Esztergom és Vidéke, 1897

1897-01-01 / 1.szám

Nyilvános köszönettel adóznak az irgalmas nénék Vaszary Kolos her­cegprímásnak, kinek józsive és jóindulata az intézet iránt páratlan. Ez évben 200 forintot adott a szegény gyerme­kek részére. Köszönetet mondanak az irgalmas nővérek továbbá a következő nemesszivü adakozóknak : Boldizsár Jó­zsef püspöknek (5 frt.) Blümelhuber Jó­zsef kanonoknak (5 frt.) Pellet József (2 frt.) Dr. Mally János (5 frt.) gr. Csáky Károly (40 frt.) Dr. Walter Gyula (ro frt.) dr. Klinda Teofil (1 frt.), br. Gudenus Arthur (1 frt.) Ajándékokat adtak: Keményffy Kálmán 6 darab könyvet, Sziklay J. 4 drb. tolltartót, 4 meséskönyvet, 1 papirjászolt, dr. Walter Gyula 4 mulattató könyvet, I szótárt 5 nyelven, 12 küloraböző tárgyat, mint karácsonyi ajándékot. Popper L. I drb. barchent. Stift Wilmos, különféle kézi­munkaányagot, szegény gyermekek szá mára. Isten áldása legyen mindnyájukon ! * Házi ezredünk tisztikara a szent estét a tiszti étkezőben ünnepelte meg, ahol hatalmas karácsonyfát gyújtottak fel s a hatalmas fáról minden jelenlevőnek ju­tott ^sy-cgy ajándéktárgy. * A Katolikus Legényegyesület kará­csonyi ünnnpségét december hó 26 án délután tartotta meg, túlnyomó részben alkalmi műsorral. Ilyen természetű volt a két felolvasás is, amelyek közül Czeh­czik János, »A mostoha sorsa*-val aratott nagy tetszést, dr, Anháupel György egyesületi másodelnök pedig » Békesség a földön a jóakaratú embereknek* cimü munkájával gyakorolt nagy hatást hallga­tóira. Mindszenti szép versét (A kis Jé­zus csókja) Dózsa Jenő e. v. t., Erődi Dániel »Karácsoonyéjjelé-t pedig Stell Lajos szavalta sok igyekezettel és szép sikerrel. Volt egy énekszám is, egy pas­torella, amelyet Finke József mutatott be. * A Kószénbánya s Téglagyár Társulat dorogi újtelepi népiskolájába járó sze­gény bányagyermekek részére a bánya felügyelőség 50 frtot utalványozott, mely Összegből ruhanemüeket, gyümölcsöt, játékszereket és egyébb hasznos tár­gyakat kaptak. Ezen összeghez a bánya­felügyelőnek jótékonyságáról ismert neje : Pauk Janka is 10 frttal járult. Határta­lan volt a szegény gyermekek öröme. * A kismuzslai béresgyermekek kará­csonyfája. Mint eddig minden karácsony estén, ugy e hó 23-án sem feledkezett meg a kis Jézus a kismuzslai iskolás­gyermekekről. Hozott nekik most is mint­egy husz pár csizmácskát, sok különféle ruhadarabot, azonkívül mindegyiknek juttatott egy-egy nagy tálnyi kalácsot, diót, almát s egyéb gyermeknek kedves nyalánkságot. Igyekeztek is ám szava­latak, 'énekeik-, s mindenféle mondoká­ikkal meghálálni ezt a sok szépet és jót annak a jó földes urnák, ki amelett, hogy szüleik hűséges szolgálatát min­denkor a legkegyesebben méltányolja, nekik évről-évre meghívja a karácsonyi kis Jézust bőséges adományaival. Lucen­bacher István ez a jótékonyságáról is­mert ur, ki soha nem tartja megalázó­nak cselédjének gyermekei előtt e na­pon fényes termelt megnyitni, hogy őket szüleikkel együtt boldog örömre késztse. Midőn ezenkívül még vallásosságra és szorgalomra buzdító szép beszédet is intézett a gyermekekhez, ő maga ked­ves családja segélyével szedte le, s osztotta szét a ragyogó karácsonyfa összes díszeit és kincseit. A Kaszinó közgyűlése. Esztergom, decamber 31. Az Esztergomi Kaszinó, e legrégibb, legelőkelőbb s legtekintélyesebb társas egyesületünk hagyományos szokásához ragaszkodva, a második karácsonyi ün­nepen tartotta meg közgyűlését, amely­nek napirendje ezúttal annyiban külön­bözött a megszokottól, hogy az alap­szabályok módosítását is magában fog­lalta. A zöld posztós hosszú asztal a tár­salgó teremben állott, amely rendszerint kevésbé komoly és méltóságos