Esztergom és Vidéke, 1899

1899-11-12 / 91.szám

sabb iparpolitikai akció inaugurálására teljesen megbízható adatok állhassanak a kormány rendelkezésére. Esztergom, november II. Hetirend. November 12. A polgármesteri állásra hirdetett pályázat zárónapja. > > A »Katholikus Legényegylet* tiz éves jubileuma. > » A » Városi Kör« értekezlete. November 14. A közigazgatási bizottság havi ülése. November 15. Polgármester-választás. November 17. Erzsébet-emlékünnep az iskolákban. Halottja van Bohémiának . . .*) A novemberi ködök járnak, Halottja van Bohémiának. * Fakó legény, ki mit sem ad a névre, Magának irja zöngzetes nótáit; Elég, hogy titkon jussanak fülébe, Mást nem kivan és egyébre nem számit. Sok apró stréber, reklámpénzen élve, Felkapaszkodik toronymagasságra, S hogy méltatlan a tapsra s elsőségre, Maga is tudja, de más is belátja. Ilyen az útját, itt a földi pályán Gyönyörben úszva hogyha már lerója, Nem tér úgy sirba, koldusmődra, árván, Mint a »Dunari<í pihenő irója. A telt kalásznak dicséretét zengem, Ettékéc tudva, magát megalázza, .,. Nyugodj dalköltő, sirod felett lengjen Dalvirágaid élő bokrétája. * A novemberi ködök járnak, Halottja van Bohémiának. Krónikás. 2. Ez a szimpla szám itt font azt jelenti, hogy még csak két rövid napokig áll fenn a világ. Hallottam egyetmást róla, már el is felejtettem volna, ha ma reggel István, minden szerkesztőségi factotum mintaképe, aki leglelkiismeretesebb riporterem s aki mindenre figyelmeztet, amit principálisa elfelejt (s igy elég sok dolga van), ma reggel rendkivül setét, komoly arccal nem fogad. Tudtam, hogy baj van. Talán a lapkihordók ügyetlenkedtek, talán valamelyik számlánkat találták túlságosnak. (Ez mindég nagyon fáj neki.) . . . Nem szól semmit, csak nagy ünnepélyességgel elém tesz egy Piszke-országban keltezett levelezőlapot. Nem Írhatták a Kanberekben, mert betűi merevek és vékonyak voltak, mint a halál. Szólott pedig a következőképpen : Tisztelt Szerkesztőség ! Itt minálunk hire jár (a Nedeczky Kálmán tekintetes úr is mondotta, pedig ö mindég komolyat beszél), hogy két nap múlva, hétfőn elvész a világ. Azóta nem kell se bor, se muzsika, se nem eszünk, se nem iszunk; csak félünk nagyon. Halottuk, hogy a nemes város, meg a polgármester-helyettes úr az idei árviz idejében nagyon szépen sürögött, azaz védekezett a Serfözőgáton. Most tudni akarnók, hogy micsoda óvintézkedéseket tesznek a városi urak, hogy megakadályozzák ennek a szép, bortermő világnak elpusztulását. Meg egyáltaljában milyen érzelmekkel fogadja a rettenetességet Esztergom f Egy polgártárs, Istvánnak s a piszkei polgártársnak megnyugtatására a következő választ küldöttük: *) A fővárosi lapok halála után felfedezték, szépen elparentálták dr. Greizinger Iván volt rókuskórházi orvost, aki a napokban hunyt el. A közönség csak most tudta mrg, hogy legkedveltebb zeneköltői : Ivonovics, Yvon, Istvánffy — egyek — a komoly, magábavonult, most elhunyt doktorral. Dr. Greizinger különösen vonzódott az esztergomiakhoz s a fiatalabb generációból kikerült helyi orvosokkal benső baráti viszonyban állott, városunkban is gyakrabban megfordult, legutóbb a mull nyáron. Egy szerény viragocskát óhajt tenni a mi Krónikás-unk is korai sirjára. Szeri. Polgártárs! Az óvintézkedésekről még fogalmam sincs. Annyit tudok, hogy a városi urak nagyon el\eseredettek s a > Magyar Királyt-ba néhány nap óta kvartászbélára is bemondják a kontrát és a tanitónőjelöltek mind beszüntetették a viziteket az iskolaszéki tagoknál. Tudja Ön, mit jelent e két esemény? Ami pedig városunk egyes lakosainak mostani érzelmét illeti, álljanak itt a következő adatok: A két anyakönyvvezetőnk permanenciában van. Huszonnégy órán át egyebet sem tesznek, mint házasságkötésben utaznak; halálosan rekedt már mind a kettő s minden blankettájuk fogytán van. Férjhez megy minden lány, megházasodik minden legény, mert hát két nap múlva vége lesz a világnak. Szenttamáson és Szentgyörgymezőn nincs is már eladó lány, a legény már csütörtökön elfogyott. A kihirdetési lapokkal megtelt a Kucklánder. Tőkepénzeseink — mind a tizenegyen —, akik eddig legfeljebb egy picolót ittak meg a »Központic-ban, (borravaló nélkül) egy snitt sört a Korsó-asztalnál, meg a »Fürdő« sarokszobájában, hihetetlen módon pazarolják a pénzt. Schleifernél sampuszban fürödnek, Meizlernél Tarragonával mosakodnak, megvették a három patika minden rózsaolaját hajuk megkenésére s Összevették törülközésre a legeslegfinomabb kasmirkendőket Poppertől Fleischmanig, Fleischmantól Pollákig, -*- mert két nap múlva vége lesz a világnak. * A falusi legényeket, akik itt szolgálnak a 26-osoknál, meg a 76-osoknál, mind hazaeresztették. Azok már civilbe járnak, »Jelen t-t kiabálnak, nem köszönnek az óbesternek sem, a muzslaiak, köbölkutiak elhányták bicskáikat is — mert két nap múlva vége lesz a világnak. Ezt azonban a háziurak tagadják. De mind azon van, hogy eladja a házát. A Takarék — és az Ipar el is adta már 21 frt 50 krért. Hogy miért ? — ez nyilvánvaló. A kórházból mind kisétáltak a betegek. Még a haldoklók is. Hiszen két napig ugy sem hal meg senki, akkor meg mindenki. Gönczy — Vándor öt frtot kinál egy jelentkezőnek, Flór de Cubá-t s ragout-levest. Egy sem akad . . . A hivatalokból a Borjumezőre hordják az aktákat, első sorban az elintézetleneket. Nem tudom, kihordhatják-e hétfőig. Valószínűleg máglyát csinálnak belőlük, hogy az r

itélet nagy napján legalább ezek miatt ne vonattassanak számodásra. A lámpákat minden este mind meggyújtják, a pénzügyi bizottság végzett a függő kölcsönökkel, a mai hetipiacon nem volt kofalepedő a járdákon, a »Monacót-ban egytől 36-ig nyer minden dobás s a pénztáros ur kacag minden nyerésen . . . Hisz két nap múlva vége a világnak ! Csak a szegény emberek hitetlenkednek és csóválják a fejőket: — Hiszen lehet, hogy vége lesz a világnak. De hogy a 120% pótadó megmarad, az meg bizonyos. Vicinálisunk első kalauzára biztam a levelet. Igy feleltem is a levélre s még sem ijesztem meg vele a piszkeországi polgártársat. István azonban szabadságidőt kért. Penna. — Vendég a helyőrségben. Petri Sándor, a 2-ik bosnyák gyalogezred kapitánya néhány nap óta városunkban tartózkodik. Fivére: Petri Viktor kapitány látogatására érkezett ide. A vendég tiszteletére a tisztikar ma este zártkörű, családias jellegű estélyt rendez, amely alatt a katonai zenekar fog játszani. A vendég pedig, aki fivérével együtt a legvirtuózabb szalón-artista, bemutatja ismert ügyességét, a brettlin. — Papp Kovách Ferenc főhadnagy, háziezredünk volt tagja néhány napot városunkban töltött s ma délután innen távozott uj állomáshelyére: Nagyváradra. — Tanitónőjelöltek. A tanitónőjelöltek Tisztája újból megnövekedett két névvel. Pályáznak ugyanis a következők: Dóczy Aranka, Gyurkóezy Izor, Pach Jolán, Patti Mariska, Sinka Juliska, Sziklay Fanny, es özv. Zsarnóczay Istvánná. A választás vezetőjét á keddi közigazgatási bizottság ülése nevezi ki. Harmincnégy iskolás'éki tag levén, a megválasztottnak legalább tizennyolc szavazatot kell kapni. — Kinevezés. A belügyminiszter a köbölkuti anyakönyvi kerületben Kenyeres Gyula jegyzősegédet anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. — Lakoma a tiszti kaszinóban. A tiszti kaszinóban szerdán délben bajtársi lakoma volt. Azokat ünnepelték, akiknek a novemberi előléptetés uj csillagokat hozott. Ezúttal búcsúztak egyik legtiszteltebb kollegájuktól: a 4Óik gyalogezredhez áthelyezett Lerch főhadnagytól. Rupprecht Henrik ezredparancsnok ékes, szép beszédben aposztrofálta ugy a távozót, mint az előlépetteket. Lerch főhadnagy igen meghatottan vett bucsut bajtársaitól. — Szlávy Elemér állapota. Amit úgyszólván az egész város türelmetlenül és aggódva várt, szerdán megjött az első távirati híradás Budapestről, Szlávy Elemér állapotáról. A beteget, akit Gönczy főorvos konzultálni vitt le Budapestre s azért hagyott ott, hogy a konzílium kellő időben többször megismételhető legyen, a Rókuskórházban Réczey tanár sebészeti osztályán helyezték el. A professzor behatóan megvizsgálván a sebet, mindeneklőtt az eddigi kezelés felett teljes elismerését fejezte ki, egyszersmint azt a biztató reményt adta, hogy ha komplikáció nem áll be, a gyógyulás normális lefolyású lesz. Mivel a beteg állapota azóta tetemesen javult, műtét szükségessége kizártnak tekinthető. Ez a hir a beteg barátai és ismerősei között, akik napokig a legnagyobb aggodalomban voltak, érthető örömet és megnyugvást okozott. Dr. Gönczy Béla kórházi főorvos ma újra Budapestre utazott, hogy a beteoet hazahozza. — A vendég tüzér. A napokban Kertész József helybeli lakoshoz, aki idegeneknek éjjeli szállást szokott adni, késő este egy fiatal tüzérkatona állított be. Elmondotta, hogy Budapestről való, bizonyos igazoló okmányokat kell beszereznie másnap a városházán, itt szeretné az éjszakát tölteni. Kapott is szállást, ellátást. Reggel azzal a kéréssel fordult lakásadónőjéhez, hogy kölcsönözzön neki néhány órára civil ruhát, mig dolgát elvégzi, mert az egyenruhája nagyon kopott. Kertészné adott is s a tüzér eltávozott. Eltávozott s nem jött többet vissza. Kertész jelentést tett a rendőrségnél s beszolgáltatta a visszahagyott katonai ruhadarabokat. Ezek a 4-ik mezei tüzérezredből valók, a csákóba Forsthuber, a többi ruhadarabba Szarvassy név van irva. A rendőrkapitány a kellemetlen szálló vendég kézrekeritésére megtette a szükséges intézkedéseket. — Első segély. A f. hó 19 én tartandó országos mentőkongresszusra bejelentettek, a törvényhatóság utján, megkapták már a meghívókat. Még pedig: Reviczky Győző és dr. Perényi Kálmán főszolgabirák, Niéderman József rendőrkapitány és Dóczy Ferenc tűzoltófőparancsnok. — Halálozás. Burai Jánosné, született Peteresz Katalin f. hó 8-án 80 éves korában elhunyt. Az agg matrónát csütörtökön nagy részvét mellett temették el. Halála mélyen lesújtotta Bánfi Károly kir. adóellenőrt, aki anyját vesztette el; Rothnagel János mészáros- és hentesmester anyósát gyászolja az elköltözöttben. — Litsauer István, városunk veterán poigára 78 éves korában elhunyt. Litsauer Sándor városi igazgató-tanító édes atyját gyászolja az elköltözött aggastyánban. — A polgármester választáshoz. Dr. Burián János ügyvéd, sürgős családi ügyben Aradra kellvén utaznia, lemondott a kijelölő bizottsági tagságról. Helyére Véghelyi Ödön vármegyei főszámvevő neveztetett ki. — Ma délelőtt Wimmer Imre és Kollár Károly beadták a tanácsosi iktatóba a polgármesteri állásra vonatkozó pályázati kérvényüket. — A főgimnáziumból. A főgimnázium segitŐ egyesületének válaszmánya f. hó 6-án tartotta e tanévben első ülését, amelyen Boltizár József püspök elnökölt. A tél küszöbén, a szegényebb sorsú deákok ruhával való felsegitése felett határoztak. Kimondották, hogy 46 tanulót segítenek s ezek között kiosztanak 14 téli kabátot, 18 kis kabátot, 18 nadrágot 14 pár cipőt, 2 pár csizmát és 1 kalapot. A kiosztott ruhaneműk értéke megközelíti az 500 frtot. Ez összeg eléggé dokumentálja, mily általánosan működik e humánus egyesület s mily hasznos szolgálatot tesz a nemesszivü emberbarátok áldozatkészsége. S mig ez adományokkal nincs is kimerítve az egyesület évi működése. Bár mielőbb megkezdhetné a tápintézet is áldásos működését, hogy a helybeli kitűnő főgimnázium a szegénysorsú, de érdemes tanulóknak valóságos azilumává válhatnék^! — A Szentháromság-SZObor. A >Szentháromság-szobor épitő bizottsága, alirási ivvel kapcsolatban felhívást bocsátott közzé, amelyet a legmelegebben ajánlunk a polgárság figyelmébe. A következőképpen hangzik: A város közönsége ismételten elhatározta, hogy a Szentháromság-szobrot újra alkotja. Nem csak azon vallás iránti kegyelet, melynek Esztergom egy évezreden át jó- és balsorsban kitartó hive maradt, melynek felkent apostolát szülöttei közé számítani a városnak örök dicsősége leend, melynek első főpapi székére, mint védőhatalmára tekintett mindenki: hanem az adott szó szentsége, a megfontolással hozott határozatnak férfiúi szilárd elszántsággal való beváltása is egyaránt követelik a szobor újraalkotását. Az újjáalkotással tovább várni nem lehet. A szobor romokban hever. A magyar kereszténység kilencszázados fenállásának ünnepét részben Esztergom falai között üli meg; s az ünnepre ide sereglő katholikusoknak nem lehet — nem szabad a szobrot romokban látniok. — A város polgárainak áldozatkészségére számit. — Adjon kíki tehetsége szerint. — Kit jelen helyzete nagyobb adományra nem képesít, tegyen kötelező ígéretet a jövőre. A szobor monumentális kivitele biztosítva van ; a 15 ezer forintra rúgó költségek fele részben íedezve. A város közönsége, mely a tudománynak csarnokot emelt, mely az emberszeretet művére áldozott, csak magához marad méltó, ha a szobor újraalkotásával élő hitéről is vallomást teszen ! Kelt Esztergomban, 1899. évi október hó 26-án. A szobor újraépítése ügyében kíkütd'ótt bizottság. — A hivatalvizsgálatok már a városházán is befejeződtek s ezek után Kruplanicz Kálmán megelégedését fejezte ki oly meleg szavakkal, amilyenekkel már évék óta nem. Hogy ezért a főérdem a polgármesterhelyettesé, aki néhány hónap óta tartó működése alatt sok rendet csinált a városházán, kétségtelen. Meg kell említenünk azt a valóságos eseményt, hogy a városi levéltár is kifogástalan rendben találtatott. Nem közönséges érdeme ez Pach József Írnoknak, akinek ugyancsak nagy munkájába kerülhetett négy hét alatt megszüntetni az ottani zűrzavart. — Dóczy Ferenc és az ipartőrvény. Ismeretes, hogy Dóczy Ferenc, ipartestületünk érdemes elnöke nemcsak egyik leglelkesebb hive az ipartörvény szükséges módosításának, de ennek előmozdítása érdekében országos és sikeres mozgalmat indított s kész terveket is készitett, amelyeket a legutóbbi országos iparoskongresszus magáévá tett. Azóta sem pihen, hanem folytonosan agitál, ir, jár-kel, hogy az ige mielőbb testté váljék. Igy legutóbb Abonyi Emil miniszteri tanácsosnál, az iparügyek osztályvezetőjénél járt, aki vele hosszabb eszmecserét folytatott s teljesen acceptálta a vidéki nyugdijegyesületekre s a tanoncképzésre vonatkozó, már általunk többször ismertetett terveit s kérésére megígérte, hogy a törvény módosítása céljából összehívandó ankéten különös te* kintettel lesz a vidékre és a vidéki speciális érdekekre. Bár minden közügyünknek és kérdésünknek volna egy nem csüggedő és nem pihenő Dóczyja! — Elhalasztott tanitógyülés. Az esztergomjárási tanítóegyesület közgyűlése f. hó 9-ikéről 23-ikára halasztatott. — Telepengedélyek. A városi hatóság megadta az engedélyt Oltóssy Ferenc megyíabotgyárosnak telepe megnagyobbitására s száritókamara építésére. Kaán Károly a szigeten fatelepre kért engedélyt ; legközelebb megtartják a helyszíni szemlét. •