Esztergom és Vidéke, 1898

1898-02-20 / 15.szám

kellemesebb emlékekkel tértek vissza, kü­lönös elragadtatással emlékezvén meg a tüntető, szives fogadtatásról, amelyben ott részünk volt s a nagy figyelemről, amelyet a rendezőség, élén a Vaszary­fivérékkel, a vendégkoszoru iránt tanúsí­tott. A helyiség is kitűnő ízléssel, meg­lepő csinosan volt dekorálva, Vaszary Antal és lovag Hoffmann Ignác urak valóságos téii kertté varázsolták át azt. A jó kedvet fokozta a tatai Józsi ci­gány . pompás muzsikája. A reggelig tartó mulatságban résztvettek : Asszofiyok: Brutsyjánosné (Esztergom) Heinczélmann Antalné, Hoffmann Ig­nácné, Havas Vincéné (Esztergom), ifj. Hartmann Péterné, ifj. Ledergerber PáJné, dr. Máté Lászlóné (Stittő), Müller Jó­zsefné (Süttő), Meizermann Ferencné, Nímmerfroh Vincéné, Ridly Jánosné, Rényi Miklósné (Lábatlan), Simon Fe­rencné, Szeifert Kálmánné, Vaál Fri­gyesné (Lábatlan), és Waáll Károlyné (Süttő.) Leányok: Brutsy Nelli (Esztergom), Havas nővérek (Esztergom), Kelndorfer Irén (Piszke), Meizermann Mariska, Mül­ler Hermin (Süttő), Nímmerfroh Ma­riska, Simon Erzsike és Valéria, Reviczky Margit (Bikol) és Waál Margit (Lábat­lan). * Katonatiszti bál. »Bucsuzóul«, mon­dották itt is, ott is a rendező tiszt urak a csütörtöki éj folyamán. »Búcsúzóul* hangzott a válasz, nemcsak a hölgyek, de a férfiközönség részéről is igaz, őszinte sajnálkozással. Senki sem gon­dolt szivesen arra, hogy három hosszú évre ez az utolsó társas Összejövetel, amelyet közkedveltségben álló házi ez­redünk az előkelő helyi közönség szá­mára rendezett. Bucsu volt, de fényes, egyöntetű, elegáns, amilyenben rég nem volt részünk. A lépcsőfeljáró, a terem igazán pazarul volt dekorálva, amit egy­szám elég érthetővé tesz : az t. i. hogy a falak bevonására magára noo méter fehér és rózsaszínű szövetet használtak fel. Es mennyi ízléssel használták fel! A Fürdő szürke, szomorú termére bizony nem lehetett rá ismerni már csak a nagy világosság miatt sem, amilyen abban a helyiségben az idők kezdete óta még nem uralkodott. A zenekar a karzaton játszott, a terem négy sarkát délszaki növények maszkirozták. Az egyik sarok az igazán művészi kivitelű táncrendnek (ő felsége miniatűr ércszobra, háttérben a magyar és az osztrák címerrel) nagy­ban való bemutatása volt. A kistermet a nagytól füstfogó szőnyeg választotta el f és ennek előnyös hatása volt, hogy a megszokott rettenetes levegőnek nyoma sem érződött. A mulatságra, amelyet a polonaiseinpozansan vezetett be, megjöttek ezredünk Győrben állomásozó tagjai is. Az ezredes neje a bálbizottságtól gyönyörű bokrétát kapott. Az igazán szép mulatlatságon részt vettek: * A kereskedő ifjúság bálja bár elég jól sikerült, de mégis megédemelte volna a nagyobb pártfogást, főkép a kereskedők részéről, ami az anyagi eredményt tete­mesen emelte volna. A rendezőség a befolyt összeget a felülfizetésekkel e hé­ten átadja a közkórháznak. Az első és a második négyest 24 pár táncolta. A mulatságon jelen voltak: Asszonyok: Békássy Rezsőné, Bargel Mihályné, Bundy Béláné, Deutsch Mórné (Párkány), Groszmann Nné, Jedlicska Re­zsőné, Krausz Sománé, Mandl Jakabné, Marmorstein Mórné, Paulovits Gézáné, Szalay Imréné, Schvarcz Adolfné, Zalába Józsefné. Leányok: Bundy Vilma, Békásy Ti­niké és Terike, Deutsch Sári, (Pancsova), Grószner Vilma, Groszmann Riza és Malvin, Krausz Jolán (Komárom), Ke­mény Ida, Teichert Irma, Marmorstein Etel és Zalába Ilonka. A felülfizetők a következők voltak : Frey Ferenc, dr. Walter Gyula, Bolti­zsár József, 5—5 frt, dr. Gönczy Béla 4 frt, Mattyasóvszky Lajos 3 frt, dr. Cser­noch János, Pellet József, Sujánszky An­tal, Leitgeb János és Szatzlauer János 2—2 frt, özv. Mach Jánosné, Filipp Kon­rád, Groszner József, Szalay Imre, Bargel Mihály, Nagy Pál, Brilly Gyula, Umhöh Lajos, Popper Lipót, Kemény és Fleischrnann, Weisz Ignác, Schwarc Adolf, Haas Mór 1—1 frt, Békássy Rezső, Marosy József, Krausz Soma, Kakas Gáspár, és Weisz Mór 50—50 krajcár. Összesen 47 frt 50 kr. Andrássy Jánosné, Andrássy Mariska, Alézi Guzstávné, id. Brenner Józsefné, Brenner Erzsike, Büttner Róbertné, Braun Sándorné (Karva), Czinder An­talné, Clementisz Zsigmondné, Clemen­tisz Ilonka, Etter Ödönné, Eggenhoffer Ernőné (Táth), özv. Feriik Gyuláné, Frey Ferencné, Fischer Colbriené és Szerafin (Zseliz), Geörgis Matild, GartsikNagysallay Istvánná, György Emődné, Gerenday Józsefné, Gönczy Béláné, Hübschl Sán­dorné* Hübschl Erzsike, Hartmann Gusz­távné. Hartmann Ernesztin, özv. Hoff­mann Vilmosné, Jovescu őrnagyné, Jaklics Károlyné és Anna, Kornstein Lajosné, Krám Károlyné, Krám Irén, Krausz Gusztávné, Leidenberger Józsefné (Bpest), özv. Laczkóné és Vilma, Mezey Dénesné, Mezey Ilonka, Mattyasóvszky Kálmánná, Mattyasóvszky Olga, Meszes Ferencné (Farnád), Niedermann Józsefné, Nagy Pálné, Nagy Erzsike, Nozdroviczky Mik­lósné, Nozdrovíczky Olga, özv. Pap Kovács Gyuláné és leánya Margit (Veszprém), özv, Perényi Henrikné Perényi Irma, Perényi Kálmánné (Muzsla), Szabó Olga, özv. Szvoboda Románná, Szvoboda Kornélia, Schönbeck Mihályné, Schönbeck Márta, Saághy Agatha, Saághy Melanie, Saághy Mar­git, Schmiedt Brunóné, Sztanics őr­nagyné, Szalkay Józsefné, Szálkai Mi­cike, Özv. Tiílmann Károlyné, Tillmann Maigit, Uriel Emma (Bécs), Usztanek Antalné, Usztauek Szidónia, Usztanek Margit (Csenke), Vass Gizella, Vojnovich Emiiné, Vetsz Sándorné, Völgyi Ida (Csúz.) •ya «p•qpia ya^ •nnenj a»a^« Esztergom, február 19. — Személyi hir. Dr. Koszival István apátkanonok, országgyűlési képviselő Bu­dapestre utazott. — Palkovics rekviem. A csütörtökön megtartott Palkovics rekviemen a kegye­letes emlékezők nagy számban vettek részt. A gyászoló család tagjain kívül ott láttuk Andrássy János alispánt, B. Szabó Mihály főjegyzőt, Ivanícs István megyei pénztárost, Pongrácz Kázmér m. ellenőrt, Meszéna Ferencet, Bartal Rezső nyug. tanfelügyelőt, Frey Ferenc orsz. képviselőt, Wimmer Imrét és má­sokat. — Márczius 15-ike. A március tizen­ötödiki ünnepély szervezésére megválasz­tott nagy bizottság f. hó 20-án vasárnap délután 4 órakor a Városháza tanácster­mében ülést tart, a melyen a kiköldött program mbizottság terjeszti elő javaslatát. Az igazán szines és szerencsés programm a következő : Március 15-én reggeli 6 órakor a város több helyén mozsarak s a várost bejáró zenekar éb­resztője figyelmezteti