Esztergom és Vidéke, 1897

1897-06-03 / 44.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. (44. szám. I897í jiinius 3. kifogása nincs, sőt határozottan megígérte, hogy az egyesítés ügyét elő fogja mozdítani. Ez egyszerűen nem igaz. A hercegprímás az egyesítés kérdésében nem nyilatkozott. De igenis nyilatkozott az uj kórház építése mellett amikor fejedelmi adományán kivül megígérte, hogy az építéshez szükséges kölcsön kamatait is hajlandó fizetni. Mindezek folytán a főkáptalani konzisztórium sem volt abban a helyzetben, hogy az egyesítés fölött határozzon. Mi a kórházépítését ekkép kontepmláljuk : Szükség volna egy 80 ágyas kórházra, de tekintve szük anyagi viszonyainkat, 70, sőt 60 ágygyal is meg kell elégednünk. A mostani betegforgalom idejében a legnagyobb létszám az 54-et felül nem haladta, s igy 60 ágy a szükségnek megfelelne. Természetesen ily körülmények között fel kellene adni azon szép tervet, hogy kórházunk pavillon-rendszerben épitessék, mert akkor minden egyes osztályra kikerekített ágyszámot kellene számításba venni, ami 80-ra emelné fel az ágyszámot. Ha ugy tervezzük a kórházat, hogy a Takarékpénztár által alapítandó gyermekkorházi pavillont 12 ágygyal véve fel, a többire 48 maradna fel, ez ágyakat egy másik nagyobb épületben kellene elhelyezni oly módon kisebb s nagyobb szobákban, hogy egyedül a nem szerinti elválasztás jusson érvényre. Illetve a 48 ágy közül 15 ágy bujakórosak számára volna elkülönítendő, s igy maradna összesen 33 a belgyógyászati és sebészeti betegeknek. Nem tartjuk szükségesnek sebészet és belgyógyászat szerint való elkülönítésüket, hanem kisebb szobák létesítését, melyekben a szükség szerint betegeink osztályozhatók volnának. Ezen nagyobb épületben volnának a fertőtlenítőn és hullakamarán kivül a többi összes helyiségek is elhelyezendők; s e két felsorolt szemek. A régieg azt mondották, hogy azok a szerelem körmével lettek kivájva. Nem érzéketlenek ezen kisebb szépségek iránt a vadak sem, pl. a loangói négerek. Egy mellékváltozata a női szépségnek a rejtett, vagy titkolt szépség. Itt a női szépség sohasem látszik, csak hosszabb megfigyelés után fedeződik fel. Plinius mondja, hogy a rómaiak kedvelték azon Öltözékeket, melyek a tagok körvonalait és a bőr felszínét engedtek látni. Carone és Publius Silo már élceltek az üvegtóga felett. Nem mind e szépség van meg a nőben de némelykor beteljesedik a csoda, hogy egy nő bírja a klassikus szépséget, az érzelmeset, a kecsest, sőt még a pikánsát is. A kacérság művészete változatos képekben tünteti elő a női szépség öszszes formáit. Vannak rendkívüli szép nők mintha napjában tiz arccal is bírnának, melyek azért mint az esztétika kerékvágásában mozognak. De a szépségek ritkák, mint a bölcs emberek. És a történet azokat megjegyzi, mint csodákat. A női szépségnek legtöbbnyire csak egy alakját birja és mi azzal megelégszünk, a hiányokat képzeletünkkel töltve ki. Mantegazza. épület, valamint a tö bi melléképületek úgy volnának elhelyezendők, hogy a betegforgalom fokozódása bekövetkeztével, egy külön építendő sebészeti pavillonnak helye maradjon a telken. Természetesen fel kellene még vennünk 2—3 zárkát tébolyodottak számára, egy szülőszobát, s egy szobát sebészi fertőzőbetegek részére. E külön építeni szándékolt pavilont pótolni is lehetne épen oly módon, hogy a nevezett nagy épület | | ily alakban épülne, homlokzatán emeletesen, szárnyán földszintesen, úgy hogy alkalom adtán a szárnyak is emeletesre felépíthetők legyenek. Igen kívánatos volna : szép alkalmas világítással ellátott műtőszoba, egyik orvos számára lakás, másik orvosnak szoba, gondnoki helyiség, fürdőszobák, nővérek lakhelye, konyha, éléskamra, raktárak, ápolók lakása. Ha a nyitrai kórház 140 ágygyal 160000 forintért épült fel, a mienk 60 ágygyal körülbelül 7 5000 forinton épülhetne fel, 75 ágygyal 85000—90000 forintért. 45000 frt van, telekkel együtt 50000 frt. Kell 40000 frt! A jelenlegi rossz költségvetést javítani kellene, hogy azkevesbedjék. A minisztérium oly kölcsön felvételét is engedélyezné az ápolási dijjakra, miszerint a törlesztésre egy személy után 3—4 kr volna ismét számitható. Hol legyen a kórház ? A kórház legyen a városon kivül tágas, szellős helyen, de ott hol az a szenvedő emberiségnek, á kezelőorvosoknak, s a betegek hozzátartozóiuak könnyen megközelíthető legyen! Hol van ilyen telek ? A Bisuttitelek ! Tekintve Esztergom területi viszonyait, nincs alkalmasabb hely mint ez. A városon kivül fekszik, jó hegyi levegője van, s mégis pár perc alatt megközelithető. Azt mondják, hogy rossz a vize-hogy nem lehet ott artézi kutat fúrni. Nincs is reá szükség. Hát nem lehetne oda vezetni azt a vizet, amit a primási kórház élvez ? Ott a Fürdő szálloda, ott a Grünwald-féle téglagyár a Szenttamáson, nem lehetne onnan a vízvezetéki csőhálózatot 1500—2000 forintért meghosszabbitatni, mely jó vizet s bőségesen szolgáltathatna. A hercegprímás 3-ik vízmedence építését helyezte kilátásba, ha a város vízvezetéket rendez be magának, építse ki a város legalább ezt a vonalat egyelőre ! Mi volna akkor ha a kórház Szentgyörmezőre vitetnék ? Messze a várostól, korülsáncoltan, egy hegytetőn feküdnék, melyet bárki csak fáradság s időveszteség utján ér el. Hát még az a szegény tüdőgyulladásos beteg, ki gyalogolva érkezik városunkba, s pihenést, nyugalmat s gyógyulást szeretne. Kénytelen a főútvonaltól oly messzire eső kórházba felvánszorogni. Hisz a mig egy sérült oda felkerül, el is vérezhetik. Aztán ha a beteg feljutott oda, felhajszolják az orvost, aki ismét keresztülvágtatva az egész városon, sokszor már elkésve érkezik meg. Hogy képzelhető, hogy súlyosabb betegek orvosi ápolás nélkül maradjanak, h.ogy tehető fel, hogy ambitióvali végezzen a sebész ott műtéteket^ midőn betegét csak nagy fáradsággal keresheti fel többször napjában ! Hogy lakjék egy oirvos fennt a hegytetőn, ez absurd kívánság! Hát éjjelre a betegek orvosi felügyelet nélkül legyenek ? Nem, ez nem lehet. A Bisutti telek igen alkalmas, hogy akár a közelében lakó orvos bármikor ott megjelenhessen a kórházban, vagy az orvos is szívesen vállalkoznék a bentlakásra, ha a financiális viszonyok megengedik, hogy az orvos számára alkalmas lakás építtessék. Hát a járóbetegek mindennap felvánszorogjanak oda ? Nem természetesebb-e az, hogy oly helyen gyűljenek össze, mintegy gyűjtőpontban, mely mintegy a főbb utvonalak találkozási helyét is képezi ? A Szentgyörgymező nincs védett helyen, ott pár fokkal mindig hidegebb van; a hozzávezető utak kikövezése óriási költségekbe kerülne. Nem elég, ha szép kórházunk lesz 100 ágygyal, olyan kell, amelyik orvosi személyzettel kellőleg el van látva, s az enyhülés után szomjazó betegnek könnyen megközelithető. Aztán a közös adminisztráció hogyan képzelhető ? A magánkórházba bele nem olvadhat a közkórház, az ellenkező még csak ugy teheti meg, ha összes alapitványaiban megosztozik, mi meg nem történhetik. Aztán ott van a Vörös Kereszt kórház célja: háború — sebesültek ápolása. Tehát alapul kell venni a már ismert tervezetet oly módosítással, hogy szerényebben építkezzünk, a legolcsóbb kulcsot alkalmazzuk, elégedjünk meg 70 ágygyal, de egy ágyra vegyünk fel legalább 1000 frtot és még hozzá 1000 frtot, 50 ágyas tébolyda felállítása ismét 5000 frttal szaporítaná meg a költségeket, tehát meg kellene elégedni 30 beteg számára. Ez annyiban előnyös, mert kevés napi ápolási költség mellett biztos pár ezer forintot (2190) jövedelmezne, miből második alorvos, ápolószemélyzeten felül a sebészi osztály is fenntartható. Gyermekosztály igen szükséges volna, mert a közegészségi viszonyok nálunk botrányosak! Hány gyermek van otthon egy családban, milyen levegőben, egy ágyban fekszik több gyermek. Módot kell adni a szegény osztálynak, hogy a többi gyermekét megmenthesse azzal, hogy a beteget elkülönítse — illetve a kórházba beküldje. Megfigyelő helyek kellenek! Volt idő a közelmúltban, midőn rongyos kórházunkban egyszerre 5 elmebeteg volt! Bár terv szerint a tébolyda tisztán kölcsönből épülne fel, és itt az ápolási dijak bár alacsonyabbak