Esztergom és Vidéke, 1897

1897-05-13 / 38.szám

A lorinc-ufcai tervek. (Építészeti bizottsági ülés.) Esztergom, május 12. Két évi hosszú vajúdás után, ugylátszik a lőrinc-utcai telek értékesítésének kérdése végre dűlőre jut. Két év óta hever parlagon, s nem hoz jövedelmet egy egész utcasor. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy városi intéző-köreink annak tudatára ébredtek, hogy tenni valamit kell. A, bár késői ébredés eredményekép áll előttünk az a tizenegy terv, melyek fölött az építészeti bizottság hétfőn véleményt mondott. Mint tanúi a lefolyt, ülésnek, legelső sorban is kell, hogy elismeréssel emlékezzünk meg az előadóról, Tiefenthal Gyula városi mérnökről, akinek lelkiismereteséggel párosult szakavatottsága és dicséretre méltó szorgalma tette lehetővé azt, hogy a neki 5—6 nappal előbb kiosztott tervek felett a bizottság véleményt adhatott. Mielőtt a bizottság a részletes bírálatba bocsájtkozott volna, mindenekelőtt kimondotta azt, hogy elve a gyakorlatiasság, mire az előadó mérnök is kijelentette, mimiszerint őt is a gyakorlati alaprajz elhelyezés és az ezzel szoros kapcsolatban álló aránylagos jövedelmezőség vezérelte, kellő tekintettel természetesen a külsőre is. Előadmányában a jó, lokozatos lépcsőjén haladt. A pályamüvek egyik közös jellemző vonása, hogy a Dunafelöl mind vendéglői helyiséget tervez, s hogy a nagy épület udvara egybefut még ason terven is, melyen 3 külön ház építése terveztetik. 1. ) Elsőnek ugyanis a >¥ó* jeligéjű pályázati mü került birálat alá, mely után jöttek a jobbak. A bizottság hamarosan rájött annak tudatára, hogy a »jó«-nál jobb is van. A primitív tervszettel csak inkább curio sumkép foglalkozott, melynek műszaki ismertetése mulatságos és mosolyra gerjesztő tanácsokat ad a városnak, hogy mikép gazdálkodjék s mit tegyen. Az építési költséget tervező 61659 frtra teszi, mig a remélhető minimális évi bérjövedelmet 6650 frtra. Megjegyzi azonban, hogy ezen minimális bérjövedelem csak az első években lesz, amidőn tervező tanácsolja miként adjon a város egy két boltot ingyen ? át. (Köszönjük a jó tanácsot!) 2. ) > Győzzön a jobb.*- jeligéjű pályamű jeligéjét, mint alább látszik, tényleg alkalmazta a bizottság. Fő hibája a tervezetnek, hogy a rendelkezésre álló hely, nincs eléggé értékesitve. A földszinten üzletihelyiségek, mig az emeleten lakosztályok vannak, melyek beosztása, ama hiányban szenved, hogy az előszobák, éléstár és konyhák, az utcára nyílnak, holott az, mint szoba sokkal inkább lenne értékesíthető. Ezektől eltekintve, többi beosztása ugy a világítás elég jó. A külső homlokzat a rizalitok dacára, monoton. A tervezethez részletes költségjegyzék van csatolva, mely szerint az építési költségek 110.465 frt 97 krt, mig a remélhető bérjövedelemhez 10.680 frtot tesznek ki. 3. ) A négy levelű lóherét ábrázoló jeligéjű pályamű kétféle változatot tüntet fel. Az egyik szerint végig egy emeletes házsor elején és végén kis toronnyal, majd közepén fényképészeti műteremmel. Homlokzata nagyon nyomott, főpárkányzata elenyésző s belső lakásai alacsonyak. Egyik fő hibája, hogy a Széchenyi-téren levő sarokra szobákat s nem boltokat tervez. Építési költsége 116.000 frt, mig jövedelmezősége feltüntetve nincs. A má sik változat részben emeletes épületet tüntet fel, melynek sem építési költsége, sem remélhető jövedelme kimutatva nincs. 4. A *Lőríncz-utcza* alapelrendezése már a jobbak közé tartozik. A földszinten elég mély boltokkal, meg a mindvégig emeletes lakásokkal, itt-ott erkéllyel. Hátránya, hogy az előszobák, konyhák az utczára nyílnak. Homlokzata nyers téglafalazat, három tetőoromzattal, melynek dacára monoton. Építési költsége 89.463 frt, mig jövedelmezősége 12,600 frttal van előirányozva. Megjegyezvén, hogy mig a tervek közül kettő, t. i. a »Lőrinc-utca« és a kör két vörös mezővel jeligéjű kivételével az értékesítésnél a talaj értékét számításba nem veszik, addig ezen tervezet, a jövedelem kiszámításánál a telket 22,000 frttal veszi fel. 5. A »Három ház*, kívülről három külön épületnek látszó három házat tervez, de belülről egynek építve össze. Tervező, bár nem egészen szerencsés beosztással, de jól kihasználta a rendelkezésére álló talajt, eltekintve attól, hogy helyenként egyes helyiségek kicsinyek. A földszinten üzleti helyiségek sorakoznak egymás mellé, mig az emeleten lakások vannak, a közepén egy photographus műteremmel. Külseje, melyen 7 tornyocska, oromdisz és tetőfelfalazás váltakoznak, kellemes benyomást tesz a szemlélőre. A tervezet kidolgozása, szakértők véleménye szerént, ritka praecisitással van keresztülvive. Költségelőirányzata : 112,500 frt, mig a remélhető jövedelem feltüntetve nincs. 