Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-17 / 75.szám

1878. Az épület története. * A gimnázium hatalmasabb fejlődésnek 1852-beu indult, amikor főgimnáziummá emelkedett. A szent-Benedekrend fő­apátjával kötött szerződés értelmé­ben a város ekkor kötelezte magát, hogy a főgimnáziumhoz szükséges helyiségekről, ezeknek bebútorozásá­ról és fentartásáról mindenkor gon­doskodni fog. Nem rendelkezvén azonban külön e célra emelt épülettel, a főgimnáziumot a városház egyik elkü­lönített szárnyában helyezte el, mely csupán 8 tanteremmel és egy múzeum­mal birt. E helyiségeknek e gimnáziumi tan­terv fejlődésével mindinkább érezhetővé vált elégtelensége végre szükségessé tette, hogy 1866 ban a főgimnázium igazgatója ez ügyben előterjesetést te­gyon a város képviselőtestületéhez, amely maga is meggyőződött az uj épít­kezés szükségességéről s a szükséges pénzösszeg kölcsön utján való felvéte­lét elvileg elfogadván, az építkezési ter­vek készítését is elrendelte. Az 1867. év tavaszán tartott közgyű­lésben Mayer Antal helybeli építőmes­ter tervét fogadták el a buda-utcai „Bá­rány-vendéglő" telkén emelendő főgim­názium-épületre. Egyúttal felterjesztést tettek a kormányhoz, hogy a j-zükséges pénzösszeg kölcsönkap való felvételét engedélyezze és segélyt adjon. Ez időben foglalkozott báró Eötvös József közoktatási miniszter a főgimná­ziumok részben 9 osztályú lyceummá való emelésének, részben 6 osztályú főgim­náziummá való leszállításának tervével, a kormány válasza halasztódott, mire a képviselőtestület 1868. év tavaszán meg­újította kérelmét, s ekkor az építkezés meg is lett engedve. Az ügy azonban stagnált mindaddig, amig az 1871-ik év elején a lyceumok eszméje azok felve­tőjével együtt sirba szállt. De amint a képviselőtestületi jegyző­könyvek tanúsítják — hógy a nyolc­osztályu főgimnáziumok megmaradása biztosítva lett, — a város közönsége sem loglalkozott többé az építkezés eszmé­jével egész az 1877. év ősszéig, amikor Palkovics Károly a város polgármes­terré választatván, a város ügyeinek rendezésével nagy gonddal és szeretet­tel foglalkozni kezdett, Igy 1878. feb­ruár 18-án indítványára a közgyűlés, képviselőiből s külön e célra meghívott szakférfiúkból bizottságot küldött ki, hogy ez a város összes — elemi- és kö­zépiskolai — tanügyének rendezése tár­gyában javaslatot tegyen. E bizottság, tekintettel főleg arra a körülményre, hogy a törvény által előirt elemi leányiskola felállítása el­odázhatlan szükség, hogy a reáliskola elhelyezése fentarthatatlan s tekintve, hogy a főgimnáziumi épület emelésével a városházán mindkét tanintézet meg­felelő elhelyezést nyerhetne, ismét elő­térbe hozta a szunnyadó eszmét s e bi­zottság terelte először a figyelmet a a szt. Ferenczieknek a benczések székhá­zával szomszédos udvarhelyiségére. A képviselőtestület a javaslatot 1878. évi márcz. 7-én tartott közgyűlésben amaz indítvánnyal együtt, hogy a költ­zégek a város tulajdonát képező s 39000 frt. értéket képviselő államkötvényekből fedezendők, elfogadta s felajánlotta a szükséges terméskő, mész és homok ellá­tására a saját bányáit. Mivel azonban a felajánlott összeg elégségesnek nem mutatkozott, minde­nekelőtt kikérték a hercegprímás, a pannonhalmi főapát és az esztergomi fő­káptalan támogatását. A jótékony ada­kozások sorát a prímás 5000, a főapát 20000, a főkáptalan (testületileg 500, tagjai részéről 1900) 2400 frtal nyitotta meg. E nagylelkű adományokról a pol­gármester a jun. 24-iki közgyűlésen tett jelentést; mely alkalommal kimondották, hogy hálából a főapát bőkezű adományá­ért, a hozzá kötött feltételt egyhangúlag magukévá teszik, el sem képzelhetvén azt hogy valamikor még a legkésőbb jövő­ben is a főgimnázium a város közremű­ködésével kath. jellegét elveszíthetné, vagy pedig főgimnáziumunk nevelési ügye a bencésrend kezéből kivétetnék." Az emiitett nemes példát Esztergom város derék polgársága sem nézte tét­lenül, hanem versenyző nagylelkűséggel áldozott a szép célra. Igy történt, hogy a képviselőtestüket május 19-iki köz­gyűlésén 69 képviselő közül a jelenvolt 67 egyhangúlag megszavazta a „Bárány korcsma" eladását s a „Ferenciek" tel­kének megvételét, mely később úgy mó­dosíttatott, hogy a Ferenczieknek a Bárány-korcsma cserében adatott át az udvartelekért s ráfizette a város azt az 5000 frtot, a melyet a király e czélra az országos tanulmányi alapból engedé­lyezett. Eközben a tervrajz és a költségvetés is elkészült. Az épület tervezetét Fehér Ipoly főgimnáziumi igazgató és Prokopp János városi mérnök útbaigazításai nyo­mán Kovács Ferencz és Majer Antal helybeli építőmesterek készítették, a költségvetést Prokopp János állította össze. Az elfogadott tervezet kivitelé­vel, 51574 frt 76 kr. szerződésszerűi eg megkötött árban, Kovács Ferenc, az épít­kezés ellenőrző főfelügyeletével Prokopp János városi mérnök bízatott meg, mig az összes építkezési ügyvezetés fölött való felügyeletet az építkezési bizottság magának tartotta fenn. Az építkezés folyamán a költségek tete­mesen növekedtek a kedvezőtlen talaj vi­szonyok következtében, amelyek okozták, hogy december 12-ig, amikor a téli idő miatt a munkát félbe kellett szakítani, az alapfalak csak az épület fele részén ké­szülhettek el. A munka 1879. március elején indult meg újra, szeptember közepén egész magasságukban állottak a falak, ok­tóber elején már tető alatt volt az épület, miközben az előirányzott költség 64863 frt 90 krra emelkedett. A város közönsége ekkor újra a kultuszminisz­terhez fordult, akinek előterjesztésére ő felsége az országos tanulmányi alap­ból ujabb 8000 frt segélyt engedélyezett. A tanév végén — a város összes la­kóinak büszkeségére, a szülők örömére és megnyugvására, a tanári kar nagy megkönnyebbülésére — készen állott az impozáns külsejű épület. Az alapkőletétel. 1878. év szeptember 23-án tétetett az első vágás a sz. Ferenciek kőkerítésének lebontására. Október 14-én vette kez­detét az alapok ásása és október 22-én tétetett le üunepi szertartással az első alapkő. Az ünnepet megelőző napon érkezett meg Kruesz Krizosztom pannonhalmi fő­apát, akit városunk polgármestere az egyházi szertartás végzésére felkért, s akit a párkány-nánai vasúti állomáson néhai Sarlay Ede városi kapitány veze­tése mellett városi küldöttség s Fehér Ipoly akkori főgimnáziumi igazgató ve­zetése alatt a tanári kar küldöttsége fogadott. A főgimnáziumi ifjúságnak a a gimnázium előtt felállított sorfala harsány éljenzésekkel üdvözölte a főpa­pot. Aznap este városunk polgársága impozáns fáklyáemenettel és kivilágítás­sal rótta le hálás tiszteletét a főpap iránt. Az ünnep napján reggel érkezett meg Kárffy Titus miniszteri tanácsos, minta vallás- és közoktatásügyi miniszter kép­viselője, Lutter Nándor tankerületi fő­igazgató kíséretében, akiket ismét a város és a tanári kar küldöttsége foga­dott a vasúti állomásnál. Az alapkő-letétel ünnepélye délelőtt 11 órakor kezdődött a kir. városi plé­bánia-templomban, ahol az idegen ven­dégeken kivül teljes díszben jelent meg a cs. és kir. katonai tisztikar, a városi képviselőtestület, a tűzoltóság, a főgim­názium tanári kar és ifjúság, a többi tanintézetek tanárai, a különféle intéze­tek és egyesületek képviselői, a polgár­ság és nagyszámú hölgy közönség. A szertartás szent misével kezdődött, me­lyet a főapát nagy assistenciával végzett. Mise után a menet a következő rend­ben indult az uj főgimnázium telkének Buda-utczai részére: 1. a főgimnázium ifjúság. 2 A tűzoltók zenekarukkal. 3, az egyházi szertartást végző papság. 4. az ünnepre meghívott notabilitások. 5. a közönség. Az ünnep színhelyén a főgimnáziumi ifjúság négyes éneke után néhai Pal­kovics Károly polgármester üdvözölte az ünnepeken megjelenteket, előadta az épitkezés előzményeit s köszönetet mon­dott mindazoknak, akik adományaikkal a főgimnázium építését előmozdították. Utánna Takács Géza, az akkori fő­jegyző felolvasta a Bors Mihály főgim­náziumi tanár (jelenleg szántódi jószág­igazgató) által művészi kézzel leirt s az alapkőbe szánt okmányt, melynek szö­vegét itt alább hozzuk. Az okmány felolvasása után a hely­színén eszközöltek az aláírásokat. Az aláirott okmányt üveghengerbe s ezt ismét bádogszelenczébe légmentesen el­zárták. Az okmánynyal együtt: a me­gyei és városi tisztikar, a főszékeskáp­talan, a főgimnáziumi tanári kar, a vá­rosi képviselőtestület, a főgimnáziumi építészeti felügyelő bizottság, az építésre adakozók névsora, a szent Benedekrend az évi schematizmusa, az előző évi ér­tesítője, az „Esztergom" helyi lap ok­tóber 20-iki számának egy díszpéldánya (szerkesztette: néhai Rényi Rezső), to­vábbá a királyi pár, a pápa, Simor János hercegprímás, Kruesz Krizosztom főapát, Trefort Ágoston kultuszminisz­ter, gróf Forgách Ágoston főispán, Majer István praelátus, Juriga János kano­nok, Maszlaghy Ferenc, Fehér Ipoly gimn. igazgató, Ferenczy Jákó ház­főnök, Bors Mihály és Mann Honor főgimn. tanárok, Palkovics Károly polgármester, Beszédes Sándor fényké­pész arcképe; végül különféle pénz­nemek. Sajnos, mind e tárgyak sobban jobban ellenállottak az idők viszontagságának, mint maga az épület. Az elzárt szelence akkor az alapkőbe vájt üregbe tétetett, előbb kőlappal zá­ratott el, mire a főapát három kalapács­ütéssel rátette az első téglát. Utánna a meghívott vendégek erősítettek az alapba egy-egy téglát, miközben mozsarak dör­gése és a tűzoltók zenekarának öröm­indulója hirdet'e az alapkőnek letételét. Az ünnep a királyi párnak a polgár­mester által hangoztatott éljenzésévei fejeződött be. Ezután a menet visszain­dult a plébánia templomba, ugyaaolyan rendben, mint jött. Az ünnepnek verőfényes, szép őszi nap kedvezett, amit akkor biztató elő­jelnek tekintettek. Ez történt 1878. október 22-én. Az alapkőokmány 1878-ban. A három személyit egy Isten nevében ! Azon időben, midőn Magyarország királyi trónján I. Ferencz József és hitvese Erzsébet ő Felségeik ültek, midőn a római kath. anyaszentegyházat XIII. Leó római pápa ő szentsége kormányozta, midőn Magyarország herczeg­primási méltóságát Simor János esztergomi bibornok-érsek viselte, midőn az ország kormányának élén Ttsza Kálmán miniszterelnök állott, midőn az ország közoktatásügyét Trefort Ágoston vallás- és kösoktatásügyi magy. kir. miniszter vezette, — azon időben és a mai napon tétetett le és szenteltetett be dr. Kruesz Krizosztom a pannonhalmi szent Benedek-rend főapátja által ünnepélyesen az Esz­tergom szab. kir. városában egyrészről a szent Bevedek-rendűek székháza és a szt. Ferencz-rendűék zárdája között-, másrészről a Bottyán- és Budautczák között elte­rülő telken építendő kath. főgimnázium alapköve, lévén ez időszerint gr. Forgách Ágost c. püspök, nagyprépost Esztergommegye főispánja, Kruplanicz Kálmán Esztergommegye alispánja, Palkovics Károly Esztergom város polgármestere és Fehér Ipoly az esztergomi sz. Benedekrendű kath. főgimnázium igazgatója. A városházának egy része szolgált kezdet óta a főgimnáziumnak helyisé­gül ; de mivel a városházának ezen része többé nem volt elégséges arra, hogy a nyolc osztályú főgimnáziumnak mindazon helyiségeket megadja, melyeket a tanítás sikere megkíván, ezen körülményt Esztergom szab. kir. város képviselő­testülete megfontolván, 1878 március hó 7 én tartott közgyűlésében Palkovics Károly polgármester indítványára határozatilag kimondotta, miszerint szüksé­gesnek látja egy uj gimnáziumnak építését, és ugyanazon közgyűlésben ezen célra fel is ajánlotta a Buda- és Sissay-utcák sarkán levő telkét, melyen ma az egykori ^Bárányt vendéglő épülete áll; felajánlotta továbbá körülbelül 18 ezer o. é. forint értékű állampapírjait, felajánlotta végre az építéshez szükséges anyagoknak részint ingyen, részint olcsó áron való előállítását és minderre a magas kormány engedélyét kikérte és ki is nyerte. A városnak ezen nemes célú kezdeményezését melegen felkarolták egyes nagylelkű adakozók, kik tetemes összegeket áldoztak a tudomány és nevelés ezen csarnokára; nevezetesen; Simor János bibornok-érsek, Magyarország herceg­prímása j> ezer forinttal, Dr. Kruesz Krizosztom a pannonhalmi szt. Benedek­rend főapátja 20 ezer forinttal, az esztergomi foszékeskáptalan 24.00 frttal járultak a nemes célhoz. Nagylelkű példájukat a város polgárai is egymással versenyezve követték, kiknek névsora a jelen okmányhoz csatolva örök emlékeze­tül a mai napon szintén letétetett az alapkőbe. Mivel azomban a tanítás érdekében igen is kívánatosnak látszott, hogy az ujonan építendő főgimnázium minél közelebb essék a sz, Benedekrendű tanári testület lakásához és felügyeletéhez, ezen okból Esztergom szab. kir. városa a főgimnázium számára a bold. Szűz-Máriáról czimzett sz. Ferencz-rend eszter­gomi zárdájának tulajdonát képező azon telket szerezte meg, mely a szt. Bene­dek-renditek székháza és a szt. Ferenczrendüek zárdája között fekszik, s mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom