Esztergom és Vidéke, 1899
1899-09-17 / 75.szám
telekert Esztergom szab. kir. város a sz. Ferencz-rendieknek cserében átadta fentebb emiitett »Bárány« vendéglő telkét és házát, és ráfizetésül még ráadta az ő csász. és apóst Királyi Felsége által az országos tanulmányi alapból e czélra legkegyelmesebben engedélyezett öt ezer o. é. frtot. Az igy megnevezett telken építendő egy emeletes főgimnázum tervét Esztergom szab. kir. városa Prokopp yános városi mérnök és Kovács Ferencz helybeli építész által elkészíttetvén, annak felépítésé: el S J S74- f rt ár mellett Kovács Ferencz építészt, mint vállalkozót bízta meg, és az épületnek alapkövét az alábbirt napon ünnepélyes szertartással letette, mely ünnepélynél jelen voltak, és jelen okmányt aláirtak, amint következnek. Igy történtek mindezek Esztergomban, Orunk születésének ezernyolczszáz hetven nyolcadik évében, október hónak 22-ik napján. A három szzmélyü egy Isten nevében ! Dr. Kruesz Krizosztom Medvey Ludvig Sziklay József Beliczay Gyula főapát. Major. tanácsnok. tűzoltó főparancsnok. Kárffy Titus Bartal Rezső Sarlay Ede Fekete Tivadar min. tanácsos. tanfelügyelő. kapitány. főgm. tanár. Kruplanicz Kálmán Palkovics Károly Szilva Ignácz Mami Honor alispán. polgármester. járásbiró. főgmn. tanár. Majer István praelátus, Fehér Ipoly Dr. Helcz Antal Szalay József kanonok. főgimn. igazgató. főügyész. VIII. o. tanuló. Dr. Lutter Nándor Takács Géza Rudolf Mihály. k. főigazgató. vár. főjegyző. 1899. Az épités előzményei. 1880 közepén immár — a város összes lakosságának büszkeségére, a szülők örömére és megnyugvására, a tanári kar nagy megkönnyebbülésére — készen állott az impozáns külsejű épület. Sajnos, az Öröm, a büszkeség, a megnyugvás, a megkönnyebbülés nem volt maradandó. Már az épités tartama alatt 4 szóllalt fel az épitkezés főellenőrzöje : Prokopp János mérnök, igen komoly kifogásokat emelve úgy az építésnél alkalmazott anyag meg nem felelő volta, mint a szerződés fontos kikötéseinek elhanyagolása miatt: kifogásait azonban csak skrupulusoknak tartották, nem akarták komolyan venni. A mérnök, e lelkiismeretessége miatt, nyilványos meghurcoltatásoknak is ki volt téve, úgy hogy végre teljesen elkedvetlenedve és méltán elkeseredve a hatóság és ellenőrző bizottság többségének indolenciája és makacssága miatt, ellenőrző tisztéről leköszönt. Fájdalom — a jövő — bár az érdemes férfiú nem is érhette n\eg, aránylag nagyon hamar igazságot szolgáltatott neki. Átvették hivatalosan, maga a kultuszminisztérium szakértője kollaudálta az épületet, készen állott a nagy arányú, a modern paedagogiai követelményeknek megfelelő tanintézet, de már az első években mindenféle javításokra szorult, amelyek az évek múlása arányában félelmesen növekedtek. Repedezett a fala, bomlott a vakolata, süppedt alapostól s ma csak csodálhatjuk, hogy a hitvány anyag, amelyből készült, katasztrófát nem okozott. Legelső sorban a nagy terem ingott meg s szorult gyökeres reperációra, amelyeknek költségei évről-évre szaporodtak, de eredménynyel alig jártak. Egyre jobban megrokkant a palota. E szomorú időszakkal nem akarunk bővebben foglalkozni, csak még felemiit jük, hogy a pusztulás oly gyorsan haladt előre, hogy mir 1895-ben a kultuszminisztérium szakértője életveszélyesnek találta az épületet s azt hivatalosan bezáratta. Ekkor a gimnázium átköltözött a ferenciek székházának a város által bérbevett második emeletére s azóta a mai napig — végtelen türelemmel, igazán csodálatraméltó Önfeláldozással és kitartással — mind a mai napig ott végezik nehéz, fárasztó munkájukat a bencés rend derék tagjai s valóban csodálhatjuk, hogy az egészségtelen, alkalmatlan helyiségek sem a tanári kar, sem az ifjúság körében súlyosabb egészségügyi hátránynyal nem jártak. A város végre Czigler Győző műegyetemi tanárt kérte fel az épület tüzetes megvizsgálására és véleménynyilványitásra. A tanár 1896 január havában nyújtotta be szakvéleményét, amely szerint a teljes átépítést ajánlja, aminek költségeit 60,000 forintra teszi, de azt véli, hogy alaposabb renovációkkal, ami 25 000 frtba kerülne s időnkint ujabb javításokkal, még 1—2 évtizedig fentartható volna az épület. A képviselőtestület a február 18-iki költségvetésben foglalkozott e véleménynyel s hosszabb vita után a bizonytalan tatarozás helyett az alaptól kezdve teljessn újból való felépítést határozta el, amiért Klamarik János kultuszminiszteri tanácsos, minisztere megbízásából, sietett elismerését nyilványitani a városnak. De még nagyon hosszú idő múlott el, amig a keserű vizektől az édesekig eljuthattunk. Mert a közgyűlés után akadtak szük látkörü képviselők, akik a közgyűlési határozatot megfellebbezték és fellebbezésüket csak valóságos könyörgésre vonták vissza. Nagy akadály volt a város szomorú anyagi helyzete j is. A lassújáratú elöljáróság végre 1897. szeptember 15-ikére az uj épület tervére J pályázatot hirdetett, amelynek azomban ( — részben a tervek hiányosságai, részben azok benyújtása alkalmával elkövetett szabálytalanságok miatt, — eredménye nem volt. Ekkor több építészt személyesen felszólítottak terv készítésére. Az ajánlattevők közül ifjabb hggenhojfer József mérnököt bízták meg a terv elkészítésével, amennyire erre legolcsóbban: 500 forintért és 17 á hó alatt vállalkozott s ez idő letelte után be is nyujtoHa tervét, amely 105,000 frt. összegre terjedt. Az építészeti bizottság a terven több változtatást kívánt, amelyek keresztülvezettetvén, a képviselőtestület június 10-én aceeptálta azt s kiküldött egy bizottságot, hogy az épület költségeinek fedezésére a hercegprímástól, a főapáttól, a kormánytól és a főkáptalantól, támogatást kérjen. A bizottság, amely Maiina Lajos polgármester vezetése alatt Frey Ferenc orszgy. képviselőből, dr. Földváry István főügyészből, dr. Walter Gyula apátkanonokból és Vojnits Döme igazgatóból állott, el is járt megbízatásában s biztató ígéreteket nyert. A főapát szept. 27-én tudatta, hogy bár a rend a régi épületre 20,000 frtot áldozott, ezúttal is ad 5000 frtot, okt. 11-én tudatta a hercegprímás, hogy minuciózus gonddal megkészített szerződést s miután a kölcsönre nézve a Pesti Kereskedelmi Bankkal is teljesen megegyezésre sikerült jutni, végre elenyészett az utolsó akadály is. Es — post tot discrimina rerum — június 19-én belevágatott az első csákány a szerencsétlen épületbe. A vállalkozó nagy erővel látott a munkához, úgy, hogy augusztus elején már az alapok ásása is megkezdődhetett. Itt emiitjük meg, hogy a gimnáziumépitő bizottság igazán buzgó és lelkiismeretes tagjai a polgármester elnöklete alatt (akit az épités megkezdése óta a polgármester-helyettes pótol) dr. Áldori Mór, Bleszl Ferenc, Kollár Károly, Marosi József, dr. Prokopp Gyula Vojnics Döme (akinek helyére távozása után közfelkiálltással Schedl Arnulfot választatották), Zsiga Zsigmond és természetesen Tiefenthal Gyula mérnök. A vállalkozó műszaki vezetője Déri Rezső építész, főfelügyelője Kürner Antal építési rajzoló. A mai programm. * A mai ünnep reggel 9 órákkor az ünnepi szent misével kezdődik, amelyet a kir. városi plébánia templomban Fehér Ipoly panonhalmi főapát mond. A mise alatt a főgimnázium ifjúsága négyes karban énekel. 1 A templomból az ünneplő közönség, a notabilitások, az egyesületek az ünnep helyére vonulnak. Az alapkő az emelI kedő épület Bottyán János-utcai sarkán e célra gondosan előkészített helyen lesz elhelyezve. A kő helyével szemben, az álványoknál áll a sátor, a nemzeti és a városi színekből konbinálva, a terület körülötte gondosan eltisztitott, mindenfelé nemzetiszínű és kék-piros lobogók. A notabilitások a sátor alatt foglalnak helyet, ahol asztal is van az alapkőokmány aláírásának eszközölhetésére. Itt Kollár Károly polgármesterhelyettes rövid beszédet mond, amire Rothnagel Ferenc városi főjegyző felolvassa az alapkőbe teendő okmányt. Erre következnek az aláírások, amelyekre fel kérettek a főapáton kivül: Boltizár József püspök (a hercegprímás képviselője),. Kruplanicz Kálmán főispán, Andrássy János alispán, a főkáptalan, GraeíFel János apátkanonok, mint nagy adományozó is, Francsics Norbert tankerületi főigazgató, dr. Walter Gyula főegyházmegyei főtanfelügyelő, Vargyas Endre kir. tanfelügyelő, dr. Fehér Gyula, dr. Csernoch János, Némethy Lajos és Perger Lajos plébánosok, Pály István ev. ref. lelkész, dr. Weisz Izsák főrabbi. Csupics Emil gör. kel. lelkész, Rupprecht Henrik, a 76. ezred parancsnoka. Hartmann Gusztáv, a 26. ezred alezredese, Maiina Lrjos polgármester, Vojnits Döme panonhalmi alperjel, Hollósy Rupertfőgim. igazgató és a főgimnázium tanári kara, Frey Ferenc orsz. képviselő, továbbá az épités körül érdemet szerzettek közül: Áldori Mór, Bleszl Ferenc, ifj. Eggenhoffer József mérnök (mint vállalkozó), dr. Földváry István, Hoffmami Ferenc, Kollár Károly, Marosi József, Niedermann József, dr. Prokopp Gyula, Rothnagel Ferenc, Schedl Arnulf, Tiefenthal Gyula, Zsiga Zsigmond. Az okmánynyal együtt az alapkőbe helyeztetik : a képviselőtestület, a főkáptalan, a vármegyei és városi tisztikar, a gimnáziumépitő bizottság, a főgimnáziumi tanári kar névsora. Mindez okiratok pergamenre irvák, (az alapkőokmány 60 cm. magas és 70 cm. s^éLes) és aranybetűs iniciálékkal bir. Tanúságot tesznek Írójuk : Pollák Vilmos kiváló kézi ügyességéről. Ezenkívül a helyi lapok legutóbbi száma és minden fajta ércpénzből egy darab. Mindezek egy, a helyszínén beforrasztandó vörösrézszelencében helyeztetnek az alapkő négyszögű üregébe. Az aláírások befejezése után, a főapát beszenteli azt, amire a szokásos kalapácsütések következnek. Erre az alapkövet elhelyezik és befalazzák. Az ünnepi aktusnál ugyanazt az ezüstözött kalapácsot és kanalat használják, ameszintén 5000 frtot ad, amig Gracjfe János kanonok, városunk nagy jótékony ságu fia a nemes célra 1000 forintol fizetett be a városi pénztárba. A minisztériumból az Eggenhoffer féle terv 1897 augusztus havában érke^ zett vissza jóváhagyással. A tett nagy lelkű adományok az 1897 évi december 27-iki közgyűlés alkalmával lettek i képviselőtestületnek bejelentve, valaminl a közoktatásügyi kormány azon értesi tése is, hogy a gimnázium építésének segélyezésére az 1898-ik év budgetjéber fedezetet nem talált. Ez értesítés következetében a képviselőtestület többsége újra azt hatá rozta, hogy kísérletet tesz, vájjon nen volna-e a gyökeres renováció lehetséges s e célból három szakértőből : Peti Samu fővárosi műépítészből, Sinka Ferenc és Pfalcz József helybeli építészekből álló bizottságot küldött ki. A kiküldöttek igen nagy lelkiismeretességgel feleltek meg feladatuknak a véleményüket 1898 február havában nyújtották be, amely megdöbbentő képet nyújtott s a rekonstrukció költségeit 78,000 írtban állapította meg. A szakvéleménynyel a képviselőtestület február 28-án foglalkozott s a ! p. ügyi bizottsági és tanácsi javaslat alapján, újból a teljesen uj épitkezés 1 mellett foglaltak állást, elvileg kimondván, hogy mivel eddig az építésre 11,000 frt. adomány van biztosítva, a város odaadja a lőrincutcai telkek vételárából befolyt 44,000 frtot, a fo' gyasztási adóhivatal 6000 frt. fölösle1 gét s az államtól 44,000 frt. segélyt kérnek. E határozat jogerösségéhez abszolút többség lévén szükséges, a tárgy a március 31-iki közgyűlés napirendjére tüzetett ki, amikor is a többség megszavazd az előző közgyűlés határozatát. 89 képviselő szavazott igennel, kettő ' (f) nemmel. Kruplanicz Kálmán főispán vezetése alatt május 12-én tisztelgett egy küldöttség Wlassits Gyula kultuszminiszternél, aki a kért 44,000 frt államse1 gély megadását megígérte, mégis úgy, 1 hogy mivel ez összeg csak részletekben állitható be az országos budgetbe, vegye 1 fel a város — az állami kincstár terI hére — kölcsönképpen. A hatóság ismét várt, mindaddig amig a miniszteri igéret írásban is megérk ezett s ekkor december 4-én a képviselőtestület a terv ujabb átvizsgálására s az árlejtés eszközlésére előkészítő bizottságot küldött ki, amely a polgármester elnöklete alatt dr. Áldori Mór, Bleszl Ferenc, Kollár Károly, Marosi József, Vojnits Döme és Zsiga Zsigmond városi képviselőkből állott, akik igen nagyj buzgalommal tettek eleget megbízatásuknak. Az 1899. év május 30 iki közgyűlésen hatalmazták fel a tanácsot, hogy a 44,000 frtos kölósÖn megszerzéséről gondoskod- j jék s hirdesse ki az árlejtést, amely május 31-én járt le. Még az nap délutánján kihirdették az eredményt, amelyen j legolcsóbb pályázó ifjabb Eggenhoffer József volt, aki a bontásra és építésre 98,492 frt 52 krért vállalkozott, ebből is 4000 frtot engedve a régi s az uj i épületnél használhatlan anyagokért. j A június 5 iki közgyűlés a szerződés elkészítésével dr. Földváry főügyészt bízta meg, az épités főfelügyelését j Tiefenthal Gyula városi mérnökre ruházta s kimondotta, hogy az épités a szerződés aláírásától számított 10 hó alatt befejezendő, a vállalkozó azonban — saját kárára és veszélyére — a bontást a legfelsőbb jóváhagyás megérkezte előtt is megkezdheti. A június 16-iki közgyűlésen acceptálták a dr. Földvárv által rendkivüli,
