Esztergom és Vidéke, 1897
1897-05-13 / 38.szám
I VÁEOSI ÉS MEGYEI ÉEDEKEINK KÖZLÖNYE. M e iijelenik Vasárnap és csütörtökön. jiLŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre— — — — — 8 írt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Városigáz*köz, Spai)raft*l}áz. Kéziratot nem adunk vissza. M&Esztergom, május 12. I. Bámulatos szőlőbirtokosaink egy részének a hegyközség megalakítása iránti ellenszenve, mintha csak azt akarnák valósággal bebizonyítani, hogy ma már a magyar ember képtelen a maga lábán járni és mankóra szorul ott is, a hol a lét (a megélhetés) és nem lét kérdésében kell határozni. Mert a lét kérdésével függ szorosan egybe annak a kérdésnek mielőbbi megoldása, valljon akarjuk-e hegyeinket jövedelmet hajtó és igy megélhetésünket biztosító szőlővel beültetni, vagy pedig parlagnak hagyjuk s vándorbotot vegyünk kezünkbe uj otthont, uj hazát keresendő. Mi volt nekünk a múltban a mi szőlőhegyünk? Száz és száz embernek, családnak mindennapi kenyere, adófizetője, ruházatának megteremtője, ma pedig értékében megsemmisült föld, melynek nagyrészében még az ekevas sem képes barázdát vetni. Hosszú évek sora tünt le azóta, hogy szőleinket a phylloxera megsemmisítette, s ezen idő alatt számosan voltak olyanok, kik saját erejükre támaszkodva azon iparkodtak, hogy ezen nagy csapástól meneküljenek s pusztává lett szőlőföldjeiket ismét betelepítsék. Ámde mit tapasztalunk mindezideig! Azt hogy az egyesek nem képesek megbirkózni a romboló hatalommal, nem pedig azért, mert egyrészt szegények, hiányzik a pénz, melylyel a betelepítést eszközölhetnék, másrészt nincs meg ama szükséges ismeret, mely a szőllőkulturához ma már megkívántatik. Amit egyesek nem képesek végrehajtani, többen összeállva igenis létrehozhatják, szövetkezni kell tehát egyeseknek, hogy ekként egyesült erővel leküzdhessék mindazon akadályokat, a melyek a szőllő újbóli betelepítését gátolják. Hlyen szövetség maga a hegyközség. Éppen azért, mert a hegyközség megalakítása eddigelé nem sikerült, időszerűnek találjuk, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzunk és pedig abban az irányban, valljon a mi szőlőbirtokosaink érdekében, illetve az elpusztult hegyi szőlők újólagos betelepítése céljából előnyös volna-e a hegyközség vagy községek megalakítása. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t. c. végrehajtása tárgyában 48,000/ex 94. sz. a. kibocsátott miniszteri rendelet 62 §-a szóról szóra ezeket mondja : >A hegyközségek megalakítását a törvény Ó2„ § a nem rendeli el feltétlenül, vagyis az érdekelteket nem kötelezi arra, hogy szükségkép hegyközségeket alakítsanak, hanem csak megengedi, hogy az érdekeltek ott, ahol a törvénykövetelte feltételek meg vannak, hegyközségi szervezetben egyesülhessenek. A feltételek, a melyektől a hegyközségek törvényengedte alakulása függ, a törvény 62. §-a szerint kétfélék és pedig olyanok, amelyek a területre és olyanok, amelyek az érdekelt birtokosokra, illetőleg azok számára és akaratnyilvánítására vonatkoznak. Hegyközségek alakithatók : a) oly területeken, amelyek szőllővel vannak beültetve, vagy amelyek eddig szőlőmüvelésre használtattak, de a phylloxera pusztítása következtében, vagy más okból parlagon hevernek, vagy jelenben más müvelésre használtatnak. b) eddig más müvelésre használt oly területeken, amelyeken uj szőllők létesülnek. Ahol egy határban száz katastrális hold, vagy ennél nagyobb összefüggő ilyen terület van és e terület birtokosainak száma húsznál nem csekélyebb, a birtokosoknak birtokarány szerinti egyharmada a hegyközség alakítását kimondhatja, midőn az érdekelt terület többi birtokosai is kötelesek a hegyközség megalakításához hozzájárulni. Ha a száz kataszteri hold terület összefüggését egy, vagy több helyen oly közbeeső kisebb, de az egész terület térfogatának egy negyed részénél nem nagyobb birtokrészletek szakítják meg, amelyek sem eddig nem használtattak szőlőmüvelésre, sem jelenben nincsenek szőlővel beültetve, a hegyközség ennek dacára az egész területre megalakítható s ez esetre az ily közbeeső részletek birtokosai, ha a hegyközség megalakításához szükséges kellékek egyébbként megvannak, a hegyközségi kötelékbe bevonandók. A száz kataszteri holdnál kisebb összefüggő terület birtokosai csak a hegyközségi kötelékbe bevonható összes terület tulajdonosainak beleeggyezése mellett alakithatnak külön hegyközséget. Az egészen különálló kisebb területek birtokosai kívánságukra a határban levő hegyközség kötelékébe felveendők, de ezek csak anynyiban járulnak a hegyközség közös terhének viseléséhez, amennyiben a hegyközségi kötelékben szolgáltatható előnyöket igénybe veszik. Ha egy községben több határrészben két, vagy több egészen külön álló szőlterület van, amelyek külön-külön nagyobbak 50 holdnál, s külön-külön legalább husz birtokos kezén vannak, ezeknek birtokosai az Összes birtokosok számszerinti általános többségének határozata alapján külön hegyközségekké, vagy a határ egyébb részeinek bevonása nélkül közös hegyközséggé alakulhatnak. Ha a birtokosoknak az egyik, vagy másik alakulási mód mellett nyilatkozó száma egyenlő, a külön hegyközségek, vagy közös hegyközsék alakítása iránt a hatóság határoz. A hegyközségek feladata: Hegyőr tartása és a hegyrendészeti szervezkedés. A hegyrendészeti szervezkedés fogalma alá tartozik mindannak a helyi viszonyokhoz képest való meghatározása és megállapítása, ami a szőllőmüvelés érdekében a hegyközségi területen hegyrendőri szempontból megengedhető, vagy eltiltandó, mint például: a hegyközségi terület határai megjelölésének módja, a határjelek (árkok, kerítések), megvédése, annak meghatározása, hogy kinek, mikor és minő körülmények közt szabad a hegyközségi területen lakni, hogy állatok tartása, legeltetése általában, vagy minő állatok tartása és mily föltételek és őrrendszabályok mellett van a hegyközségi területen megengedve, hogy idegeneknek szabad-e s ha igen, mily esetekben és minő feltételek mellett a hegyközségi területen járkálni, hogy a hegyközségi területen, tekintettel a szőlőmüvelés érdekeire, minő más gazdasági müvelés van, vagy nincs megengedve, hogy a hegyközségi területen levő utak és útszéli árkok miként használandók, miként tartandók fenn és ovandók meg, hogy vízmosások keletkezését miként kell megakadályozni, hogy a szüretelés mikor kezdhető meg, hogy hány hegyőr alkalmazandó és mik a kötelességeik s hogy miként gyakorolandó az ellenőrzés. Továbbá amenyiben nálunk éppen a phylloxera által elpusztított hegyi szőlők felnyitása volna a legfőbb cél, amely miatt a hegyközség megalakítandó volna, ugyancsak a hegyközség feladatát képezné a szőlő felújításához szükséges amerikai fajú szőlővessző termelése végett megfelelő annyatelepet létesíteni, ott a tapasztalatilag legjobbnak ismert fajtákat szaporítani, a vesszőtermésből a hegyközségi kötelékbe tartozó tagokat megfelelő arány szerint részesíteni, gondoskodni a borvidék jellegének megfelelő európai fajtájú, jó minőségű szőlővessző beszerzéséről oltási célokra ; intézkedik a szőlőbirtokosoknak és a munkásoknak a szőlőoltási eljárásban való oktatása és kellő begyakorlása, esetleg szakképzett vincellérnek munkavezetőül és oktatóul állandó alkalmazása iránt, igyekszik módot keresni és találni arra, hagy a hegyközségi kötelékben a reá szoruló tagoknak szőlőik felnyitására hitelt szerezzen. Feladata a hegyközségnek mindennemű szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése, ez okból a védekezéshez szükséges gépeket a hegyközség területének megfelelő számban s a szükséges védekezési anyagot megfelelő menynyiségben előre beszerzi és készletben tartja, a gépeket a hegyközségi tagoknak használatra átengedi, a védekezési anyagból pedig a megfelelő ár felszámítása mellett felhasználásra kiszolgáltatja. Végül a hegyközség intézkedik az okszerű szőlőmüvelés, szüretelés és a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedés iránt. (Folytatjuk.) Senex. Hegyközségek.