6. A >Mimicipium* jeligéjű, egy emeletes háztömböt tár elénk, hat tetőorom és dísszel, közepén kupolával. Daczára a monotonnak tetsző egyformaságnak, az épület homlokzata jó benyomást gyakorol. A földszinten üzletek, mig az emeleten lakosztályok vannak, hova 3 lépcsőház vezet, melyek közül ugyan kettő sötét. Szobái az emeleten kissé kicsinyek. Építési költsége 138,000 frt, mig jövedelme 16,840 frtra van előirányozva. Előnye, hogy részleges költségvetéssel bir, miből a számítás alaposságára lehet következtetni, ámbátor a jövedelem kiszámításának magas házbér van alapul véve. 7. A *Kör két vörös mezővel* jeligés terv nézete a legszebb, melyet 5 torony és két kupola tesz változatossá, melynek belseje fényirdának megfelelő padláslakást ábrázol. A földszinten boltok, az emeleten lakosztályokkal. Föhibája a Széchenyi téri sarok beosztása, mely már a földszinttől tornyot ábrázol, s igy belső kerek formája a helyiségnek célszerűen fel nem használható. Szobái kicsinyek. Építési költsége 110.645 ft, mig jövedelme 10.840 frtot tüntet fel, a 30.000 ftr. talaj értékét is véve számításba. Hátránya, hogy részlegtes költségvetés hiányában, számításai általánosak, nem positivek. 8) » Világosság* Ezen jeligés terv szerzőjének főcélja volt világos helyiségeket nyerni, aminek folytán bőkezűen bánt a hellyel, s ez oka a célszerűtlen beosztásnak* A Széchenyi-téren, bolt helyett kapu bejáratot tervez. A terv részben emeletes épületet ábrázol. Elején, végén és közepén két-két torony dísszel ellátott emeletes részlet emelkedik ki, a bazárszerü fölszinti boltok közül, melyeket tervező keskenyekre vett. A beosztás egyébb helyiségeknél is szenved e hiányban, igy a Duna felöli sarokra tervezett vendéglő konyhája 2.30 méter szélesre van tervezve. Egyik nagy hátránya, hogy a bazárok felett fa cement tetőt tervez, mi egyrészt drága, másrészt nem tartós, gyakori javításnak van kitéve. Építési költsége 67000 frt. jövedelmi kimutatás hiányzik. 9) A > Viktória* jeligéjű terv ó-német sajátszerű stíljével emelkedik ki a többi tervek közül, nyers tégla kiképzéssel, itt-ott erkélyekkel. Elején és végén emeletes épületekkel, ugy a középen is, mely fényképészeti műteremnek van szánva, de vérmes reményekkel a lakás beosztás tekintetében. Építési költsége 106.000 frtban van előirányozva, mig a jövedelem kimutatás hiányzik. A terv egy másik alternatívát is tüntet fel, t. i. végig emeletes kiképzéssel. A rendelkezésre álló helyet elég jól kiaknázza, mi által helyiségei néhol sötétek. — A földszinten elég mély boltok sorakoznak, melyek megett raktárok vannak. Udvari helyisége nagyon kevés. Lépcsőházai sötétek. A lakások berendezése kielégítő. A szobák elég tágasak, s a lakások a kellő mellékhelyiségekkel és fürdő szobákkal vannak ellátva. Ezen tervezet költsége: 128.000 frt., jövedelem —* kimutatás hiányzik. 10. >Szép csak a célszerű* jeligéjű terv részben és pedig az épület két végén és közepén emeletes részletet tüntet fel, közöttük fa cement tetővel burkolt bazárokat. Külseje igen díszes, aquarell-szerü. Alaprajzi elhelyezése és általában a terület kihasználása célszerűen van kombinálva. A földszinten 21 bolthelyiség van, a Duna-felőli sarok pedig vendéglőnek van tervezve. Az emeleti 7 lakás elhelyezése már nem oly célszerű, melyeken kivül egy fényképészeti műterem van. Építési költsége 94.255 frt. évi jövedelme pedig 10.960 ftban van felvéve, magas lakásegységárral. 11. Sorrendben az utolsónak, a vörös kör kék háromszöggel jeligéjű terv következett. A tervezet három változást tüntet fel. Az első szerint az épület két végén és közepén kiemelkedő emelettel, melyek manzárd tetővel vannak fedve. A földszinten bazárok, az emeleten lakásokkal. Homlokzata elég csinos, melyet több erkély, kupola, majd tetőorom diszit. Építési költsége 95.610 frt, jövedelme 10.200 frttal van feltüntetve. A másik változat végig emeletes épületet tüntet fel, az elsőtől eltérő alaprajzzal. A földszinten elég tágas üzlethelyiségekkel, melyek raktárral vannak ellátva. Az emeleti lakásokhoz 3 fő és több mellék lépcsőház vezet. Építési költsége 117.320 frt, jövedelme 15.350 frt, kissé magas bérszámitási alapon. A harmadik alternatíva azon esetre van, ha a Duna felöli rész üzleti helyiségeknek nem volna megfelelő, úgy oda lakásokat tervez. Leghelyesebb és legcélszerűbb alaprajzi beosztással és talajértéke/ sitéssel kétségtelenül ezen tervezet bir, melynek megfelelő a homlokzat is, s így a bizottság egyhangúlag véleményezte az első : 400 frtos pályadijat a vörös kör kék háromszöggel jeligés terv készítőjének kiadni. A második, 200 frtos pályadíjra két terv concurrált, a *Municipium* (6-ik számú) és a kör kék-vörös mezővel (7-ík számú) jeligéjű, melyek közül, az előadó véleményének újbóli meghalgatása, és egyébb szakértők hozzászóllása után, a »municipium< lett ajánlásra elfogadva. Az első pályadíjjal díjazandó terv elfogadása nem jelenti ugyan azt, hogy az változatlanul elfogadható, mert kisebb célszerűségi módosításoknak az is kell, hogy alávettessék, mig a második terv elfogadásával az ideát akarta a bizottság honorálni, mely az első terv kivitelénél bizonyos tekintetekben alkalmazható. A tervek között van még egykettő, mely nem ugyan első tervnek, de jó gondolatnak egy-más tekintetben nagyon is beválik, s igy véleményünk szerint helyesen cselekednék a város, ha második dijjal a jobb tervek közül még egyet jutalmazna, mihez természetesen a pályázó beleegyezése kellene. Igy aztán a város rendelkezésére állana célszerű alaprajzi elhelyezés tekintetében a jelzett első terv, mely mintegy magva lenne az egésznek, melynek részleges kivitelénél aztán, a rendelkezésre álló másik két tervből (melyekben szintén vannak gyakorlati eszmék) egy-egy jó és praktikus eszmét át lehetne plántálni. —PMenye és város. O Iskolalátogatások. Andrássy János alispán, Bartal Rezső tanfelügyelő társaságában már befejezte a megyében a szokásos tavaszi iskolalátogatásokat és általában meg volt elégedve az elért eredmcnynyel. A sárga csikók a megérdemlőknek ezúttal is kijártak. A magyar nyelv Sárisápon, Süttön és Kesztölcön nagyon örvendetesen terjedt, csak Cséven szomorú még mindig az állapot e tekintetben. O Alispáni felhívás. Az. alispán igazolásra szólitotta fel a városi hatóságot amiért a városi apaállatok szemléjét még mindég nem tartották meg, sem azokat tenyésztési igazolványnyal élnem, látták. íme, ez is csinos bizonyítéka a mi mintagazdálkodásunknak ! O A kir. mérnök megfeddése. Meleg napja volt Csaby Andor kir. mérnöknek a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén s az őt ért elnöki megfeddésnek, amelyre különben nagyon rászolgált, még komolyabb következményei is lehetnek. Az eset története a következő: A közigazgatási bizottság annak idején kimondotta, hogy a doroghi-uthoz szükséges kő szállítására — a használhatatlan strázsahegyi kő kizárásával — pályázat hirdetendő. A hirdetésre két pályázó jelentkezett. A bizottság márciusi ülésén Csaby Andor kir. főmérnök a pályázati föltételekkel ellentétben Stern Márk strázsahegyi kőbányabérlővel javasolta a szerződést megkötni, amit a bizottság természetesen nem acceptált, hanem kimondotta, hogy a szerződés a másik pályázóval: Eggenhoffer Ernővel doroghi kőre kötendő meg. A főmérnök természetesen megnyugodott, elkészítette a szerződést és a kavicsbeosztási kimutatást s azzal terjesztette aláírás végett a főispán elé, hogy azok a közig, bizottság határozata értelmében fogalmazvák. Szólott pedig a szerződés Stern Márkkal strázsahegyi kőről, A megtévesztési furfangot azonban még idejében észrevették és igy a referens ma a mérnöki szerződést megsemmisítendőnek javasolta azzal, hogy a mérnöktől eljárása igazolására tizenöt napon belül jelentés követelendő. A főispán igen