volnának, mint a kórházban, az biztos, hogy állandóan telve volna s a törlesztéshez szükséges összegen kivül jövedelmezne még annyit, amit a kórház adminisztrationális költségeire kellene fordítani. Ez egy harmadik kórházi orvosnak h adna kenyeret. Akik őszintén érdeklődnek a kórház ügy-e iránt, kérjük, szívleljék meg az elmondottakat. Szamaritánus. Megye és város, O KruplániCZ Kálmán, vármegyénk főispánja í. hó 8-án kezdi meg szabadságidejét, amelyről július írén; tér vissza székvárosába. Q, A lőrinc-utcai telkeken, úgy látszik,, mégis csak a Takarékpénztár fogja felépíteni a hatalmas új bérházat. Már beadta a városhoz utóajánlatát, amely szerint 44,000 forinttal, vagyis 1900 frttal többet igér, mint az. Iparbank. Ezenkívül kötelezi magát, hogy az épületet a városi küzgyülés által megjutalmazott terv szerint épiti fel és amenynyiben e hó végéig megkapná az építési engedélyt, még ez év folyamán tető alá hozná az épületet, úgy hogy az a jövő Szentgyörgy-napkor már lakható legyen, Ily körülmények között kétségtelennek találjuk, hogy a lőrinc-utcai sivatag elpusztulása legtekintélyesebb pénzintézetünk érdeme lesz és a régóta vajúdó kérdés e véletlen, szerencsés megoldásán őszintén örülünk. — A pénzintézet különben utóajánlatát terjedelmesebb felfolyamodvány kíséretében nyújtotta be a városi tanácshoz. O A pézügyi bizottság hétfőn ülésre volt hivatalos. A bizottság tagjai azonban jobban érdeklődvén a Propeller Társulat ugyanakor tartott közgyűlése iránt, mindössze ketten jelentek meg. A polgármesternek is valahol egyebütt kellett reprezentálnia, igy helyettese a lejtmérezés tárgyalandó fontos kérdését levette a napirendről. O Tanácsülés volt ma délután Kollár Károly, mint helyettes polgármester elnöklete alatt. Az ösztöndijak odaítélése, az Uj-sor kikövezése és a mezőgazdasági szabályrendelet volt tárgyaláson. O Egy lerombolandó tétel. Mert nem nevezhetjük másnak azt az alkotmányt, amelyet jelenleg a Saskaszárnya udvarán emelnek a tüzoltótelep elhelyezhetése céljából. Addig halogatták ezt a fontos kérdést, amig az teljesen körmükre égett s most gőzerővel Összeütnek egy épületet, hogy aztán megint lerombolják. Ha annak idején hozzá látnak, ma akár a Simor János-utcában, akár a kisdunai telkeken készen állhatna a tűzoltólaktanya. Igy pedig nincs egyebünk egy felesleges kiadási tételnél. Vájjon medig fog még ez a rablógazdálkodás tartani ? O Adótárgyalások. Folyó hó 9-én és 10-én Héya Tivadar kir. tanácsos elnöklete alatt ujabb adótárgyalások lesznek. O Négy Sürgetés. A megyei törvényhatóságtól, csupán a kórházi ügyekben, jelenleg négy sürgetés hever a polgármester asztalfiókjában; 1. a kórházi költségvetés, 2. a kórházi szabályrendelet, 3. a kórházépítés és 4. a kórházgondnok fegyelmi ügyében. Mindezekhez már csakugyan nem kell kommentár! Esztergom, június 2. Palkovics Károly emléke. Az Esztergomi Takarékpénztárhoz ujabban Palkovics Károly emlékére a következő adomány érkezett: Pelczer Lipót (Dorogh) .... 5 frt. — Személyi hirek. Francsis Norbert tankerületi főigazgató városunkba érkezett, hogy az érettségi vizsgálatokat vezesse. — Lóskay Jeromos primási jószágkormányzó néhány napot városunkban töltött s újra visszautazott Balatonfüredre. — Andrássy János alispán — szabadságidejét félbeszakítva — a tegnapi naponvárosunkban időzött. — Ivanics István vármegyei pénztáros szabadságidejét befejezvén, hivatalát újból elfoglalta. — Dr. Berényi Gyula városi orvos olaszországi útjából visszaérkezett. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter Szlávy Elemér helybeli ügyvédjelöltet az itteni, amig Katona Sándor itteni joggyakornokot az ó-gyallaí járásbírósághoz aljegyzőkké nevezte ki. — Tavaszi szemle. Bittner vezérőrnagy a hét első napjaiban tartotta meg a szokásos tavaszi szemlét. Tiszteletére háziezredünk tisztikara hétfőn este a •%Fürdő« vendéglő kertjében zenés vacsorát rendezett. — Hamis hir. Több budapesti lap azt a hirt közölte, hogy Balassa Antal lábatlani jegyzőt állásától felfüggesztették. Ez a hír alaptalan.