Esztergom és Vidéke, 1899
1899-11-12 / 91.szám
Palkovics-Helcz-Malinát, nem várják, óhajtják, fogadják őt, de nincs is személye, megválasztása ellen a legcsekélyebb ellenszenv. Mellette lesz szerdán a Helcz-párt és mellette dr. Földváry emberei, akik a főügyész visszavonulása után mindjárt hozzája állottak és nem tettek semmi kísérletet, visszakalandozást más jelölt felé. És mi azt hisszük, hogy ez az épúgy ellenszenv, mint túlzott rokonszenv nélküli helyzet a legjobb talaj lesz neki. Számithat mindenkire és mégsem fog túlságosan senkire sem számitani. Nem lesz erősebb lekötelezettje senkinek, minden irányban szabad ura marad tetteinek s szándékainak ; a nagy ragaszkodás után kijáró nagy hála nem köti meg kezeit, Érzelmi motívumok nem fogják irányítani. Nem kértek tőle előzetesen programmot — ennyire már nem terjedt ki érdeklődésük — vihet tehát a polgármesteri székbe szabad, teljes programmot, amelyet maga elé tűzött s bizonnyára lelkiismeretes gonddal állított össze, amikor e komoly lépésre elhatározta magát. Megírtuk már, hogy Wimmer Imrét úgy karakterénél, tehetségénél, mint erélyeségénél, tapasztalatainál fogva alkalmasnak találjuk az előkelő, de nehéz s ugyancsak sok türelmet, önállóságot, határozottságot kívánó pozícióra s bár közöttünk eddig nem volt elég alkalma bemutatni adminisztráló képességét, ismerve egyéniségét, minden bizalmat örömmel előlegezünk neki. S kívánjuk, hogy mikor az új választás ideje elérkezik: november 15-ike már a város történeti kalendáriumának piros színnel nyomott dátumai közé tartozzék és bizonyítsa be Wimmer Imre, hogy ép annyi érdeklődéssel, szeretettel és lelkiismeretséggel vette gondjaiba a várost, amily közönyös és érzéketlen volt az, önmaga iránt. dugott Upmannt. Az előkelő világ divatos szokása szerint, — nagyon keveset foglalkozott menyasszonyával, aki jókedvűen, kacagva csevegett velünk, s egy cseppet sem mutatta, hogy őt ez a dolog boszantaná. Nézegettük egy darabig a különféle korból való bútorzatot, képeket, s aztán azt ajánlottam, hogy menjünk fel a »fehér asszony tornyá«-nak legfelső donjonjába, honnan remek kilátás kínálkozik a körülfekvő vidékre. Az eszme tetszett. A kapitány, mintha valamely parti cirkáló-hajó parancsnok hídján állana, harsányan kivezényelt bennünket a folyosóra: — Teljes gőzzel, jobbra, — lobogót félárbocra, in . . . dulj ! Elindultunk a széles márványlépcsőkön felfelé. Mi elül mentünk a kapitány lányával, utánunk Stammberg, az irigylésreméltó vőlegény jött a szép, szőke társalkodónővel, mig a doktor hátramaradt az öregekkel, s ugy látszott, érdekkel és hátborzongva hallgatta a kapitány előadásait a fokföldi tengeri viharokról, melyeket az imitált mennydörgésekkel illusztrá t, melyektől csak ugy rengett a folyosó, hogy attól tartottam, minden percben reánk szakad. Mi ketten elől csakhamar felértünk a toronyszobába, honnan a távol szürkülő messzeségig be lehetett látni a Vág völgyét, egészen a tarkóci vashámorokig, a hol a tarkóci váromladék körvonalai még eléggé jól látszottak a II. II pol gármesterkérdéshez. Esztergom, november 10. Mielőtt a tárgyhoz szólanék, mindenekelőtt kijelentem, hogy jelen soraim által semmikép sem óhajtanék kéretlen dárdahordózóként szerepelni s nem kivánok senkinek prejudikáíni vele, valaminthogy sem önjelöltség, sem pedig valamilyen önérdek nem rejlik alatta! Egyszerűen pár őszinte szóval bátorkodom az általános hangulathoz hozzájárulni, midőn békeszerető s hűséges adófizető polgár létemre az eddig oly siralmas eredménynyel kormányzott és agyonpótadóztatott városunk érdekében a polgármesteri szék közeli betöltése fölött elméi kedek. Igazat megvallva ; magam is tétovázva állapodtam meg a jelölt személyére nézve. De ma, midőn dr. Földváry István végleges tartózkodása, hogy ne mondjam visszavonulása folytán nincsen több számbavehető komoly jelölt: csak egyetlenegy, nem lehet többé kétség afölött, hogy arra essék tekintetünk, ki mindenek fölött kellő ember lesz a kellő helyen. Kiben kétségenkivül valamennyien megbízhatunk. Kinek képessége, szónoki ereje, törvényismerete és főleg a gazdálkodásban való jártassága, feddhetlen jelleme közelismert és eléggé kipróbált és igy teljes garancziát nyújt úgy le, mint felfelé ! S a ki nyugalmas életét hajlandó is a közügyek élén a nagyközönség javára feláldozni s kinek bizony sokszor, kivált jelen helyzetből kifolyólag, okvetlenül számtalan esetben, a vértanúság érzetével kell majd a kátyúba rekedt adminisztratív dolgok csikorgó szekerét erős vállakkal előresegiteni. Ilyen egyéniség minden »előértekezletc czimű kortézia, vagy egyéb hasonló cécó nélkül is megérdemli, hogy tudomást vegyünk róla és támogassuk nemes törekvésében ! Egy kurta látkörű képviselőtárs szavai nyomán kevélységnek deklarálják ott a tekintély fenntartását, hol egyedül a művelt lélek önérzete^ és erkölcsi súlya nyilatKozik meg benne. És összeférhetlennek tartják, amennyiben már többféle pályán működött, de a hol köztudomásúlag minden tekintetben korrekt módon megfelelt s bizonyságul, ez állásokhoz csatolt dotácziókban máig is részesül. Ki azonban teljesen hiba nélkül való, az vessen rá először követ. Én csak azt hiszem, hogy ez utóbbi argumentum talán mégsem lehet olyan bűn, a mely megrovást érdemel, sőt erőteljes karaktert feltételez, melyre most épen a legnagyobb szükségünk van és amelyből minden számítani képes ember következtetni tud a városi adminisztráció megjavulására és a jobb jövőre nézve. A környezet, illetve hivatali személyzet pedig üdvös tanulságul veheti, hogy a kötelességeket szigorúan követni, vagy követelni, nem jelenti azt, miszerint a tiszta inget is mosás alá veszik s igy a kinek nincs oka félni a világosságtól, örömmel üdvözölheti a felkelő napot! Vajha uj korszakot idézne elő az uj régime ! Ez mindnyájunk leghőbb kívánsága s hogy úgy legyen, szívből óhajtom, hogy a választási urnából csupán e név kerüljön ki: Éljen Wimmer Imre polgármester ! A termelési ipari statisztika felvétele. nyugovó naptól rózsaszínre festett égboltozaton. A lány szótlanul bámult egyideig a messzeségbe, aztán hirtelen felém fordult. — Mondja, igaz, hogy én annyira hasonlítok Zöböghy Klárához ? — Igaz, csodálatosan igaz, — mondottam. Vagy talán azt hiszi, hogy a mi meglepődésünk nem volt Őszinte, hogy megláttuk a szép képnek még szebb hasonmását ? Külömben, fogadok, hogy a szegény doktor még most is zavarban van. A Jeány mosolygott. — Miért gondolja? — Mert jobban meglepődött, mint én. O minden nap eljön ide, hogy üde, nyiló, mezei virágot tűzzön a kép sarkába, mert ezzel, — mint mondja, — tartozik a szép Zöböghy Klára emlékének. Nem állítom ugyan, hogy talán szerelmes volna, az arcképébe, ámbár, — tekintve, hogy olyan poéta-lélek, — azt is fel lehetne tenni róla, — hanem egyszerűen, rajongva bámulja azt. Órákig el tud állni szótlanul a kép előtt. Pedig szegény Zöböghy Klára, ha sejtette volna, mig élt, hogy pár száz év multán annak az embernek a helyébe, aki ugy szerette őt, s aki karddal vágta az embereket, — majd egy olyan jön, aki bonckéssel cselekszi ezt, nem tudom mit szólt volna hozzá. (Vége köv.) Marton István. Esztergom, november n. Közgazdasági viszonyaink jelen helyzetében a jövendő esélyeivel szemben a kereskedelmi és ipari kormánymüköd esnek alapvető munkákat kell végeznie abban az irányban, hogy az ország nagyipari berendezése, termelőképessége és termékeinek forgalmi érvényesülése úgyszóllván leltárilag ismeretessé váljék előtte, továbbá, hogy teljes tájékozottsággal uralkodjék azon törekvések képe felett, melyet a magyar nagyipar kifejt, azon akadályok képe felett, melyek a törekvésnek útját állják, hogy igy a segítés eszközeit megtalálhassa s azok alkalmazásában hatékony ipari politikát fejthessen ki. E széles mezejü és mélyreható tevékenységnek bevezető munkája az, mely legközelebb a gyárfelvételi statisztikával kezdetét vette s melyre nézve a győri kereskedelmi és iparkamara a kerületében levő vállalatokat előzetesen is informálta. A kereskedelmi minisztérium ugyanis elhatározta, hogy iparfejlesztési tevékenységének alapjául elkészíti az ország nagyiparának statisztikáját, mely tisztán az iparfejlesztés munkájának szolgálatára áll, az tehát oly kérdésekre gyűjt egyöntetű feleleteket, melyek az ipari politika szempontjából tekintetbe jöhetnek. A felvételeket a nyár folyamán megkezdették s a kínevezett biztosok szakszerű személyes közbenjöttével még ebben az évben az egész országban be is fejezik. Ennek a felvételnek a kívánt alapos eredménye természetesen csak ugy lehet meg, ha maguk a vállalatok is hazafias buzgósággal munkatársaknak tekintik magukat e műnél, ha nem ugy tekintik a felvételt, mint valami nekik alkalmatlanságot okozó hivatalos kényszert, hanem mint a magyar ipari világ szövetségbe álló érdekeltségének közcélra való bizalmas együttműködését. Mindazok az aggályok, melyek ily felvételekkel szemben támadni szoktak, itt teljesen tárgytalanok. Az egybegyűjtött adatok kizárólag iparfejlesztési célokra, vagyis maguknak az iparosoknak érdekében fognak értékesíttetni. A kereskedelmi miniszter máris megtette a szükséges intézkedése-! ket minden irányban arra nézve, hogy közegein kivül másoknak az adatokba beletekintésük ne legyen. Az érdekelteknek tehát attól sem kell tartani, hogy az általuk bemondott adatokról akár a felvétel, akár a feldolgozás során, vagy később illetéktelennek tudomást nyernének. Gondja lesz továbbá a keresk. ügyi miniszter urnák arra is, hogy amennyiben az adatok közzététele kívánatosnak és szükségesnek mutatkoznék, ez oly formán történjék, hogy a nyilvánosságra hozandó adótokból valamely vállalat egyéni viszonyaira következtetni ne lehessen. Különben sem célja a félvételnek legtávolabbról sem a vállalatok üzleti titkaiba behatolni s ezért hozzájuk csak oly kérdések intéztetnek, amelyekre az adatok üzleti érdekeik bármiféle kockáztatása nélkül megadhatók. Mindezekről az illetékes kereskedelmi és iparkamarák előzetesen tájékoztatták a kerületeikben levő gyári és ipari vállalatukat s előzetesen megküldötték kérdőiveket is részükre, melyek őket az adatok természetére nézve is felvilágosították. Ily előzmények után azt kellett hinnünk, hogy e* tisztán ipari érdekű s kizárólag iparosaink érdekeit meszszeható fontossággal érintő felvétel simán s minden nehézség nélkül eszközölhető lesz. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy ez nem igy van. Különösen az építőipar körébe eső vállalatok azok, melyek vagy nem eléggé kárhoztatandó közönyből, vagy a felvétel iránt tanúsított megmagyarázhatatlan ellenszenvből nehézségeket gördítenek a felvétel elé azáltal, hogy a felvétellel megbízott szakközeg értesítését figyelembe nem véve, az általa előre jelzett s a felvételre kitűzött időpontban távol tartják magukat irodájuktól s vállalatuk telepétől. Eléggé csodálatosnak tűnik ez fel épen most, midőn az építőipar jelenlegi válságos helyzetében kétszeresen érdekében áll e szakban dolgozó iparosainak, hogy a kormány a szóban forgó felvétel utján közvetlenül és az érdekeltek bemondásaiból szerezzen tudomást a fenforgó bajokról s ez alapon kereshesse azokat az eszközöket, melyekkel a létező bajok megszüntethetők volnának. Talán hozzájárulunk iparosaink indokolatlan közönyének és az itt-ott mutatkozó ellenszenvnek legyőzéséhez, ha hangsúlyozzuk, hogy az iparfelügyeletről szóló 1893 XXVIII. t. c. alapján végrehajtandó ipari termelési statisztikai felvétel kizárólag az ipar helyzetének megvilágítására egyedül az iparosok érdekében s a kormány iparfejlisztési programmjának irányítására van hivatva biztos alapul szolgálni. A félreértés eloszlásául pedig szolgáljon iparosaink megnyugtatására az, hogy a felvétel utján nyert adatok adóztatási célokra felhasználtatni nem fognak, aminthogy azok — a pénzügyministgrium közegei előtt el lévén zárva — ily célra a törvény értelmében sem használhatók fel. Óhajtandó és kívánatos volna, ha iparosaink saját jól felfogott érdekükben legjobb tudomásuk és őszinte bemondásaik szerint hozzájárulnának ahhoz, hogy egy maga-