Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-17 / 75.szám

1878. Az épület története. * A gimnázium hatalmasabb fejlődésnek 1852-beu indult, amikor főgimnáziummá emelkedett. A szent-Benedekrend főapátjával kötött szerződés értelmében a város ekkor kötelezte magát, hogy a főgimnáziumhoz szükséges helyiségekről, ezeknek bebútorozásáról és fentartásáról mindenkor gondoskodni fog. Nem rendelkezvén azonban külön e célra emelt épülettel, a főgimnáziumot a városház egyik elkülönített szárnyában helyezte el, mely csupán 8 tanteremmel és egy múzeummal birt. E helyiségeknek e gimnáziumi tanterv fejlődésével mindinkább érezhetővé vált elégtelensége végre szükségessé tette, hogy 1866 ban a főgimnázium igazgatója ez ügyben előterjesetést tegyon a város képviselőtestületéhez, amely maga is meggyőződött az uj építkezés szükségességéről s a szükséges pénzösszeg kölcsön utján való felvételét elvileg elfogadván, az építkezési tervek készítését is elrendelte. Az 1867. év tavaszán tartott közgyűlésben Mayer Antal helybeli építőmester tervét fogadták el a buda-utcai „Bárány-vendéglő" telkén emelendő főgimnázium-épületre. Egyúttal felterjesztést tettek a kormányhoz, hogy a j-zükséges pénzösszeg kölcsönkap való felvételét engedélyezze és segélyt adjon. Ez időben foglalkozott báró Eötvös József közoktatási miniszter a főgimnáziumok részben 9 osztályú lyceummá való emelésének, részben 6 osztályú főgimnáziummá való leszállításának tervével, a kormány válasza halasztódott, mire a képviselőtestület 1868. év tavaszán megújította kérelmét, s ekkor az építkezés meg is lett engedve. Az ügy azonban stagnált mindaddig, amig az 1871-ik év elején a lyceumok eszméje azok felvetőjével együtt sirba szállt. De amint a képviselőtestületi jegyzőkönyvek tanúsítják — hógy a nyolcosztályu főgimnáziumok megmaradása biztosítva lett, — a város közönsége sem loglalkozott többé az építkezés eszméjével egész az 1877. év ősszéig, amikor Palkovics Károly a város polgármesterré választatván, a város ügyeinek rendezésével nagy gonddal és szeretettel foglalkozni kezdett, Igy 1878. február 18-án indítványára a közgyűlés, képviselőiből s külön e célra meghívott szakférfiúkból bizottságot küldött ki, hogy ez a város összes — elemi- és középiskolai — tanügyének rendezése tárgyában javaslatot tegyen. E bizottság, tekintettel főleg arra a körülményre, hogy a törvény által előirt elemi leányiskola felállítása elodázhatlan szükség, hogy a reáliskola elhelyezése fentarthatatlan s tekintve, hogy a főgimnáziumi épület emelésével a városházán mindkét tanintézet megfelelő elhelyezést nyerhetne, ismét előtérbe hozta a szunnyadó eszmét s e bizottság terelte először a figyelmet a a szt. Ferenczieknek a benczések székházával szomszédos udvarhelyiségére. A képviselőtestület a javaslatot 1878. évi márcz. 7-én tartott közgyűlésben amaz indítvánnyal együtt, hogy a költzégek a város tulajdonát képező s 39000 frt. értéket képviselő államkötvényekből fedezendők, elfogadta s felajánlotta a szükséges terméskő, mész és homok ellátására a saját bányáit. Mivel azonban a felajánlott összeg elégségesnek nem mutatkozott, mindenekelőtt kikérték a hercegprímás, a pannonhalmi főapát és az esztergomi főkáptalan támogatását. A jótékony adakozások sorát a prímás 5000, a főapát 20000, a főkáptalan (testületileg 500, tagjai részéről 1900) 2400 frtal nyitotta meg. E nagylelkű adományokról a polgármester a jun. 24-iki közgyűlésen tett jelentést; mely alkalommal kimondották, hogy hálából a főapát bőkezű adományáért, a hozzá kötött feltételt egyhangúlag magukévá teszik, el sem képzelhetvén azt hogy valamikor még a legkésőbb jövőben is a főgimnázium a város közreműködésével kath. jellegét elveszíthetné, vagy pedig főgimnáziumunk nevelési ügye a bencésrend kezéből kivétetnék." Az emiitett nemes példát Esztergom város derék polgársága sem nézte tétlenül, hanem versenyző nagylelkűséggel áldozott a szép célra. Igy történt, hogy a képviselőtestüket május 19-iki közgyűlésén 69 képviselő közül a jelenvolt 67 egyhangúlag megszavazta a „Bárány korcsma" eladását s a „Ferenciek" telkének megvételét, mely később úgy módosíttatott, hogy a Ferenczieknek a Bárány-korcsma cserében adatott át az udvartelekért s ráfizette a város