a lakosságot. A magánépületek és közintézetek zász­lódiszt öltenek. Ez okból falragaszokon felhívás intézendő a közönséghez. D. e. fél 8 órakor gyülekezés a Széchenyi té­ren, a melynek kezdetét mozsáárlövések hirdetik. Rendeztetik egy díszmenet a következőkben: A menetet négy díszbe öltözött lovasrendőr nyitja meg ; ezek után diszmagyarban a város zász­lójának vivője következik lóháton; a zászló mellett két diszmagyarba öltözött ifjú halad szintén lóháton. Ezek után kö­vetkezik a vegyes bandérium lóháton; ezek után az öreghonvédek gyalog, a zenekar gyalog, a polgármester kocsin. A reáliskola, a gymnásium, a tanító­képző intézet, a kath, legényegylet sa­ját zászlóik alatt; az esztergomi iparosok, az ez alkalomra készült uj és régi céh­zászlók alatt; az egyesületek és testüle­tek. A vármegye küldöttsége, a város tisztikara és képviselőtestülete; a város­ban székelő összes hivatalok tisztikarai főnökeik vezetése alatt. A menetet négy díszruhás gyalogrendőr zárja be. A Széc­henyi-téren ily sorrendben felállított me­net elindulását mozsárlövesek jelzik, mely után a menet a főszékesegyházba vonul fel. Az ünnepi istentisztelet után visszajövetel a Széchenyi-térre, ahol előre megállapított terv szerint a menet feláll s a városház nagytermében díszközgyűlés tartatik. A díszközgyűlést a polgármes­ter nyitja meg, aki átadja a szót a vá­ros ez időszerinti orszgyül. képviselő­jének : Frey Ferenc urnák, aki a köz­gyűlés ünnepi szónokául kijeleltetik. Az ünnepi szónok beszédjét a közgyűlési teremben elmondván, egy kizárólag a népből kijelelt másik szónok a városház erkélyéről beszédet tart a néphez, mely boszéd elhangzása után az erre felkért főgimnáziumi, tanitóképzőintézeti és Ie­gényegyleti egyesült dalárdák a >Hym­nuszt« eléneklik, mely után a délelőtti ünnepségek sorozata véget ér. Délután fél 3 órakor gyülekezés a Széchenyi-té­ren, a hol a díszmenet a délelőtti felál­lás sorrendjében sorakozik és a honvéd­temetőbe vonul kí. A honvédtemetőben a honvéd sirok előtt dr. Földváry István városi főügyész ur tart ünnepi beszédet, ez után a főgimn. részéről egy erre ki­jelölt ifjú a »Talpra magyar«-t szavalja el s egy erre felkért egyházi személy rövid imát mond, mely után az egye­sült dalárda a >Talpra magyar«-t énekli. Este a város kivilágittatik és a Fürdő­vendéglő termében ünnepi lakoma ren­deztetik, mely alatt előre kijelelt szóno­kok fognak beszélni. A banketten való részvétel előre kibocsájtandó aláírási ivek alapján történik ; megjegyeztetvén, hogy a város az 1848—49-iki agg hon­védeket az ünnepi lakomára meghívja és megvendégeli. A főgymnasium ifjúsága a kath. legényegylet, a szt. györgymezei és belvárosi olvasókörök március 14-én este alkalmi színielőadást rendeznek. A díszmenet rendezésére a bizottság Osváth Andor biz. jegyzőt javasolja kiküldeni, egyúttal a város ifjúságának a rendezés­ben és a rend fenntartásban való szives részvételét óhajtja. — Vargyas Endre kir. tanácsos. A hivatalos lap közölte már, mint előre je­leztük, Vargyas Endre tanfelügyelőnek kir. tanácsossá való kinevezését. A ki­tüntetett férfiú még csak rövid ideje tar­tózkodik közöttünk, de mindazonáltal