Esztergom és Vidéke, 1899

1899-02-12 / 13.szám

ESZTERGOM es mm AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M

e

áJ

c

l

eT

Úk Vasárnap és csütörtökön. • •> íl JlLŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — 12 kor. — fii. Fél évre — — — — — 6 kor. — fii. Negyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) SzécltepyíHtér, 330. száin. Kéziratot nem adunk vissza. rosnak, de a szakbizottságok még mindég nem választattak meg. A három év előtt alakított szakbizottságok tagjainak mandátuma, a törvény értelmében rég lejárt, s dacára ennek ma még functionálnak, mig az újonnan alakult képviselőtestület megfosztva áll ezideig jogának gyakorlásától, s nincs módjában azoktól az előlegezett bizalmat megvonni, kik mindenféle kicsinyes okokból, egyéni hiúságból, lehet, hogy talán magán érdekből igyekeztek a választók bizalmát megnyerni, s a bizottságokba bejutni, s aztán az üléseken való megnem jelenésükkel, a választók bizalmát honorálni. Mert jegyezzük meg, hogy ilyenek is vannak. A polgármester ur erélytelensége, huza vona politikája, sok mindenféle bajnak, károsodásnak vált már forrásává, mire a szakbizottságok megalakítása ujabb bizonyíték, s igy érthetetlen, hogy mi lehet a késleltetés oka. Hisz az alakuló közgyűlés óta három ülése volt már a képviselőtestületnek, melyen a választás megtörténhetett volna, annál is inkább, mert ezen választások nem járnak valami korteziával, ha-1 nem a polgármester által összeállított lajstrom egyértelmű elfogadásával, gyorsan szoktak megtörténni. Hogy a szakbizottságok meg nem alakítása mily veszélyt rejt magában s hogy a városi helyes administrátiónak kerékkötője, látjuk akkor, ha azok hatáskörét vizsgáljuk. A tiz bizottság közül a legtöbb bizottság nemcsak véleményezési jogkörrel bir, hanem fontos ellenőrzési és felügyeleti hatáskörrel s igy könnyen érthető a mulasztás következménye. Ott van például egyike a legfontosabb bizottságoknak, az ellenőrző bizottság, melynek törvényszerű hatáskörébe tartozik a többek között >a tisztikar működését közvetlenül ellenőrizni. < Hogy erre jelen állapotaink között, midőn halomra gyűlik az elintézetlen és megnem oldott kérdések és ügyek száma, mily égető szükség van, indokolni felesleges. Ott van a közművelődési és tanügyi bizottság, melynek hatáskörébe mindazon közművelődési és köznevelési ügyek tartoznak, melyek az iskolaszék hatáskörén kivül esnek. Ki vonná kétségbe a pénzügyi és A városi szakbizottságok. Esztergom, február n. Köztudomású tény, hogy városunk polgármestere, jogász lettére a törvényeknek nem valami nagy tisztelője. Legalább is azon törvényeknek nem, melyeknek általános avagy időhöz kötött végrehajtása, kedvére, Ínyére nincs, mely elvet nemcsak országos törvényeinkkel, hanem még saját önmagunk, vagyis a város által alkotott statútumainkkal szemben is consequenter követi. Évek hosszú során át vajúdott a város szervezési szabályzata, mig végre jelen formájában kihámlott, megoldván legégetőbb kérdéseink egyikét, melynek hiányában városi administratiónk helyes vezetése, a tisztviselők hatáskörének és felelősségének kérdése csak egy délibáb volt, mely iramodott, eloszlott, mihelyt a vető, kezeit nyújtotta feléje. A szabályzat megvan, de nincs ki azt végrehajtaná. A ki törvény szerinti őre, végrehajtója, a város polgármestere, maga sem tartja be, s igy a szabályzat csak irott malaszt. Az Jjriep és Vidéke" tárcája. Nyári este. Csillagsugáros égről A tele hold ragyog. Halavány tubarózsa Ont édes illatot. öreg akácfa alján, A kerti kis padon, Fűszeres nyári este Imetten álmodom. Egy rabfürj pitypalattyol Távolban valahol . . . Fogoly-fürj pitypalatyja Ugy a szivembe szól! Engem is a mezőröl Sorsom elüldözött, Nyűgözve tart fogolyként Dohos falak között. S hogy elaltassam siró, Vonagló szivemet, Dalolgatok szegénynek Csititő éneket. leirom. Összetörik a maga hópihés lelke, finom kis keze, lába, szétzilálódik a haja, a melynek minden szála olyan, mintha egy hosszú sugárszálu, finomodott gondolat lenne. Félek, hogy elolvad a soli kicsi pihe és pocsékká lesz a holdfényes fehér mezőség. És félek, hogy nem fogják megérteni az emberek a maga sírását, a melynek se hangja, se könnye nincsen, lehellet az egész, inkább mosolygás, mint szomorúság, kicsi királyasszony. * Apró cipőcskéjével, sötét éjszakában szüzíehér hóban, az udvaron állott a királykisasszony. Se kabát, se kalap nem volt rajta. Ugy állott ottan fehér báliruhában, a hajára hullott a hó, mártiromság fehér koronája, menyasszonyi koszorú. Mosolygott, de nem ugy, mint a többi emberek, a kik a szemükkel, szájukkal mosolyognak. Csak érezni lehetett, hogyan mosolyog, szelíden, szomorúan. A sarokban a falhoz döntve állott a csupasz karácsonyfa, amelyről már hullani kezd a sok húsos, zöld tű, hát kitették ide. Egy-két piros fonál lógott még rajta és a titkos zöld sűrűségből néhány aranyszál villogott elő. A királykisasszony a hajába fonta ezt a pár árva aranyszálat és ugy állott ott a hóban, amely nagyon csendesen, puhán hullott az enyhe téli éjszakán. Versenyi György. Törékeny mese. — Az iEsztergom és Vidéke« eredeti tárcája. — Félek, nagyon félek, kicsi királykisaszszony, hogy összetörik ez a mese, mire És oldalt a házban fényesen villogtál az ablakok, csöngött-bongott a zongora pattogott a táncdal és zúgva, sikoltva rebbent ki a bál zűrzavara egy pillanatra, ha kinyitottak egy ajtót. Nyilott az ajtó, azután megint ritmikus bugássá tömörült a zenebona. Jött a kis herceg. Jött és csodálkozott: — Fenséges királykisasszony, maga itt áll a hóban ? ... Az Istenért, his2 megfázik ! . , . A leány mosolygott és szeliden szólt: — Nem fázom meg . . . — Miért áll itt? — Mert meg akarok halni . . . — Istenem, de csodálatos ! — Miért akar egy királykisasszony meghalni ? Nem felelt már erre a csöpp leány, csak remegve, félősen emelte föl hófehér két kezét a melléig. Onnan aztán olyan mozdulatot tett, mintha távol akarna magától valakit* gjj— Miért akar meghalni ... — szólt vacogva a kis herceg, — mondja meg, mert fázom . . . És közeledett hozzá óvatos lépéssel a szűz havon. — Ne ! . , . nem akarom . . . Ezt mondta fehér arccal, remegő ajakkal a kicsi leány és lehunyta a szemét, ugy emelkedett a melle, mint a sirás j előtt. A herceg megfogta a két karját és egészen magához vonta. Az ajkát ke1 resté. — Mire jó az ? . . . mire való . . . suttogta a királykisasszony és ez volt az ő mosolygó szelid sírása. — Mert szeretlek, — mondta a fiu, nem is felelt arra. amit kérdeztek tőle. — Mert szeretlek. Ismételte, átfogta a fehér selyemruhát és megcsókolta a lányt. A kicsi, finom termetű leány hátrahajolt és ott kibomlott a haja, villant, csillogott benne a beléfont aranyszál. Aztán két kis gömbölyű karjával lassan, szeliden átfogta a fiu nyakát és ugy szorította magához, hogy majdnem elfulladt a lélekzetük. Nem is eresztette el, ugy beszéltek tovább susogó hangon, csókolózva. Némelyik hangról nem lehetett tudni, szó volt-e, vagy csók. Voltak szavaik, amelyek félig érzés, félig hang voltak. — Ott benn van egy ur, aki mindig mosolyog — mondta a királykisasszony. — Fekete, korrekt, fölfelé kunkorodik a bajusza . . . — Igen . . . — Mindég mosolyog és azt mondja nekem; » kicsi menyasszonyom.* Oh. . . A fiu még jobban magához szorította a leányt. — Az anyám figyelmeztetett rá és mondta, hogy igen derék, jó ember. — Ezt nem szokta máskor mondani. Ha városházi állapotaink igaz: okát kutatjuk, azokat egyedül a szervezési szabályzat ignorálásábar kell keresnünk, s találjuk meg. Állandó rovatot lehetne berendezni lapunkban azokról a szabálytalanságokról, erkölcsi és anyagi hátrányokról s egyébb ezekkel kapcsolatos dolgokról, melyeket a szabályzat végre nem hajtása szül, de egyelőre a szabályzat egyik azon pontjának intézkedéséről akarunk szóllani, melynek folyománya a legmeszebb menő és nagy horderejű következményeket szüli. Az 1871 : XVIII. t. c. 65 §-a illetve az 1886 évi 22 t. c. 64 §-a, és az ezek alapján végre megalkotott városi szervezési szabályrendelet 10 §-a előírja, hogy a 8. § értelmében szervezett tíz szakbizottság minden harmadik évben, vagyis a választás alá eső képviselők kilépése, illetve, az ezek helyébe történt választás folytán egybehívott alakuló gyűlést követő közgyűlésben újból alakítandó, választandó. A képviselőtestület alakuló közgyűlését még 1898 évi november hó 30-ikán tartotta, mely idő óta három közgyűlése volt már a vá-