Esztergom és Vidéke, 1899

1899-02-19 / 15.szám

vizsgálás és jóváhagyás végett legkésőbb f. évi március hó 31-dikéig, a járási főszolgabíró utján, ezen közigazgatási bizottsághoz mulhatlanul terjeszsze be, hogy annak alapján a iskolaépítés ideje-korán megkezdhető s az uj iskola a jövő tanévre már megnyitható legyen. Azért a község képviselőtestülete tartózkodjék minden oly közbevetett felterjesztésektől, melyek az ügy továbbra való elodázását rejtik magukban. 3. Általánosságban megjegyzi a bizottság, hogy a község tulajdonát képező, vagy az által vásárolt telken, bár iskolai célokra emelt épület a polgári község törzsvagyonát képezi, melynek szerzésénél, vagy lényeges átalakításánál az i8g5. évi XXII. t.-c. 24. és 110. §§-aiban előirt eljárás szigorúan betartandó. 4. Végül még egy körülményre hivatik fel a község képviselőtestületének figyelme. Több község képviselőtestülete, abban a reményben, hogyha esetleg az általa fentartott iskolát átadja az államnak, az építési terheket is az állam venné át, ezért állami iskola felállítását kérelmezte a kir. tanfelügyelőségnél. Ezzel a reménynyel szemben figyelmezteti a bizottság a község képviselőtestületét, hogy még abban az esetben is, ha az állam venné át a helybeli iskolát, az iskola elhelyezésére szolgáló megfelelő számú tantermek felállításáról akkor is a községnek kellene elengedhetlenül gondoskodni. Ami pedig a tantermek szaporodtával szükséges uj tanítói állások szervezését illeti, a tanítói fizetéseknek 400 forintig leendő kiegészítéséről, habár hitfelekezeti is az iskola, az állam amúgy is gondoskodni fog s igy nincs semmi terhes ok arra, hogy a helybeli iskola eddigi jellege megbolygattassék s meg van győződve a bizottság, hogy a község, saját jól felfogott érdekében is, teljesiti azokat a teendőket, a melyeket a törvény eléje szab.< * A közigazgatási bizottság ezen utasítása folytán megindul most 27 községben a tanácskozás. A terhek egyaránt fogják nyomni a község összes birtokosait, tehát a földesurakat, a patronusokat is. Adóforint arányában, a községi költségvetés keretén belül, tartoznak ezek is hozzájárulni az uj iskola költségeihez is. A bíboros hercegprímás 6 eminenciája, az esztergomi székes főkáptalan, özv. herceg MettemichnéSándor Paulina grófnő ő főméltósága már előzetesen kijelentették, hogy részükről a szükséges áldozatokat készséggel meghozzák, csak az iskolafentartók is egyetemlegesen hozzák, meg a reájuk eső áldozatokat. És most várva várjuk a községi képviselőtestületek határozatait. Tőlük függ, hogy Esztergomvármegye népoktatása a törvény színvonalára emeltessék s a jövő század rendezett alapokon találja vármegyénk oktatásügyét. Riporter. Három könyvről. (Dr. Körössy László. — Brukner (Bársony) Gyula. — Mihályi Imre.) Esztergom, február ib. Három uj könyv került a kezembe, mindhárom oly szerzőé, a ki olvasóközönségünk előtt többé-kevésbbé ismeretes. Kezdem a leghatalmasabb munkával, mert nem kritikát akarok irni, hanem könyvismertetést. A nagy okulárés, törülközővel fésülködő komor kritikusok természetesen megfordítva cselekesznek, mert jól esik nekik, ha egy-másik nagyobb irodalmi terméken hónapokig elrágódhatnak és leszólják az irót s kipicézhetik legelrejtettebb hibáit. Dr. Kó'rösy László tanárnak, lapunk egykori szerkesztőjének »Egyptom művészet-történetet cimü terjedelmes munkája az, melyről első sorban akarok