Esztergom és Vidéke, 1901
1901-06-16 / 48.szám
A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és Csütörtökön. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ^ II ^ ELŐFIZETÉSI ARAIC : = FELELŐS SZERKESZTŐ |||IU|/fiPQV |/|í I UÍU ^ U * MLLMT0Í ' ÖLÖFLZETÉSEK » N J ÍLTTEREÍ ÓS MET<W MIÍMD5K ~"-~-.~_~_'Í ÍE Z ft . ÉS KIÍÍÖ: Sz^clieqyl-tér, 330. szám. Negyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szállt ára: 14 fii. *««I**tot neui adunk viasza. í-<H Ferencz József keserűvíz az egyedttlt elismert kellemes izii természetes bashajtószer. Városi képviselőválasztás. Esztergom, június 14. Hétfő mozgalmas napja lesz városunknak, reményeljük jó napja is. Hogy szerencsés napjaink közé számithassuk, bizony nagyon ráánkfér. A város szavazó polgárai hétfőn választják újra a képviselőtestület egy jelentékeny részét. A fontos s hosszabb időre kiható eseményt elég élénk mozgalom és szervezkedés előzi meg s bárha a régi motívumok : túlzott konzervativizmus, a sógor-koma szempontok, egy kissé az áldomás-várások is szerepelnek még, mindazonáltal örömmel látjuk, hogy az egyes értekezleteken erősen hangoztatták azokat a mindenki által eléggé ismert alapelveket, melyeknek a választó polgárt szavazó lapja kitöltésekor egyedül szabad irányítania. S ennyi belátásnak, kötelesség tudásnak, sőt önzésének is kell lenni minden polgárban. Akik az egész cikluson át elitélik, felelőssé teszik a kégviselőtestületet a sok bajért, nyomorúságért, most megmutathatják hogy nemcsak panaszkodni tudnak, hanem amikor módjukban áll, a baj orvoslásához is hozzájurulnak s ha tapasztalták, hogy akikre a közérdeket, igy a maguk érdekeit is reábízták, bizalmukra bármily tekintetben érderoetleneknek, az elvállalt kötelesség elvégzésére képteleneknek mutatkoztak, félretéve minden tekintetet, keresnek oly más férfiakat, akikben több képességet lelkiismeretességet, kvalifikációt találnak. Szükséges a gondos megválasztás annyival is inkább, mert elkerülhetetlen az, hogy e nagy képviselő testületbe be ne kerüljenek dolgozó méhek helyett herék is, akik csak, azért szállnak a kaptárba, hogy a városatyai tisztség mézét élvezzék és henyélnek. Szükséges az uj városatyák gondos megválasztása azért is, mert mint legtöbb adót fizetők, minden évben szintén bekerülnek olyanok, akik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak ott hasznos, munkás szerepet vinni. Itt nem szabad elfogadni olyan szempontokat, amilyeneket ezúttal is hallottunk : >X. nem jár ugyan a gyűlésekre, de még sem hagyhatjuk ki, hiszen már húsz éve városi 1 képviselő.« Mi nem szép titulusokat adományozunk, hanem jogot is és kötelességet. Olyan sáfárra nem bizzuk az üzletünket, aki soha nem tartja ott az orrát a pudlinál. Az i sem szempont, hogy >valaki tekintélyes, nagy összeköttetésű ember; nem jó lesz a kerületnek magára haragítani.* — — Az ő tekintélye és összeköttetése egy szikrányit sem használ nekünk; többet ér az egyszerű földműves, aki lelkiismere- • tesen veszi kötelességét és egészséges, természetes eszméivel, jól látó szemével akárhányszor több jó tanácsot, tervet ad féltucat > tekintélyes* urnái, akihez, vagy legalább szavához nincs szerencsénk a zöld asztalnál. Vagy nem egészségtelen állapot-e, hogy e nagy képviselőtestületnél tiz ujjunk sok az érdemlegesen felszólalók felsorolására ? Láttuk a legtöbb lisztát, amelyek különben hétfőig még mindenesetre meg fognak szaporodni. Egyesek privát törekvések támogatói s tulajdonkép egy-egy név kedvéért íródtak. A Város Kör-ét, amelyet ma este állapitarak meg, még nem ismerjük, de ismerjük az egyesület vezetőit s igy bizunk benne, hogy csak a közérdekre lesz tekintettel s mint ilyen, alkalmas arra, hogy irányítsa azokat, akik maguktól tájé kozódni, a tömérdek jelölt között ma-! gukat kellőképen kiismerni nem képesek. Akiknek azonban éles szemük, kellő körültekintésük, helyi és emberismeretük van, azok ne ragaszkodjanak semmiféle lisztához, hanem szavazzanak a maguk legjobb meggyőzése szerint megalkotott lisztával. Ne feledje el a hétfői napon Esztergom egyetlen polgára sem, hogy ; módjában áll, ha nem egészben is,! bizonyos biztosítékot találni jövő nagyobb boldogulásunkra, amihez hozzájárulni szent kötelesség. Ne feledje senki a reá eső felelősség — részt sem. Memor. Városi közgyűlés. — Június 13. —• Tikkadt, nehéz levegő a teremben, 1 amely szinte fojtogat, bár alig verődött össze harmincöt-negyven képviselő ; eiek között is pár új alak, akiket csak cikIusonkint látunk. A hangulat — talán ép e levegő miatt — izgatott ; itt is, ott is szikrák pattannak ki. Mindjárt a napirend előtt való interpellációnál. A sertéspiac. Az interpelláló Pach Antal volt, aki az iránt tett kérdést a polgármesterhez, hogy miért nem tett lépéseket a törvényhatóság ama határozatának megfellebbezése iránt, amely a sertéspiacot Szentgyörgymezőre helyezi át, ami vagy 200 iparos, kereskedő pusztulását jelenti. (Hangok : Ez talán mégis nagyítás !) A főjegyző előadja, hogy a törvényhatóság végzése jun. hó 5-én érkezett még, az közszemlére tétetett ki s a kifüggesztés befejezésétől számított 30 nap alatt megfellebbezhető. Semmi mulasztás, vagy késedelem nem történt. Pach nem veszi tudomásul a választ, a tanácsnak magának kellett volna fellebbeznie, nem pedig állást foglalni a közönség érdeke ellen. Földváry István komolyan jelenti ki, hogy a tanács hosszú megfontolás után foglalt állást Szentgyörgymező mellett Pach egy megjegyzésére pedig válaszolja, hogy a közszolgálat fundamentuma az az elv, akár igy teszünk, szavazunk, akár amúgy, belső meggyőződésünknek annak kell lenni, hogy jói cselekedtünk. Itt meggyanúsítani nem szabad. Egyes képviselők minden áron érdemleges tárgyalást kívántak, mig végre megnyugodtak abban, hogy a tanácskozási ügyrend ezt nem engedi. Miután az elnök kijelenti, hogy egy rendkívüli kö'gyűlés idejében való összehivásásával alkalmat fog adni a képviselőtestületnek az ügygyei való újabb foglalkozhatásra, a választ tudomásul veszik. Évi jelentés, regálekötvény. A napirend első tárgya volt a polgármester je'entése a város állapotáról és az ügymenetről az 1900. évben. A jelentés igen terjedelmes s a képviselőtestület általában megismerni óhajtotta, hozzá is szólani, ami egyszeri hallásra alig lehetséges, miért is elhatározták, hogy a jelentést kinyomatják és az elnök, ha eltelt annyi idő, amennyi alatt a képviselők áttanulmányozhatták azt, egy közgyűlés napirendjére tűzi. S enttamás volt község tulajdonát képező s kisorsolt regeié-kártérítési kötvényből befolyó 2400 koronát a függőkölcsön rendezésénél törlesztési részletre szánják s egyelőre a Takarékpénztárban gyümölcsözőleg elhelyezik. Ingatlan-átalakításról lévén szó, a képviselőtestület a július 17 ikére kitűzött közgyűlésen fog dönteni. ' A tanácsjegyzői állás. Az e'nök meleg szavakkal parentálta el Horváth Lajos tanácsjegyzőt, aki mindég reászolgált a képviselőtestület bizalmára és elismerésére. A tanács proponálta, hogy mivel a főjegyző és az árvaszéki jegyző három hónapon túl helyettesítik, iárultassék ki nekik a szervezési szabályrendelet szerint őket megillető fizetés harmad. Proponálja továbbá, hogy az állás betöltését halasszák el néhány hónapra, mely alatt tanulmány tárgyává teszik, nem volna-e a je'en ideiglenes állapot fentartható. Dóczy Ferenc óhajtja, hogy most mindjárt mondják ki az állá* beszüntetését. Hisz annak idején csak azért s> erveztek három jegyzői állást, hogy az átvett községi jegyzőket elhelyezhessék. Dr. Helcz Antal figyelmeztet reá, hogy ez szervezeti kérdés, tehát annak tárgyalásába ma úgy sem lehet bemenni, de proponálja, hogy utasittassék az ügy a permanens szen ézésrevideáló bizottsága hoz. A tanulmányozásnak nincs ellene, mert szereti a megfontolva való cselekvést. Ha a szervezési bizottság elkészül munkájával, annak propoziciója együtt lesz tárgyalható a tanulmányozás eredményét feltüntető jelentéssel. Brutsy János semmit sem ad ily jelentésekre. Soha sem mondanak mást, mint hogy be kell tölteni az állást, sőt újat kreá'ni. A főjegyző: Ebben az esetben éppen ellenkezőképen lesz. Elfogadják dr. Helc indítványát. Reáltanári állások. A képviselőtestület elfogadta a tanícs ama javaslatát, hogy a reáliskolában megüresedő s jelenleg Váraljai által betöltött állásra pályázatot hirdetnek, valamint megbízzák a tanácsot, hogy ha Obermayer György nyugdíjaztatása megtörténik, annak állására is hirdessen pályázatot. Mivel Hagy Antal jó sikerrel letette a szakvizsgát s hat év óta tanára az intézetnek, ezúttal nem hirdetnek pályázatot állására (Éljenzés), valamint Kovács I. rajztanáréra sem, ha f. hó 21-ikére kitűzött pótvizsgáját sikerrel teszi le. Hogy ha mindketten megszerzik a teljes kvalifikációt, a képviselőtestület akkor fog határozni, hogy még a tanév folyamán rendes tanárokká válnak e. A zsidó hitközség kérvénye. A leghosszabb vitát a zsidó hitközség kérelme keltette. A hitközség ecseteli szomorú helyzetét, amelyben a templomépítés óta van. A tagok több hitközségi adót fizetnek, mint államit és községit együttvéve. Most pedig kénytelenek vagy 18,000 korona költséggel uj iskolát is építeni. A népoktatási törvényre hivatkozva, kérik tehát, hogy a város eddigi 1000 korona évi segélye körülbelül 3700 koronára, vagyis annyira emeltessék fel, amennyivel a város kulturális költségeihez, mint adófizetők járulnak s ez annál inkább méltányos, mert a zsidó hitoktatást a városi iskolákban ingyen látják el. Hivatkozik arra is, hogy ha az iskolát beszüntetnék, az a városnak nagyobb kiadásába kerülne.. Az iskolaszék, amelyne'* véleményét a tanács is osztja, a kérelem teljesítését — p. város jelenlegi nagyon súlyos v
