Esztergom és Vidéke, 1901
1901-01-01 / 1.szám
de miután az alispán felelt, a törvényessé parancsolt. Hogy annyian tartózkodtak a szavazástól, ez nem az alispán ellen való demonstráció volt; azon okon kivül, melyet Vimmer felemiitett, szerepelt az az ok is, hogy Helcz fellépése a személyi ellenségeskedés jellegét viselte s ebbe belekeveredni nem óhajtottak, de másrészt sokan, közöttük maga is, az ismeretlen Ékessyt nem pártolták. Amit dr. Helcz a közigazgatás művészetéről beszélt, szép téma, de a tényleges kormányzásban — felelőssége tudatában — csu pán ez, senkit sem vezet-het. Bár a fiatalabb generáció minél többet foglalkoznék a témával! Egyelőre azonban az alap csak a törvény lehet. Dr. Helcz tiltakozik ai ellen, hogy ez ügyben személyi motívumok vezették volna. Soha sem rejt dinamitbombákat a zsebében, hogy szertedobálja azokat. Az elnök, bár a szónokok számaránya után kimondhatná a határozatot, névszerinti szavazást rendel el. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát ötvenhárom szóval tiz ellenében elfogadja, Mattyasovszky Vilmos módosítására csak Magos Sándor szavazott. Következett a fellebbezés a városgazda fizetését megtagadó közgyűlési határozat ellen. Az előző két órás vita után ezt elintézték öt perc alatt, miután dr. Helcz kije'entette, hogy annak idején a fizetés megtagadást csak azért indítványozta, hogy a képviselőtestület ue legyen inkonzekvens. A határozatot megsemmisítették, s dr. Percnyi Kálmán indítványára a fizetés megtagadásra szavazók ellen a várost esetleg érhető károkért kimondták az anyagi felelősséget. Az ügy letárgyalása után Andrássy János alispán megjelent a tanácsteremben s elfoglalta az elnöki széket. Percekig tartó zajos éljenzéssel üdvözölték. Az alispán pedig megköszönte, hogy a törvényhatóság felemelte szavát a jog-, törvény- s igazságért. nem jár, függő viszonyban nincs a vármegyével. Elnök: Nem, nincs. Etter Gyula: Különben tudomása szerint, az E. V. tulajdonosa hajlandó méltányos módon kárpótolni az E. K-t. Frey Ferencz azt indítványozza, hogy legyen az »E. V.« a központi mezőgazdasági bizottság, az tE. K.i a vármegye hivatalos lapja. A bizottság huszonnyolc szavazattal nyolc ellenében az ^Esztergom es Vidékéit választotta a vármegye hivatalos lapjává. Praesens. Megfellebbezett városi határozatok, nem Városunk a városok között. — Egy kis statisztika. — A városi közgyűléseken — a nagy és kis viharok alkalmával — amelyeken természetesen a tisztikart szapulják, vajmi gyakran hallottuk azt az állítást, hogy nincs Magyarországban város, amelynek tisztikara annyi költségbe ke rül, mint a mienké, valaminthogy mikor azt állították, hogy városunk kultuszkiadásokra nagyon sokat, erejéhez képest túlsókat áldoz, egyszerűen kinyilatkoztatták, hogy többé-kevésbbé a többi városok is annyit áldoznak. Bizonyítani persze sohasem bizonyítottak ; mi mindig bizonyítottuk a két állítás tévességét s most hiteles statisztikai adatokkal igazoljuk álláspontunk helyességét. hhen Gyula, a csodálatos, amerikai