Esztergom és Vidéke, 1898

1898-03-13 / 21.szám

készül mindegyik belevegyiteni az üunep humóniájába a maga szavát. Alább közöljük egész terjedelem­ben a hivatalos város ünnepi prog­rammját. Ez igénybe veszi az egész napot, amig a megelőző nap a tár­sadalmi ünnepségekre jut. S látjuk már képzeletben, mint fog a nagy napon korra reggeltől késő estig ünnepi hullámokban ringatódzni Esz­tergom városa s mint fogják a testvériesség érzelmei végre vala­hára egybefűzni hivatalnokot és polgárt, szegényt és gazdagot. Teljes bizalommal fordulunk Esz­tergom egész polgárságához, kövesse­nek el mindent, hogy a szent nap nagy történelmi tradicióju varasunkhoz és annak hazafias, lelkes polgárai­hoz minden tekintetben méltó le­gyen. Hisszük, hogy ugy lesz ! Hogy olvasóink a keddi ünnepség minden részletével tisztában legyenek, itt közöljük az egész hivatalos program ­mot : Március 14-én este: I. este fél 7 óra­kor a főgymnásiumi ifjúságnak díszelő­adása a <Fürdő» szálloda nagytermében; este 8 órakor a «polgári olvasókör* ün­nepi díszelőadása saját helyiségében; este 8 órakor a cszt.-györgymezei ol­vasókör* ünnepi előadása saját helyisé­gében ; este 9 órakor zenés menet. Március hó 13-én : 2. reggel 6 órakor ébresztő zeneszóval- és mozsár lövések­kel ; 3. reggel fél 8 órakor gyülekezés a Széchenyi-téren, a hol a díszmenet előre megállapított terv szer/nt sorakozik s fél 9 órakor a Ferenc József és Vár-uton a főszékesegyházba vonul. 4. délelőtt kilenc órakor ünnepi istentisztelet a fő­székesegyházban ; innen a menet a fel­jövetel sorrendjében a Széchenyi-térre jön vissza ; 5. délelőtt 11 órakor a város közönségének ünnepi díszközgyűlése a városházán, a hol a polgármester meg­nyitó beszéde után Frey Ferenc ország­gyűlési képviselő ur az erkélyről beszé­dat tart. Délután : 6. 2 órakor gyülekezés a Szécsenyi-téren. Itt Tátus jános városi képv. ur beszédet tart, mely után a dísz­menet a délelőtti félállás rendje szerint sorakozik, s fél 3 órakor a Ferenc József­uton, Vár-uton, Sötét kapun s a Tem­plom utcán keresztül a honvédtemetőbe kivonul. 7. a honvédtemetőben : a) a küldöttségek koszorúinak elhelyezése rö­vid jelmondatok kíséretében; b) « Talpra magyar !» előadják az összes dalárdák ; c) « Talpra magyar!* szavalja Cseh Jenő, főgymn. Vili. oszt, tanuló ; d) ünnepi beszéd, mondja dr. Földváry István, városi főügyész ur; e) fohász, mondja fot. Perger Lajos plébános ur ; í) «Szó­zat* előadják az összes dalárdák. 8. Este : 7 órakor a város ünnepi kivilágí­tása zenés takarodóval; 8 órakor ünnepi áldomás az öreg honvédek megvendége­lésével a «Fkrdő» szállodában és ünnepi vacsora az összes egyesületekben. A polgármester az ünnep fényének emelésére a következő felhívást intézte falragaszokon a lakossághoz : cMárcius 12-én lesz ötven éve annak, hogy a magyar nép szabaddá tette ön­magát ! E nagy nap dicső emlékének méltó megünneplése minden ^hazafinak szent kötelessége ! Esztergom szab. kir. város képviselő testülete a magyar népszabadság félszá­zados évfordulóját méltó mádon óhajtván megünnepelni, e végből elhatározta, hogy 1898. évi március hó 15-én az 1848-ik nagy események ötvenedik évfordulóján hazafias ünnepélyt rendez. Hogy pedig e nagy nap jelentősége külsőleg is kiemeltessék, felkérem Esz­tergom szab. kir. város hazafias közön­ségét hogy: 1. a házaikat fellobogózni; 2. általános munkaszünetet tartani ; 3. üzleteiket d. e. fei 9 órától déli 12 óráig zárva tartani és 4. az ünnepnap estéjén 7 órakor házaikat kivilágítani szíveskedjenek. Lengjen büszkén a nemzeti zászló, mely hirdetője a népszabadság diadalá­nak ; pihenjen e napon a munka-eszköz, s égjenek örömtüzek, a melyek fennen hirdetik, hogy szabad hazában szabad a magyar ! Polgártársak ! Legyen ez az ünnepnap hirdetője az örömnek és szószólója haza­fias érzületünknek! Jelenjetek meg ez ünnepélyen minél számosabban, hogy apáink dicső érdemeinek méltó módon adhassunk kifejezést, hogy korunk lelke­sedése követendő példaként álljon az utódok szemei előtt!» Az. ünnepélyekre a város a következő meghívót adta ki: «Esztergom szab. kir. város közönsége a magyar népszabadság félszázados évfor­dulóját méltó módon óhajtván megün­nepelni, e végből elhatározta, hogy 1898, évi március hó íjén, az 1898-ikí nagy események ötvenedik évfordulóján, haza­fias ünnepélyt rendez és délelőtt 11 óra­kor a városház tanácskozó termében ünnepies közgyűlést tart. Midőn erről t. cimedet értesíteném, egyúttal ugy az ünnepségekre, mint az ünnepi közgyű­lésre tisztelettel meghivom. Napirend: 1. elnöki megnyitó. 2. Frey Ferenc or­szággyűlési képviselő ur ünnepi beszéde. Az ünnepélyek sorrendje mellékeltetik. Esztergom, 1898. évi március hó 9-én. Hazafias üdvözlettel Mai ina Lajos polgár­mester. * A helybeli ev. ref. egyházközség a hazafias ünnep alkalmából f. hó 13-án délelőtt tartja meg hálaadó istentisz­teletét. A főgimnáziumi ifjúság ünnepségét f. hó 14-én este fél 7 órakor tartja a »Fürdő c vendéglő nagy termében a kö­vetkező müsorozattal: I. Szózat. II. Nagy idők, Balog Istvántól. 1. A jobbágyság felszabadítása. — Prológ: Takács G. VIII. o. t. — Bezerédj : Hamar Á. VIII. o. t. -— Széchenyi: Szitkey B, VIII. o. t. — Batthányi: Trautwein Gy. VII. o. t. Riadó. Előadja az énekkar. 2. A szabad­ságharc. — Talpra magyar ! Előadja az énekkar zenekisérettel. Kossuth beszéde Cegléden. Szavalja : Nádler J. VII. o. t. Ifjak, honvédek éneklik a Rákóczy In­dulót. (Énekkar zenekisérettel.) 3 A hon­védek dicsősége. Szavalja: Cseh J. VIII. o. t. (Petőfi megkoszorúzása.) 4. A kibé­külés. — Prológ : Cseh J. VIII. ó. t. — Deák Ferenc : Puksa A. VII. o. t. — Magyar: Marosi K. VIII. o. t. — Német: Hüke K. VI. o. t. — Király: Nieder­mann F. VIII. o. t. — Nemzetségek képviselői. III. Ködfátyolképek a szabad­ságharcról. IV, Élőképek: 1. A budai honvédszobor. (Takács G. VIII. o. t. Haintz K. VII. o. t.) -2, Hungária. (Ma­gurányi S. IV. 0. t.) V. Hymnus. A Szentgyörgymezei Olvasókör az ünnep előestéjén a kör tagjai részére el­nökének : Okvnyik Lajosnak ez alkalomra irt színmüvét: »i848, vagy az ur és jobbágy* — adja elő a következő szereposztással: Seregély Mihály, öreg jobbágy Horváth József, Rózsi, leánya az iskolás gyermekekek, b) a zenekar, c) a tüzoltókar, továbbá az iparosok, a kath olvasókör, a hatóságok képviselői, a közs. elöljáróság s az ünnepélyen részt­vevő közönség. 5. Mise után körmenet a köz­ség főbb utcáin át és felvonulás a vái­megyeház udvarába. 6. A szózat elének­lése. 7. Ünnepi beszéd, tartja Beliczay Gyula ügyvéd. 8. Alkalmi költemény, szavalja Verbó János joghallgató. 9. Iskolás gyer­mekek szavalata. 10. A hymnus elének­lése a helybeli dalárda közremüködésé­sével. 11. Este 8 órakor a társaskör he­lyiségében közvacsora. 12. A közvacso­rán ünnepi beszéd; tartja SchávelKároly nyug. kir. járásbíró. Szeder Boriska k. a., terko, fia Mitter József, Nagythúri Thúry Zsigmond, föl­des ur Vavrovics Ferenc, Ilona, felesége Hagara Erzsike k. a,, Ernő, fia Szalay István, Margit, leánya Csányi Emma k. a., Kelenyey Árpád de eadem, nemes ember Vodicska István, Zsembery Pali és Bagonya Lajos jogászok iíj. Erős István, * Csepü Márton, jobbágy Simon Miklós, Katica, leánya Grottár Jolán k. a., Szabó Józsi és Patak Peti jobbágy fiuk Fritz József és Csányi Fe­renc, Urasági hajdú Ottinger Károly, Honvéd toborzó m * # , Kis fiu Mitter. Tábornokok, honvédek, cigányok, nép. Történik', az első felvonás a jobbágy házában : a második fekvonás az urasági kastélyban ; a harmadik felvonás a falu­ban : I. Március 15-ének hatása a vidé­ken. 2. Honvéd toborzás. Zárókép: Kosuth Lajos imája a kápolnai elesettek fölött. Március 15-én a kör tagjai részt vesz­nek Esztergom sz. kir. város által rende­zendő ünnepségekben, a következő sor­rendben : a) Reggel. 1. Fél 8 órakor gyülekezés a kör helyi­ségében, a honnan zászlók elővitele mel­lett fölvonulnak a Széchenyi-térre. 2. A rendező bizottság által kijelölt helyet elfoglalva, részt vesznek az ün­nepi fölvonulásban, a hálaadó istenti tisz­teleten és a városi díszközgyűlésen, mely­nek befejeztével visszatérnek a kör kelyíségébe. b) Délben. A tagok fél 3 órakor összejönnek a kör helyiségében, és csatlakoznak a honvédtemetőbe felvonuló menethez, ahol az ünnepi beszédek befejeztével megkoszorúzzák a szabadságharc vér­tanúinak síremlékét. ; c) Este. 7 órakor társas estély vacsorával, melyet szavalatok és beszédek előznek meg. A vacsora egy teritékre 70 kr. Előjegyezhetni az egyesületi szolgánál. A «Tarkaság» és az «Ipartestület* tagjainak legnagyobb része március 15-én a cMagyar Király* szálloda összes helyi­ségében jön össze, ahol ünnepi lakomát rendez. * A Belvárosi Polgári Olvasókör már­cius 14-én este 8 órakor ugyancsak dr. Okányik Lajos alkalmi darabját adja elő. Mivel helyszűke miatt belépti jegyek csak korlátolt számban adatnak ki, akik ilyenre igényt tartanak, forduljanak Dóczy Antalhoz, a rendező bizottság elnökéhez. * Farfiad község képviselő testülete március 8-án tartott közgyűlésén egy­hangúlag és nagy lelkesedéssel kimon­dotta, hogy hazánk szabadsága 50 éves évfordulóját március 15-én megünnepli. — Az ünnepi beszéd elmondására Meszes Ferenc jegyzőt és egy alkalmi költemény elszavalására Kováts Géza segédjegyzőt kérték fel. A helyi viszonyokhoz képest, mint levelezőnk irja, a legnagyobb actió indíttatott meg e terv fényes kivitelére. A muzslai társaskör f. hó 15-én a me­gyeháza udvarában népünnepélyt ren­dez, melynek programmja a következő : 1. Reggel 5 órakor a muzslai polgári ze­nekar ébresztője. 2. Ugyanekkor mozsár­durrogás jelzi az ünnepély kezdetét, 3. Fél 9 órakor gyülekezés a megyeház előtti térségen. 4. 9 órákkor ünnepi Te Deum, melyre az összegyűlt közön­ség a következő sorrendben indul : a) Városi közgyűlés. — Március lo. — A csütörtöki városi közgyűlés tu­lajdonképpen csak a Fürst ügygyei joglalkozott. A képviselőtestület tag­fai elvetették a polgármester abbeli indítványát, hogy a sikkasztó adó­végrehajtó hivatali főnöke ellen fegyelmi vizsgálat indittassék. Mint komoly gondolkozású és igazságos emberek, nem is tehettek egyebet, mert maga a javaslattevő elnök sem tudott felhozni semmi olyan okot, amely egyelőre a szigorú és egy tisztviselőre nézve, minden kö­rülmények között, többé-kevésbé kellemetlen utóhatásu eljárást kellő­képen megindokolta volna. A városi képviselőtestület e ha­tározatával csak érett, igazságos gondolkozásának adta szép tanúje­lét, ami bizonnyára megtörtént volna a nélkül is, hogy némelyek az illető tisztviselő érdekében a közgyűlés előtt befutkossák és hangolni igye­kezzenek a közgyűlések ismertebb felszólalóit, titkos és nyilt vezetőit. E körülmény legfeljebb csak meg­gyöngítheti az igazságos és helyes határozat értékét, amire szükség egyáltalán nem volt. Ez alkalommal nem hagyhatjuk szó nélkül a fővárosi hírlapok né­hány helyi tudósítójának abbeli el­járását, hogy városunk bajait, kelle­metlenségeit nemcsak bizonyos de­liciával és kárörömmel dobják a »nagy* nyilvánosság elé, de sőt tu­dósításaikban azokat ugy kiszíne­zik, hogy például tegnap egy elő­kelő fővárosi napilap a Fürst ügy­ről ugy emlékezett meg, mint »Esz­tergom panamája c-ról. Ezzel csak azt érjük el, hogy városunk kívülről is elveszti minden renoméját, anélkül, hogy ez eljárás­sal sorsán valamit javítanánk s aminek eredménye csakis az lehet, hogy elfordulnak tőlünk azok a té­nyezők is, akik közbejöttétől, segít­ségétől a szomorú helyzet szanálá­sát reményelhetnők. Akit urbi et urbi bélpoklosnak kiáltanak ki, ah­hoz bizony nem közeledik manap­ság semmi irgalmas szamaritánus. Magunk között lehet, sőt kell is minden lehető eszközt felhasználni házi bajaink orvoslására, de egé­szen fölösleges, sőt se nem szép, se nem okos dolog azokat tulhan­golt dobra ütni olyanok előtt, aki­ket közelebbről alig érdekel, hogy mi csúnya betegségben sínylődünk. A polgármester a szomorú ügy­ben — mint rendesen — ép oly gyermekesen, mint kétszínű módon viselte^ magát, viselkedésével azon­ban bővebben nem foglalkozunk, mert minden ez irányú törekvés immár hiábavalónak látszik. De re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom