Esztergom és Vidéke, 1899

1899-02-19 / 15.szám

Esztergom, 1899. XXI. évfolyam. 15. szám. Vasárnap, február 19. AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M c £Ü c l ei Úk Vasárnap és csütörtökön JELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre — — — — 12 kor. — fii. Fél évre— — — — — C kor. — fii. Negyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős a szerkesztéséit: MUNKÁCSY KÁLMÁN­Laptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYUIxA­Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) 8zcct}ertyi-<tér, 330. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. í-^~ Az italmérési jövedék. — Uj törvényjavaslat. — Esztergom, február 18. Az italmérési jövedék szabályo-j zásáról a pénzügyminister uj tör- j vényjavaslatot terjesztett a képvise-j lőház elé, mely a közvetett adózás­nak ezt az ágát nem helyezi ugyan uj alapokra, de a több tekintetben megváltozott viszonyoknak megfe­lelően oly módon szabályozza azt, hogy ugy a kincstár, mint a fo­gyasztó közönség érdekei lehetőleg mentve legyenek minden megkáro­sítástól. A törvényjavaslat intézke­déseinek legnagyobb része az ed­dig fennállott törvények és törvé­nyes szabályok tartalmának ismét­lése, itt-ott kibővítve oly módon, hogy azok minél világosabbak s könnyen áttekinthetők legyenek. Felöleli a bornak, gyümölcsbornak, a sörnek és az égetett szeszes fo­lyadékoknak kimérését s kicsiben való elárusitását, valamint az ezek­kel nagyban való kereskedést. A kiskereskedés és kimérés közt egy­felől, a nagyban való kereskedés közt másfelől azonban a határvona­lat némileg módosítja e tekintetben, hogy a bornál az eddigi 56 liter helyett már 50 literen, a szeszes folyadékoknál pedig — a közönsé­ges pálinkát kivéve, melynél az egy hektoliter marad a határ — az ed­digi 100 liter helyett már 25 liter­nél kezdődik a kisforgalom. Mind a kimérés és kicsiben való árulás, mind a szesznagykereskedés, ugy mint eddig, ezentúl is a pénz­ügyi hatóság engedélyéhez van kötve s egészbe véve az engedé­lyezés föltételei is a régiek marad­nak. Lényegesebb külömbség, hogy eddig vidéki városokban a cukrá­szoknak, kávéházaknak s más ha­sonló üzleteknek meg volt engedve csemegeboroknak nemcsak ülő és álló vendégek részére való pohara­zása és kimérése, hanem zárt palac­kokban való elárusitása is, ezentúl azonban az utóbbi megengedve nem lesz. Fogadókra, vendéglőkre, kávéhá­zakra és kávémérésekre a pénzügyi hatóság csak akkor adhat italmérési engedélyt, ha az illetékes iparható­ság az ilető üzlet gyakorlására az iparjogositványt már előzetesen meg­adta. A korcsmák engedélyezésére vonatkozó közegészségügyi és er­kölcsrendészeti szabályok uj formu­lázást nyertek, több pontban szigo­rittattak. Például ki van mondva, hogy csak magyar honos kaphat itt engedélyt s hogy állami, vagy törvényhatósági és községi tisztvise­lők, papok, tanítók engedélyt nem kaphatnak. Korcsmákra a jelen tör­vény életbe lépte napján az egyes községekben már megállapított szá­mon felül engedély nem adható. Az uj javaslat azt a törekvést mu­tatja, hogy az iszákosság s a káros üzelmek lehetőleg korlátoztassanak. A fogyasztó közönség érdekét tartja szem előtt az az intézkedés is, hogy ezentúl oly községekben, melyekben a korlátlan kimérések, vagyis korcsmák száma háromnál nem nagyobb, egy személy nevére egynél több italmérési engedély ne adassék. Az égetett szeszes italokkal nagy­ban való kereskedés szabályozása némi változást szenved oly irány­ban, hogy minden egyes könyvtétel fedezeti okmányokkal igazolandó. Ez a nagyban való szeszkereskedés szigorúbb ellenőrzését célozza s az Ausztriával való átutalási eljárás pontosabb keresztülvitelét teszi le­hetővé. Másfelől azonban a szesznagyke­reskedésnek az uj törvény szaba­dabb mozgást helyez kilátásba, amennyiben eddig azoknak is, akik égetett szeszes folyadékoknak ki­mérésére engedélyei birtak, ha a nagyban való eladást is űzni akar­ták, erre külön engedélyt kellett szerezniök. Ezentúl ez nem les2 szükséges. Természetesen a nagy­ban való kereskedés ellenőrzésére felállított, fentebb már emiitett kö­vetelményeknek ezek is tartoznak megfelelni. Az engedély megszűnésének és elvonásának feltételei maradnak a2 eddigiek. Nevezetesebb változás áll be azonban az engedélyilletékek­nél. A 20,000 leieknél nagyobb tör­vényhatósági, vagy rendezett tanácsi] városokban az eddigi kategóriák voltak: 100, 75 és 50 forint. Az ezentuliak lesznek : 300, 200, 150. 