gyüleke­zetek otthona szokott lenni. A tagok igen szép számban jöttek össze s közöttük sokan a vidéki tagok sorából, akiket a szent ünnepek hoztak közénk. A gyűlést a távollevő Kruplanicz Kálmán elnök helyett dr. Földváry Ist­ván igazgató nyitotta meg tartalmas, lendületes, hatásos megnyitó beszéddel. Konstatálta, hogy az egyesület dereka­san megfelelt hivatásának, a nagy Szé­chenyi intentióinak, levén társas életünk lényeges, elismert, hatékony kultúrintéz­ménye. Más soha nem is akart lenni s ebben rejlik ereje. A belviszályok isme­retlenek az egyesület életében s a le­folyt évben sem férkőztek be falai közé, az odakünn zajongó erősebb politikai és felekezeti hullámok. Ellenségei is elismer­ték, hogy hivatása, magaslatán áll. Ha nem volna ily egyesületünk, alakítani kellene. A tagok a társadalmi élet ki­válóbbjai, akik bölcs belátással maguk őrködnek a tradíciók megtartásán. Főbb vonásokban ismertette a befejezett egye­sületi évet, kiváló elismeréssel szóllott az egyesület buzgó pénztárosáról s a mű­kedvelő gárda direktoráról s a közgyű­lést megnyitottnak nyilvánította. Következett Rudolf István titkár nagy gonddal összeállított jelentése, amelyet egész terjedelmében itt közlünk: Tisztelt Közgyűlés ! A sok évgyűrűt számláló terebélyes fát, melynek gyökerei mélyen a földbe nyúlnak, rázhatja a vihar, legfeljebb né­hány száraz, nem életképes ágat tör le róla. A mi kaszinónkat, ezt a terebélyes fát, több mint félszázad előtt alapította Esztergom müveit közönsége, hogy ott­hont teremtsen magának, ahol szellemi szükségleteit kielégítheti és egyúttal szó­rakozhassak. Az alapításkor még csak gyenge cse­mete, ma már terebélyes fa, gyökerei Esztergom müveit közönségének szivéig terjednek s ez a talaj adja életerejét. Ha néha egy-egy ág letörik róla, annak helyébe mindig uj, sőt több friss haj­tás nő. Kaszinónk büszkén tekinthet vissza múlt­jára, mert mindenkor öntudatosan töre­kedett céljainak elérésére, — tagjait nem az anyagi érdek, hanem egy maga­sabb cél, a műveltség emelése fűzvén össze, — megmaradt társadalmi egye­sületnek. Itt mindenki egyenlő, legyen az bármiféle pártállású, bármilyen val­lású, —• legfényesebb bizonyíték erre az, hogy tagjainak száma évről évre növek­szik. Bár e növekedés oly nagy volna, hogy már a közel jövőben kaszinónk sa­ját házában találna magának otthont, hol nyári helyiséggel is rendelkezhetik!... Most még szerény anyagi körülményeink e szép tervet nem engedik megvaló­sítani. Egyesülesünk belélete Örvendetes élénk­ségről tanúskodik. Különösen a téli időben helyiségének látogatottak voltak. Szellemi szükségletünk kielégítésére i7 napilap, 5 helyi újság és 13 szépi­irodalmi és élclap, ezenkívül meglehető­sen berendezett könyvtár — mely ujab­ban Jókai összes műveivel gyarapodott -;­állott rendelkezésre. Bár városunkban a színészet mostoha sorsban szokott részesülni, mégis lelkes műkedvelő társulatunk folyton telt né­zőtér előtt játszott, de programmjuk egyik pontját, hogy nézőközönségnek kellemes szórakozást szerezzenek — mindenkor beváltották, a másik célt, — amiért tu­lajdonképen e lelkes kis csapat besenyői Szabó Mihály úr fáradozásával alakult — a színpad berendezésére fordított tetemes költség miatt még nem érhették el s ez kaszinónk otthonának képekkel, szob­rokkal való felékitése. Kettős célt érünk el tehát, ha e lel­kes kis gárdát fáradozásaiban segítjük. — Szórakozunk is és idővel szép otthonnal rendelkezhetünk. Az ifjúság Önképzésének előmozdítá­sára kaszinónk Széchényi-pályadijára vá­lasztmányunk a főgymn. igazgatóság ré­széről beterjesztett 3 tétel közül a követ­kezőt tűzte ki. Miben áll a magyar nem­zet világtörténelmi jelentősége ? A