úgy tanügyünk érdekében kifejtett nagy buz­galmával, mint kiváló egyéni tulajdonsá­gainál fogva annyira szivünkhöz nőtt, hogy a hírt csak a legnagyobb Öröm­mel és hálával fogadjuk! Őszinte meleg­séggel gratulálunk. A kitüntetett férfiú 1842. decz. 3-án született Kapuváron. Elemi iskoláit el­végezvén, a főgymnásiumot Győrött járta, majd gróf Battyhány Géza fiainak neve­lője lett s ez időben magán uton tette le a jogi vizsgákat. Majd megyei szolgá­latba lépett, volt aljegyző, főispáni titkár, Sopronmegyében. Mint tanfelügyelő, Győr­megyében 15, Veszprémvármegyében 10 évig működött s onnan került hozzánk. Népiskolai tankönyvei az egész ország­ban el vannak terjedve, legkiválóbb mun­kája a Magyar szabadságharc illusztrált története, melyet németre is lefordítottak. 1885-ben ézdemei elismeréséül magyar ne­mességet kapott kapuvári előnévvel. Az idén ünnepli tanfelügyelői működésének huszonötödik évfordulóját s a legfelsőbb elismerés ez alkalomból érte. Hogy a tanítók megmagyarosodása mindig főtö­rekvése volt, arról már mi is meggyő­zödtünk. — Kinevezés. A főkáptalan Kugler Lajos gazdasági segédet agyagosi ispánná nevezte kí, miután az oda áthe lyezett Baudiss Ernő tisztartó nyugdij­kérvényét elfogadta. — Halálozás. Miller Imre ezukrász édes atyja tegnap délben hirtelen el­hunyt. E gyászos esemény következté­ben Miller mára tervezett esküvője elmaradt. Hétfőn történik meg az a legszűkebb családi körben. — A gimnázium ügye. A p. Ü. bizott­ság a városi tanácscsal közös ülésben ma délután tárgyalta a gimnázium re­konstruálására vonatkozó szakértői 1 javas­latot. Az ülésről legközelebbi számunk­ban referálunk. — Uj színpad. A Kat. Kör utánozta a Kaszinó példáját, amennyiben nagy termében állandó színpadot állíttatott fel, amelyet a hétfői estélyen avatnak fel egy kis színdarabbal, amelyben sze­repelni fognak Büttner Róbert, Hajas Olga, Perényi Árpád és Perényi Irma. A mulatság esti hat és fél órakor kez­dődik. — A Parasztbálhoz. Az igazán ritka sikerű parasztbálról szóló referádánkban megemlékeztünk azokról, akiknek e siker első sorban köszönhető. Tévedésből ki­maradt közülök a bál egyik alapterve­zőjének s a kivitelben Iegbuzgóbb mun­kásának : Stripszky Ágoston urnák neve, amit ezennel pótolunk. — Villamos Esztergom. A tanács a pénzügyi és jogügyi bizottsággal együt­tesen csütörtökön d. u. tárgyalta a vil­lamos közvasutra és a villamos közvilá­gításra vonatkozó szerződési terveket. Á tanácskozásban a vállalkozó Török Emil főmérnök is részt vett. Miután mindkét részről engedmények tétettek, a szerződési terveket lényeges módosítá­sok nélkül acceptálták. A testvérvárosok nékány képviselője az értekezleten kissé túlságosan önzőnek mutatkozott, ameny­nyiben kijelentette, hogy ha a vasutat a Lőrincz-utcán vezetik át, meg nem szavazza. A vállalkozó erre kijelentette, hogy a lőrincz-utcai vonalat mindenkörülmé­nyek között kiépíti, a vízivárosit pedig akkor ha a keresk. miuiszter engedélyt ad reá, arra azonban kötelezi magát, hogy a Mária Valéria hidtól a Fürdő szállodáig a fővonallal egyszerre szárnyvonalat épit. A vonalak közigazgazgatási bejárása hétfőn fog megtörténni, azután a szer­ződési tervek a közgyűlés elé kerülnek. — Halálozás. Az érseki papnevelő intézetnek gyásza van. Egyik legtehetsé­gesebb növendéke : Kelndorfer Elek VIII. oszt. tanuló hosszabb szenvedés után a Vörös Kereszt kórházban hastí­fuszban szerdán este elhunyt. A tehetsé­ges ifjú végzetes baját úgy szerezte, hogy korcsolyázás közben a jég beszakadt alatta, ami tragikus végű betegségének okozója volt. — Gazdagyülés. Több megyebizott­sági tag mozgalmat indított egy a főispán elnöklete alatt tartandó gazdasági kon­ferencia összehívása mellett. A gyűlés vármegyénk gazdasági viszonyait tár­gyalná. — Promoveálás. A budapesti tudomá­nyos egyetemen ma avatták bölcsészet­tudorrá Várkonyi Odilót, főgimnáziumunk e kiváló tehetségű fiatal tanárát. Oszin tán gratulálunk. — Sajtópör. Brutsy János városi kép­viselő a «Szabadság> mult vasárnapi számának a személyére vonatkozó köz­leménye miatt a lap szerkesztője ellen sajtópert indított. — Földműves Olvasókör. Vaszary Mi­hály, mióta Nyergesujfalun megtelepedett, mindég azon munkálkodik, hogy az ot­tani egyszerű nép körében a közműve­lődést, a boldogulás módjait terjessze, Hogy e nemes és szép czélját minél könnyebben elérhesse, most egy földmi­ves olvasókör alapításán fáradozik, melybe tagokul már eddig is körülbelül 150-en jelentkeztek. — A Dobogókő. Városunk turistái a nyári hónapok folyamán gyakran kirán­dulnak a Dobogókő valóban elragadó legmagasabb pontjára. Akik ott megfor­dultak, bizonnyára örömmel fognak érte­sülni arról, hogy ott báró Eötvös Loránd a M. T. akadémia elnöke mene­dékházat építtet, amelyben egy őr fog tartózkodni, aki meteorológiai feljegyzé­seket is fog végezni. — Öngyilkosság. Póczik József helybeli napszámos csütörtökön az esztergomi vasúti állomásról hazajövet öngyilkossá­got követett el. Sötét szándékáról amelynek biztos ol f át nem tudják, levél­ben előre értesítette szeretőjét, az várta is a vasútnál, sőt az életunt ember ap­ját is magával vitte, hogy a bejelentett végzetes cselekedetet megakadályozhas­sák. A rábeszélés azomban hiába való volt. Egyszerre előkapta revolverét és háromszor elsütötte. Mind a három golyó talált s a szerencsétlen ember nyomban meghalt. — Az ur és a jobbágy, cimen dr. Okánytk Lajos, az » Esztergom* felelős szerkesztője három felvonásos, alkalmi vígjátékot irt, amelyet különösen polgári színezetű egyesületekben mindenesetre nagy sikerrel adhatnak elő, mert a fél­század előtt lezajlott márciusi napok fon­tos küzdelmei, nevezetesebb mozzanatai mind szingazdag, találó képekben ele­venednek meg benne. Igaz őszinte öröm­mel olvastuk a kis müvet s ajánljuk mindazoknak, akik március 15-ének idei nagy évfordulóját polgári körökben al­kalmi darabbal óhajtják megünnepelni. A füzet ára 30 kr. Kapható Buzárovics Gusztáv helybeli könyvkereskedésében. = Súlyos csapást képez a gazdákra nézve, ha a vetőmagvak beszerzésénél csalódik, ezért csak üdvözölhetjük Hal­dek budapesti magkereskedőt valamenyi gazdasági szaklapban közzé tett ama nyi­latkozatáért, hogy az általa árusított here­magnak származására vonatkozó szakává tottságot nemcsak a magra, hanem a*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom