Esztergom és Vidéke, 1898
1898-03-03 / 18.szám
bari közölje az illetékes miniszterrel. E deputáció állhatna azokból a polgárokból, akik a vasárnapi értekezleten résztvettek s akik lisztáját átnyújtja. Az elnök kijelenti, hogy a közigazgatási bejárás alkalmával a város részéről kiküldöttek a testvérvárosok kérelmét magukévá tették s ezt a jegyzőkönyvbe is befoglaltatták. Továbbra is szivesen közreműködik az óhajtott cél elérésén. Határozatilag kimondja, hogy a képviselőtestület a vízivárosi fővonal mellett foglal állást, érdekében a miniszterhez deputációt meneszt, amelynek a polgármester lesz a vezetője. Frey Ferenc helyesli ez elhatározást. A képviselőtestület mindenesetre örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy benső, őszinte szeretetét a kapcsolt részek iránt ezzel is kimutathassa. A második felszólaló Tátus János volt, aki azt kérte, hogy a decemberi közgyűlés határozatát, hogy a legelőbérek felét mindjárt a tavaszi kihajtáskor beszedik, az idén ne érvényesítsék, hanem maradjon meg a régi gyakorlat. Eltekintve attól, hogy a napirend előtt vitát egyáltalán nem lett volna szabad engedni, az elnök a hosszas diskussziónak elejét vette volna, ha azonnal kijelenti, hogy oly határozatról levén szó, amelyet a képviselőtestület három hónapon belül hozott, annak megváltoztatásáról szó sem lehet. Erre azonban csak félórai huzavona után jött reá, miután Meszes Ferenc et consertes a kérdéstől teljesen távol álló dolgokban az erdőmestert támadták, aki azonban alaposan kiparirozta és visszaadta a vágácsokat. A március 15-ikénk megünneplésére készített programmot egyhangúlag elfogadták azzal, hogy a főispánt és a megyei tisztikart küldöttség kéiik fel az ünnepségben való részvételre, a többi hivatalok vezetőit ugyanerre Írásban szólítják fel. Egyúttal megszavazták az ünnepi költségekre proponált hatszáz forintot. Következett a közgyűlési határnap kitűzése az id. Luczenbacher Pál által adományozott Henczi- és Pál-féle házak megvétele tárgyában. (Ez iránt való indítványát a főügyész vagy 3—4 évvel ezelőtt tette meg.) Határnapul március 31-ikét jelölték meg. A gimnázium kérdésénél felolvasták a szakértők véleményét, amely szerint a megfelelő átalakítás 78,232 frtba kerülne. A p. ü. bizottság megvizsgálta a Höhnelés Nagy Pál-féle tervet is, amely a használható anyag felhasználásával 75,000 forintért ajánlkozik az újjáépítésre, de ez Összeghez jönne a cölöpözés körülbelül 10,000, az uj tetőfedés 2000, uj ablakok 3000 frttal, tehát ez összeg is 90,000 frta rúgna fel. Mindezeknél fogva a tanács javasolja : hogy a kijavítástól tekintsenek el s az újjáépítést mondják ki, még pedig a kultuszminiszter által is approbált Eggenhoffer-féle terv alapján, mely több garanciát nyújt a Höhnel-félénél. Fedezetül szolgálna a beérkezett 11,000 frt adomány, a város felajánl 50,000 frtot (44,000 frtot a lőrinc-utcai telkek vételárából és 6000 frtot a fogyasztási adójövedelemből), a hiányzó 44,000 frtot pedig az államtól fogja kérni, annál is inkább mert a kultuszminiszter éppen most intézett a főigazgató utján a városhoz kérdést, hogy LZ építéshez mily nagy államsegélyre lenne szüksége. A képviselőtestület Sinka Ferenc néhány felvilágosító megjegyzése után elfogadta a tanácsi javaslatot és az eljárt szakértőknek (Pecz Samunak 60. Pfalcz Józsefnek 46 frt 50, Sinka Ferencnek 150 frt) 256 frt 50 kr tiszteletdijat szavazott meg. Dr. Walther Gyulát, bár befejezett ténynyel áll szemben, a lelkében élő komoly aggodalmak nem engedik hallgatni. Bár csak helyesli, hogy a város ily áldozattal az ifjúságnak megfelelő Múzsatemplomot épít, kérdés : nem eshetnének-e túl e kérdéssel kapcsolatban a többi nagyfontosságú függő kérdéseken is. Itt van a városháza kibővítése, reáliskola, elemi iskola, közös nagy tanterem építése stb. Azt hiszi, hogy mélyebbre ható tanulmányozással mind e kérdéseket kumulative lehetne megoldani. Ott a Sas kaszárnya hatalmas telke. Mért hagyják parlagon heverni ? Ott lehetne megalkotni a gimnázium monumentális épületét a nagy tornateremmel együtt. A földszintesre bontott jelenlegi gimnázium épületébe jöhetne a reáliskola s ennek mostani helyiségei ismét a városház céljaira szolgálhatnának. Ajánlja, hogy egy szűkebb bizottság foglalkozzék e tervekkel, annál is inkább, mert a gimnázium jelenlegi helye annak idején megfelelő volt, de azóta ugy a helyi viszonyok, mint a tanügyi követelmények megváltoztak. Vojnits Döme nagyon tetszetősnek és szépnek találná előtte szóló tervét, ha gazdag városról volna szó. Ámde Esztergom oly hatalmas, szép telket igy nem áldozhat fel. De nem is kell, mert a jelenlegi ma is teljesen megfelel a céljának. Még meg nem roppant, keresni kellett párját az országban. A kérdés megoldása égetően sürgős levén, minden elodázásnak ellene van. Dr. Földváry István véleménye szerint ma csupán az ötvenezer forintos hozzájárulás megszavazásáról van szó, a tervekkel részletesen ma nem foglalkozunk. Most vett részt egy nagyszabású épület terveinek felülvizsgálásában, amely hónapokig tartott s csak most tudja igazán, hogy mily nagy körültekintéssel, lelkiismeretséggel, minuciózus pontossággal kell az intézőknek eljárni. Kívánja, hogy hozzáértők az Eggenhoffer-féle tervet is hasonlóképpen vizsgálják meg s erre különösen figyelmezteti az elnököt, mert végre is neki kell a kezdeményezőnek lenni. Majd reflektál Sinka Ferenc abbeli megjegyzésére, hogy a kaszárnya épirésénél minden régi salakot és szemetet felhasználtak. Tiltakozik ez állítás ellen. Ott csak azt használták fel, amint a költségvetés megengedett, de hát ott is approbált, de szerencsétlen költségvetéssel volt dolgunk. Az is tény, hogy az építés vezetésével megbízott ötös bizottság tagjai közül csak Zsiga Zsigmond és szóló tettek eleget kötelességüknek, a többiek nem voltak sehol. Éppen ezért óhajtja, hogy a gimnáziumi költségvetés a miniszternél való interveniálással egyidejűleg gondosan átvizsgáltassék s a kiküldendő ötös bizottság ezúttal oly tagokból álljon, akik meg is felelnek kötelességüknek. Frey Ferenc figyelmezteti s közgyűlést, hogy kár minden uj köz épületünket ócsárolni. Mert pl. megeshetik, hogy a sok panasz hallatára az ezred egyszerűen itt hagyja a kaszárnyát. Ha okosak akarunk lenni, még annak valódi hiányosságairól is hallgatnunk kell. Niedermann József indítványára kimondották, hogy Francsics Norbert tankerületi főigazgatót, aki a város meleg barátjának látszik, külön felkérik a város kérelmének a kormánynál való pártolására. Végül dr. Fehér Gyula óhajtja, hogy ne elégedjenek meg az irott betűkkel, de zörgessenek addig, amig megnyittatik. Indítványára elhatározták, hogy a város kérvényét ugyanaz a deputáció nyújtja át a kultuszminiszternek, amely ez ügyben egy izben már járt nála. HIEEK Esztergom, március 2. — Egyházi kinezezések. A budapesti központi papnövelde igazgatójává mint előre jeleztük, dr. Várossy Gyula, kalocsai kanonok neveztetett ki. — A tegnapi fővárosi lapok szerint a főkáptalanunknál üresedésben levő négy kanonoki stallum már legközelebb betöltetik, Az uj kanonokok a következők lennének: gróf Széchenyi Miklós jáki apát, Bogisich Mihály budavári plébános, Shlick István, a nagyszombati főgimnázium igazgatója, aki egyszersmind az egyházmegyei főtanfelügyelői hivatal vezetését is átvenné és Vezinger Károly budavári udvari plébános, akinek helyét — a hírforrás szerint — báró Gudenus Artúr foglalná el. — Az uj munkástörvény, mely tudvalevőleg a f. évi március hó i-én lépett hatályba, egyike azon humánus törvényeknek, amelyek a közjólét és a beibéke fentartására hivatvák. Lapunk mai számában Osváth Andor munkatársunk tollából külön mellékleten ismertetjük az uj törvényt, amelyre olvasóink figyelmét e helyütt is felhívjuk. — Névnap. Héfőn reggeltől délig alig-alig volt talpalatnyi hely a központi főszolgabíró ur hivatalos helyiségében. Mind elfoglalták, akik jókivánataikat óhajtották kifejelni a népszerű, közkedveltségü főbírónak névünnepe alkalmából. Az általános jó kivánatokhoz mi is csatlakozunk. — Rózsaszínű rovat. Scheedl Emil budapesti ügyvéd vasárnap tartotta eljegyzését városunk egyik legszebb, legkedvesebb leányával : Perényi Irma kisasszonynál, Perényi Béla nyug. takarékpénztári pénztáros leányával. Nagyon sok boldogságot kívánunk. — A lőrinc-utcai bérpalota. Hétfőn délben járt le a Takarékpénztár lőrincutcai bérpalotájára hirdetett pályázat határideje s az eredmény kielégítőnek mondható, amennyiben összesen ötvenhét ajánlat érkezett be. Mint ismeretes, a rendkívül gondos és lelkiismeretes tanulmányozások alapján összeállított árlejtést hirdetmény az Összes munkálatokat 216,691 frt. 61 krban irányozta elő, tért engedvén az egyes munkanemekre és munkacsoportokra a külön-külön ajánlatoknak is. A beérkezett ajánlatokat m. hó 28-án d. u. 3 órakor, a legtöbb ajánlattevő személyes jelenlétében, a Takarékpénztár helyiségében bontották fel. Az összes munkákra csak öten pályáztak, u. m. Barcsay Lajos (Budapest) 1897. szept. 20-ára, 207,113 frt. általány összeggel, Pfalcz József ugyanezen határidőre 5°/ 0 áremeléssel (227,525 frt 95 kr,) mig 1899 ápril i-re, megígérvén, hogy az üzleteket még ez évben átadja, 3*5% & r ~ emeléssel (224,275 frt 58 kr.) Wellisch Hugó (Budapest) 1898-ra 8'5 0 / 0 áremeléssel, Eggenhoffer József 1898-ra . 260,029 frttal, 1899-re 219,941 frttal és Eggenhoffer Albert (Táth) 1898-ra 214,000,1899-re 208,010 frt, átalányösszeggel. A részletmunkákra a legelőkelőbb fővárosi cégek is pályáztak s az egyes tételeknél nagy eltérések mutatkoznak. Igy pld. a kőfaragó munkáknál Holdampf Sándor utóda, Hartmann Péter, Szolári József és fia 3% felülfizetést kérnek, amig Müller József 3% árengedményt tesz; a vasmunkáknál Budapesti szivattyú és gépgyár, Wagner R. t., Franki A. Hermann, Schlik-féle gépgyár és vasöntöde, Danubius R. t. budapesti cégek) 4%-tói 8Y10 valamennyien engedményeket tesznek. A bádogos munkáknál az egyetlen ajánlattevő: a Zellerin gyár R. T. i8°/ 0 felülfizetést kér, A palafedő munkáknál pld. Swab Gyula (Bpest) 4 4 / 10 % íelülfizetést kér, amig Totusai' Károly (Budapest) IO'5°/ 0 engedményt tesz. A szobrászati munkáknál mind az öt ajánlattevő 8°/ 0-tóI 12'5%-ig engedményt tesz. A granito-terazzo munkáknál Simkovits és T.-sa (Budapest) 3°/ 0 engedményt tesz, amig Révai Oszkár 14.5% felülfizetést kér. Az asztalos, lakatos és mázoló munkáknál Neumeyer Károly és Társai (helyben) io°/ 0 felülfizetést kérnek, amig Kurzen József (Bpest) i2'5°/ 0 engedményt tesz. Az üveges mnnkáknál Garai Károly (helyben) 7°/ 0 engedményt tesz, amig Klopfer Jakab (Bpest) 5% felülfizetéssel vállalkozik. Padolati munkáknál legolcsóbb Neuschlsz Ödön és Marcel cég ajánlata (Bpest) 875°/ 0 . Szobafestő és kárpitos munkáknál Rozenblum és Deutsch (helyben) 25% engedménynyel. Eszlingeni redőnyöknél pld. Jusztus Sándor és fia (Bpest) 9% felülfizetést kér, amig Paschka és Társa (Bpest) S x / Z % engedmény tesz. Kályhák és tűzhelyeknél Magyary László iő1 /^—15% engedményt kínál, amig a Zolnay-gyár (Bpest) 23% felülfizetést kér. A tőzegklozetteknél mind az öt ajánlkozó nagy engedményeket tesz. Igy pld. Piaska Gy. (patent Schmal) 30, Ulrich B. J. (patent Braun) 25%-ot, a legkisebb engedmény io°/ 0 . A vízvezetéki és csatornázási munkákraj .szintén mind engedménynyel vállalkoznak. A Zelerin-gyár R. t. pld. 17%, amig Balázs Izidor (Bpest) 27% engedménynyel. A Bpesti Szivattyú és Gépgyár R. T. n '5% engedményt kinál. Az ajánlatok közül a legmegfelelőbbet a Takarékpénztár igazgatósága még e héten kiválasztja, hogy a vállalkozó az építkezéshez azonnal hozzá kezdhessen. — A »Kaszinó« választmánya m. hó 28-án ülést tartott, amelyen dr. Földváry igazgató indítványára meleghangú köszönetet szavaztak a műkedvelő gárdának és elsősorban annak elnökének : Büttner Róbertnek, amiért a Kaszinó társas életének, nívójának fellendítése érdekében annyit és oly sikeresen fáradoztak. A válsztmány e köszönetét az elnök aláírásával a műkedvelőkkel írásban közlik. — A polgármester felhívására kimondották, hogy a március 15-iki ünnepségeken testületileg részt vesznek s a honvédszoborra az egyesület nevében Büttner Róbert v. tag és Rudolf István titkár koszorút helyez. — Felszólalást kaptak Budapestről egy vállalattól, hogy a Kaszinó küldje be tisztikara arcképeit a Kaszinó rövid történetével együtt, hogy majd a kaszinók történetét tartalmazó munkában felhasználhassák. Az ajánlatra nem reflektálnak. — Mivel a postaigazgatóság az egyesületi telefonnak, amelyet nyilványos jellegűnek deklarált, évi diját 60 frtrói 90 frtra emelte, — nagyobb vita utan elhatározták, hogy a telefont felmondják. — A műkedvelő gárda igazgatójának kérelmére megengedték, hogy a játszóteremben szellőzőkészülékek állíttassanak fel. — A Tornaegyesület rendes évi közgyűlését m. hó 26-án tartotta a »Magyar Királyt kistermében, amelyen a régi tisztikart egyhangúlag újból megválasztották, amig titkár az eltávozott Rudolf Béla helyett Etter Ödön lett. A két megüresedett választmányi tagság Frey Ferenc és dr. Weisz Sándor urakkal lett betöltve. Etter Ödön volt helyettes titkár tartalmas és beható titkári jelentése mindenekelőtt elmondja, hogy a kedvezőtlen időjárás és gyakori árvizek majdnem lehetetlenné tették, hogy az egyesület tulajdonképeni feladatának : a sport müvelésének megfelelhessen. A tagok nagy érdeklődéssel vettek részt a Fodor Károly budapesti vívómester egyik segédje által tartott 2 hónapos vivóiskolában. Legszebb napjai volt az egyesületnek a március i-i fényesen sikerült Kalikóbál estéje. Az egyesületnek szeptemberben vendégei voltak a komáromi Regatta Club 9 tagja. Mint szomorú eseményt emiitette fel, hogy az egyesület Müller Gyula temetésén részt vett s koporsójára koszorút tett. Az év folyamán a tagok száma 4-el szaporodott, a jelenlegi tagállomány 159. A jelentést megéljenezték, majd a háznagynak és a pénztárosnak megadták a felmentvényt, buzgó működésükért mindkettőnek köszönetet szavaztak. A háznagy lehangoltsággal konstatálta, hogy a nagy költséggel készült jégpálya iránt az idén minimális érdeklődés mutatkozott. Végül elhatározták, hogy a jövőben a sport minden ágának kultiválására a legnagyobb gondot fordítják. — A gyűlés befejeztével a szép számban megjelent tagok kedélyes vacsorához ültek össze. — Lemondás- Mezey Arthur, bozóki főkáptalaní erdőgondnok, városunk derék fia állásáról lemondott. A káptalan képzett, szorgalmas, lelkiismeretes tisztet vészit benne. — Esztergommegye közoktatásügye. Vármegyénk közoktatásügyi viszonyai már a képviselőházban is szóba kerültek amennyiben a mult csütörtöki ülésen Thaly Kálmán orszgy. képviselő panaszkodott, hogy a főváros közelében, a szomszédos megyékben, főleg nálunk, a magyarosodás éppen nem terjed, miért is a tanfelügyelőknek szigorú utasítások adását kc vetélte. Örömmel konstatálhatjuk, h ogy nálunk ilyesmire nincs szükség.
