander Bernát, Ambrus Zoltán, Angyal Dávid, Bánóczi József, Balassa József, Beöthy Zsolt, Dóczi Lajos, Endrődi Sándor, Ferenci Zoltán, Haraszti Gyula, Hegedűs István, Hevesi Sándor, Ignotus, Junius (Z. Kiss Béla), Kossuth Ferenc, Négyesy László, Palágyi Menyhért, Rákosi Jenő, Riedl Frigyes, Szász Károly, Váczi János és Váradi Antal. Hogy e kiváló irók milyen kedvvel és müyen nemes ambitióval végzik munkájukat, mutatja a Remekírók Képes. Könyvtárának most megjelent első hét kötete, melyekbe a beve/eteseket a következők irták: Ferenci Zoltán, a Kisfaludy Társaság nagy, három kötetes Petőfi életrajzának szerzője, a Petőfi öszszes költeményei elé, Alexander Bernát, a philosophia egyetemi tanára, a Budapesti Hirlap országszerte ismert Alfája, Shakspere Remekei elé, Haraszti Gyula, a francia irodalomnak kolozsvári egyetemi tanára, a legjobb magyar Moliérekönyv szerzője, sMoliére Remekei* elé, Junius (Zilahi K. Béla) az ismert nevű essayiró, Kisfaludy Sándor elé, végül Endrődi Sándor, a hírneves költő, Tóth Kálmán válogatott költeményei elé írt lendületes bevezető életrajzot. Látni való tehát, hogy a kiadó cég nemcsak igér nagy neveket, mint sokszor teszik egyes kiadóvállalatok, hanem valóban megnyerte e nagy nevek viselőit munkatársaiul. Magáról, a vállalat tervezetéről csak elismeréssel nyilatkozhatunk. Főképen azt tartjuk kitűnő ötletnek, hogy a Lampel-Wodianer czég nem szorítkozik a magyar classicusokra, hanem felveszi gyűjteményébe a külföld remekíróit is. Hiszen ma már valóban igen korlátolt műveltségű ember, aki megelégszik saját nemzete Íróinak ismeretével és nem törekszik a virágirodalom legnagyobbjainak megismerésére is, a kik egyébként már fordítások által a magyar nemzet tulajdonaivá i^ lettek. Hol van az a művelt ember, a ki ha remekírókból akár könyvtárt összeállítani, nélkülözni akarta benne Vörösmarty drámái mellett Shakspere t ? Kisfaludi vígjátékai roel'ett Moüéret? Isméte'jük, nagyon helyes volt a programmnak ilyetén megállapítása, és igen örvendünk annak is, hogy a kiadó-czég nem riadt vissza attól az áldozattól sem, hogy a már sok részben elavult, régi fordítások helyébe ava tott Írókkal ujakat is készíttessen. Igy a Shakspere Remekei czimű kötetben a Petőfi-féle Coriolanus mellett, melyet a vállalat felhasznált, két uj fordítás van: Oihello, melyet Mikes Lajos, és Romeo és Júlia, melyet Telekes Béla ültetett át nagy sikerrel magyar nyelvre. A legköze'ebbi sorozat számára pedig Ábrányi Emil fordítja Macbethet. A Moliére-kÖtetben csupa uj fordítás van, melyek szerzői, Hevesi Sándor és Gabányi Árpád, minden tekintetben jobbat nyújtanak a régi Moliére-forditóknál. A további Molére-kötetekben Váradi Antaltól, Heltai Jenőtől és másoktól lesznek új fordítások. Hasonlókép új fordításban van igérve már legközelebbre Schiller, és Goethe, kinek válogatott költeményeit Dóczi Lajos forditja a Remekírók számára. Uj és nagyon érdekes lesz a Kossuth válogatott munkái kötet is, mely szintén már a jövő évben fog megjelenni, Kossuth Ferenctől összeállítva. Természetes, hogy az az 50 kötet, me lyekre a vállalat most megrendelést gyűjt, nem öleli fel magában az egész magyar és világirodalom minden elassicusát. Hiszen nevetséges volna azt állítani, hogy azok a legbecsesebb szellemi kincsek, melyeket a világ költői évezredek óta termelnek, beleférnek nem ötven, hanem akár kétszer, hanem akár háromszor ötven kötetbe. A kiadó-cég bizonnyára maga is tudja, hogy az Ötven kötetben nincs meg minden magyar és világirodalmi classicus, de természetes, hogy a gyűjtemény egyes hézagait később ki fogja egészíteni. Mert szeretjük remélni, hogy a Remekírók Képes Könyvtára épen olyan állandó vállalata lesz a magyar könyvpiacnak, a minő ugyanannak a cégnek Magyar Könyvtára. Elvégre remekírók sorozatát soha sem lehet lezárni, mert hála Istennek, nemcsak a külföld nemzeteinek, hanem nekünk mag -ároknak is teremnek még és fognak teremni a jövőben is olyan iróink, a kik idők multával joggal fognak helyet követelhetni a classicus Írók sorozatában ; hogy pe dig mindenkinek müvei, a kit a kor igazán remek iróvá szentesit, valóban közkincscsá is válhassanak, arról gondoskodik a magyar szerzői jogró szóló törvény, ,a mely bizonyos idő multán minden iró munkáit felszabadítja és bárki á'tal való kiadását megengedi. A Remekírók Képes Könyvtára ötven kötetéből mint emiitettük, most hét jelent meg; mindegyik táblán ott van a szerző arany medaillonszerü arcképe, mindegyiknek szép tiszta a nyomása pontos, sajtóhibátlan a szövege. Á többi kötetétek — mint a kiadóhivatal hirdeti — évenkint hátával fogják egymást követni, ugy hogy ez a sorozat ,1907 végén teljesen be lesz fejezve. Ejdekes, hogy a Lampel-Wodianer cég ez taz ötven kötetet nem csak akkor adja 250 koronáért, ha a vevő egyszerre fizeti meg az árát, hanem akkor is, ha havonta csak három koronát törleszt az árból. Ilyen körülmények közt nem csoda, ha ezt a nagyjelentőségű uj vállalatot már is annyira kegyébe fogadta a magyar közönség. Hiába, van nekünk művelődésre vágyó publikumunk, csak érteni kell a módját, hogyan és mily eszközökkel férjünk hozzá ; az olcsó és a mellett jó könyveknek még van Magyarországon elég vevőjök. t Betyár legendák. Az alföldi rablóvilág történetei megjelentek Szegeden Engel Lajos kiadásában. Az alföldi rablóvilág érdekes történeteinek hű leírása, hiteles adatok és jelenvoltak elbeszélése után vannak ebben a könyvben megörökítve. A jelenkorban szinte hihetetlennek tűnik föl az a hiányos közbiztonsági állapot, amikor a rablóbandák kényök-kedvök szerint rabolhattak, gyilkolhattak, kitölthették boszujukat haragosaikon a legkegyetlenebb, de egyúttal legendaszerü és regényes módon. Mig aztán a 70-es évek elején Ráday Gedeon gróf, a hírneves királybiztos nagy aparátussal kipusztította ezt a rablósereget. Megtöltötte velük a szegedi vár tömlöceit és helyreállította az alföldön a közbiztonságot. Azokat a történeteket gyűjtötte össze egyik jeles magyar iró és azokat élénk és hű képben tárja az olvasó elé. Bolti ára 2 korona helyett 1 Korona, f Ingyen karácsonyi ajándék! Hát ez bizony egy kissé furcsán hangzik a mai pénzhiányos világban. Pedig igaz. A „Pesti Napló", Magyarország e legrégibb és legelőkelőbb napi lapja kedveskedik vele előfizetőinek. Áll pedig ea az ajándék egy értékes kötésű és gyönyörű disz műből, a „Kötök Albmá"b-ól, mely közel félszáz költő müveiből közöl válogatott szemelvényeket, költészetüuk gyöngyeit, lelki gyönyörűségét minden müveit magyar embernek. A diszmű, mely először a Lampel Róbert cs. és. kir. udvari könyvkereskedésének kiadásában (56 korona bolti áron) jelent meg s amelyet dr. Radó Antal a Kisfaludi-Társaság tagja szerkesztett, a „Pesti Napló" ez uj kiadásában a tavalyi Himfi Albumnál jóval nagyobb formában, gazdagon illusztrálva és rendkívül díszes, jelentékeny bővített kiadásban fog megjelenni. A Költök Albumát a Pesti Napló uj kvart kiadásban minden állandó előfizető karácsonyi ajándékul megkapja. És megkapja díjtalanul az is, aki az év bármely napjától egy félévre megszakítás nélkül fizet elő a „Pesti Napló"-ra. Long Tom — ú Ba nák (süllő nim 1A megfejtés Petőfinek egy ösmert verssorát eredményezi. A megfejők jutalmul: a szerkesztőség elösraerését kapják. A megfejtők névsorát uj évi számunkban közöljük. Modern cselédek. Asszony : És vannak ajánlói ? Szobaleány : Oh igen. A két leány, a kik legutóbb itt szolgáltak, ajánlották, hogy bátran jöhetek ide, mert a nagysága szeret ugyan kissé parancsolgatni, de azért elég jól ki lehet vele jönni. A konkurrencia. Kohn Már: (a vasúti pénztárnál.) Kérek egy harmadosztályú jegyet! Pénztáros : Hová ? Kóhn Mór : Ha azt megmondom, holnap már minden konkurrensem fogja tudni és e'csipik előlem az üzletet, a mit ott akarok csinálni. Adjon csak egy jegyet és ne kérdezősködjön annyit. -y) nák.