Esztergom és Vidéke, 1901

1901-01-01 / 1.szám

de miután az alispán felelt, a törvényes­sé parancsolt. Hogy annyian tartózkodtak a szavazástól, ez nem az alispán ellen való demonstráció volt; azon okon kivül, melyet Vimmer felemiitett, szerepelt az az ok is, hogy Helcz fellépése a személyi ellenségeskedés jellegét viselte s ebbe belekeveredni nem óhajtottak, de más­részt sokan, közöttük maga is, az isme­retlen Ékessyt nem pártolták. Amit dr. Helcz a közigazgatás művészetéről be­szélt, szép téma, de a tényleges kormány­zásban — felelőssége tudatában — csu pán ez, senkit sem vezet-het. Bár a fia­talabb generáció minél többet foglalkoz­nék a témával! Egyelőre azonban az alap csak a törvény lehet. Dr. Helcz tiltakozik ai ellen, hogy ez ügyben személyi motívumok vezet­ték volna. Soha sem rejt dinamitbombá­kat a zsebében, hogy szertedobálja azo­kat. Az elnök, bár a szónokok számaránya után kimondhatná a határozatot, névsze­rinti szavazást rendel el. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát ötven­három szóval tiz ellenében elfogadja, Mattyasovszky Vilmos módosítására csak Magos Sándor szavazott. Következett a fellebbezés a város­gazda fizetését megtagadó közgyűlési határozat ellen. Az előző két órás vita után ezt elintézték öt perc alatt, miu­tán dr. Helcz kije'entette, hogy annak idején a fizetés megtagadást csak azért indítványozta, hogy a képviselőtestület ue legyen inkonzekvens. A határozatot megsemmisítették, s dr. Percnyi Kálmán indítványára a fizetés megtagadásra sza­vazók ellen a várost esetleg érhető ká­rokért kimondták az anyagi felelősséget. Az ügy letárgyalása után Andrássy János alispán megjelent a tanácsteremben s elfoglalta az elnöki széket. Percekig tartó zajos éljenzéssel üdvözölték. Az alispán pedig megköszönte, hogy a tör­vényhatóság felemelte szavát a jog-, törvény- s igazságért. nem jár, függő viszonyban nincs a vár­megyével. Elnök: Nem, nincs. Etter Gyula: Különben tudomása sze­rint, az E. V. tulajdonosa hajlandó mél­tányos módon kárpótolni az E. K-t. Frey Ferencz azt indítványozza, hogy legyen az »E. V.« a központi mezőgaz­dasági bizottság, az tE. K.i a vármegye hivatalos lapja. A bizottság huszonnyolc szavazattal nyolc ellenében az ^Esztergom es Vidé­kéit választotta a vármegye hivatalos lapjává. Praesens. Megfellebbezett városi határozatok, nem Városunk a városok között. — Egy kis statisztika. — A városi közgyűléseken — a nagy és kis viharok alkalmával — amelyeken természetesen a tisztikart szapulják, vajmi gyakran hallottuk azt az állítást, hogy nincs Magyarországban város, amelynek tisztikara annyi költségbe ke rül, mint a mienké, valaminthogy mikor azt állították, hogy városunk kultusz­kiadásokra nagyon sokat, erejéhez ké­pest túlsókat áldoz, egyszerűen kinyi­latkoztatták, hogy többé-kevésbbé a többi városok is annyit áldoznak. Bizonyítani persze sohasem bizonyí­tottak ; mi mindig bizonyítottuk a két állítás tévességét s most hiteles statisz­tikai adatokkal igazoljuk álláspontunk helyességét. hhen Gyula, a csodálatos, amerikai