gyorsasággal felviruló Szombathely polgármestere ugyanis összegyűjtötte a városok jövő évi költségvetését s összeállította táblázatban, hogy aránylag mennyit költ egy egy város tisztviselői fizetésére és mennyit áldoz kulturális kiadásokra. E statisztikai táblázat szerint a felsorolt 106 város közül ötvenkettő költ összegben, de percentben többet Egy városi képviselő megfellebbezte a közgyűlés ama határozatát, amely Tiefenthal Gyula városi mérnöknek a gimnáziumépitési alap feleslegéből IOOO korona jutalmat adott. A fellebbezést elutasították. A szenttamási és vízivárosi polgárok egy része megfellebbezte a temető szabályrendeletet, mert nem találják méltányosnak, hogy egy sírhelyért ők is annyit fizessenek, akik temetőjére a város semmit sem áldoz, mint a kir. városiak. Dr. Csernoch János melegen pártolta a fellebbezők álláspontját s módosítást kért. Frey Ferenc s dr. Helcz Antal a szabályrendeletet a városnak visszaadni indítványozzák, Vimmer Imre s dr. Fóldváry István, annak égető szükségére utalva s mert a jogorvoslat utja úgyis nyitva marad —, elfogadását kérik. Visszaadták a városnak. A városi szervezési szabályrendeletnek módosítását elfogadták. EHerroen elve tették a marhalevelek kiállítási költségei ügyében hozott képviselőtestületi határozat ellen beadott fellebbezést, mivel minden községben az az uzus, hogy a képviselőtestület állapítja meg, a kiállítás bizonyos hányada mely közeget illet. A vármegye hivatalos lapja. A központi mezőgazdasági bizottság indítványt terjesztett a törvényhatóság elé, hogy az >Esztergom és Vidéké-<t, úgyis mint a Gazdasági Egyesület hivatalos lapját, a vármegye hivatalos lap jává válaszszák. Az állandó választmány e javaslatot pártolólag terjeszti elő avval, hogy a lap köteles ingyen közölni a közérdekű rendeleteket, hirdetéseket s a lapra a községek 8 koronával fizethetnek elő. Dr. Perényi Kálmán bár eUsmeri a nevezett lap fölényéi a he'yi sajtóban, mégis mivel az »Esztergomi Közlöny* hosszabb ideje a vármegye hivatalos lapja, s az öreg szolgát se küldik el felmondás nélkül, ne vegyük ki kezéből egyszerre a falat kenyeret. Adjunk időt neki, hogy mást szerezzen helyette. Indítványozza, hogy halasszák el a döntést a tavaszi közgyűlésig, tudatván, az »E. K.t szerkesztőjével, hogy a bizottság nem reflektál többé lapjára. Etter Gyula szolgáról, falat kenyérről hall beszélni. Ugy tudja, hogy a »hivatalos lap* cfm anyagi javadalmazással tisztviselői fizetésére, mint Esztergom, velünk együtt tizenkettő ingadozik 25— 28 % közül, tékát köviilbelüt csak 37 város viszonyai kedvezőbbek a fizetési kiadások ciménél. Viszont kulturális kiadásokra csak huszonkét város áldoz többet, mint a mienk. Éhen Gyula érdekes cikkének vonatkozó részét itt közöljük : „Magyarország 132 városa körül csak Budapestnek, Aradnak, Kolozsvárnak, Szegednek, Fiúménak, Besztercebányának és Szombathelynek van csatornázása. Vízvezeték van Budapesten, Aradon, Győrött, Kolozsvárott, Nagyváradon, Péesett, Pozsonyban, Sopronban, Fiúméban, Besztercebányán, Brassóban, Breznóbányán, Eperjesen, Golnicbányán, Gyulafehérvárott, Iglón, Késmárkon, Körmöcbányán, Lőcsén, Nagybányán, Nagy-Szebenben, Pápán, Sepsi-Szt.-Györgyörgyön, Szombathelyt, Újbányán és Veszprémben. Közhasználatú artézi kut van a városokban Összesen 210; — furt kut pedig részint köz-, túlnyomó részben azonban magánhasználatban van 582. Ezen intézmények pedig a közegészségügy rendezésének elsőrendű tényezői. Az utcák burkolását illetőleg már nagyobb fejlődés mutatnak a városok. Mily nagy anyagi áldozatokat követel azonban a csatornázás és a vízvezeték létesítése, ha majdan ezek hálózatát a szilárd burkolat felszaggatásával kell a városoknak elhelyeznie! A szegényügy rendezésének csak szórványosan látjuk nyomát. Pedig sokJ oldalú vonatkozásában ez is egyik legfontosabb feladatát képezi városainknak. Ha most már felvetjük a kérdést, hogy mi lehet oka e feltűnő mozdulat lanságaak, a feleletet tudjuk előre : a pénz, a fedezet hiánya! Ebből azonban még távolról sem következik, mintha Magyarország városai oly szerfelett szegények volnának, hogy korlátolt anyagi helyzetük még a legszükségesebb intézmények létesítését sem engedné meg. Előttünk feküsznek Magyaroszág öszszes városainak 1901. évi költségvetései. Budapest székesfővárost nem véve számításba, a városok jövő évi kiadásai 50.000 kor. és 2 millió korona közt váltakoznak. Egész vagyon tehát azon fedezet, mely a városok háztartásában szerepel. Nézzük most már, hogy az előirányzott kiadásokból mily összeg lesz sze mélyi kiadásokra fordítva, mily összeget vesz igénybe az iskolák fenntartása és mennyit fordítnak egyes városok a zze gények ellátására I 1901. évi Személyi Iskolai SzegéYárosok nevei rendes kiadások- kiadá- nyek kiadások ra sokra ellátása korona % % % Arad 2,206,660.-31-8 18-7 5-3 Baja 459,069.— ^/ 13-61 1-01 Bártfa 115,728.36^4'— 18 9 0-6 Beszterce 661,093.121115 36 0-7 Besztercebánya 339,444.20 25-69 Breznóbánya 309,734*16 21-16 6-17 0-96 Czegléd . 358,030.69 26-55 6-06 3-49 Debrecen . 2.400,396.6930-— 688 111 Deés . . 144,505.76 4.3-88 3 6 4-04 Eger . . 400,827.68 27-3212-4 0-49 Eperjes . . 318,178.653213 1-73 26 Erzs.-város 99,643,03 3817 11 04 — Esztergom 442,926.80 27441531098 F. templom . 134,366.60 25-43 0-113-97 Felsőbánya . 72,803.77 21-53 — 2.73 Fiume . 1,846,602.78 23 42/tf-o7 4.87 Grölnicbánya 371,454. — 1526 993 0-64 Gyöngyös 281,106.89 J275 21-08 211 Győr 1,080,804.97 21-42 8-62 1-8 Gyula . 234,880.293317 941 3-78 Gy. fehérvár 58,735.03 64-315-44 — H. Böszörmény 184,868.29 3203 232 — H. Szoboszló 96,971.94 40-13 1-94 7'51 Hátszeg . . 43,915.78 48-45 466 — H. vásárhely 1,082,728.29 26-16 8 46 3-75 Igló . . . 318,030.83 13-01/j"^ 0.94 Jászberény 321,658.68 2625 11.86 9.01 Jolsva . . 94.159.75 275c? - 0-31 Karánsebes. 85,854.-40-109 0 35 Karczag . 166,583.74-48-63 7-13 4-2 Kassa . 1,760,874.22 13-05 10-28 0.86 Késmárk . 175,452-31 25-55 8-23 — Kismarton 100,788.71 1753 1003 1-32 Kis-Szeben 93,610.64 226110Kis-Ujszállás 137,460.—j*-— 5.53 2-18 Kolozsvár 1,809.150,79 2015 8-34 155 Komárom 340,681.5333-18 28-73 2 43 Korpona • 140*425.39 21-88 3-37 0-40 Kör. bánya 410,609.20 20 6011-441-80 Kőszeg . 195,344.04 2402 9-19 3.84 K. félegyháza 430,042.16 34-482079 — Léva . . . 110,880.34 373433 U 045 Lőcse . . . 277,618.90 24-45 5-950 606 Losoncz . 192,914.95 27-89 6-04 — Makó. . . 361,346.38j7-o<?^-o<? 3.13 Márm. sziget 336,226.9819-— 4314.22 Megyés . . 186,645,70^0^10—2-57 Mezőtúr . . 247,013.51343913 872-43 Miskolcz . . 701,398 313164 5-64 313. Modor . . 140.041.82 27-72 3-70 2-03 Munkács . 265,596.65 19-94 8*38 1-84 Nagybánya 406,313.34 24-542746 021 N. becskerek 492,924.1031-23 10 3 2.29 Nagy-Enyed 111.138.7341-90 7-35 290 Nagy-Kanizsa 489,321.67 21-70 20-26 2-36 Nagy-Károly 221,345.6330*2413702 — Nagy-Kőrös 361,775.9832-29 1&08 40 NagyEöcze 64,459.—20-23 17-46 — Nagy-Szeben 491,949.59 29^12 6 54 — Nagy-Szombat361,7J5.98 2033 11-31 2-93 Nagy-Várad 1,548,042,04 24-25 11-95 1-43 Nyíregyháza 692,639.22 25 75 4-26 1.06 Nyitra . 282,834.73 26-16 8-05 2.03 Pápa . . 234,457.06 2832 16-415-23 Pancsova . 491,651.0619 86 6.0 2-07 Pécs . 1,638.377.—22-42 12-041-806 i Poprád . 36.485.88 - — — Pozsony 1,988,687.-24-07 2-05 498 Rimaszombat 163,458.5445.- 18-30 027 Rozsnyó 66,693.47 ^7-^ 101 0.59 Ruszt 32,362.40 407 301 — Sát.-TJjhely 212.246.65 4814 7-802 1-103 Segesvár 260-01018 43-30 7-803 4-061 1 Selmecz és Béla-bánya 368,829.28 4/^07 8-60 0-54 Somorja 86,834.08 26-8113.33 1-38 Sopron l,492,2ó'3.30 24-93 8-63 1-96 Szabadka 1,613,716.— 24-58 23-93 1.59 Szamos-Ujvár 84,556.41 344719 68 1.24 i Sz.-Németi 700,031.6037-53 11-18 Ö.83 Szászrégen 159,380.02 29-62 11-59 2-12 Szászsebes 87,679.48 5012 7.50 2-49 Szászváros 163,007.3536-90 3-99 0-86 Szeged 3,441,682.29 16'80 11-341-37 Szent-Endre 111,828.09 18.80 066 2.12 Szentes 538,501.50 29-74 12-07 3-66 Sz.-Fehérvár 771,296.79 25-52 1755 2-13 Sz.-György 77,224.16 26 95 15-06 2-33 Szep.-Szombat 13,711.10 24-6418-96 943 Sepsi-Szt-György 125,807.65 33.63 6 67 — Szepes-Olaszi 64,093.13 27-085 8-37 — Szepesváralja 48,534.42 34401550 — Sz.-Somlyó 67,339.34 40-19 5-54 — Szolnok 373,753.62 27-13 77-071-21 Szombathely 612,689.06 20-51 9-07 3-63 Temesvár 1,786,910.-19-841301 0-66 Torda 170.027 44-12 2-51 053 Turkeve 136,430.32 2748 1-74 2-32 Újbánya 69,907.83 3856 5-46 — Újvidék 586,114.22 31-84 14-51 5-07 Vácz 320,279-67 27-11 8-97 0-94 Versec . 782,169.— 21-72 15.10 2.85 Veszprém 223,632.23 33-24 062 5-54 Zala-Egerszeg 203.222.21 21-72 15-10 2-85 Zenta 544,683.78 28-26 27-15 245 Zilah 140,459.0439-09 542 2-08 Zólyom 226,6214216-72 2-440-26 Zombor 560,140.473223 19-814*73 A városok jövő évi költség-előirányzata arról győz meg, hogy nincs szükség sehol ujabb megterheltetésre s nincs szükség arra sem, hogy a városok teljesen az állam segedelmére támaszkodjanak. Amennyiben a városok állami feladatokat teljesítenek, ennek mértékében rekompenzáltassanak az állam részéről. A városok pénzügyeinek rendezését tehát a meglevő keretben kell helyes, arányos és céltudatos berendezéssel megoldani oly módon, hogy az állami funkciók teljesítésének mértékében részeitettessenek azok megfelelő anyagi támogatásban." A Kaszinó közgyűlése. — December 26. — A Kaszinó, legrégibb s legelőkelőbb tái sas egyesületünk, ötvenhatodik évi közgyűlése nagyon mozgalmas és látogatott volt. Összejöttek a tagok, hogy még egyszer ünnepélyesen adózzanak szeretett és tisztelt volt elnökük emlékének, másrészt — mert igy hozza az élet sora — üresen maradt helyének betöltéséről gondoskodjanak. Érezték valamennyien, hogy a fontos pozíció mielőbbi betöltését az egyesületi érdek kívánja s igy általánosságban ellene voltak az elnökválasztás bármely célból való elhalasztásának. Korteskedés, nézeteltérés nem volt; az egész egyesület ke/dettŐl fogva egy nevet hozott forgalomba : dr. Fóldváry Istvánét, aki a volt elnök sok és hoszsrabb betegetkedései idején az e'nöki tisztet is ép oly szeretettel, lelkiismerettel, tapintattal töltötte be, mint az igazgatóit. A kiválasztott, — az ő ismert szerénységével — minden módon ki akart térni a mindenesetre kiváló megtiszteltetés és ritka bizalom elül, amelyr" >vállait elég erőseknek t nem tartja, zajos ovációkra sem tért el szándékátó az inpozans s egyhangú választás elöí mégis meg kellett hajolnia. Hasonlóké pen nem volt nézeteltérés az igy megüresedett igazgatói állás betöltésénél. Ugyancsak egyhangúlag választották meg igazgatóvá Büttner Róbertet, aki ujabban mint a Műkedvelő Társulat igazgatója azelőtt évek hosszú során át, mint legbuzgóbb választmányi tag, minden nyilványos szereplés rendezője, előkészítője, e kitüntetésre mindenesetre rászolgált. A közgyűlés az elnöklő dr. Fóldváry mély hangulatú, megkapó hatású,' az érzés és fájdalom jegyében irt nekrológjával kezdődött; meghajtotta fejét, szemét megtörülte minden hallgató. Akit eddig mint a közpálya férfiát ismételten elparentálták, mint egy mesteri domborművön, lett elénk álWtva, mint ember. Az értékes munkát lapunk más helyén hozzuk ; az év legnagyobb halottjának szentelvén e helyet. A megemlékezés hatása alatt az egyesület elhatározta, hogy volt elnöke érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg, özvegyéhez részvétiratot intéz, arcképét díszterme számára megfesteti, majd Büttner Róbert indítványára azt is kimondották, hogy a nekrológot is egész terjedelmében jegyzőkönyvbe veszik. Következett Istvánffy Elemérnek, az egyesület agilis, lelkes, arravaló titkárjának nagy gonddal és szép stillal összeállított titkári jelentése, amely mindenekelőtt örömmel konstatálta, hogy az átköttözködés óta az egyesület látogatottsága fokozatosan emelkedett s ma már semmi kívánni valót sem hagy hátra. Visszatértek a régmúlt s ol sokáig hiába visszakívánt jobb idők! Az év folyamán 43 uj tag vétetett fel i a létszám ma 178 rendes, vidéki 75 Elhunytak az év folyamán az elnököri kivül: Hübschl Alajos veterán választmányi tag, Roxer Zsigmond s Spanraf Tivadar. A jelentés kapcsán zajosan megéljenezték a Műkedvelő Társulatot annak vezetőit, akik az egyesületi éle