Esztergom és Vidéke, 1900

1900-01-06 / 1.szám

gyűlést, amelyre még csak eljöttek, leszámítjuk. Mindezeknél fogva ajánljuk a tisztelt városatyák figyelmébe kis kimutatásunkat, de ajánljuk ugyanazt a városatyákat választó polgárok figyelmébe is ! Mindenekelőtt felemiitjük, hogy öszszesen húsz városi közgyűlés volt, még pedig : január 5-én

f március 3-án, április 6-án, május io-én, május 23-án, június 2-án, június 5-én, június 16-án, július 6-án, július 31-én, augusztus ioén, augusztus 14-én, szeptember 4 én, szeptember 12-én, október 12-én, október 16-án, november 14-én, november 15-én, december 7-én és december 28-án. Mind a húsz közgyűlésen a képviselők közül csak Gabanitz Ferencz vett részt. A tisztviselőkbői: Bedő József, Dóczy Antal, Rothnagel Ferencz. (A szabadságidők miatt.) Tizenkilenc közgyűlésen résztvett: Horváth Mihály, Tátus János. Tizennyolc közgyűlésen megjelent: dr. Fehér Gyula, Kis István. Tizenhét közgyűlésen jelen volt: idősb Brenner József, ifjabb Cserép János, Fekete Pál, Fritz György, Pach Antal, Tirner János. Tizenhat közgyűlésen : Adorján János, Dóczy Ferencz, Mészáros József. Tizenöt közgyűlésen: Bádi András, Gerendás János, Hajabács Albert, Kitzinger József, Nelhübel Gusztáv, Stróbl Mihály, Valch Mátyás. Tizennégy közgyűlésen : Hagen Ambrus, dr. Helcz Antal, ifjabb Hegedűs József, Leitgeb János, Meszes Ferencz, Pándi Ferencz, Schiller Mihály, Számord Ignácz, Szenttamási Béla, Tóth András. Tizenhárom közgyűlésen: Brutsy János, Gere Antal, Haller Ferencz, Kapus János, Perger Lajos, Schuller Pál, dr. Wipplinger Ödön. Tizenkét közgyűlésen: Brutsy Gyuia, ürős József (közép), Kiffei János, Lajszky János, Rudolf Mihály, Zsiga Zsigmond. Tizenegy közgyűlésen: Marosi József, Popellár József, dr. Prokopp Gyula, Tölgyesy Ferencz, Oltóssy Ferencz, Trexler Antal, Wanitsek Rezső. Tiz közgyűlésen: Dudás János, Kis Mihály, Stámusz János, Wimmer Imre. Kilenc közgyűlésen: Bleszl Ferencz, Farkas Tivadar, Globutsnig József, Reusz József, idősb Sinka Ferencz, Schedl Arnulf, Stern Márk, Waldfogel József. Nyolcz közgyűlésen : dr. Feichtinger Sándor, Frey Ferencz, dr. Gönczy Béla, Grósz Ferencz, Iványi Géza, Kohn Gábor, Kecskeméthy János, Magyary László, Major János, dr. Weisz Sándor. Hét közgyűlésen : Büttner Róbert, Brukner Albert, Draxler Alajos, Néni ethy Lajos, Reviczky Gábor, Reviczky CyőzŐ, Schönbeck Imre, Wimmer Ferencz. Hat közgyűlésen: Berán Antal, dr. Csernoch János, Helcz József, Hübner Antal, Obermayer György, Török József, Vojnits Döme (eltávozott). Öt közgyűlésen : Bayer Ágoston, ifjabb Eggenhoffer József, Havas Vincze, Hübschl Alajos, Kaán János, Malina Lajos, Mattyasovszky Lajos, Weisz Mihály. Négy közgyűlésen : Balog László, Bódy Bódog, idősb Eggenhoffer József, Eckstein Mór, Farkas Gyula, Kerschbaummayer Károly, Kováts Albert, Lengyel FIávián, Magos Sándor, Niedermann Pál, Schönbeck Mihály, Szecskay Kornél, Uhlárik János. Három közgyűlésen: Barta Tivadar, dr. Horn Károly, Lőwy Lajos, dr. Okányik Lajos, dr. Perényi Árpád, Pfalcz József, Stemfeld Rezső, dr. Weisz Izsák. Két közgyűlésen : Fried Arnold, Jedlicska Rezső, Magurányi József, Mattyasovszky Kálmán, Meszéna Ferencz, Matus Gyula, Nagy Pál, dr. Rapcsák Imre, dr. Rosszival István, Véghelyi Ödön. Egy közgyűlésen voltak jelen: Boltizár József, dr. Buríán János, Gerengasú, dicsfényben uszó éden-kertre gondolva. Épen egy téli nap éjszakáján álmodta ezt az ezüst-ragyogásu álmot, midőn halk kopogtatás az ablakán abból felriasztotta. Eleinte azt hitte, hogy az álma folytatását látja, felült s az éj sötétében valami nagy fehér alakot vett észre az ablakánál s olyanforma hangot hallott, mint két hatalmas szárny csattogása. Aztán a szárnycsattogásnál is hívehetőbben, a következő szavakat hallotta: 1 Nyisd ki, Gardénia, nyisd ki ablakodat !t Mintegy elbűvölten ugrott ki agyából s nyitotta ki az ablakot. S bámuló szemei előtt abban a pillanatban megjelent egy angyal, olyan magas, mint a szobája, egészen fehér, ki lenge szárnyait meglibbentve, arról ezüstös havat rázott le, mely a padlón ragyogott, de azt be nem nedvesítette, mintha csupa gyémántporból és gyöngyökből állana. Az angyalnál nem volt se fáklya, se lámpa, a szobát mégis nyugodt, foszforeszkáló fénnyel világitotta be, mely ugy sugárzott körülötte, mint az éjszakfény. 1 Gardénia, én a tisztaság angyala vagyok.* »Mit kivánsz tőlem ?< kérdé a lányka elragadtatással s izgatottsággal e paradicsomi jelenség láttára. i Először történik, hogy a földre, leszállok, mert még eddig nem találtam olyan, minden löldi vágytól ment nőre, a minő te vagy.* »De ha az égből szálltál alá s engemet méltónak tartasz arra, hogy oda jussak, miért nem emelsz azonnal szárnyaidra s miért nem viszesz fel azonnal az éden-kertbe ?« »Mert meg van írva, hogy boldog feleség és anya lesz belőled s én azt jöttem jeienteni neked, hogy találtam a számodra egy szüziesen-tiszta férfiút, oly szeplőtlent, mint magad vagy.« >Es hol van ?* »Most még messze van. Hogy ama legfőbb örömnek részesévé lehess, hogy őt bírhasd, egy évi súlyos, kegyetlen megpróbáltatásnak kell magadat alája vetned, c »Mi sem fog nehezemre esni, ó tisztaság angyala, hogy ily jutalomra méltó lehessek.« >Ne légy kevély, édes gyermekem. Eddig győztél, m«rt nem kellett szenvedned. Most társaságokba kell járnod, fényes táncvigalmakat, ünnepélyeket, tornákat kell felkeresned. Mosolyogva kell fogadnod ugy a kéjencek, mint őszinte tisztelőid hódolatát s naponként ide fehér fészkedbe visszatérve, minden vétektől tisztának kell magadat találnod, lenne az bár csak vágy, vagy puszta óhajtás is.« >Kész Örömmel teljesitera, a miket elém szabsz, s ugy hiszem minden kevélység nélkül biztosithatlak, hogy a világ csábításai között is tiszta maradok.* >Nos jó, hallgass ide hát. íme egy virágnak a magja, mely eddig csak az égben, az angyalok kertjében nőtt. Ültesd el egy nagy edénybe s Öntözgesd meg naponta. Még nyolc nap letelte előtt egy csodaszép növény fskad belőle, örökzöld, fényes levelekkel.* >És mi ennek a növénynek a neve?c day József, Hanny Béla, Heischmann Ferencz, dr. Hulényi Győző, Lindtner János, dr. Mally János, Pongrácz Zsig- J mond, idősb Schalkász Ignácz, Schleifier Lajos, dr. Walter Gyula. Egyetlen közgyűlésen sem jelentek meg : ezek tizenheten valának. Nevüket az idén még nem hozzuk. Akik óhajtják ismerni azokat, nézzék meg a közgyűlési jegyzőkünyveket. Memor. Dr. Horn Károly jubileuma. EszUrgonty január 2. Szép, sikerült ünnepélyt rendezett az esztergomi izr. hitközség december hó 31-én. Dr. Horn Károly sikeres elnökségének tiz éves évfordulóját ünnepelték meg a hitközség tagjainak és a társadalom előkelőségeinek szép részvétele mellett. A felekezeti jellegű ünneplésnek hazafias és társadalmi jelentősége is van, mert a tiz éves időszak alatt, mely óta dr. Horn Károly vezeti az esztergomi zsidóság ügyeit, a felekezeti érzés, a vallási összetar^ozóság buzgó ápolásán kívül, , a nemzeti konszolidáció, a társadalmi előrehaladás körül is nagy eredményeket mutat fel az esztergomi izr. hitközség. Dr. Horn Károlynak hervadhatlan érdemei vannak a hitközség megmagyarosodásában, a község zilált pénzügyeit reális alapon rendezte, a hitközségi tagok között békés harmóniát létesített, előharcosa volt amaz elvnek, hogy az egyházközség necsak felekezeti, hanem kulturális és társadalmi jótékonyságot is gyakoroljon. A tiz éves évforduló kitűnő alkalom volt arra, hogy azon önzetlen, lelkes tevékenységért, a melyet dr. Horn Károly kifejtett, a hitközség jói megérdemelt kitüntetésben részesitse elnökét. »Eddig még nincs neve, de a jó Isten akarata, hogy annak a lánynak a nevét kapja meg, a ki háromszáz napon át a leveleit megcsókolhatja a nélkül, hogy egyetlen egy, nem egészen tiszta gondolatát meg kellene bánnia. Te tehát minden este, mielőtt liliom ágyacskádba lefeküdnél, elmondod imádat s megvizsgálod öntudatodat, hogy ajkadat és szivedet tisztának találod-e, az maradtál-e külsőleg' ugy, mint lelkedben s aztán a szüzesség fácskáját meg fogod csókolni.* Gardénia reszketve, erősen dobogó szívvel hallgatta. Már ujabb kérdést akart intézni az angyalhoz, mikor az szárnyait kiterjesztve s a fejét lehajtva az ablakon elrepült, csak ennyit mondva : »Viszontlátásra egy év múlva, Gardénia !* * Gardénia másnap elültette az angyaltól kapott drága virágmagot egy hófehér porcelláncserépbe s miként az megmondta, nyolc nap múlva egy levéldus fácska nőtt belőle, tele ággal és gályákkal, de virág nélkül. És azután a legpompásabb selymekbe és bársony ruhába öltözve, drága kövekkel megrakva, szinte belevetette magát az ünnepélyekbe és társaságokba, ugy hogy mindenki elbámult ezen a hirtelen történt, különös megváltozásán. A hol csak megjelent, mindenütt ő volt az ünnepély királynője, imádók és kéjencek fogták körül s térden állva könyörögtek egyetlen egy mosolyáért 0 is mosolygott, de oly magasztos, oly tiszta mosolygással, hogy attól a kéjencek megfagyni érezték verőket s Őszinte imádói nem tudták volna megA díszközgyűlés. Dec. 31-én d. u. 5 órakor tartották meg az izr. hitközség tanácstermében a díszközgyűlést, a melyen dr. Berényi Gyula elnökölt. Ékes szavakban ecsetelte az elnöklő az ünnnepelt nagy érdemeit és a jelenlévők osztatlan helyeslése közben küldöttséget menesztett dr. Horn Károlyért. E küldöttség Kohn Gáborból, Popper Lipótból és Stern Márkból állott. Majd Geiger Miksa titkár felolvasta azt a jegyzőkönyv-tervezetet, amelyben a képviselőtestület az elnök érdemeit megörökíti. Ezután az alelnök a gyűlést felfüggesztette. Zúgó éljenzés közben érkezett meg rövid idő múlva az ünnepelt, elfoglalta az elnöki széket, midőn felállott dr. Weisz Izsák főrabbi és mély érzésű bölcselkedő szellemben tartott ünnepi beszédet, amelynek befejező része következőképen hangzott: Az esztergomi község mozgalmas és változatos történetének egyik legkiemelkedőbb részét, egyik legfényesebb lapját képezi az utolsó évtized. A megelőzött években bekövetkezett templomkatasztrófa által a községet fenyegető veszély szerencsésen elhárittatott, az általa keletkezett nehéz bajok sikeresen szanaltattak, a megingott anyagi alapok megszilárdultak, a jövedelmi források szaporítása, a község jogos igényéinek érvényesítése által a háztartás véglegesen rendeztetett, a már hivatali elődök által megkezdett magyarositásnak az igazgatás összes ágaira való kiterjesztése által a magyar nemzeti szellemet minden vonalon teljes érvényre juttatva, teljesen magyar jellegű községgé vált, a kulturális, felekezeti és jótékonycélu intézmények erősbültek, gyarapodtak, az alkalmazottak anyagi helyzete javítása és állások biztosítása, a község reputációja tekintélye ki és befelé emelkedett, és mindez, a mi az évtized tartalmát nem meríti ki és csak főmozzanatait veszi tekintetbe anélkül, hogy bővebb és behatóbb méltatásba bocsátkozhatnánk, a mi egy rövid beszéd szűk keretében ugy sem lehetséges, mindaz elválaszthatlanul mondani, hogy Gardénia földi nŐ-e, vagy pedig angyal. E közben Gardénia mindegyik férfiban fedezett fel valami hibát, némelyikben többet is, ugy, hogy nem esett nehezére, esténként visszatérni kedvenc fészkébe s magát minden vétkétől tisztának érezni, miután imádkozott s öntudata megvizsgálását teljesítette. Azután odament a virágcseréphez, melyben a csudálatos fácska nőtt s egy csókot lehelt reá. Mikor aztán másnap reggel az ablakot kinyitotta, hogy a fácskát megnézze, ugy találta, hogy azon a helyen, a hol csókot lehelt reá, egy virág nőtt olyan nagy, mint egy kisebbfajta rózsa, fehérebb a liliomnál, szelid, enyhe, isteni jóillatu. Minden este ujabb csókot lehelt rá imádság után s minden reggel egy ujabb virágot talált a fácskán, így telt el háromszáz nap és háromszáz éjszaka s az ártatlanság növénye egyetlen egy virágját se hullatta el; a legelőször kinyílt, épen olyan üde, fehér és illatos volt, mint a legutolsó. Egy gyönyörű illatú fává növekedett, mint egy óriási virágcsokor s kellemes illata elárasztotta az egész várost. De valami mégis fehérebb volt ezeknél, a virágoknál: Gardénia lelke, mely tiszta, szűzies, szent maradt tizhónapi p róba, háromszáz napi alattomos, heves, folytonos ostrom dacára. Boldog volt s a gyönyörittaság tengerében úszva várta az angyal látogatását s ígéretének beteljesedését. Az angyal eljött s miként az első alkalommal tette, bekopogtatott szárnyai-