100 és 50 korona. Bizonyos üzletek, melyek a tör­vényben részletezve vannak, e di­jaknak eddig is 3 / 5-ét, 2 / 5-ét vagy Yö-ét fizették. Ezek az engedmé­nyek megmaradnak ,de lesz olyan is, mely a szabályszerű díjnak 4 / 5-ét fogja fizetni. A vegyes intézkedések közül ki­emelendő különösen kettő. Az egyik az, hogy oly helyeken, hol egész­séges verseny fejlődése nem vár­ható, a szeszesitalok maximális árai limitáltatni fognak. A másik intéz kedés azt tartalmazza, hogy a bor­ellenőrző bizottság küldöttei a kis­mértékben elárusítók és kimérők üzleteit is ellenőrizhessék. A bortör­vény intézkedéseinek betartására fognak- szorittattni. A törvényjavaslat V, fejezete a büntető határozatokat foglalja össze. A törvény egyes intézkedéseinek megsértése jövedéki kihágássá mi­nősittetik s 2 koronától 200 koro­náig, bizonyos esetekben 20 koro­nától 200 koronáig terjedő bírsá­gokkal esetleg elzárással s az enge­dély elvonásával sujtatik. A javaslat általában a közönségre nézve jónak, a kincstárra nézve előnyösnek látszik. De oly kérdés­ről lévén szó, mely igen sok em­bert keresetében közvetlenül l érint, szükségesnek látjuk, hogy a közön­ség róla idejekorán tájékoztatva le­gyen és esetleges kifogásait elő­adja.*) Memör. Vármegyénk népoktatásügye. — A negyven uj iskola szervezése. — Esztergom, február 17. Pezsgő élet mutatkozik népne­velésügyünk minden ágában. Jól van ez igy. A haladás hiánya itt egyenlő a hátraeséssel. Emiitettük már lapunk mult szá­mában, hogy a vármegye közigaz­gatási bizottsága Bajna, Muzsla, Nyergesujfalu, Csolnok, Kesztölc, Piszke, Sárisáp, Tokod, Bart, Bény, Csév, Ebed, Ép öl, Karva, Kicsind, Kirva, Kőhidgyarmat, Köbölkút, Kural, Leányvár, Mogyorós, Nána, Sárkány, Süttő, Szölgyén és Táth községek elöljáróságaihoz mult keddi havi üléséből rendeletet in­tézett a tantermek megfelő szapo­rítása s kellő számú tanítói állások szervezése iránt. A bizottság utasítása, mely egy­*) Midőn e cikket az érdekeltek különös figyelmébe ajánljuk, e helyütt is kérjük olvasóinkat megjegy­zéseinknek velünk való közlésére. Minden találó észrevételt felhasználunk. A szerkesztőség. öntetü s csupán minden iskolánál a számszerű adatok vannak külön beillesztve, — a következő : Minthogy a község elöljárósága által a kir. tanfelügyelőséghez be­terjesztett nyilatkozatból kitűnik, hogy a községbeli hitfelekezeti isko­lának az 1868. évi népoktatási tör­vény életbelépése előtt, tehát régi gyakorlat szerint a polgári község volt és az ma is a fenntartója, an­nál is inkább, mert a nm.-vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák 1883. évi április 28-án 22.371. szám alatt kelt körrendelete foly­tán a hivatkozott évtől kezdve az országos tanítói nyugdíjintézettel szemben az iskola-fentartói dijak is évről-évre a polgári község évi költsébe vétetnek fel; tekintve to­vábbá, hogy a vármegye számve­vőségének hivatalos kimutatása szerint az 1899. évi községi költség­vetésbe a nevezett hitfelekezeti is­kola évi fenntartására, különböző címeken megfelelő fenntartási ösz­szeg van beillesztve : — mindezek­ből kiviláglik, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-c 25. §-ának második bekezdése értemében a helybeli hitfelekezeti iskola fenntartása, amely eddigelé is a község jövedelmeiből eszközölteti, amely gyakorlat jövőre is fentartható, a községnek régi gyakorlaton alapuló kötelmei közé tartozik ; ennélfogva 1 a közigazga­tási bizottság, a járási főszolgabíró utján, a következő sürgős intézke­dések megtételére hivja fel a köz­ség elöljáróságát, illetőleg képvise­lőtestületét: 1. Tekintettel arra, hogy a vár­megye kir. tanfelügyelőjének hiva­talos kimutatása szerint a község­ben a mindennapi tankötelesek nagy száma folytán : paedagogiai, valamint járási orvos véleményes jelentése alapján közegészségügyi szempontból is, a meglevő tanterem az összes tankötelesek célszerű ok­tatására elégtelen, az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 27—28 §§-ai értel­| mében még egy (illetőleg két, vagy három) tanterem felállítása és ugyan­| annyi tanítói állás szervezése szük­séges. 2. Ehhez képest a járási főszol­gabíró utján utasittatik a község képviselőtestülete, hogy az illető hitfelekezeti iskolaszékkel tartson mielőbb együttes ülést s a szüksé­ges uj iskola felépítése iránt az 1898. évi április hó 12-én kelt 210. számú közigazgatási bizottsági ha­tározat kapcsán megküldött minis­teri iskolaépület-tervek figyelembe­vétele mellett, készíttessen szakértő építőmesterrel iskola-tervrajzot és költségvetést és azokat további felül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom