Esztergom és Vidéke, 1898

1898-03-03 / 18.szám

bari közölje az illetékes miniszterrel. E de­putáció állhatna azokból a polgárokból, akik a vasárnapi értekezleten résztvettek s akik lisztáját átnyújtja. Az elnök kijelenti, hogy a közigazga­tási bejárás alkalmával a város részéről kiküldöttek a testvérvárosok kérelmét magukévá tették s ezt a jegyzőkönyvbe is befoglaltatták. Továbbra is szivesen közreműködik az óhajtott cél elérésén. Határozatilag kimondja, hogy a képvi­selőtestület a vízivárosi fővonal mellett foglal állást, érdekében a miniszterhez de­putációt meneszt, amelynek a polgármes­ter lesz a vezetője. Frey Ferenc helyesli ez elhatározást. A képviselőtestület mindenesetre öröm­mel ragadja meg az alkalmat, hogy benső, őszinte szeretetét a kapcsolt részek iránt ezzel is kimutathassa. A második felszólaló Tátus János volt, aki azt kérte, hogy a decemberi közgyűlés határozatát, hogy a legelőbé­rek felét mindjárt a tavaszi kihajtáskor beszedik, az idén ne érvényesítsék, ha­nem maradjon meg a régi gyakorlat. Eltekintve attól, hogy a napirend előtt vitát egyáltalán nem lett volna szabad engedni, az elnök a hosszas diskusszió­nak elejét vette volna, ha azonnal kije­lenti, hogy oly határozatról levén szó, amelyet a képviselőtestület három hó­napon belül hozott, annak megváltozta­tásáról szó sem lehet. Erre azonban csak félórai huzavona után jött reá, miután Meszes Ferenc et consertes a kérdéstől teljesen távol álló dolgokban az erdő­mestert támadták, aki azonban alapo­san kiparirozta és visszaadta a vágá­csokat. A március 15-ikénk megünneplésére készített programmot egyhangúlag elfo­gadták azzal, hogy a főispánt és a me­gyei tisztikart küldöttség kéiik fel az ün­nepségben való részvételre, a többi hi­vatalok vezetőit ugyanerre Írásban szó­lítják fel. Egyúttal megszavazták az ün­nepi költségekre proponált hatszáz fo­rintot. Következett a közgyűlési határnap kitűzése az id. Luczenbacher Pál által adományozott Henczi- és Pál-féle házak megvétele tárgyában. (Ez iránt való in­dítványát a főügyész vagy 3—4 évvel ezelőtt tette meg.) Határnapul március 31-ikét jelölték meg. A gimnázium kérdésénél felolvasták a szakértők véleményét, amely szerint a megfelelő átalakítás 78,232 frtba kerülne. A p. ü. bizottság megvizsgálta a Höhnel­és Nagy Pál-féle tervet is, amely a hasz­nálható anyag felhasználásával 75,000 forintért ajánlkozik az újjáépítésre, de ez Összeghez jönne a cölöpözés körülbelül 10,000, az uj tetőfedés 2000, uj ablakok 3000 frttal, tehát ez összeg is 90,000 frta rúgna fel. Mindezeknél fogva a ta­nács javasolja : hogy a kijavítástól tekint­senek el s az újjáépítést mondják ki, még pedig a kultuszminiszter által is appro­bált Eggenhoffer-féle terv alapján, mely több garanciát nyújt a Höhnel-félénél. Fedezetül szolgálna a beérkezett 11,000 frt adomány, a város felajánl 50,000 frtot (44,000 frtot a lőrinc-utcai telkek vételárából és 6000 frtot a fogyasztási adójövedelemből), a hiányzó 44,000 frtot pedig az államtól fogja kérni, annál is inkább mert a kultuszminiszter éppen most intézett a főigazgató utján a városhoz kérdést, hogy LZ építéshez mily nagy államsegélyre lenne szüksége. A képviselőtestület Sinka Ferenc néhány felvilágosító megjegyzése után el­fogadta a tanácsi javaslatot és az eljárt szakértőknek (Pecz Samunak 60. Pfalcz Józsefnek 46 frt 50, Sinka Ferencnek 150 frt) 256 frt 50 kr tiszteletdijat sza­vazott meg. Dr. Walther Gyulát, bár befejezett tény­nyel áll szemben, a lelkében élő komoly aggodalmak nem engedik hallgatni. Bár csak helyesli, hogy a város ily áldozat­tal az ifjúságnak megfelelő Múzsatemplo­mot épít, kérdés : nem eshetnének-e túl e kérdéssel kapcsolatban a többi nagy­fontosságú függő kérdéseken is. Itt van a városháza kibővítése, reáliskola, elemi iskola, közös nagy tanterem építése stb. Azt hiszi, hogy mélyebbre ható tanul­mányozással mind e kérdéseket kumulative lehetne megoldani. Ott a Sas kaszárnya hatalmas telke. Mért hagyják parlagon heverni ? Ott lehetne megalkotni a gim­názium monumentális épületét a nagy tornateremmel együtt. A földszintesre bontott jelenlegi gimnázium épületébe jö­hetne a reáliskola s ennek mostani helyi­ségei ismét a városház céljaira szolgál­hatnának. Ajánlja, hogy egy szűkebb bizottság foglalkozzék e tervekkel, annál is inkább, mert a gimnázium jelenlegi helye annak idején megfelelő volt, de azóta ugy a helyi viszonyok, mint a tanügyi követelmények megváltoztak. Vojnits Döme nagyon tetszetősnek és szépnek találná előtte szóló tervét, ha gazdag városról volna szó. Ámde Esztergom oly hatalmas, szép telket igy nem áldozhat fel. De nem is kell, mert a jelenlegi ma is teljesen megfelel a cél­jának. Még meg nem roppant, keresni kellett párját az országban. A kérdés megoldása égetően sürgős levén, min­den elodázásnak ellene van. Dr. Földváry István véleménye szerint ma csupán az ötvenezer forintos hozzá­járulás megszavazásáról van szó, a ter­vekkel részletesen ma nem foglalkozunk. Most vett részt egy nagyszabású épület terveinek felülvizsgálásában, amely hóna­pokig tartott s csak most tudja igazán, hogy mily nagy körültekintéssel, lelki­ismeretséggel, minuciózus pontossággal kell az intézőknek eljárni. Kívánja, hogy hozzáértők az Eggenhoffer-féle tervet is hasonlóképpen vizsgálják meg s erre külö­nösen figyelmezteti az elnököt, mert végre is neki kell a kezdeményezőnek lenni. Majd reflektál Sinka Ferenc ab­beli megjegyzésére, hogy a kaszárnya épirésénél minden régi salakot és sze­metet felhasználtak. Tiltakozik ez állí­tás ellen. Ott csak azt használták fel, amint a költségvetés megengedett, de hát ott is approbált, de szerencsétlen költségvetéssel volt dolgunk. Az is tény, hogy az építés vezetésével megbízott ötös bizottság tagjai közül csak Zsiga Zsigmond és szóló tettek eleget köteles­ségüknek, a többiek nem voltak sehol. Éppen ezért óhajtja, hogy a gimnáziumi költségvetés a miniszternél való inter­veniálással egyidejűleg gondosan átvizs­gáltassék s a kiküldendő ötös bizottság ezúttal oly tagokból álljon, akik meg is felelnek kötelességüknek. Frey Ferenc figyelmezteti s közgyű­lést, hogy kár minden uj köz épületünket ócsárolni. Mert pl. megeshetik, hogy a sok panasz hallatára az ezred egysze­rűen itt hagyja a kaszárnyát. Ha okosak akarunk lenni, még annak valódi hiány­osságairól is hallgatnunk kell. Niedermann József indítványára kimon­dották, hogy Francsics Norbert tankerületi főigazgatót, aki a város meleg barát­jának látszik, külön felkérik a város ké­relmének a kormánynál való pártolására. Végül dr. Fehér Gyula óhajtja, hogy ne elégedjenek meg az irott betűkkel, de zörgessenek addig, amig megnyittatik. Indítványára elhatározták, hogy a város kérvényét ugyanaz a deputáció nyújtja át a kultuszminiszternek, amely ez ügy­ben egy izben már járt nála. HIEEK Esztergom, március 2. — Egyházi kinezezések. A budapesti központi papnövelde igazgatójává mint előre jeleztük, dr. Várossy Gyula, ka­locsai kanonok neveztetett ki. — A teg­napi fővárosi lapok szerint a főkáptala­nunknál üresedésben levő négy kanonoki stallum már legközelebb betöltetik, Az uj kanonokok a következők lennének: gróf Széchenyi Miklós jáki apát, Bogi­sich Mihály budavári plébános, Shlick István, a nagyszombati főgimnázium igazgatója, aki egyszersmind az egyház­megyei főtanfelügyelői hivatal vezetését is átvenné és Vezinger Károly budavári udvari plébános, akinek helyét — a hírforrás szerint — báró Gudenus Artúr foglalná el. — Az uj munkástörvény, mely tudvale­vőleg a f. évi március