azt az 5000 frtot, a melyet a király e czélra az országos tanulmányi alapból engedélyezett. Eközben a tervrajz és a költségvetés is elkészült. Az épület tervezetét Fehér Ipoly főgimnáziumi igazgató és Prokopp János városi mérnök útbaigazításai nyomán Kovács Ferencz és Majer Antal helybeli építőmesterek készítették, a költségvetést Prokopp János állította össze. Az elfogadott tervezet kivitelével, 51574 frt 76 kr. szerződésszerűi eg megkötött árban, Kovács Ferenc, az építkezés ellenőrző főfelügyeletével Prokopp János városi mérnök bízatott meg, mig az összes építkezési ügyvezetés fölött való felügyeletet az építkezési bizottság magának tartotta fenn. Az építkezés folyamán a költségek tetemesen növekedtek a kedvezőtlen talaj viszonyok következtében, amelyek okozták, hogy december 12-ig, amikor a téli idő miatt a munkát félbe kellett szakítani, az alapfalak csak az épület fele részén készülhettek el. A munka 1879. március elején indult meg újra, szeptember közepén egész magasságukban állottak a falak, október elején már tető alatt volt az épület, miközben az előirányzott költség 64863 frt 90 krra emelkedett. A város közönsége ekkor újra a kultuszminiszterhez fordult, akinek előterjesztésére ő felsége az országos tanulmányi alapból ujabb 8000 frt segélyt engedélyezett. A tanév végén — a város összes lakóinak büszkeségére, a szülők örömére és megnyugvására, a tanári kar nagy megkönnyebbülésére — készen állott az impozáns külsejű épület. Az alapkőletétel. 1878. év szeptember 23-án tétetett az első vágás a sz. Ferenciek kőkerítésének lebontására. Október 14-én vette kezdetét az alapok ásása és október 22-én tétetett le üunepi szertartással az első alapkő. Az ünnepet megelőző napon érkezett meg Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát, akit városunk polgármestere az egyházi szertartás végzésére felkért, s akit a párkány-nánai vasúti állomáson néhai Sarlay Ede városi kapitány vezetése mellett városi küldöttség s Fehér Ipoly akkori főgimnáziumi igazgató vezetése alatt a tanári kar küldöttsége fogadott. A főgimnáziumi ifjúságnak a a gimnázium előtt felállított sorfala harsány éljenzésekkel üdvözölte a főpapot. Aznap este városunk polgársága impozáns fáklyáemenettel és kivilágítással rótta le hálás tiszteletét a főpap iránt. Az ünnep napján reggel érkezett meg Kárffy Titus miniszteri tanácsos, minta vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselője, Lutter Nándor tankerületi főigazgató kíséretében, akiket ismét a város és a tanári kar küldöttsége fogadott a vasúti állomásnál. Az alapkő-letétel ünnepélye délelőtt 11 órakor kezdődött a kir. városi plébánia-templomban, ahol az idegen vendégeken kivül teljes díszben jelent meg a cs. és kir. katonai tisztikar, a városi képviselőtestület, a tűzoltóság, a főgimnázium tanári kar és ifjúság, a többi tanintézetek tanárai, a különféle intézetek és egyesületek képviselői, a polgárság és nagyszámú hölgy közönség. A szertartás szent misével kezdődött, melyet a főapát nagy assistenciával végzett. Mise után a menet a következő rendben indult az uj főgimnázium telkének Buda-utczai részére: 1. a főgimnázium ifjúság. 2 A tűzoltók zenekarukkal. 3, az egyházi szertartást végző papság. 4. az ünnepre meghívott notabilitások. 5. a közönség. Az ünnep színhelyén a főgimnáziumi ifjúság négyes éneke után néhai Palkovics Károly polgármester üdvözölte az ünnepeken megjelenteket, előadta az épitkezés előzményeit s köszönetet mondott mindazoknak, akik adományaikkal a főgimnázium építését előmozdították. Utánna Takács Géza, az akkori főjegyző felolvasta a Bors Mihály főgimnáziumi tanár (jelenleg szántódi jószágigazgató) által művészi kézzel leirt s az alapkőbe szánt okmányt, melynek szövegét itt alább hozzuk. Az okmány felolvasása után a helyszínén eszközöltek az aláírásokat. Az aláirott okmányt üveghengerbe s ezt ismét bádogszelenczébe légmentesen elzárták. Az okmánynyal együtt: a megyei és városi tisztikar, a főszékeskáptalan, a főgimnáziumi tanári kar, a városi képviselőtestület, a főgimnáziumi építészeti felügyelő bizottság, az építésre adakozók névsora, a szent Benedekrend az évi schematizmusa, az előző évi értesítője, az „Esztergom" helyi lap október 20-iki számának egy díszpéldánya (szerkesztette: néhai Rényi Rezső), továbbá a királyi pár, a pápa, Simor János hercegprímás, Kruesz Krizosztom főapát, Trefort Ágoston kultuszminiszter, gróf Forgách Ágoston főispán, Majer István praelátus, Juriga János kanonok, Maszlaghy Ferenc, Fehér Ipoly gimn. igazgató, Ferenczy Jákó házfőnök, Bors Mihály és Mann Honor főgimn. tanárok, Palkovics Károly polgármester, Beszédes Sándor fényképész arcképe; végül különféle pénznemek. Sajnos, mind e tárgyak sobban jobban ellenállottak az idők viszontagságának, mint maga az épület. Az elzárt szelence akkor az alapkőbe vájt üregbe tétetett, előbb kőlappal záratott el, mire a főapát három kalapácsütéssel rátette az első téglát. Utánna a meghívott vendégek erősítettek az alapba egy-egy téglát, miközben mozsarak dörgése és a tűzoltók zenekarának örömindulója hirdet'e az alapkőnek letételét. Az ünnep a királyi párnak a polgármester által hangoztatott éljenzésévei fejeződött be. Ezután a menet visszaindult a plébánia templomba, ugyaaolyan rendben, mint jött. Az ünnepnek verőfényes, szép őszi nap kedvezett, amit akkor biztató előjelnek tekintettek. Ez történt 1878. október 22-én. Az alapkőokmány 1878-ban. A három személyit egy Isten nevében ! Azon időben, midőn Magyarország királyi trónján I. Ferencz József és hitvese Erzsébet ő Felségeik ültek, midőn a római kath. anyaszentegyházat XIII. Leó római pápa ő szentsége kormányozta, midőn Magyarország herczegprimási méltóságát Simor János esztergomi bibornok-érsek viselte, midőn az ország kormányának élén Ttsza Kálmán miniszterelnök állott, midőn az ország közoktatásügyét Trefort Ágoston vallás- és kösoktatásügyi magy. kir. miniszter vezette, — azon időben és a mai napon tétetett le és szenteltetett be dr. Kruesz Krizosztom a pannonhalmi szent Benedek-rend főapátja által ünnepélyesen az Esztergom szab. kir. városában egyrészről a szent Bevedek-rendűek székháza és a szt. Ferencz-rendűék zárdája között-, másrészről a Bottyán- és Budautczák között elterülő telken építendő kath. főgimnázium alapköve, lévén ez időszerint gr. Forgách Ágost c. püspök, nagyprépost Esztergommegye főispánja, Kruplanicz Kálmán Esztergommegye alispánja, Palkovics Károly Esztergom város polgármestere és Fehér Ipoly az esztergomi sz. Benedekrendű kath. főgimnázium igazgatója. A városházának egy része szolgált kezdet óta a főgimnáziumnak helyiségül ; de mivel a városházának ezen része többé nem volt elégséges arra, hogy a nyolc osztályú főgimnáziumnak mindazon helyiségeket megadja, melyeket a tanítás sikere megkíván, ezen körülményt Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete megfontolván, 1878 március hó 7 én tartott közgyűlésében Palkovics Károly polgármester indítványára határozatilag kimondotta, miszerint szükségesnek látja egy uj gimnáziumnak építését, és ugyanazon közgyűlésben ezen célra fel is ajánlotta a Buda- és Sissay-utcák sarkán levő telkét, melyen ma az egykori ^Bárányt vendéglő épülete áll; felajánlotta továbbá körülbelül 18 ezer o. é. forint értékű állampapírjait, felajánlotta végre az építéshez szükséges anyagoknak részint ingyen, részint olcsó áron való előállítását és minderre a magas kormány engedélyét kikérte és ki is nyerte. A városnak ezen nemes célú kezdeményezését melegen felkarolták egyes nagylelkű adakozók, kik tetemes összegeket áldoztak a tudomány és nevelés ezen csarnokára; nevezetesen; Simor János bibornok-érsek, Magyarország hercegprímása j> ezer forinttal, Dr. Kruesz Krizosztom a pannonhalmi szt. Benedekrend főapátja 20 ezer forinttal, az esztergomi foszékeskáptalan 24.00 frttal járultak a nemes célhoz. Nagylelkű példájukat a város polgárai is egymással versenyezve követték, kiknek névsora a jelen okmányhoz csatolva örök emlékezetül a mai napon szintén letétetett az alapkőbe. Mivel azomban a tanítás érdekében igen is kívánatosnak látszott, hogy az ujonan építendő főgimnázium minél közelebb essék a sz, Benedekrendű tanári testület lakásához és felügyeletéhez, ezen okból Esztergom szab. kir. városa a főgimnázium számára a bold. Szűz-Máriáról czimzett sz. Ferencz-rend esztergomi zárdájának tulajdonát képező azon telket szerezte meg, mely a szt. Benedek-renditek székháza és a szt. Ferenczrendüek zárdája között fekszik, s mely