gyorsasággal felviruló Szombathely polgármestere ugyanis összegyűjtötte a városok jövő évi költségvetését s össze­állította táblázatban, hogy aránylag mennyit költ egy egy város tisztviselői fizetésére és mennyit áldoz kulturális kiadásokra. E statisztikai táblázat szerint a fel­sorolt 106 város közül ötvenkettő költ összegben, de percentben többet Egy városi képviselő megfellebbezte a közgyűlés ama határozatát, amely Tiefenthal Gyula városi mérnöknek a gimnáziumépitési alap feleslegéből IOOO korona jutalmat adott. A fellebbezést elutasították. A szenttamási és vízivárosi polgárok egy része megfellebbezte a temető sza­bályrendeletet, mert nem találják méltá­nyosnak, hogy egy sírhelyért ők is annyit fizessenek, akik temetőjére a város semmit sem áldoz, mint a kir. városiak. Dr. Csernoch János melegen pártolta a fellebbezők álláspontját s módosítást kért. Frey Ferenc s dr. Helcz Antal a szabályrendeletet a városnak visszaadni indítványozzák, Vimmer Imre s dr. Fóld­váry István, annak égető szükségére utalva s mert a jogorvoslat utja úgyis nyitva marad —, elfogadását kérik. Visszaadták a városnak. A városi szervezési szabályrendeletnek módosítását elfogadták. EHerroen elve tették a marhalevelek kiállítási költ­ségei ügyében hozott képviselőtestületi határozat ellen beadott fellebbezést, mivel minden községben az az uzus, hogy a képviselőtestület állapítja meg, a kiállítás bizonyos hányada mely köze­get illet. A vármegye hivatalos lapja. A központi mezőgazdasági bizottság indítványt terjesztett a törvényhatóság elé, hogy az >Esztergom és Vidéké-<t, úgyis mint a Gazdasági Egyesület hiva­talos lapját, a vármegye hivatalos lap jává válaszszák. Az állandó választmány e javaslatot pártolólag terjeszti elő av­val, hogy a lap köteles ingyen közölni a közérdekű rendeleteket, hirdetéseket s a lapra a községek 8 koronával fizethet­nek elő. Dr. Perényi Kálmán bár eUsmeri a nevezett lap fölényéi a he'yi sajtóban, mégis mivel az »Esztergomi Közlöny* hosszabb ideje a vármegye hivatalos lapja, s az öreg szolgát se küldik el felmondás nélkül, ne vegyük ki kezéből egyszerre a falat kenyeret. Adjunk időt neki, hogy mást szerezzen helyette. In­dítványozza, hogy halasszák el a dön­tést a tavaszi közgyűlésig, tudatván, az »E. K.t szerkesztőjével, hogy a bi­zottság nem reflektál többé lapjára. Etter Gyula szolgáról, falat kenyérről hall beszélni. Ugy tudja, hogy a »hi­vatalos lap* cfm anyagi javadalmazással tisztviselői fizetésére, mint Esztergom, velünk együtt tizenkettő ingadozik 25— 28 % közül, tékát köviilbelüt csak 37 város viszonyai kedvezőbbek a fizetési kiadások ciménél. Viszont kulturális kiadásokra csak hu­szonkét város áldoz többet, mint a mienk. Éhen Gyula érdekes cikkének vonat­kozó részét itt közöljük : „Magyarország 132 városa körül csak Budapestnek, Aradnak, Kolozsvárnak, Szegednek, Fiúménak, Besztercebányá­nak és Szombathelynek van csator­názása. Vízvezeték van Budapesten, Aradon, Győrött, Kolozsvárott, Nagyváradon, Péesett, Pozsonyban, Sopronban, Fiúmé­ban, Besztercebányán, Brassóban, Brez­nóbányán, Eperjesen, Golnicbányán, Gyulafehérvárott, Iglón, Késmárkon, Körmöcbányán, Lőcsén, Nagybányán, Nagy-Szebenben, Pápán, Sepsi-Szt.-Györ­györgyön, Szombathelyt, Újbányán és Veszprémben. Közhasználatú artézi kut van a váro­sokban Összesen 210; — furt kut pedig részint köz-, túlnyomó részben azonban magánhasználatban van 582. Ezen in­tézmények pedig a közegészségügy ren­dezésének elsőrendű tényezői. Az utcák burkolását illetőleg már nagyobb fejlődés mutatnak a városok. Mily nagy anyagi áldozatokat követel azonban a csatornázás és a vízvezeték létesítése, ha majdan ezek hálózatát a szilárd burkolat felszaggatásával kell a városoknak elhelyeznie! A szegényügy rendezésének csak szórványosan látjuk nyomát. Pedig sok­J oldalú vonatkozásában ez is egyik leg­fontosabb feladatát képezi városainknak. Ha most már felvetjük a kérdést, hogy mi lehet oka e feltűnő mozdulat lanságaak, a feleletet tudjuk előre : a pénz, a fedezet hiánya! Ebből azonban még távolról sem kö­vetkezik, mintha Magyarország városai oly szerfelett szegények volnának, hogy korlátolt anyagi helyzetük még a leg­szükségesebb intézmények létesítését sem engedné meg. Előttünk feküsznek Magyaroszág ösz­szes városainak 1901. évi költségvetései. Budapest székesfővárost nem véve szá­mításba, a városok jövő évi kiadásai 50.000 kor. és 2 millió korona közt vál­takoznak. Egész vagyon tehát azon fe­dezet, mely a városok háztartásában szerepel. Nézzük most már, hogy az előirány­zott kiadásokból mily összeg lesz sze mélyi kiadásokra fordítva, mily összeget vesz igénybe az iskolák fenntartása és mennyit fordítnak egyes városok a zze gények ellátására I 1901. évi Személyi Iskolai Szegé­Yárosok nevei rendes kiadások- kiadá- nyek kiadások ra sokra ellátása korona % % % Arad 2,206,660.-31-8 18-7 5-3 Baja 459,069.— ^/ 13-61 1-01 Bártfa 115,728.36^4'— 18 9 0-6 Beszterce 661,093.121115 36 0-7 Besztercebánya 339,444.20 25-69 Breznóbánya 309,734*16 21-16 6-17 0-96 Czegléd . 358,030.69 26-55 6-06 3-49 Debrecen . 2.400,396.6930-— 688 111 Deés . . 144,505.76 4.3-88 3 6 4-04 Eger . . 400,827.68 27-3212-4 0-49 Eperjes . . 318,178.653213 1-73 26 Erzs.-város 99,643,03 3817 11 04 — Esztergom 442,926.80 27441531098 F. templom . 134,366.60 25-43 0-113-97 Felsőbánya . 72,803.77 21-53 — 2.73 Fiume . 1,846,602.78 23 42/tf-o7 4.87 Grölnicbánya 371,454. — 1526 993 0-64 Gyöngyös 281,106.89 J275 21-08 211 Győr 1,080,804.97 21-42 8-62 1-8 Gyula . 234,880.293317 941 3-78 Gy. fehérvár 58,735.03 64-315-44 — H. Böszörmény 184,868.29 3203 232 — H. Szoboszló 96,971.94 40-13 1-94 7'51 Hátszeg . . 43,915.78 48-45 466 — H. vásárhely 1,082,728.29 26-16 8 46 3-75 Igló . . . 318,030.83 13-01/j"^ 0.94 Jászberény 321,658.68 2625 11.86 9.01 Jolsva . . 94.159.75 275c? - 0-31 Karánsebes. 85,854.-40-109 0 35 Karczag . 166,583.74-48-63 7-13 4-2 Kassa . 1,760,874.22 13-05 10-28 0.86 Késmárk . 175,452-31 25-55 8-23 — Kismarton 100,788.71 1753 1003 1-32 Kis-Szeben 93,610.64 226110­Kis-Ujszállás 137,460.—j*-— 5.53 2-18 Kolozsvár 1,809.150,79 2015 8-34 155 Komárom 340,681.5333-18 28-73 2 43 Korpona • 140*425.39 21-88 3-37 0-40 Kör. bánya 410,609.20 20 6011-441-80 Kőszeg . 195,344.04 2402 9-19 3.84 K. félegyháza 430,042.16 34-482079 — Léva . . . 110,880.34 373433 U 045 Lőcse . . . 277,618.90 24-45 5-950 606 Losoncz . 192,914.95 27-89 6-04 — Makó. . . 361,346.38j7-o<?^-o<? 3.13 Márm. sziget 336,226.9819-— 4314.22 Megyés . . 186,645,70^0^10—2-57 Mezőtúr . . 247,013.51343913 872-43 Miskolcz . . 701,398 313164 5-64 313. Modor . . 140.041.82 27-72 3-70 2-03 Munkács . 265,596.65 19-94 8*38 1-84 Nagybánya 406,313.34 24-542746 021 N. becskerek 492,924.1031-23 10 3 2.29 Nagy-Enyed 111.138.7341-90 7-35 290 Nagy-Kanizsa 489,321.67 21-70 20-26 2-36 Nagy-Károly 221,345.6330*2413702 — Nagy-Kőrös 361,775.9832-29 1&08 40 NagyEöcze 64,459.—20-23 17-46 — Nagy-Szeben 491,949.59 29^12 6 54 — Nagy-Szombat361,7J5.98 2033 11-31 2-93 Nagy-Várad 1,548,042,04 24-25 11-95 1-43 Nyíregyháza 692,639.22 25 75 4-26 1.06 Nyitra . 282,834.73 26-16 8-05 2.03 Pápa . . 234,457.06 2832 16-415-23 Pancsova . 491,651.0619 86 6.0 2-07 Pécs . 1,638.377.—22-42 12-041-806 i Poprád . 36.485.88 - — — Pozsony 1,988,687.-24-07 2-05 498 Rimaszombat 163,458.5445.- 18-30 027 Rozsnyó 66,693.47 ^7-^ 101 0.59 Ruszt 32,362.40 407 301 — Sát.-TJjhely 212.246.65 4814 7-802 1-103 Segesvár 260-01018 43-30 7-803 4-061 1 Selmecz és Béla-bánya 368,829.28 4/^07 8-60 0-54 Somorja 86,834.08 26-8113.33 1-38 Sopron l,492,2ó'3.30 24-93 8-63 1-96 Szabadka 1,613,716.— 24-58 23-93 1.59 Szamos-Ujvár 84,556.41 344719 68 1.24 i Sz.-Németi 700,031.6037-53 11-18 Ö.83 Szászrégen 159,380.02 29-62 11-59 2-12 Szászsebes 87,679.48 5012 7.50 2-49 Szászváros 163,007.3536-90 3-99 0-86 Szeged 3,441,682.29 16'80 11-341-37 Szent-Endre 111,828.09 18.80 066 2.12 Szentes 538,501.50 29-74 12-07 3-66 Sz.-Fehérvár 771,296.79 25-52 1755 2-13 Sz.-György 77,224.16 26 95 15-06 2-33 Szep.-Szombat 13,711.10 24-6418-96 943 Sepsi-Szt-György 125,807.65 33.63 6 67 — Szepes-Olaszi 64,093.13 27-085 8-37 — Szepesváralja 48,534.42 34401550 — Sz.-Somlyó 67,339.34 40-19 5-54 — Szolnok 373,753.62 27-13 77-071-21 Szombathely 612,689.06 20-51 9-07 3-63 Temesvár 1,786,910.-19-841301 0-66 Torda 170.027 44-12 2-51 053 Turkeve 136,430.32 2748 1-74 2-32 Újbánya 69,907.83 3856 5-46 — Újvidék 586,114.22 31-84 14-51 5-07 Vácz 320,279-67 27-11 8-97 0-94 Versec . 782,169.— 21-72 15.10 2.85 Veszprém 223,632.23 33-24 062 5-54 Zala-Egerszeg 203.222.21 21-72 15-10 2-85 Zenta 544,683.78 28-26 27-15 245 Zilah 140,459.0439-09 542 2-08 Zólyom 226,6214216-72 2-440-26 Zombor 560,140.473223 19-814*73 A városok jövő évi költség-előirány­zata arról győz meg, hogy nincs szük­ség sehol ujabb megterheltetésre s nincs szükség arra sem, hogy a városok tel­jesen az állam segedelmére támaszkod­janak. Amennyiben a városok állami fel­adatokat teljesítenek, ennek mértékében rekompenzáltassanak az állam részéről. A városok pénzügyeinek rendezését tehát a meglevő keretben kell helyes, arányos és céltudatos berendezéssel megoldani oly módon, hogy az állami funkciók teljesítésének mértékében ré­szeitettessenek azok megfelelő anyagi támogatásban." A Kaszinó közgyűlése. — December 26. — A Kaszinó, legrégibb s legelőkelőbb tái sas egyesületünk, ötvenhatodik évi közgyűlése nagyon mozgalmas és láto­gatott volt. Összejöttek a tagok, hogy még egyszer ünnepélyesen adózzanak szeretett és tisztelt volt elnökük emléké­nek, másrészt — mert igy hozza az élet sora — üresen maradt helyének betöl­téséről gondoskodjanak. Érezték vala­mennyien, hogy a fontos pozíció mie­lőbbi betöltését az egyesületi érdek kí­vánja s igy általánosságban ellene voltak az elnökválasztás bármely célból való elhalasztásának. Korteskedés, nézeteltérés nem volt; az egész egyesület ke/dettŐl fogva egy nevet hozott forgalomba : dr. Fóldváry Istvánét, aki a volt elnök sok és hosz­srabb betegetkedései idején az e'nöki tisztet is ép oly szeretettel, lelkiismeret­tel, tapintattal töltötte be, mint az igaz­gatóit. A kiválasztott, — az ő ismert szerénységével — minden módon ki akart térni a mindenesetre kiváló meg­tiszteltetés és ritka bizalom elül, amelyr" >vállait elég erőseknek t nem tartja, zajos ovációkra sem tért el szándékátó az inpozans s egyhangú választás elöí mégis meg kellett hajolnia. Hasonlóké pen nem volt nézeteltérés az igy meg­üresedett igazgatói állás betöltésénél. Ugyancsak egyhangúlag választották meg igazgatóvá Büttner Róbertet, aki ujabban mint a Műkedvelő Társulat igazgatója az­előtt évek hosszú során át, mint legbuz­góbb választmányi tag, minden nyilvá­nyos szereplés rendezője, előkészítője, e kitüntetésre mindenesetre rászolgált. A közgyűlés az elnöklő dr. Fóldváry mély hangulatú, megkapó hatású,' az érzés és fájdalom jegyében irt nekrológ­jával kezdődött; meghajtotta fejét, sze­mét megtörülte minden hallgató. Akit eddig mint a közpálya férfiát ismételten elparentálták, mint egy mesteri dombor­művön, lett elénk álWtva, mint ember. Az értékes munkát lapunk más helyén hoz­zuk ; az év legnagyobb halottjának szentel­vén e helyet. A megemlékezés hatása alatt az egyesület elhatározta, hogy volt elnöke érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg, özvegyéhez részvétiratot intéz, arcképét díszterme számára megfesteti, majd Büttner Róbert indítványára azt is ki­mondották, hogy a nekrológot is egész terjedelmében jegyzőkönyvbe veszik. Következett Istvánffy Elemérnek, az egyesület agilis, lelkes, arravaló titkár­jának nagy gonddal és szép stillal össze­állított titkári jelentése, amely minde­nekelőtt örömmel konstatálta, hogy az átköttözködés óta az egyesület látoga­tottsága fokozatosan emelkedett s ma már semmi kívánni valót sem hagy hátra. Visszatértek a régmúlt s ol sokáig hiába visszakívánt jobb idők! Az év folyamán 43 uj tag vétetett fel i a létszám ma 178 rendes, vidéki 75 Elhunytak az év folyamán az elnököri kivül: Hübschl Alajos veterán választ­mányi tag, Roxer Zsigmond s Spanraf Tivadar. A jelentés kapcsán zajosan megéljenezték a Műkedvelő Társulatot annak vezetőit, akik az egyesületi éle

Next

/
Oldalképek
Tartalom