hó i-én lépett hatályba, egyike azon humánus törvé­nyeknek, amelyek a közjólét és a bei­béke fentartására hivatvák. Lapunk mai számában Osváth Andor munkatársunk tollából külön mellékleten ismertetjük az uj törvényt, amelyre olvasóink figyelmét e helyütt is felhívjuk. — Névnap. Héfőn reggeltől délig alig-alig volt talpalatnyi hely a köz­ponti főszolgabíró ur hivatalos helyisé­gében. Mind elfoglalták, akik jókivána­taikat óhajtották kifejelni a népszerű, közkedveltségü főbírónak névünnepe al­kalmából. Az általános jó kivánatokhoz mi is csatlakozunk. — Rózsaszínű rovat. Scheedl Emil bu­dapesti ügyvéd vasárnap tartotta eljegyzését városunk egyik legszebb, legkedvesebb leányával : Perényi Irma kisasszonynál, Perényi Béla nyug. taka­rékpénztári pénztáros leányával. Nagyon sok boldogságot kívánunk. — A lőrinc-utcai bérpalota. Hétfőn délben járt le a Takarékpénztár lőrinc­utcai bérpalotájára hirdetett pályázat határideje s az eredmény kielégítőnek mondható, amennyiben összesen ötven­hét ajánlat érkezett be. Mint ismeretes, a rendkívül gondos és lelkiismeretes ta­nulmányozások alapján összeállított árlej­tést hirdetmény az Összes munkálatokat 216,691 frt. 61 krban irányozta elő, tért engedvén az egyes munkanemekre és munkacsoportokra a külön-külön ajánla­toknak is. A beérkezett ajánlatokat m. hó 28-án d. u. 3 órakor, a legtöbb aján­lattevő személyes jelenlétében, a Taka­rékpénztár helyiségében bontották fel. Az összes munkákra csak öten pályáztak, u. m. Barcsay Lajos (Budapest) 1897. szept. 20-ára, 207,113 frt. általány összeg­gel, Pfalcz József ugyanezen határidőre 5°/ 0 áremeléssel (227,525 frt 95 kr,) mig 1899 ápril i-re, megígérvén, hogy az üzleteket még ez évben átadja, 3*5% & r ~ emeléssel (224,275 frt 58 kr.) Wellisch Hugó (Budapest) 1898-ra 8'5 0 / 0 áremelés­sel, Eggenhoffer József 1898-ra . 260,029 frttal, 1899-re 219,941 frttal és Eggenhof­fer Albert (Táth) 1898-ra 214,000,1899-re 208,010 frt, átalányösszeggel. A részlet­munkákra a legelőkelőbb fővárosi cégek is pályáztak s az egyes tételeknél nagy eltérések mutatkoznak. Igy pld. a kőfa­ragó munkáknál Holdampf Sándor utó­da, Hartmann Péter, Szolári József és fia 3% felülfizetést kérnek, amig Müller József 3% árengedményt tesz; a vas­munkáknál Budapesti szivattyú és gép­gyár, Wagner R. t., Franki A. Hermann, Schlik-féle gépgyár és vasöntöde, Danu­bius R. t. budapesti cégek) 4%-tói 8Y10 valamennyien engedményeket tesznek. A bádogos munkáknál az egyet­len ajánlattevő: a Zellerin gyár R. T. i8°/ 0 felülfizetést kér, A palafedő mun­káknál pld. Swab Gyula (Bpest) 4 4 / 10 % íelülfizetést kér, amig Totusai' Károly (Budapest) IO'5°/ 0 engedményt tesz. A szobrászati munkáknál mind az öt aján­lattevő 8°/ 0-tóI 12'5%-ig engedményt tesz. A granito-terazzo munkáknál Simkovits és T.-sa (Budapest) 3°/ 0 engedményt tesz, amig Révai Oszkár 14.5% felülfize­tést kér. Az asztalos, lakatos és mázoló munkáknál Neumeyer Károly és Társai (helyben) io°/ 0 felülfizetést kérnek, amig Kurzen József (Bpest) i2'5°/ 0 engedményt tesz. Az üveges mnnkáknál Garai Károly (helyben) 7°/ 0 engedményt tesz, amig Klopfer Jakab (Bpest) 5% felülfizetéssel vállalkozik. Padolati munkáknál legol­csóbb Neuschlsz Ödön és Marcel cég ajánlata (Bpest) 875°/ 0 . Szobafestő és kárpitos munkáknál Rozenblum és Deutsch (helyben) 25% engedménynyel. Eszlin­geni redőnyöknél pld. Jusztus Sándor és fia (Bpest) 9% felülfizetést kér, amig Paschka és Társa (Bpest) S x / Z % enged­mény tesz. Kályhák és tűzhelyeknél Ma­gyary László iő­1 /^—15% engedményt kínál, amig a Zolnay-gyár (Bpest) 23% felülfizetést kér. A tőzegklozetteknél mind az öt ajánlkozó nagy engedményeket tesz. Igy pld. Piaska Gy. (patent Schmal) 30, Ulrich B. J. (patent Braun) 25%-ot, a legkisebb engedmény io°/ 0 . A vízveze­téki és csatornázási munkákraj .szintén mind engedménynyel vállalkoznak. A Zelerin-gyár R. t. pld. 17%, amig Ba­lázs Izidor (Bpest) 27% engedménynyel. A Bpesti Szivattyú és Gépgyár R. T. n '5% engedményt kinál. Az ajánlatok kö­zül a legmegfelelőbbet a Takarékpénz­tár igazgatósága még e héten kiválasztja, hogy a vállalkozó az építkezéshez azon­nal hozzá kezdhessen. — A »Kaszinó« választmánya m. hó 28-án ülést tartott, amelyen dr. Földváry igazgató indítványára meleghangú köszö­netet szavaztak a műkedvelő gárdának és elsősorban annak elnökének : Büttner Róbertnek, amiért a Kaszinó társas éle­tének, nívójának fellendítése érdekében annyit és oly sikeresen fáradoztak. A válsztmány e köszönetét az elnök aláírá­sával a műkedvelőkkel írásban közlik. — A polgármester felhívására kimon­dották, hogy a március 15-iki ünnepsé­geken testületileg részt vesznek s a hon­védszoborra az egyesület nevében Bütt­ner Róbert v. tag és Rudolf István tit­kár koszorút helyez. — Felszólalást kap­tak Budapestről egy vállalattól, hogy a Kaszinó küldje be tisztikara arcképeit a Kaszinó rövid történetével együtt, hogy majd a kaszinók történetét tartalmazó munkában felhasználhassák. Az ajánlatra nem reflektálnak. — Mivel a postaigaz­gatóság az egyesületi telefonnak, ame­lyet nyilványos jellegűnek deklarált, évi diját 60 frtrói 90 frtra emelte, — na­gyobb vita utan elhatározták, hogy a telefont felmondják. — A műkedvelő gárda igazgatójának kérelmére megenged­ték, hogy a játszóteremben szellőzőké­szülékek állíttassanak fel. — A Tornaegyesület rendes évi köz­gyűlését m. hó 26-án tartotta a »Magyar Ki­rályt kistermében, amelyen a régi tisztikart egyhangúlag újból megválasztották, amig titkár az eltávozott Rudolf Béla helyett Etter Ödön lett. A két megüresedett választmányi tagság Frey Ferenc és dr. Weisz Sándor urakkal lett betöltve. Et­ter Ödön volt helyettes titkár tartalmas és beható titkári jelentése mindenekelőtt elmondja, hogy a kedvezőtlen időjárás és gyakori árvizek majdnem lehetetlenné tették, hogy az egyesület tulajdonképeni feladatának : a sport müvelésének meg­felelhessen. A tagok nagy érdeklődéssel vettek részt a Fodor Károly budapesti vívómester egyik segédje által tartott 2 hónapos vivóiskolában. Legszebb napjai volt az egyesületnek a március i-i fé­nyesen sikerült Kalikóbál estéje. Az egyesületnek szeptemberben vendégei vol­tak a komáromi Regatta Club 9 tagja. Mint szomorú eseményt emiitette fel, hogy az egyesület Müller Gyula temetésén részt vett s koporsójára koszorút tett. Az év fo­lyamán a tagok száma 4-el szaporodott, a jelenlegi tagállomány 159. A jelentést megéljenezték, majd a háznagynak és a pénztárosnak megadták a felmentvényt, buzgó működésükért mindkettőnek köszö­netet szavaztak. A háznagy lehangolt­sággal konstatálta, hogy a nagy költ­séggel készült jégpálya iránt az idén mi­nimális érdeklődés mutatkozott. Végül elhatározták, hogy a jövőben a sport minden ágának kultiválására a legnagyobb gondot fordítják. — A gyűlés befejezté­vel a szép számban megjelent tagok ke­délyes vacsorához ültek össze. — Lemondás- Mezey Arthur, bozóki főkáptalaní erdőgondnok, városunk derék fia állásáról lemondott. A káptalan kép­zett, szorgalmas, lelkiismeretes tisztet vészit benne. — Esztergommegye közoktatásügye. Vármegyénk közoktatásügyi viszonyai már a képviselőházban is szóba kerültek amennyiben a mult csütörtöki ülésen Thaly Kálmán orszgy. képviselő panaszkodott, hogy a főváros közelében, a szomszédos megyékben, főleg nálunk, a magyaroso­dás éppen nem terjed, miért is a tanfel­ügyelőknek szigorú utasítások adását kc ­vetélte. Örömmel konstatálhatjuk, h ogy nálunk ilyesmire nincs szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom