Esztergom és Vidéke, 1900

1900-05-13 / 37.szám

•••••••••••••••••••••• i PESTI HÍRLAP A LEGELTERJEDTEBB MAGYAR LAP. NAPONKINT TÖBB SZÁZEZER OLVASÓ KEZÉN FORDUL MEG. HIRDETÉSEK A PESTI HÍRLAPBAN LEGNAGYOBB EREDMÉNYNYÉL JÁRNAK. MOBiimimimiiMii BBBJ

.U.U.U.U.IU

BBI ÍHnai ' MI »• <- wH s AZ APRÓ HIRDETÉSEK A PESTI HÍRLAPBAN y 10 szóig 40 fillér; yf y minden további szó ^ y 4 fillér; vastagabb ..y y betűkkel nyomatott y y ^= szó 8 fillér. =r Y AZ APRÖ HIRDETÉSEK Az apró íjirdetéseK világában 1900. évi jliliUS elseje történeti nevezetességű nap lesz. E napon szűnik meg a kincstár által eddig szedett hirdetési bélyeg. Ezzel szinte béklyótól szabadni az apró hirdetések nagy közönsége. Ez a hirdetési bélyeg-illeték minden kisebb vagy nagyobb hirdetés, reklám vagy nyüt-téri közlemény utájn 30 krajcár , = 60 fillér volt. De meg kellett fizetni a legolcsóbb 20 krajcáros gprÖ hirdetés ntán is/ ha benne volt a hirdető cime; vagyis ha a pár szóból álló hirdetés ára 20 kr. volt is, mihelyt valaki acimét (nevét, lakását vagy üzletét) is bele irta, hogy mindjárt rátaláljanak, vagy hogy r az ajánlatokat saját kezéhez kapja, már 30 kr. bélyeg-illetéket is kellett fizetnie, vagyis a legkisebb hirdetés is legalább 50 krajcárba (1 koronába) került, ami kivált helykereső szegény embernek bizony nagy pénz. .Ily körülmények* közt nálunk OlCSÓ apró hirdetésről eddig nem igen lehetett beszélni s az apró hirdetések nem vehettek olyan lendületet, mint például bécsi, berlini vagy londoni és amerikai lapokban. Azt a két krajcárt, amennyibe a hirdetési szöveg minden egyes szava kerül, senki sem sajnálta, de nem is sajnálhatta, mert egy kisebb hirdetés tíz-húsz szóval megfogalmazható s igy tiusz-negyven krajcárba kerül. Azt a harminc krajcárt azonban, melyet az állam szedett be egy cimmel ellátott s mondjuk husz krajcárért közzétett hirdetés után, a legnagyobb rész sajnálta, a min nem is lehet csodálkozni. Éz az úgynevezett kincstári bélyegdij majdnem hogy megÖlője volt az apró hirdetéseknek _ j}, jj jj) jJ] ^ fj jf^