megemlékezni, amely az Egyetemes Művészettörténet cimü hatalmas irodalmi vállalat első kötete. Akik ismerik Kőrösy irodalmi szereplését, azoknak fölösleges kölön figyelmébe ajánlani e művet, amely a hazai egyptologia terén legjelesebb irodalmi produktum. Nem a tudós világ számára van irva, hanem deskriptív jellegű mű, s igy hs.bár olyan szaktudós bélyegét is viseli magán, mely méltán az e nembeli legjobb hasonló művek mellé állítja, mégis nem oly száraz, tisztán a könyvtárak poros polcaira való munka, de élvezettel forgathatja a teljesen laikus olvasó is. Mert gazdag tapasztalatok alapján a modern civilizáció alapjának megteremtőit: az egyptomiakat, illetve azok művészetét olykép tárja elénk, hogy teljesen tiszta képet alkothatunk belőle arról a népről, amely évezredekkel időszámításunk előtt magas civilizációt létesített a Nilus termékeny völgyén. Nem unalmas exegezis e kötet, mely csupán a rideg tudósokat * érdekli, de természeti leírásokkal, néprajzzal a műemlékek érdekfeszítő ismertetésével telitett munka, mely bármely szalon asztalának diszére válik. Az egész művet sokszorosan tarkítja Juhász Árpádnak szines kivitelű szinrajza s 5 írt bolti ár mellett bármely nagyobb könyvkereskedésben megszerezhető. > Keresztek* cim alatt jelent meg a Pátria fővárosi irodalmi vállalat kiadásában Bársony (Brukner) Gyula, lapunk olvasói előtt szintén előnyös ismert tárcaírónknak egy kötete, mely mintegy kilenc novellát tartalmaz. Az egyes darabok a helyi és a fővárosi lapok hasábjain jórészt már megjelentek, de azt hisszük nem végzett hálátlan munkát a szerző, hogy azokat a tisztán napi fogyasztásra dolgozó lapok hasábjairól az irodalom számára összegyűjtötte. Könynyed stílusú, élvezetesen s figyelemreméltó invencióval megalkotott novellákból áll a gyűjtemény s habár a helyzetek érdekes megteremtésében, a meseszövésben kissé gyönge is, sima és gördülékeny nyelvezete méltán érdemel kiemelést. A szerző a tárgy megvilágításában még nem mutat elég tapintatot s azt nem tudja kerek feldolgozásban, mint befejezett egészet elénk állítani, de dialógja válogatott és Ízlésre vall, bár olykor a naivság határaihoz közeledik. Ezek dacára nem vitathatjuk el tőle az eredetiséget s több tapasztalat után oly műveket várhatunk tőle, amelyek az ujabb irodalom jelesebb termékei közé méltán lesznek sorolhatók. A mű külalakja teljesen modern, angol kiállítású s tetszetős bibliofil ügyességgel van előállítva s a Pátria nyomda-vállalatot dicséri. Legkevesebb jót mondhatunk a > Francia zászló alatti cimü kalandos regényről, melyben Mihályi Imre volt bajóthi jegyző mondja el öcscsének : Bélának kalandjait melyet az a francia légió etrangére csapataival, mint légionárius élt át, megemlékezvén európai barangolásairól is. A mü intenciója alaposan el van hibázva. Faragatlan irálylyal ismerteti az európai kontinensen átélt jobbára Ízetlen kalandokat és durva tréfákat és érdektelen dolgok megírásába bocsátkozik legtöbbször ott, ahol az ember igazán érdekfeszítő dolgokat várna. Sok benne a tóditás, de legalább történnék ez más modorban és a hihetőség korlátain belül s főleg élvezetes irmodorban. Ám legtöbbször, ahol kalandok elbeszélését várjuk, bölcselkedésbe bocsátkozik, amire abszolúte nem vagyunk kíváncsiak egy légionáriustól, meg néprajzi ismertetéseket kisérelget meg, persze távol állva Verne merész fantáziájú, de élvezetes és reális rajzaitól. Hiányzik az írónak stílusából az a meggyőző erő, amely egy ily genreű munkát élvezetessé tesz, s folyton a köznapiasság terén mozog. Egy légionáriusról rémes ütközetek és vakmerő kalandok megírását várjuk, de nem civilizált népek jellemrajzát, amelyek közt ő koldulva barangolt, sem nem olvassuk szívesen az afrikai-ázsiai primitív etnográfiát. És még azzal fenyeget a szerző, hogy több jeles tudós nyomán (fel is sorolja a neveiket) egy 800 oldalas útleírást fog kiadni, de már ettől eleve óva intem olvasóközönségünket ! Mert evvel az imént fent tárgyalt kötettel is ugy jártam, hogy habár jól elzáitam a szekrényembe, mégis kis unokaöcsém elcsente s annak hatása alatt magához vévén egy nagy konyhakést és a máktörő mozsarat, kijelentette, hogy ő haladéktalanul a vad népek közé indul és erről a szándékáról csak vaskos argumentumokkal lehetett lebeszélni. Taffy. TU 1 UTTiTT JsraLil rv 1 1 rs • Esztergom, február 18. — Dr. Kohl Medárd kitüntetése. A bencés rend szerdai konventjen jelentette be dr. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát a rend tagjainak, hogy a pápa dr. Kohl Medárd hercegprimási titkárt, a rend tagját pápai praelatussá és apostoli protonotariussá nevezte ki. Ahogy a hazafias, derék rend tagjai a legőszintébb örömmel értesültek a ritka, magas kitüntetésről, úgy a hir mindenfele, ahova elhatott, a legkellemesebb meglepetést okozta, egyenlő lévén az egész országban a tisztelet és becsülés az iránt a férfiú iránt, aki már egyizben vérével pecsételte meg a főpap iránt való ragaszkodását s aki most is ugyszóllván élete minden percét főpapjának szenteli. A fővárosi lapok is meleg kommentárokkal jelezték az eseményt s különösen jellemző, s közhangulatot találóan festők voltak a >Budapesti Naplói következő sorai, amelyeket készséggel írunk alá magunk is : »Ezer és ezer ember él ebben az országban, aki visszaemlékezésének ebben a pillanatában Szent Benedek rendjének skapulárés papjait látja maga előtt. Es csodálatos ! — aki egykor bencéseknél nevelkedett és tanult, azt valami titokzatos ereje a szeretetnek köti oda a hajdani professzor emlékezetéhez élete fogytáig. Velünk maradnak az élet iskolájában is, ahol ezernyi tévedés, keserves élmény és sorscsapások után ifjúságunk romjain új embert kell nevelnünk magunkban magunknak. Most, hogy az újságok országszerte híresztelik, hogy dr. Kohl Medárdot a pápa az apostoli protonotárius magas praelatusi méltóságára emelte, büszke örömmel hány aggastyán, mennyi férfi és ifjú fogja ebben a kitüntetésben a magyar Monté Casino dicsőségét látni, — mind megannyi hálás hajdani tanítvány. Az a hermelin, amelyet a pápa annak a szelid, tudós fiatal papnak nyújt, az lelki szemünk előtt a vállára helyezkedik mindegyik fekete skapulárés bencésnek, aki valamikor tanárunk volt.f — Személyi hirek. Dr. Gönczy Béla kórházi igazgató főorvos több napi betegeskedéséből felépült. — Pály János, a helybeli református hitközség új lelkésze állását f. hó 21-én foglalja el. — Réaiczky Győző főszolgabíró influenzájából felépült és hivatalát újból elfoglalta. — Apáti Cim. A király dr. Halmos Ignác nagyszombati kanonok-plébánosnak a tinnyei apáti címet adományozta. A legfelsőbb kitüntetés városunk klérusának egyik volt legrokonszenvesebb tagját érte. — Az amatőr kiállítás, amelyet Istvánffy Elemér, a Kaszinó buzgó és agilis titkára, maga is kiváló amatőr kezdeményezett, a legszebb sikerrel kecsegtet. A tegnapi előértekezleten, amelyet a mozgalom első pártolói a Kaszinóban tartottak, máris oly névsora volt összeállítható a résztvevőknek, amelyre büszkék lehetünk s kétségtelenül még erősen bővülni fog. A kiállítás iránt a közönség körében igen nagy az érdeklődés s örömmel jelenthetjük, hogy a tegnapi értekezleten végleg elhatározták a kiállítás megtartását s megalakult a rendezőség is a következő amatőrökből: Felsenburg Gyula, Haag Rudolf, Istvánffy Elemér, Szabó Géza, B. Szabó Mihály, Schönbeck Mihály. E bizottság a titkári teendők ellátására Istvánffy Elemért kérte fel. A kiállítás ez év szeptember közepén nyilik meg ünnepi sétahangversenynyel. A kiállítás védnökéül városunk köztiszteletben álló, nagyérdemű főispánját : Kruplanicz Kálmán kir. tanácsost kérik fel. A kiállítás tartamát nyolc napra tervezik, még pedig ugy, hogy e nyolc napból kettő vasárnapra essék. A belépődijat a megnyitás napjára egy frtban állapították meg, a hétköznapokra 30, a vasárnapokra 10 krajcárban. Kiállíthatja minden amatőr a maga pruduktumait a következő művészeti ágakból: 1. festészet, 2. rajz. 3. szobrászat, 4. faragás, 5. fényképezés (ha a képek a művészi nivót megközelítik,) 6. majolikafestészet, 7. szines himzés (ezek is csak -az esetben , ha a rajzukban és szinalkalmazásukban az amatőrfogalom érvényesül.) Amatörenik eddig összeállíthatott névsora a következő; 1. Fesztészet: Bodnár Anna, vonder Becke Imre, Etter Gyula, Felsenburg Gyula, Haag Rudolf, Istvánffy Elemér, Kecskeméthy János, Mattyasóvszky Marianne, Mezey Ilonka Neumayer Károly, Reinerné Istvánffy Gabriella, B. Szabó Mihály, Schönbeck Mihály, Spanraft József, Szilva György, Sztankay Gizella. 2. Rajz : Kaán János, Palkovics László, Sehedl Arnulf, Schleifer Mátyás, Vimmer Károly. 3. Szobrászat : Istvánffy Elemér, Reinerné Istvánffy Gabriella, Szabó Géza. 4. Majolikafestészet : Berán Károly és hölgyvilágunk sok tagja, 5. Faragás: Perényi Béla. 6. Fényképezés: dr. Gedeon Kálmán, ifjabb Glatz Ödön, Szilágyi Rezső, Tillmann Feri. 7. Himzés: Krahm Irén stb. A rendező bizottság a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat: Felkérjük mindazokat a hölgyeket és urakat, akik a fenti névsorban felvéve nincsenek és a rendezendő kiállításon résztvenni óhajtanak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat, a művészeti ág megnevezése mellett, Istvánffy Elemér titkár urnák bejelenteni. Esztergom, 1899 február 17. Az amatőr-kiállítás rendelő bizottsága. A kiállításra vonatkozó minden tudnivalóról lapunk rendes és állandó értesítést fog adni. — Felülfizetések. Az esztergomi fiatalságnak f, hó n-én a Szentháromság szobor alapja javára rendezett táncmulatságán felülfizettek: dr. Fehér Gyula 25 forintot, Boltizár József, Graeffel János, Vencell Antal 10—10 frtot; Rajner Lajos 8 frtot; dr. Áldory Mór, Bayer Ágoston, Brutsy János, Brutsy Gyula, Bardína Elek, Dóczy Ferenc, Eitner Elemér, Grósz Ferenc, Gönczy Béla, Hamar Árpád, Hoffmann Ferenc, Kecskeméthy Mária, Kitzinger József, özv. KlabacskaVincéné, Kruplanicz Kálmán, Magos Sándor, Magurányi József, Mayer János, Maiina Lajos, Matytyasóvszky Kálmán, Reviczky Győző főbíró úr gyűjtése, Sternfeld Rezső, Váczy Gyula, Waldfogel József 5—5 frtot; dr. Csernoch János, dr. Hulényi Győző, dr. Kohl Medárd, N. N„ Nathera Pál, Pathy Gyula, Pfalcz József, Schreiber Aladár,