Esztergom és Vidéke, 1898

1898-03-13 / 21.szám

ményeljük, hogy a jobb érzésű pol­gárok módját fogják találni idecsalni azt a bizonyos márciusi szellőt, amely városunkban is megtisztja a levegőt a tehetetlenség, kétsziiiüség és kapkodás kártékony kövér bacil­Iusaitól. A közgyűlésről különben tudósí­tásunk a következő : A közgyűlés eléggé látogatott volt, aligha tévedünk azomban, ha e látoga­tottság, okát nern ott keressük, hogy a tárgysorozat egyik pontja abszolút több­ség szavazását követelte. Dóczy Ferenc a Fürsztféle sikkasztás ügyében már a napirend előtt fel akart szólalni, mikor azonban felvilágosították, hogy ez ügygyei a tárgysorozat szerint úgyis fognak foglalkozni, egyelőre elá 1­lott a szótól. Abszolút többség nem levén jelen, a Borz és Bohátka-féle házak megvétele tárgyában határozatot nem hozhattak, hanem azt a f. hó 31-iki közgyűlésre halasztották, amikor a jelenlevők minden körülmények között határozni fognak. Következett a Fürst-ügy. Az elnöklő polgármester előadta, hogy Fürst Miksa végrehajtó jogtalanul, hivatalosan lebé­lyegzett nyugtákkal * hivatalos pénze­ket szedett fel, azokat saját cél­jaira fordította. Mikor az elnök az adó­tárnoktól ebbeli manipulációjáról értesült, letartóztatása iránt azonnal intézkedett, hivatalától felfüggesztette, kéri ellene a fegyelmi vizsgálat elrendelését és illet­ményeinek beszüntetését, továbbá mivel sikkasztása »okozati összefüggésben lát­szik lenni a keliő ellenőrzés hiányával* kéri a sikkasztó főnöke ; Hoffmann Fe­renc pénzügyi tanácsos ellen is a fe­gyelmi vizsgálat elrendelését. A város­• nak különben kára nincs. Hoffmann Ferenc kijelenti, hogy a fe­gyelmi vizsgálatot ő is kéri maga ellen. De tiltakozik ama vád ellen. hogy ellenőrzése nem volt elég szigorú. Körülbelül négy hónap előtt vette észre, hogy Fürst nem dolgozik, feltűnően köitekezik. Rögtön áttekintette az adokönyveket, de azokban hibát nem talált, azt hitte tehát, hogy az illetékek befizetésénél lehetnek hiányosságok s e gyanúját Bánffy Károly adóellenőrrel január 14-én közölte is. Igy akarta ke­reszttűzbe fogni az illető hivatalnokot, de többet nem tett, mert pozitív alapja nem volt s Fürszt úgyis mindég arról panaszkodott, hogy ő kiüldözi hivatalá­ból. Zsiga Zsigmond a fegyelmi vizsgála­tot'nagyon kényes dolognak tartja. Nem lát kellő okot fenforogni arra nézve, hogy azt ez esetben a p. ü. tanácsos ellen elrendeijék. Egyelőre csak elővizs­gálatról lehetne szó. Az elnök kijelenti, hogy a törvény tisztviselők ellen elővizsgálatot nem is­mer. Pach Antal helyesli a polgármester eréiyességét. Hoffmann maga beismeri, hogy már négy hónapja gyanakodik Fürst "iránt, hát miért nem tett jelentést. [El­nök : Tett, ki is adtam azt Fürstnek, aki csak az utóbbi napokban felelt reá.) Hiszen legalább 6—8 hónap óta kellett már sikkasztania. És a tanács mégis csak mult hóban ajánlotta, hogy >a gyanús tisztviselődnek 130 frtot előleget adjanak, amit meg is kapott. - Dóczy Ferenc tudja, hogy a közgyű­lés hatáskörébe" tartozik a hibát el övető tisztviselőt felelősségre vonni, de vi­szont a közgyűlésnek kell őrködni, hogy városi tisztviselőt ok nélkül meg ne hurcoljanak, most pedig ez az eset forog fenn. Ott, ahol annyi az adó hát­ralék, mint nálunk, lehetetlen kikutatni, hogy pld. X. és Y. adóját a végrehaj­tónak lefizette. Indítványozza, mondják ki, hogy a p. ü. tanácsos mulasztással nem vádolható, Hoffmann Ferenc kéri, hogy vegyék tekintetbe, miszerint hónapokig beteg.és hivatalától távol voit. Novemberben vette át tulajdonkép hivatalát s azóta mindég nagyon is szigorúan ellenőrizte Fürstöt. Gyanús különösen januárban lett előtte amikor egyre utazgatott és százasokkal dicsekedett. Szenttamási Béla felhozza, hogy a polgármester indítványában előbb azt mondotta »hogy a sikkasztás okozati összefüggésben látszik 1 nni az ellenőr­zés hiányával«, majd később, hogy a fegyelmi vizsgálat elrendelését »a kedé­lyek megnyugtatása végett kívánja.« Kijelenti mindenekelőtt, hogy itt hul­lámzó kedélyek nincsenek. De hivatalos sikkasztásról sem lehet szó, mert akik a pénzt Fürstnek adták, tudniok kellett volna, sőt mivel mind intelligens embe­rek voltak, bizonyosan tudták is, hogy Fürstnek nincs joga pénzfelvételre. Ők pusztán kényelemszeretetből cselekedtek, maga a város — mint maga a polgár­mester mondotta, nem károsodik. #ki károsodott, az végezzen Fürsttel, a fe­gyelmi vizsgálat elrendelésére okot nem lát. Dr. Földváry István szerint súlyos beszá­mítás alá eső dolgoknál soha sem szabad hogy személyes szimpátiák, vagy anti­patiák után induljunk, A bűnös bűnhő­dött, köztisztességét s ezzel mindent elveszített. O mindig amellett volt, hogy köztisztviselő ellen mindig rendeltessék el a fegyelmi vizsgálat, ha reá ok van, de ez esetben —minden szimpátia, vagy antipatiától eltekintve — nem látja elér­kezettnek az időt erre, mert a polgár­mester jelentésében egyáltalán nincs kitüntetve az a bizonyos »okozati össze­függés.* Ezért indítványozza, hogy a közgyűlés egyelőre semmi határozatot ne hozzon, ne mondjon reá igent, se nemet, hanem utasítsa a polgármestert hogy ejtsen szigorú vizsgálatot annak kiderítése iránt, hogy a p. ü. tanácsos a szervezési szabályrendelet által előlirt kötelességét megszegte-e (Helyeslés.) Frey Ferenc véletlenül jelen volt a polgármester szobájában, amikor oXtDobay p. ü, titkár felhozta, hogy Fürst vég­rehajtónál feltűnő sok a be nem hajtott adóösszeg és éppen a vagyonosabb osz­tályban. A szintén jelenvolt p, ü. tanácsos ur azt mondotta, hogy ezt már jelentette a polgármesternek. (Az elnök tagadólag int.) Igenis ezt mondotta s erre a polgár­mester ur azt jegyezte meg; »miért nem jelent írásban !« (Kacagás.) Amint tudja a tanácsos másnap jelentését be is adta írásban. Ez esetet különben csak azért hozza fel, mert mint akkor többeknek emiitette, ő is bizonyos okot sejtett, amiért Fürst éppn a vagyonosabb iz­raelita kereskedők adóját nem hajtja be, de sikkasztásra gondolni neki sem volt esze-ágában. Elnök elejtvén a maga propozitióját, maga is csatlakozik a főügyész indít­ványához s nagy zavartan súgja meg a képviselőtestületnek, hogy a fegyelmi vizgálatot a p. ü. tanácsos ellen csak azért proponálta, mert » felsőbb hatósá­gával ugy beszélte meg.» (Altalános zú­gás.) A közgyűlés szintén dr. Földváry in­dítványát fogadta el, mire még a főügyész megjegyezte — reflektálva a polgármes­ter mentegetődzésére, hogy minden fél­reértés elkerülése végett kijelenti, hogy ő a felsőbb hatóság minden tör­vényes intézkedése előtt mindég meg­hajlott. Elnök: (közbevág). Nem írásban kap­tam, csak szóval, kérem, csak szóval a . . Az általános derültség megszakítja a további vitát, mire még kimondják, hogy az uj munkástörvény értelmében mun­kásigazolványok kiállításával Horváth Lajos tanácsjegyzőt bízzák meg. Az ülés végén Dóczy Ferenc megsür­gette, hogy a katonai kórház előtt az elhatározott fásítást mielőbb hajtsák végre. Riporter. Ármentesittf társulat a megyében. Esztergom, március 12. Mint ismeretes, Ebed, Muzsla, Karva és Bucs községek végre is megunva a folytonos árvizpusztitást, amely sok­szor nyár idején is egész termésüket tönkretette, s amelytől alig egy eszten­dőben lettek megkímélve, szövetkeztek arra nézve, hogy ez elemi károk meg­szüntetése céljából ármentesitő társula­tot létesítsenek. Az ige testé Ion, az érdekeltek nem riadtak vissza a. tetemes költségektől, amelyek végre is megélhetésüket céloz­zák, s immár ápril hóban a nagyszabású munkálatok megkezdődnek. A hivatalos néven Ebed/oki Ármentesitő és Belvizle­vezetŐ Társulata választmánya Vimmer Imre ur elnöklete alatt legutóbbi ülését f. hó 7-én tartotta, amelyen fontos ha­tározatok hozattak. Mindenekelőtt bemutatkozott Gorzó j Nándor, a társulat megválasztott igaz­í gató mérnöke s székfoglaló beszédjével j.mely képzettségének s hivatottságának j fokmérője volt, általános tetszést ara­j tott. Majd tudomásul vették, hogy a föld­mivelésügyi miniszter — a kért 200,000 I frtos kölcsön igénybevételét jóváhagyta. | Azután elhatározták, hogy a közgyü­lés elé javaslatot terjesztenek, mely sze­rint, a munkásnép érdekében is, a dunai | védtöltések házilagos kezelés mellett, a zsilipek pedig célszerűségi szempontból, vállalati uton készíttessenek el. Ezzel kapcsolatban ugy a kisajátítási eljárások keresztül vitelére, illetve az érdekelt birtokosokkal az előzetes egyes­Iségek megkötésére, valamint az épitke­\ zés részleteinek megállapítása és felügye­ilete végett bizottságok küldettek ki — s reményelhető, hogy az előmunkálatok l befejezte után s ha a tavaszi árvíztől már j egyáltalában nem kell tartani, az épitke­izés ápril hó közepén tényleg kezdetét veheti. j Kimondották továbbá, hogy az árte­| rület mennyisége, az 18jó. évi áruizszin | alapul vétele mellett, kerületi lejtmérés­sel, műszakilag lesz meghatározandó. Végül megállapították a f. évi költ­ségelőirányzat tervezetét, a mely jóvá­[ hagyás végett még a közgyűlés elé ter­jesztendő s amelyet alább közlünk, — | megjegyezvén, hogy a költségvetés azért maradt ily későre, mert a társulat csak a mult év vége felé alakult meg s mű­szaki tisztviselő hiányában működését tulajdonképen csak most kezdheti meg. I. Szükséglet. 1. Társulati elnök számadá- frt kr i sai szerint előlegezett és ré­szére visszatérintendő költsé­gekre 250 2. Igazgató-mérnök fizetése és illetménye február hó 15-től kezdődőleg 1662 50 3. Ártéren kívüli kiküldeté­seknél napi- és fuvar dijakra 100 4. Az ártéri költségek ki­vetési munkálataira .... 60 5. Irodai kiadásokra és pe­dig : a. Iroda helyiség bérlete, I fűtése és viláuitására ... 80 b. Irodai helyiség berende­zézére és buutorozására . . 80 c. Mérnöki műszerek és esz­közök beszerzésére .... 400 d. Az árterületre vonatkozó kataszteri térképek és egyéb kataszteri adatok beszerzésére 120 e. Rajz és iró eszköz, pénz­tári és iktató könyvek, törvé­nyek, valamint egyébb szük­séges nyomtatványokra . . 150 6. Védanyagok és eszkö­zöknek már a f. évbeni be­szerzésére 1000 7. Árvédelmi tartalék­alapra . 5400 8. A töltés kitűzése, részle­tes felvételére, s ugyezen kiviteli tervek, valamint a ki° sajátitási terveknek elkészíté­séhez megkívántató műszaki segítség, napszámok, fuvarok, stb. 400 9. A töltés céljaira szüksé-' ges területek vétel árára és kisajátítási eljárásra, a kultusz­mérnöki hivatal előirányzata szerint ........ 22500 10. A kult. mérnöki hivatal általános költségvetése alap­ján a védtöltés kiépítésére 36,000 kilométer földmozgósi­tás után á. 25 kr . . . . . 90000 11. Az ebedpusztai,- ebed­foki és marászkai csőzsilipek kiépítésére a kult. mérnöki hivatal előirányzatához képest 15000 12. Ideiglenes belvíz leeresz­tésre és a zsilip építésnél víz­mentesítésére egy önműködő 20 cm. széles szívócső veze­ték beszerzésére 500 13. A zsilipek mindkét ol­dalán és Karva községnél egy külün árvizet jelző, tehát összesen 7 drb. vas vízmérce felállítására á 40 frt ... 280 14. A kölcsön kötvény ille­tékére és a tör'esztési rész­letek bélyegeire 600 15. A kölcsön töke árfolyam veszteségére 12000 16. Az állampénztárba befi­zetendő egyévi annuitás . . 9750 17. A hitelező bank által visszatartandó 1% biztosíték 2000 18. Vegyes és előre nem látható kiadások 100 Összes szükséglet: 162432 50 II. Fedezet. 1. A munkálatok költsé­geire felvett névértékű kölcsön 200000 Levonva ebből az előirány­zat szerinti szükségletet . . 162432 50 Maradvány : 37567 50. Esztergom — Paris. Esztergom, március 12. Több izben megemlékeztünk már la­punkban arról az előkelő, a főváros leg­kiválóbb szereplői által kedvezménye­zett vállalatról, amelynek célja, hogy Magyarország az 1900 ik évi párisi ki­állítást a lehető legnagyobb kényelem­mel, a legpecizebb időbeosztással arány­lag a legolcsóbb áron tekinthesse meg. Megemlítjük azt is, hogy a vállalat minden nyerészkedési szándék nélkül, tisztán kulturális célból alakult, részben hogy Magyarországyot méltó keretben mutassa be a francia fővárosban, részben, hogy a franciák szimpátiáját Magyar­ország számára teljesen megnyerje. Az ország minen nagyobb részében már megalakultak a vállalatot támo­gató helyi bizottságok, amelyek élén a

Next

/
Oldalképek
Tartalom