Esztergom és Vidéke, 1898

1898-11-06 / 89.szám

és érdekű lapunktól, ez a kérdés az, amely mai felszólalásunkra késztetett. Mert itt már magunkról van szó. Hisz Frey felszólalásával az országos ügyet előbbre nem vitte, pártjának nem tett szolgálatot (ahogy egy pár club-kollegája ki is jelentette), politikai tekintélyét, súlyát nem emelte, de árthatott a városnak, amely képviselőjéül választotta, a legmagasabb polgári bizalommal megtisztelte őt. Szerencsétlen időben történt ez a felszólalás. Városunk a legakútabb válság idejét éli. A kormány jóindulatát, figyelmét régóta a legkirívóbb eszközökkel eljátszván, vezetése a legszerencsétlenebb kezekben levén, a tönk szélén áll. Es hosszú, nehéz utánjárás után, évekig tartó szorgalmazással, könyörgéssel — főleg azonban főispánunk és a tankerületi főigazgató kitartó közbenjárásával — sikerült elérnünk azt, hogy a kormány újra felénk forditotta szemét. Igy a jövő évi költségvetés — tervezetbe bevétetett a gimnázium — épitési segély, a reáliskola magasabb subvenciója, az állami szőlőtelep. S e budget tárgyalása küszöbén lép a kormányférfiak személyes megtámadói közé az a férfiú, aki a könyörgő várost képviseli s annak kérelmező deputációit nem egyszer vezette ( ha eredménytelenül is) ugyanez államférfiúk elé! Hiszen emberek azok az államférfiak is, akiktől nil humani alienum, hát hogy ne lett volna vétek ily esetben a >homo»-nak elő törését provokálni az államférfiuból. S bár úgy ismerjük őket, akiktől távol áll a kicsinyes bosszúállás, bizony mégis elhibázott lépés volt az évekig munkáit s szépen Ígérkező termést egy órai jégverés esetleges pusztításának kitenni. Ezt tapasztalhatta a képviselő-úr is, hisz előkelő, komoly gondolkozású párthívei hangoztatják ma városunkban: »ugyan használt-e Esztergomnak!« Hangoztatják, szemébe is mondták. S e kérdés neki bizonyára fájt, mert minden kétségen felül áll, hogy igazán szereti szülővárosát, ragaszkodik hozzá s érette áldozatokra is mindég kész volt. S mert ezt nagyon jól tudjuk, fordulunk most ő hozzája ! Akik az országos politika nehéz terére csalták őt, nem voltak jóbarátai sem neki, sem Esztergomnak. Ezeknek köszönheti a legutóbbi blamázst, amelyet — az árral úszva — több is követhet, mert oly kvalifikációkkal nem rendelkezik, melyek révén a politikai téren érvényesülhetne, — mi pedig elvesztettük a városi közügyek egyik legbuzgóbb, leglelkiismeretesebb, Iegönzetlenebb munkását, akit^ szerettek, aki szava után sokan indultak, akinek üdvös eszméi voltak és kitartósága, szívóssága is azok keresztülvitelére. Elnökea Városi Kör-nek, amelynekmegalakitása ugyancsak az ő terve volt s amely egyesület — az elnök távollétében — nemes feladata rovására eddig egyetlen ülést sem tartott. A képviselőtestületi gyűlésekről, ahol praktikus felszólalásaival és terveivel szép pozíciót foglalt el, lassan már elmarad egészen. Most tárgyalja a pénzügyi bizottság a jövő évi költségvetést, a legvitalisabb érdekek forognak szóban; nem volna szabad hiányozni egy lelkiismeretes bizottsági tagnak sem ; ő hiányzik. Akik az ország nagy kérdéseinek megoldására hivatottak, elegen vannak; akik a mi városunk ügyeit szivükön viselik, édes kevesen. S megtörténhetik, hogy mig Frey Ferencz odafenn az ország ügyeiben buzgólkodik, mi elpusztulunk. Ha e veszedelem elhárítására itthon közreműködik, bizony hasznosabb munkát végez, mintha odafenn a szélmalom fúvójának angazsáltatni engedi magát. Itt használhat a köznek, ott árthat városának és magának. Ne hallgasson tehát tovább testőrcsapatára, azok biz tatására, hizelkedésére, de hallgasson a maga józan gondolkodására. Akkor bizonynyára nekünk fog igazat adni, akik ugyancsak nem hízelkedünk, ahogy hiszszük mai napig már azt is belátta, hogy ha »sajtt is néha a hallgatás, a legtöbbször mégis csak arany! Veridicus. Színészet. Esztergom, november 4. Havy Lajos színtársulatát a váciak végre elbocsátották s igy alkalmuk nyilt csütörtökön este Eckegeray-nak, a »Tisztitó folt« s a »Bernardo Montilla* hírneves spanyol szerzőjének uj darabjával az >Orült-evagy szent«-tel bemutatkozni. A társulat a szenzációs hatásvadászó darabot jó közepes előadásban reprodukálta. A darab kompozíciója hozza azonban magával, hogy maradandó hatást elérni nem lehet vele. A századvég sötét világnézetének, az erőszakos probléma — keresésnek, a nagy szavak és hangosan hirdetett eszmék ravasz kompozíciójának terméke ez a dráma. Nélkülözi a valódi tragikumot, az igazi tragédia szellemét, de mesteri teknikával, a külsőségekre való vakmerő számítással, és erőszakos hatásokra bámulatosan kieszelt eszközökkel felépített századvégi történet: egy lehetetlen gondolkozású agy hihetetlen tragédiája, tragikuma egy teljesen ártatlan, nemes lelkületű embernek, kinek bukása a legkegyetlenebb, mert azoktól is elszakítja őt ez a bukás, akiket legjobban szeretett. Az egészben a mai idcigbeteg, meggyötört lelkű, az élet apró bajaival nagyhangú eszmék zászlója alatt küzdő emberek mozognak, kiknek cselekményét a színműíró igazi mesterfogásai teszik rettenetesen meglepővé, bár az igazságnak csak látszatával birnak. Innen, hogy bár a darab egyes rémes jelenetei néhány gyöngeidegzetü nyárspolgárt könnyekre fakasztottak, a mi reális

1 lelkünket éppen nem hatották meg. Don Lorenzo de Avendanot személyesítő Balog-nak koturnusai kissé kopottak voltak, bár hangja igyekezett a riadalmas drámai tónust eltalálni, B. Szűcs Margit »Inez< szerepében kissé idős és erőtlen naiv leányka volt s amellett — empire toillettje a chic-et nélkülözte. Heltayné (Don Lorenzo neje) és Balog Juliska (Almonte hercegnő) csak kevés drámai erőt tudtak szerepeikbe önteni, mig Heltay (Eduardó herceg) úgyszólván teljesen élettelen volt; legtöbb figyelmet érdemelt Havy igazgató előadása, mely a drámai higgadtságot kellő perfektséggel tükrözte vissza. Igy a bemutató előadás általánosságban kielégítő volt; Kár hogy a bérlőkön kívül kevés közönség mutatkozott, a közép osztály, már mint az esztergomi középosztály, teljesen távol maradt. Pénteken Blum és Toché francia bohózatát láttuk, *A kés Történetét* ezúttal vagy tizedszer, de nem sajnáltuk, mert ambiciózus játékot szemlélhettünk az új színészektől. Különösen Heltay, mint Mongodin ur gyakran kacagtatta a közönséget, rutinirozött komikus, meglepő természetességgel játszik. Recskey Hermin Mongodin ur nejének nehéz szerepet vervvel oldotta meg, bár hangja kissé recsegett. Szűcs Margit — Montplatte Clorinda — megjelenése kevésbé rokonszenves, sok benne az erőltetettség. Altalánosságban azonban jól megfeleltek a szereplők s akiket láttunk, a közepes erőknél valamivel jobbaknak mutatkoztak Tolnay urat kivéve, ki egy festőt személyesített, de mi nem tudunk elképzelni egy párisi, egy fin de siécle fiatal embert és hozzá festőt, aki oly szegletes és ügyetlen legyen, mint egy bretagnei dragonyos. Taps kevés, de őszinte volt, a rendezés sikerre Heltayt dicséri. Sajnos hogy a közönség egy részénél nem mutatkozik oly érdeklődés, amelyet a színtársulatok általában megérdemelnek. Bizony ez kissé furcsa, ha tekintetbe vesszük, hogy Esztergomban van értelmi osztály, mely a nemzeti színészetet pártolni hivatva van, pedig kevés ily általános magasabb értelmiséggel biró kisebb város van hazánkban, igaz, hogy annyi anyagi és merkantil lélek is alig van másutt,.mint nálunk s innen, hogy nem mutatkozik a megfelelő érdeklődés a szép és nemes iránt. Taffy. Esztergom, november 2. — Vidéki hátralékos előfizetőinket, — kiket már külön levélben is felkértünk, — a helyütt is kérjük, hogy a hátralékos előfizetési dijakat postafordultával beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 13-án tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig fél 7, 8. 9 és 10 órakor mise, délután 5 órakor beszéd és litánia. — Szent Imre napja. A főgimnáziumi ifjúság ma védőszentjének: Szt. Imre hercegnek ünnepét ülte. Reggel 8 órakor az igazgató fényes segédlettel ünnepi misét mondott, mely alatt az ifjúsági énekkar régi egyházi énekeket zengett. Mise után Rózsa Vitái tanár lépett a szószékre s ékes szavakkal méltatta szent. Imre erényeit s buzdította az ifjúságot, hogy kövesse védőszenljét mindenben. Ezután az V. osztályban a Czuczor önk. kör iskolai ünnepélyt tartott, amelynek programmja igen válogatott részekből állott. Végül az igazgató hatásos beszédével bezárta a minden tekintetben fényesen sikerült ünnepet. — Névnapok. Az őszi néhány hónap a névnapok saisonja. Tegnap és ma újra bucsujárót tartottak a gratulánsok, akiket az őszinte tisztelet, vagy a baráti ragaszkodás vitt ide, vagy oda. Pénteken Károly napja volt. Ime a mi Károlyaink lisztája: gróf Csáky Károly püspök (távollétében csak a kitett íven gratulálhatott a sok tisztelő), Wézinger Károly kanonok, Walther Károly póstafelügyelő, Munkácsy Károly főkáptalani uradalmi igazgazgató-főszámvevő, Kollár Károly gazdasági tanáesos, Kerschbaummayer Károly gyógyszerész, dr. Horn Károly ügyvéd, Kaán Károly iparbanki könyvvezető, Bánffy Károly adóellenőr stb. Ma ünnepelte nevenapját Wimmer Imre ügyvéd, közéletünk e kiváló szereplője, Környei Imre járásbiró, Sckönbeck Imre városi képviselő dr. Rapcsák Imre és Havasi Imre nyug. takarékpénztári és primaciális ügyvéd, ez utóbbi — sajnos — nagy betegen. — Közigazgatási bejárás. F. hó 3-án volt a főkáptalan dömösi révjogi ügyében a közigazgatási bejárás, amelyben részt vettek: Andrássy János alispán, Mattyasovszky Vilmos megyei t. főügyész, Reviczky Győző főszolgabíró, Vajda Zsigmond kir. mérnök, Pisuth Kálmán megyei aljegyző. A főkáptalan képviseletében Niedermann Pál kir. tanácsos, ügyész jelent meg. A hivatalos aktus után a bizottság Pintér főkáptalani erdőgondnoknál pihente ki magát. — Közigazgatási bizottság. A megyei közigazgatási bizottság rendes havi ülését f. hó 8-án délelőtt 10 órakor tartja. — A novemberi előléptetésekhez. Legutóbbi számunkban közöltük már a házi és a 76 ik ezredet illető novemberi előléptetéseket. Pótlólag megemlítjük, hogy II. o. századossá lépett elő Zólyomi Árpád kismartoni katonai reáliskolai tanár is, aki szintén háziezredünk kötelékébe tartozik. A 76-ik ezredben őrnagygyá előléptetett Seidler Viktor százados a 20 ik vadászzászlóalj parancsnokává neveztetett ki, mig a 6. gyalogezredben II. osztályú századossá előléptetett Csobán Sándor a 76. gyalogezrededhez áthelyeztetett. — A járásbíróság elhelyezése. Ez a régóta függő s megoldatlan kérdés újra előtérbe lépett s most oly oldalról, hogy megoldásának kell lennie. Az alispán ugyanis felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy a járásbíróság által a vármegyeház épületében ejfögíalt helyiségüket eredeti rendeltetésüknek adassa vissza, mert ezekre a vánmegyének -— amint nagyon is igaz — feltétlenül szüksége van. E kérelemre- válasz bizonyosan fog érkezni. Sőt azt sem hisszük, hogy a városi közgyűlés által közel két év előtt e tárgyban tett ajánlatra válasz ne érkezett volna. Csak az a kérdés, elment-e egyáltalán az ajánlat ? A válaszról legalább a képiviselőtestület nem kapott értesítést. — Azok a függő kölcsönök! Legutóbbi számunkban emiitettük már, hogy a megyei főszámvevő a városházi pénztárban 63,130 frt 20 krnyi, az alapítványokból vett függő kölcsönt talált, olyat, amelyet a polgármester, vagy a tanács törvényellenesen utalványozott ki, a képviselőtestület megszavazása nélkül. A főszámvevő e megdöbbentő könyelmüségről illetékes helyen feljelentést tett, aminek igen komoly következményei kell, hogy legyenek. — Tiszti ellenőrzési szemle. A tegnapi tiszti főellenőrzési szemle felettébb népes volt, közel 50 tartalékos tiszt jelentkezett minden fegyvernemből. Gyalogos, tüzér, vadász stb. vegyesen, parolik a szivárvány minden színéből. Az e napra érkezett idegenek — többen nejükkel együtt jöttek — kellemetes változatosságot hoztak városunk egyhangú napi életébe. — A szerdai tanácsülésen került tárgyalásra a katonai helyőrségnek abbeli bejelentése, hogy az elhunyr Neumann Frigyes főhadnagy sírján állandó emléket óhajt elhelyezni. A tanács tekintettel arra a kiváló szerepre, amelyet a feledhetetlen emlékű, derék katonatiszt városunk társadalmi életében játszott s annak úgyszólván lelke volt, nagyon helyesen nem fogadta el az ily emlék elhelyezéseért megkövetelni szokott 15 frt dijat. — Tudomásul vették, hogy a korlát a primási gépgyár mellett elkészült. A munkálatot kifogástalanul teljesítették. — Ismételten előfordult, hogy építkezések alkalmával egyes háztulajdonos az utcatestből helyet foglalt el s amikor a jogos megváltási összegért felszólittattak, fizetni nem akartak. A tanács most két konkrét esetből kifolyólag az ily foglalókat felszólította, hogy 8 nap alatt az eredeti állapotot vagy állítsák vissza, vagy pedig fizetési kötelezettségüknek tegyenek eleget. — Hegedűs Sándor szőlészeti és borászati felügyelő beterjesztette az állatni szőlőtelep tervrajzát és szerződését, amelynél a képviselőtestület bizonnyára lesz annyira okos, hogy felismeri a közérdeket és egy közbevetett indokolatlan fellebbezés miatt annak óhajtott mielőbbi megvalósítását netn hátráltatja. — Végül az uszoda segélyezésére vonatkozólag elfogadták a polgármester javaslatának ama részét, hogy a segély ezután csak akkor lesz kiszolgáltatandó, ha az uszodai helyiséget közegészségügyi és közbiztonsági szempontból hivatalosan is megnyithatónak deklarálják. A javaslatnak azt a részét azonban, hogy vasárnaponkint az uszodában mindenki ingyen fürödhessen — itt részletezni nem szükséges indokokból — egyhangúlag elvetették. — Vadászatok. A piszkei vasárnapi vadászaton Nedeczky Béla oly kolosszális vadkant teritett le, amilyenre a legöregebb esztergomi Stüssi-k is alig emlékeznek. — Három megyéből; Esztergom, Fehér-, Komárom-megyékből gyűlt Össze nagyszámú, előkelő vadásztársaság f. hó 3-án Bikolon: Reviczky Károly földbirtokos vendégszerető házánál. Esett egy őz és huszonegy nyúl. A vadászatot a vendégszerető háziúrnál valóságos házi bál fejezte be. — December 2. E napon lesz a jubiláris érem kiosztása országszerte. Városunkban 9 órakor ünnepies istentisztelet lesz a kir. városi plébánia — templomban, utána a kaszárnyában tűzik minden erre jogosultnak mellére a piros szállagos érmet. — Társasvacsora. Az Orvos és Gyógyszerész Egyesület ma este a „Magyar Király" szállodában igen sikerült és vidám társasvacsorát tartott. — Házi ezredünk Caldiero-ünnepe. Háziezredünk november 1-én Bécsben nagy fény nyel ülte meg a Caldiero-ünnepet. Az ezred legénysége —• az es-