Esztergom és Vidéke, 1897
1897-06-03 / 44.szám
Csütörtök, június 3. es VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. M e áJ e ^ ei QÍk Vasárnap cs csütörtökön. jiLŐFIZETESI ÁRAK I Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fel évre— — — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYültASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Yárosigáz^köz, SpaDraft-ljáz. -jN Kéziratot nem adunk vissza. Esztergom a kormányhoz. Esztergom, június 2. Az egész országban valóságos örömmámort keltettek a mult hó 27-én megjelent fővárosi lapok, amelyek egy régi, nagy nemzeti aspiráció beteljesedését adták tudomására a kellemesen meglepett közönségnek. Csodálatosképpen, önmagától mindenfelé egyszerre felhangzott a jelszó, hogy jelenlegi kormányunknak, amely közbenjáró volt e nagy vivmány elérésében, hálánkat, köszönetünket, bizalmunkat illő módon kifejezzük. Őszinte örömünkre szolgál, hogy e mozgalomból Esztergom nemcsak nem maradt el, de ott volt az elsők között s büszke örömének, igaz szabadelvű érzelmeinek, mindenkori loyalitásának ünnepi formában kifejezést adott. A város és megye szabadelvű polgárainak nagy része ugyanis tegnap délután öt órakor a > Magyar Király* szállodában találkozott, ahol dr. Feichtinger Sándor, mint a párt elnöke, üdvözölte lelkes, szónoki szépségekben gazdag, hazafias beiz .Esztergom és Vidéke* tárcája. A Margit-dalokból Ha virág lehetnék, Nefelejcscsé válnék. Patak partján minduntalan Az utadba állnék. Ha madár lehetnék, Csak galambbá válnék. Rózsaszínű levelekkel Ablakodra szállnék, Ha illat lehetnék, Leheleted lennék. Kis kebledet ringatgatnám. Mig a mennybe mennék. Hogyha fa lehetnék, Csak rózsafa lennék. Ablakodra minden reggel Friss bimbókat tennék. Ábrányi Emil. A noi szépség. — Az >Esztergom és Vidéke« tárcája. — I. Klasszikus szépség. Diadala az arányosságnak, összhagja a vonalaknak és hajtásoknak. Azért nevezem klasszikusnak, mert hasonmása a széddel a megjelenteket s zajosan megéljenezték szavait, mikor kiemelte, hogy a katonai törvényjavaslatok által elért vívmányhoz alig akad hasonló ujabb alkotmányosságunk történetében. Nem kell többé a magyar fiuknak anyanyelvüket elhanyagolni, ha a hadseregben szolgálnak. Az elért eredményért első sorban hódolat illeti a koronás királyt, aki a törvényt szentesíti, azután legnagyobb elismerés és hála a kormány féríiait, akik megküzdöttek e régi nemzeti aspiráció megvalósulásának útját álló nehézségekkel. Az üdvözlés módjára a táviratot ajánlja és átadja a szót Reusz József takarékpénztári igazgatónak. Reusz József beszédje nem kevésbé volt lelkesítő, hatásos, szép, mint az elnök uré. Előbb szólt arról a kegyetes, nemes cselekedetről, amelyet a király III. Béla király és neje hamvainak eltemettetésével tanúsított, azután a katonai javaslatról, amely a magyar nép hagyományos loyalitásának elismerése a >Bizalmam az ősi erényben* jelszó szerint. A legkegyelmesel: b kézirat a nemzet szivéhez szól, a javaslat a nemzeterejéhez, loyalitására helyezve át a trón biztositékát. (Hosszú, zajos éljenzés) Ajánlja a következő üdvözlő távirat elküldését: régieknek, a görög szépnek is. Egyik sem fogta fel a szépségnek alakját ugy mint a görög nép, amit az ő festőinek és szorászainak remekmüvei fényesen igazolnak, minthogy a történelem egyetlen más korszakában sem tűntek fel szebb alakok, szebb modorban. A klasszikus szépséget lehetne elnevezni szobrászi szépségnek is, mert a szobor az emberi szépségnek alapelemeit sokkal jobban ábrázolja, mint a festmény Egy szép női szobor és egy szép kép között ugyanazon külömbség van, mint forma és alak között. Ez nem más, mint egy felület, mely három méretét adja a testnek. A klaszsikus szépség helyt áll minden távlati szabálynak. A klasszikus szépségű nő szép elölről, szép hátulról szemben vagy oldalt, szép mindenként. A profil a tökéletes szépségnek própaköve, addig tart, ameddig az élet, mert csontváz által van rajzolva. Egy faj sem bir több és tökéletesebb példányával a klasszikus szépségnek, mint az anglo-sassone faj. Találunk Itáliában is azon völgyekben, melyek Rómát, Velencét és Palermót övezik. Rafael volt bizonnyára legjelesebb tolmácsa a klasszikus szépségnak. II. A sensuális szépség. Lehetne nevezni érzékinek, ingerlőnek, Jellegük: az alsó és felső vonalak elj Báró Bánffy Dezső miniszterelnök urnák Budapesten. Esztergommegye és város szabadelvű polgárai bizalommal üdvözlik Nagyméltóságodat és kérik, kegyeskedjék ő császári és apostolt királyi felsége előtt azon legkegyelmesebb elhatározásáért, melylyel Béla király és hitvese hamvai Örök nyugalomra elhelyezését elrendelé, alattvalói hűséggel mondott hálánkat tolmácsolni. Fogadja egyúttal Excellenciád a szabadelvű párt hálás köszönetét a bölcs vezetése alatti kormánynak azon ténykedéseért, amely a magyar nemzet fejlesztését biztosító legujabbi törvényjavaslatokban nyeri ' kifejezését. Esztergom vármegye és város szabadelvű pártja. Az elnök, a távirati tervezet felolvasása után keletkezett zajos éljenzés lecsillapultával konstatálta, hogy azt a gyűlés egyhangúlag elfogadja, mire meleg búcsúszavakkal bezárta a lelkes értekezletet. Az építendő kórházról. Esztergom, június 2. A belügyminiszter közbeszólása óta az uj kórház ügye újra erősen napirendre került, természetesen nem annyira a városházán, mint inkább a közönség körében. A polgármester ur is elkészítette jelentését a közigazgatási bizottsághoz, amelyben persze nem sikerült mulasztásait megokolni, ellenben megcselekszi azt, hogy hanyagságát a kórházépítés egyik leglelkesebb bajnokára szeretné hárítani, aki pedig csak akkor vonult láttérbe, amikor már a sok kerékkötéssel végképen elkedvetlenítették. E jelentésben a polgármester a kórházak egyesítése hívének mutatkozik, de adós marad az okokkal, amelyek ez elhatározásra bírták. Ajövő munkaprogrammját azonban eltitkolja. Igy a több ives mosakodás a törvényhatóságot aligha fogja kielégíteni, a közönséget som. Mivel tehát ugy látszik, hogy a kérdéssel a polgármester ur egyáltalán nincs tisztában, az alábbiakban elmondjuk neki, milyennek, hova képzeljük az uj kórházat és miért vagyunk ellenségei az egyesítésnek. Mindenek előtt azonban meg kell cáfolnunk egy helyi lapnak azt a hirét, hogy a hercegprímásnak a kórházak egyesítése ellen semmi sőbbsége, az ajkak duzzadsága. A sensualét Afrika és Ázsia feslett népei becsülik, nálunk az afrodisica — sikamlós — szobrászat iparcikkül szolgálja. Correggio és Rubens gyakran igen jól ábrázolták, de módjával s kellő színezéssel. Szép típusokat lehet belőle találnunk Hollandiában. III. Graciózus szépség. A vonások finomak, több arcukon a mimika, mint a csontváz. Mig a klasszikus szépség valódi eszményképe a szépség összes alakjainak s kielégíti hiúságunkat s fölébreszti bennünk a gyöngeséget. Az arányoság meglehet sértve, de a mozgások kiváló eleganciája egyensúlyba hozzák a klasszikus szépséggel. Az absolut szépségben van a kényuralma — minden tökéletes dolognak. A graciózus szépségben feltűnni látszik nekünk a hódolat, tetszésvágy, a kacérság számtalan módja. A kecsesség gyakran gyümölcse egy finoman elkészített műnek és arra szolgál, hogy helyesbiti a természet számtalan hibáit. Európa összes női között kecsességben kétségkívül elsők a franciák, A remek szépség, az érzelmi szépség és a kecses szépség három alapformája a női szépségnek. Valamennyit megjelölni egy emberélet feladatára elég lenne. Michel Angelo felfogott bizonyos formákat, melyeket Rafael nem értett és melyektől csaknem elszörnyüködött. Urbinate érezte a legfinomabb módozatait a kecsességnek, de Buonarotti volt a legnagyobb tolmácsa és bámulója az erők szépségeinek. IV. Az érzelgős és pikáns szépség. Ezek a női szépségnek másodrendű formái. Több benne, az érzelgős szépben a gondolat, mint a szenvedély. Izomgyöngeség látszik a betegségig. Ideges rágásokat láthatunk, de nagyon bűvölőket. Ilyent hajdan szépségszámba nem vettek, mert sem a rómaiaknál, sem a görögöknél ideges szépségek nem voltak. Az igézet, mely az érzelgő szépséget körülveszi, két főelemből származik: a csodálatból és részvétből. * A pikáns szépséget nehéz meghatározni, de mindnyájunknak van zavaros fogalmunk róla. Az arcvonások tökéletes arányossága szükségtelen, de kell is egy kevés aránytalanság, mely esztétikai törvényeket fitymál, amely éppen ezért meglep és ingerel. Az aránytalanság és diszonanciának azonban nem szabad rikítónak lennie, mert máskülönben nem pikantéria áll elő. de rútság. Egy arcot főleg az orr tehet pikánssá. Ha az orr hegye kissé fölfelé irányul, pikánssá teszi az arcot. Éppen ugy hat a a szem és haj közötti ellentét. Szőke haj és fekete szemek. Fekete haj és kék