bí­ráló bizottság tagjai a főgymn. igazgató úr elnöklete alatt a kaszinó részéről dr. Burián János úr, a tanári kar részéről Panghy Özséb tanár úr, — voltak. A kitűzött határidőre 5 pályamű ér­kezett be, melyek közül a 18, számút a biráló bizottság helyes történelmi felfo­gás, alapos tárgyismeret s szép előadás miatt — jutalomra, a 8. számút szorga­lomért és élénk előadásért dicséretre ér­demesité. A 18. sz. szerzőié Szabó Ödön 8. o, p. növendék a kitűzött 5 drb. arany­nyal a 8 sz. szerzője Putz Miksa 8 oszt. tanuló , dr. Burián János úr áldozatkész­ségéből 1 db aranynyal lett megjutalmazva. Úgy a bírálóknak fáradozásukért mint dr. Burián János úr áldozatkészségéért kaszinónk választmánya köszönetet mon­dott. Válaszmányunk az egész éven át serényen működött s a szükséghez ké­pest 10 ülést tartott. Tagjaink száma örvendetesen gyarap­szik, mert mig tavaly 187 tag volt, az idén már 207 a tagok száma. — Ez al­kalommal azonban sajnálattal kell meg­emlékeznünk azokról, kiket a kérhetet­Ien halál kiszólított sorainkból ezek: Szegedy Sándor, Mayer Sándor, Rónay Béla, Takács Imre, Wargha Benedek, Hoíbauer Károly és Mészáros Károly, ösz­szesen 7-en. A már évek óta sürgetett alapszabá­lyok módosításával a választmány el­készült s most már egyedül a közgyűlés­től függ, hogy azok törvényekké válja­nak. Tervbe vette továbbá a könyvtár­nak nagyobb gondozását és szépirodalmi müvekkel való gyarapítását, e célból jövő éví költségvetésébe könyvekre 100 frtot, könyvesszekrényekre megint 100 frtot vett fel, Áttérve a szorosan vett flnanciákra itt már kevésbé örvendetes jelentést tehe­tek, — mert míg tavaly bevételeink 3378 frtot, addig az idén csak 3447 frtot tettek ki, s ezen kölönbözet onnan eredt, hogy a tagdijak nem pontosan lettek befizetve s jelen év végén a leírások da­cára még mindig 367 frt tagdíjhátralék van. Ezekben volt szerenesém az egyesületi évről beszámolni. T. Közgyűlés. A lefolyt év fényesen igazolja, hogy egyesületünk helyes uton halad, midőn egyedül társadalmi missióját teljesiti s távol tartja magát úgy a politikai mint a felekezeti harcoktól. Kaszinónk ha jö­vőben sem tér le ezen útról, úgy a má­sik félsázadot is biztosan megéli és ott­hona lesz mindenkor Esztergom müveit közönségének. A számvizsgálók jelentését egyhangú­lag tudomásul vették, a költségvetést s a módosított alapszabályokat is gyorsan letárgyalták. Lényegesebb uj pontja ez alapszabálynak a háznagyi állás megte­remtése, amelyet ez évben kivételesen a választmány tölt be s amelyet az általá­nos bizalom Nagy Pál urnák szánt. A tagdijak ezután havi részletekben szedet­nek be, A tagságról minden év dec. i-ig kell lemondani. A tisztújítás, amelyet mint korelnök, Obermayer György és mint jegyző Mun­kácsy Kálmán vezetett, változást csak az ügyész állásnál okozott, amelyet a le­mondott dr. Hulényi Győző helyett dr. Burián Jánossal töltöttek be. Választ­mányi tagok lettek : dr. Aldori Mór, Bellovics Ferenc, Bleszl Ferenc, Büttner Róbert, Danzwith Lipót, Etter Gyula, Frey Ferenc, dr. Helcz Antal, Hübschl Alajos, Ivanovics Béla, Kollár Mihály, Kollár Péter, Maiina Lajos, Meszéna Kálmán. Niedermann József, Nieder­mann Pál, Obermayer György, B. Szabó Mihály, Reusz József és Vojnics Döme. Póttagok: dr. Hulényi Győző, Oltóssy Ferenc, Nagy Pál és dr. Prokopp Gyula. A választás megejtése után Oberma­yer György meleg szavakkal üdvözölte az uj tisztikart s az elnöki széket újra átadta dr. Földváry Istvánnak, aki a maga és körtársai nevében megköszönte a közgyűlés bizalmát. A gyűlés a szokásos hirlapárveréssel hat órakor végződött. Riporter. * A Kaszinó szombati műkedvelő előa­dásának műsora — a kibocsátott rózsa­színű meghívók szerint — a következő : A kis mama. Vígjáték I felvonásban Karczag Vilmostól. Személyek : Özv. Ko­csárdiné — Perényi Irma k. a., Bánvári Kornél — Etter Gyula úr, Váradi Sán­dor — IstvánfTy Elemér úr, Anna, szo­baleány Kocsárdinénál —• Koksa Iza k. a. Asszony szeretrék lenni. Thewrewk Ist­vántól. Előadja : Schönbcck Márta k. a. Tavasz. írták : Hevesi József és Hetényi Béla. Személyek : Andor — Pap Kovács Ferenc úr, Helén — Perényi Irma k. a. Sophie — Koksa Iza k. a., Káplár -— Etter Gyula úr, Egy katona — Rudolf Pista úr. — Az előadás pontban 8 óra­kor kezdődik. Ülőhely ára 2, állóhely I korona. Számozott ülőhelyek előre váltható az egyesület szolgájánál, * Rózsaszínű rovat Dr. Décsi Alfréd Szent Endréről eljegyezte Heifeld Gyula úr szép leányát: Margitot. — Dr Koszi­val József, dr. Roszivál István kanonok­nak városunkban is jól ismert unokaöcs­cse, a pozsonyi közkórház segédorvosa eljegyezte Óhajon Reiner Adolfné fold­birtokosnő leányát: Margitot. * A Katholikus Kör estólye, az első a friss saison mulatságainak sorában, szépen sikerült s a tréfás jellegű műsort sok tag családostul hallgatta. Okányik Lajos karkáplán pajkos kis szerelmi his­tóriát olvasott fel, válogatva nagy csomó szerelmes levél közül s Büttner Róbert ugyancsak pajkos kis monológot adott elő Bajos Jeremiás siralmai címen. Min­daketten jóizű, általános derültségben tartották a jól hangolt közönséget. Kü­lönösen feltűnt ifjabb Farkas Ferenc úr bravúros hegedüjátékával, amelylyel a halgatóság nem tudott betelni. A vacsora alatt meg volt a két obligát tószt: Maty­tyasóvszky Lajos elnöké a közreműkö­dőkre és dr. Csernoch János kanonoké az elnökre. Asztalbontás után vidám tánc következett, amelynél a cigányze­nekart Magurányi József pótolta, módot adván arra, hogy a tulajdonképpeni far­sang a Katholikus Körben kezdőd­jék meg. A hangulat jó, a vacsora rossz volt. * A katonatisztikar mai mulatságáról mivel lapunkat az ünnepi estre tekin­tettel hamarább zártuk, részletesen csü­törtöki számunkban referálunk. * Névnap, Nagy előkelő társaság gyűlt össze vasárnap délben dr. Burián János ügyvéd vendégszerető házában, hogy az általánosan tisztelt és szeretett háziurat nevenapja alkalmából üdvözölje. * PalkOVÍCS Károiy úr egészségi álla­pota, mint szomorún haljuk, még min­dég komoly és válságos, dacára, hogy egy bécsi speciális gégeorvost is hoztak betegágyához. Gróf Apponyi Albert ked­den táviratban kérte, hogy a betegnek, a Nemzeti Párt helyi elnökének állapo­táról állandóan értesítsék. A vonat hangosan füttyentett és Béni ur fölcihelődött üléséből. — Nos ? kérdezte szigorúan, Sólyom egy mártír szelídségével té­pett ki egy lapot a noteszéből s reszke­tő kézzel irta meg az utalványt a bu­dapesti bankjához. A vonatot egetverő éljenzés fogadta és amikor a Rákócy-in­dutó nagynehezen véget ért, egy szőke fehérruhás apró leány csinos bokrétát nyújtott át a meghatott Sólyomnak. A bandéristák gyönyörű lovascsoportja után harminckilenc díszes fogat kisérte a jelöltet a városba, melynek határánál az apát ő nagysága egy klasszikus ci­tátumokban gazdag beszéddel üdvözölte nagynevű földijét. A diadalkapu, mely­nek szalagjai vigan lobogtak az aranyos napsugárban, ezt a fölírást viselte: »Isten hozott! « A mozsárágyuk dörög­tek, a padlás ablakokból pedig a kala­pokat, kendőket lengettek a jelölt sö­tétkék landauere felé. És mégis csodá­latos, a fenyőfák büszke ivezete alatt nem a délelőtti mámoros Sólyom ha­ladt többé, hanem egy meggörnyedt, szomorú peszimísta, aki tudja, hogy a lelkesedésnek épp ugy meg van az ár­folyama, mint a repcének vagy a lucer­nának. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom