Esztergom és Vidéke, 1898

1898-11-06 / 89.szám

• " * "' .ii AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M e _Ücicáik Vasárnap cs csütörtökön. j^LŐFIZETÉSl ÁRAK I Egész évre — — — •— 6 frt — kr. Fél évre — — — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztéséit: MÜNKÁGSY KÁL-MÁN­I.aptulajdonos kiadókért: DK- PROKOPP GYULA­Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratot, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők Széctycrjyi-tcr, 330. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. A pénzügyi bizottságból. Esztergom, november 5. A pénzügyi bizottság szerdán, csütörtökön és pénteken tartott ülései­ben élénk érdeklődés mellett foly­tatta a jövő évi költségvetés tár­gyalását. Bártfay Géza nyugdija. Kiemelkedő vita első sorban a nyugdijak fejezeténél kezdődött, melynél, támaszkodva a legfőbb közigazgatási bíróságnak Bártfay nyugdij ügyében hozott határozatára, a bizottság a közgyűlés által is hozzá utalt azon kérdést : vájjon már most Bártfay nyugdija, mint kegydij vétessék-e fel, beható tár­gyalás alá vette. Brusy János, bár ő a nevezett volt tisztviselőtől a járandóságot megvonni nem célozza, mégis azon véleményben van, hogy a közig, bíróság kijelentései után, a nyug­díj és kegydij jogi természetébői folyó, sokszor igen fontos követ­kezményekkel járó különbség oká­ból a város a 360 frtot most már csak kegydij cimén irányozhatja elő. Dr. Helcz Antal hosszabb fejte­getéssel azon álláspontra helyezke­dik, hogy bár eredetileg a nyug­dij mellett volt, a hozott határozat után, a képviselőtestület szempont­jából ítélve ezen kérdést, a tétel kegydijként állítandó be s ez uton uj döntés provokáltassék. Ezekkel szemben a főügyész ki­fejti, hogy a közig, bíróság III. fokú ítélete elveti ugyan Bártfay pana­szát, mely arra irányult, hogy a 360 frt nyugdija felemeltessék, de magát a megyebizottság II. fokú határozatát nem érinti, nem változ­tatja. Egy bíróság indokolása szol­gálhat a jövőben irányadóul, de a különben nem fellebbezett s ekként a városra nézve jogerőre emelke­dett II. fokú határozatot nem sem­misiti, vagy változtatja meg, mert ezt a bíróság csak a rendelkező részszel teheti. A jogügyi bizottság­ban, ugy mint kezdettől fogva minden­kor, azon nézetet vallotta, hogy a város nyugdíjra nem kötelezhető, ezen véleménye azonban a jogügyi bi­zottság összes szavazatai ellenében, annak idején kisebbségben maradt. A megyebizottság határozatában, miután az 360 frtra leszállitatott, midenki megnyugodott, egészen egynek találván, nyugdij, vagy kegy­dij cimén fizettetik-e az. Most azon­ban jogerős II. fokú határozattal állván szemben, ő és a tanács kény­telen a vármegye jogerős határoza­tait respektálni és végrehajtani s csak ezen határozatnak megfelelő cimmel és jogi minőséggel véli a tételt felvehetőnek. A polgármester azon véleményé­nek ád kifejezést, hogy a jogügyi bizottság javaslata ma is helyt áll, amenyiben a város már előző ese­tekben kifejezetten »nyugdij t« sza­vazott meg, ezzel a tisztviselők arra való jogát elismerte és számos helybeli eset és példa igazolja, hogy ily gyakorlat kimutatása alapján a kir. bíróságok pld. a főkáptalant — primaciát nyugdij fizetésére kötelez­ték. Dr. Horn, dr. Fehér felszólalásai után a bizottság szavazással döntött és a többség a tételt nyugdij cimén határozta felvenni. Ezzel kapcsolatban dr. Földváry indítványozza, hogy az a fellebbe­zés, melyet Bártfay már az ellen is benyújtott, hogy a közgyűlés a kér­dést a p. ü. bizottsághoz utalta — egyszerűen visszautasittatni javasol­tassák, mert ily közbeeső — elő­készítési határozatok ellen fellebbe­zésnek helye nincsen s ezen okból nem fellebbezett ő, pedig az ügyészi javaslat mellőztetett akkor, amidőn a jogügyi helyett a p. ü. bizottság­nak adatott ki az ügy. Érdemben kell a közgyűlésnek határozni, azt azután akár egyik, akár a másik fellebb viheti. Ezzel a Bártfay ügy egyelőre elintézést nyert. Gazdasági kezelés. j Nem kevésbé beható vita folyt' a gazdasági kezelésre vonatkozó j tételeknél, a hol dr. Horn és Brutsy János az egész major kezelést be­szüntetni, vagy pedig egészben a; házi gazdálkodást — a bérletek mel-1 lőzésével — behozni indítványozták,' mert szerintük a jelenlegi csonka ! rendszer — eredményes nem lehet. Ugyancsak inditványoztatott, hogy a város 8 pár lova eladassék és a fuvarok bérrendszer mellett, vállal- '• kozó által, biztositassanak. Kollár g tanácsnok bemutatta a fogatok ; kihasználásánnk statisztikáját s kéri a jelenlegi rendszer fentartását. Az j indítványok mellőztettek s minden marad a régiben. Hasonlóképen a lovak részére szükséges zab tételé- ^ nél Niedermann József r. kap. in­1 : ditványozza, hogy kedvező árviszo­nyok idején a város azt maga sze-! rezze be. A polgármester és g, ta-1 nácsnok előadása alapján, főleg azon okból, mert alkalmas magtárak nin- \ csenek, a bizottság ezt az indítványt' I is mellőzte. \ Az egész gazdasági kezelésre és. fogatokra nézve különben dr. Helcz\ és dr. Horn indítványára feihivatott j a gazd. tanácsnok, hogy a gazd. j bizottsággal a fogatoknak vállalkozó' által való szolgáltatása tárgyában; dolgozzon ki konkrét javaslatot, esz- j közöljön próba hirdetményt. I Kövezések. 1 A kövezéseknél a Lőrincz-utca. közepe — minthogy a járdák aszfalt burkolatát a Takarékpénztár készítteti, — gránit kockákkal javasoltatik el­készíttetni, ami circao—10000 frtba kerül s ennek 50 évi törlesztési hányada évi 530 frt vétetett föl. Elhatároztatott továbbá a Csil­lag-utca kórházi oldalának és a Szél utcának a háztulajdonosok terhére, járdával való ellátása. A bizottság különben sürgeti a taná­csot, hogy a Lőrinc-utcára vonat­kozólag Catry vállalkozóval elvégre számoljon el és azt a város fizesse ki, nehogy mindenfelé ilyen függő adósságok legyenek. Dóczy szám­vevő jelzi, hogy az idei költségvetésre is mintegy 10—15000 frt hiány fog\ mutatkozni, ami kölcsönnel lesz fe- j dezendő, ugy a kaszárnya többlet | 50,000 frt, valamint a most lejárt' 19000 frt kamat törlesztés, mely ci-j mekre ismét egy nagyobb kölcsönt kell felvenni s kér ez iránt javas­latot tenni a közgyűléshez, mert igy a város pénzügyeit rendben tartani nem lehet s kéri, hogy a költségvetés kiadási részét reáli­san állapítsák meg, mert sok kép­zelt takarékosság nem egyéb, mint önámitás, amely megbosszulja magát. (r. 1.) Reflexiók.. — Frey Ferenc beszédjéhez. — Esztergom, november 5. Sine ira! ... A latin poéta jó tanácsa, amely az irott művek bizo- J nyos ideig való fiókban tartására vonat­kozott, az idók folyamán megbővült, amennyiben nem ugyan poéták, de pszi- j hologusok hozzátették, hogy jó megtartani i ezt az érlelő idol a hallottakról, olvasót- j takról .való véleménynyilvánításnál is. j Frey Ferenc, városunk képviselője ma j egy hete beszélt a parlamentben és mi éppen a fentemiitett okból nem siettünk az első alkalmat felhasználni a beszéd­del való foglalkozásra, ami különben hír­lapiról kötelességünkből folyik. Nem tet­tük annál kevésbbé mert értesítést kap­tunk, hogy a vasárnapi fővárosi lapok referádéja csak rossz, nagyobbrészt ten­denciózusan elferdített kivonat volt s hogy j lesz alkalmunk a város országgyűlési képviselőjének beszédét mielőbb teljes,' hiteles szövegében olvashatni. Az ígéret beváltódott; Frey Ferenc j beszéde az országgyűlési napló hiteles jegyzetei szerint immár megjelent egy j helyi lapban és külön kiadásban is. Lel­kiismeretesen elolvastuk az egészet és mindenekelőtt arról győződtünk meg, hogy azt a fővárosi lapok — pártkü­lömbség nélkül — nem ugyan elferdítve, de rendkívül extrahálva hozták. A beszéd nagyobbik részéről (hiszen a beszéd egy órás volt s 25—30 sornál nagyobb kivonatot nem láttunk belőle) egyáltalán s ugyancsak pártkülönbség nélkül hallgattak. E körülmény okát ab­ban véljük találni, hogy az az obstruk­ció folyamán már ismételten megtörtént közjogi, kieg/ezési, választási kérdések­ben való szándékosan elnyújtott elka­landozás volt, aminek a napirend kér­déséhez vajmi kevés köze van, bár elismerjük, hogy e beszéd uj, eredeti, análló hangokat is megpendített. S ha a beszéd csak ennyire terjed, nem s volna okunk foglalkozni vele. Nem irtott volna se a szónoknak, se a hall­gatóknak, nekünk se, éltekintve attól, tiogy a parlamenti komoly munkásság Irága idejéből igy is elnyesett egy 5rát. A második rész — amelylyel a beszéd az obstruáló tucatszónoklatoktól külön­bözik — a Bánffy-ebédről szóló epi­zód, a nem egészen aesopusi, vagy lafontaeni világosságú sajtos mese, a volt kolléga bizalmas beszédének tovább­adása és a belekevert felekezeti adoma­történet. A beszéd hivatalos kiadása meggyőzött arról, hogy e részről a buda­pesti lapok hiven referáltak. E fekete virágok a beszéd köntösére már tisztán a személyes harc spadassin-tüjével lettek kivarrva. Nagyon jól tudjuk, hogy ha egy ál­lamférfiú a maga elé kitűzött célokat követve, se balra, se jobbra nem néz ; ha az ország javát minden emberi te­kintetnek fölébe helyezi s ha nem ér reá a hízelgés pávatollaival legyezni az sgyének hiúságát, az ily kemény ember­nek mindég akadnak oly politikai ellen­ségei, akik elvállalják a feladatot sze­mélyes harc terére szorítani a politikai élet küzdelmeit, mert a politikában, ahol sikerek és eredmények állanak velük szemközt, vele meg nem mérkőzhetnek. \z ily küzdelemben azután természete­ién diskréció, tapintatosság, felekezeti íyugaíom szerepet nem játszik. Ily személyes harcok ismételten elő­brdultak a parlamentben s mi csak azt íajnáljuk, hogy a mi országgyűlési kép­dselőnket is be tudták az ily harcosok iorába verbuválni, Olyan harcba, amely­íek jellege egész gavallér-lényével, egész nultjával, mindenkor gentleman-gondolko­:ásával, igazságszeretetével ellenkezik. 5 épp ezért — az első megütközés el­nultával — ma már csak szomoruság­jal és sajnálkozással tesszük le a beszé­iet, de még mindig szinte kétkedve, rajjon a fekete betűk nem hazudnak-e ? 3 a személye iránt érzett tisztelet és óindulat kapcsán, önkénytelenül támad elkünkben a kérdés: hogy miért kellett :ppen ez áldatlan vitában elragadtatnia nagát és miért éppen most! Miért éppen most ! — A nagy poli­ikai kérdések távol esvén helyi jellegű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom