Esztergom és Vidéke, 1901
1901-07-11 / 55.szám
Ennek soha sem szabad bekötk eznie s ha mégis bekövetkezik, vjgy az'egyik, vagy a másik oldalán észre kell vevődnie. Bottyán-palotában úgy kell gondolkoznia az intézőségnek, amint a polgárság gondolkozik és érez. ' S viszont senkit nagyobb, őszintébb, igazabb reverendában nem kell egy polgárnak részesíteni, mint a Bottyán-palota intézőséget. A tekintély kútforrása ez a vén épület, minden polgárnak azt kell éreznie, hogy az a magas tető az 6 nyakából nőtt ki és a tetőnek abban a tudatban kell elnéznie a város felett, hogy alatta alapul egy város polgársága áll. Szükségesnek láttuk ezt a kis magyarázatot közreadni, mert ugy tapasztaltuk, hogy tényleg szükség van reá. Ezt ezután legközelebb tovább fűzzük, mert sok mindent le lehet belőle vezetni. Alakuló közgyűlés. — Július 8. — A új városi képviselőtestület, Andrássy János kir. tanácsos alispán elnöklete alatt, hétfőn délelőtt tíz órakor tartotta alakuló közgyűlését. A közszellem annyiszor felpanaszolt sajnos aluszékonyságára és közönyösségére mutat, hogy ez ünnepi aktusnak maguk a képviselelók sem látszanak jelentőséget tulajdonítani, amennyiben eléggé üres maradt a tanácsterem. Valamint hiányozni kell az érzéknek is ily, ha csak formaságokból álló, de jelentőségénél fogva jelentős aktus iránt; azon szürke kabátban, ahogy min dennapi munkájukat végezik, néztek be a városházába. Még az újonnan választottak is csak részben tartották érdemesnek bemutatkozni. Kit érdekel szép szavak, bölcs, atyai tanácsok meghallgatása ? Majd ott leszünk, ahol szolnokolni, pattogni, hetzet csinálni lehet. No, meg persze választáskor. Tiz órakor Vimmer Imre polgármester bejelentette az egybegyűlt városayáknak, hogy az alispán a képviselőtestület alakuló gyűlését e napra tűzte ki s igy indítványba hozta, hogy érette Niedermann József elnöklete alatt Brenner Józsefből és Rudolf Mihályból álló küldöttség menesztessék. Ez meg is történt s az érkező alispánt hosszas, zajos éljenzés fogadta. Helyét elfoglalván, üdvözölte a megjelenteket s előadta, hogy a gyűlés célja a képviselőtestület uj megalakulása. Mivel pedig igy a virilisták névjegyzékének összeállitásáná', mint a kilépettek választásánál minden törvényes forma betartatott, az új testületet megalakultnak jelenti ki. Ezzel a gyűlés napirendje ki volna merítve. Szülővárosa iránt mindenkor érzett szeretete azonban kötelességévé teszi, hogy még néhány szót szólljon. Mindenekelőtt hálás köszönetet mond a régi képviselőtestületnek, amely sok fontos, régi kérdést végmegoldásra víít. Áll az új gimnázium, tető «Lu íz uj közkórház, büszkén emelkedik a szép Szentháromság szobor. Ám a nehéz viszonyok megmaradtak s további munkát követelnek. Erre kéri is az uj képviselőtestületet, különösen az anyagi helyzet javítására, mert a uélkül nagyobb boldogulás nem várható. Vimmer Imre minden alkalmat kedvesnek talál, a mikor a vármegye első emberét e helyütt üdvözölheti. A mai pedig nemcsak kedves, de fontos alkalom is. Szívből üdvözli az alispánt. Az ülés az alispán éltetésével ért véget. Nagy megnyugvást keltett a polgármester ama kijelentése, hogy a legközelebbi közgyűlésen megválasztandó bizottságok tagjai lisztájának összeállításánál a város vezetősége a képviselőkkel kontaktusba lép. Fél tizenegy előtt szétoszlott a a gyűlés. Praesens. A közkórház egy esztendeje. Esztergom, július 9. A közkórháznak egy évi működéséről számol be a kórház igazgatója 1900 évi jelentésében, a mely kis füzet alakjában most jelent meg. Kitűnik ebből, hogy a kórház orvosai: Gönczy Béla és Vándor Ödön nagy és szorgalmas munkát végztek az elmúlt esztendőben többi kollegáikkal és ezek közt különösen dr. Horacsek Gyula járásorvosssal, ki készséggel bocsátotta mindig rendelkezésre a kórháznak drága idejét. A mint az olvasó a jelentés számodatait nézi, elképze'i azt a nyüzsgő életet, a mely a kórház falain belül folyik, defeltárul a képe annak is, hogy mint szorong egyik beteg a másik hátán. A túlzsúfolt betegszobákban mint fekszenek vegyest a legkülönfélébb betegségben szenvedők, s mig a kórház személyzete mindig ugyananyi marad mint kell megküzdenie a folyton növekedő beteganyaggal folyton szaporodó munkával. Mert míg 1896- ban 492 beteg 14200 napon át ápoltatott 1897-ben 700 > 15036 > » 1898- ban 794 » 15676 > » 1899-ben 839 » 15701 > > 1900- ban 885 > 18545 > » Valóban ezen jelentés legkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy itt az ideje, hogy megnyíljanak végre az uj kórház kapui, s barátságos, üde levegőjű helyiségeivel várják a betegeket, ápolókat és orvosokat, a kik már alig birják elviselni a mostani kórház nyomasztó légkörét. A ki a kórházban felvételt kért, az segitséget időnként is kapott, bár előfordult az az eset is, hogy a felhalmozódott munka miatt, de a kellő munkaerő hiányában, el is kellett utasítani a jelentkezőket. A kimutatás szerint 1900 év folyamán 885 beteg nyert ápolást, kik közül. Gyógyultan távozott 504 (56-94%). Javulva 229 (25.91%). Gyógyulatlan 27 (3*05%). Meghalt 73 (8.24%)És ápolás alatt maratt 1901 évre 52 (5.86%). Az ápolási napok száma a leíolyt évben 18545 volt, ebből egy becegre átlag 20.95 nap esett. A betegek közt magyarországi 827 és külföldi 58 volt. A betegek főtömegét Esztergommegye és Esztergom város szolgáltatta, előbbi volt 223, utóbbi pedig 191. A szomszédos megyék közöl Fehérmegye 2, Komárom 56, Hont 47. Bars 55, Pestmegye 49 beteget szolgáltatott. Ezenkívül Pozsony megyéből 20, Trencsénmegyéből 22, és Nyitramegyéből 35 beteg volt ápolás alatt, más megyék 1—2 beteget szolgáltattak. Foglalkozásaira nézve legtöbb beteg az iparos, majd a földmives osztályból való volt. Legtöbb beteg márciusban (144), januárban és decemberben volt, legkevesebb szeptemberben (90), a mikor 1265 ápolási nap, míg márciusban 1787 volt. A kóresetek szerint összeállított kimutatás szerint: 509 belbeteg 9866 napon át 290 sebbeteg 7300 > > 43 szembeteg 847 > »25 nőbeleg 329 » > és 8 szülőnő és újszülött 203 napon át ápoltatott. Az év folyamán előfordult 73 haláleset közül haldokolva 4 beteg hozatott kórházba. A 160 operált eset közül 139 beteg gyógyultan, 12 javultan hagyta el a kórházat. Ugy ezek, mint a műtéti beavatkozást nem igénylő többi sebbeteg is rendszerint javultan lett, helyszűke miatt, elbocsátva, de bekövetkezett gyógyulásukig a kórház ambulantiájára jártak kötözésre. További 9 betegnél az alkalmazott műtéttel sem lehetett megakadályozni a betegség lefolyását, mert oly késői stádiumban kérek ezek orvosi segélyt, de ezek közül is négyen gyógyultan hagyták el a kórházat. A sikeresen végzett műtétek közt van hályogoperáció, golyvakiirtás, hasmetszés és bélvarrat, sérvmetszés, epekŐmetsiés, hólyagkőmetszés, többféle cson kitás és csonkolás, izomképlés stb. Ez utóbbiról a kórház igazgatója több honi és külföldi szaklapban is értekezett s evvel hathatós szolgálatot tett a nagyközönségnek, mert az esztergomi kórház, mint első, ahol e műtétet Magyarországon végezték, 1 elhívta a hazai orvosi körök ügyelmét egy új gyógy módra, amely által sok ember,, kinek lába vagy ke*e sérülés, vagy gyermekmekbetegségek folytán hüdött lett, új izomkészitése által, visszanyerheti működési képességét. Az évi jelentés pénztári kimutatást is közöl, e szerint: tényleges bevétel volt 3063858 korona > kiadás > 30265-49 > pénztári maradvány 1900. év végén volt 373'09 > Hátramaradt követelés 1900. év végén volt 35889*50 kor. Hátramaradt tartozás ugyanakkor 4121-42 kor. s igy a mult év végén követelésben fenállott 3176808 c A kórház jótékonyságot ís gyakorolt. Ugyanis a bejáró vagyonosb betegektől 7072/896. sz. tanácsi végzés alapján perselypénzt szedett s az egybegyűlt perselypénzből részben kórházi szükségle tekét fedezett, részben pedig a betegek távozásakor útiköltséget, vagy segélyt adott, vagy ebből vett a távozóknak sérvkötőt, pápaszemet, mankót stb. 1897. évtől 1900. év végéig a perselypénz 549'io koronát tett ki, a kiadás pedig 487-82 koronát, vagyis az év végén 6128 korona maradt. Ez a kis, igénytelen füzet a mi közkórházunk je'esség ! nek legékesszólóbb hírnöke. — r. Egy havi közigazgatás. Esztergom, július 9. A közigazgatási bizottság e havi ülésének, amely a főispán elnöklete alatt tegnap folyt le, eseménye az volt, hogy a vármegye egyik előkelő állású tisztviselője ellen a fegyelmit megelőző vizsgálatot elrendelték. Fegyelmi elővizsgálat. A főispán ugyanis, a konkrét esetet részletesen ismertetve, kérte a bizottságot, hogy Mattyasóvszky Vilmos, mint árvás ügyész ellen, az elővizsgálatot rendelje el, amennyiben az előadott tények azt látszanak mutatni, hogy a tiszti főügyész eljárása öt irányban muladékos volt, az árvaszéki ügymenetre hátráltató, szabályrendeletbe és törvénybe ütköző. Az alapul szolgáló eset a következő : kiskorú Janig János kéméndi lakosnak egy még 1883 ban kötött adásvételi ügyéből kifolyólag, a főügyész felvett 900 frt. tőkét és 289 frt. kamatot. A tőkét csak négy év múlva fizette be a pénztárba, a kamatokra nézve pedig a hagyatéki tárgyalásra ígérte a leszámolást, de ez meg nem történt még a második tárgyalásnál sem, sőt a sok sürgetés dacára, ma sem. Az időközben nagykorúvá vált Janig János megunta a huzavonát s a belügyminiszternél tett feljelentést, aki azt a főispánnál közölte s miután a főispán a tizennyolcéves ügy aktáit áttanulmányozva, a közig. biz. elé hozta azt. A főügyész azzal védekedik, hogy a tőkét előbb nem fizethette be, mig az adásvételi szerződés szabályszerűen záradékolva nem lett, annál is inkább, mert a pénzt úgyszóllván mint magán-ügyvéd vette át, a kamatok pedig a volt kiskorú anyját, mint gondnokát illetik, akivel neki leszámolása van s akit ismételten hiába hívott be leszámolásra, A bizottság a főispán indítványát egyhangúlag elfogadta azzal, hogy a vizsgálat ama vádpontokra is kiterjedjen, amelyeket az árvaszéki elnök az elmúlt évben az árvás ügyész ellen emelt. A vizsgálat megejtésével Reviczky Károly és Osztanék Antal bíz. tagok bízattak meg, akik mellé adatott — esetleges felvilágosítások végett — Hamar Árpád árvaszéki e'nök. Alispáni jelentés. A havi jelentések közül az egy havi közigazgatás gondos, részletes, teljes képét nyújtotta a terjedelmes alispáni jelentés. Ebből tudtuk meg, hogy alispánunk nemcsak a hivatalos panaszokat hallgatja meg. Magán uton értesült, hogy Sinkovics János csévi tanító állítólag magyarelenes szellemben dolgozik, valamint a dáght úrnapi botrányról, mindkét esetben elrendelte a vizsgálatot, a dághi ügy már a bíróság előtt is van. Részletesen ismertetett egy nagyfontosságú ügyet, mely esetleg már legköze'ebb rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé. Tokod községe ugyanis közvetlenül az alraásfüzitőí vasút építésének megkezdése előtt eladta kőszénbányászati jogát az Északmagyarországi kőszŐnbányatársulatnak oly kikötéssel, hogy az az első évben 1000, azután 2000, a harmadik évtől, mig a viszonyok nem változnak, évi 11,000 frt, bért fizet, amely arányosan lesz felosztva. Majd a község, hogy a vasút létesüléséhez hozzájáruljon, a h. é. vasuttársulatnak ígéretet tett, hogy 30,000 frt. áru törzsrészvényt átvesz úgy, hogy annak árát 20 év alatt évi 1500 forinttal törleszti. A bányatársulat rendesen fizetett, de a község nem, miért is a bányatársulat pert indított s két fórumnál nyertes lévén, biztosítási végrehajtást vezettetett az évi n,ooo frt. bérösszegre, mire a társulat beszüntette annak fizetését. A vásut erre az idén lefoglalta a községnél levő 300 drb. vasutrészvényt s az összes közjövedelmeket. A község erről eikésve értesítette az alispánt, úgy hogy a közjövedelmek szabályellenes lefoglalása ellen jogorvoslattal élni már nem lehetett, viszont a két pártra szakadt község abba sem ment bele, hogy az ügyész valamennyi földtulajdonos nevében perelje a bányatársulatot. Igy pervesztesség esetén, a 300 db. részvény értéktelennek lévén tekinthető, a község
