Esztergom és Vidéke, 1896
1896-06-28 / 52.szám
tékben meglepett. Csak azon csodálkoztak, hogy a város vezető emberei közül mindenki hosszúnak tartotta a gyárig vezető utat és nem jelent meg senki sem. Különösen az iskolaszéki elnök elmaradását fájlalták. — A csütörtöki diákmajális hagyományos szokásához hiven nagyon népes volt a hagyományos rossz idő daczára. A diákság már reggel hét órakor kivonult a Kovács-patakhoz zászlók alatt, zeneszó mellett. A délutáni propellerek még csak ugy Öntötték a kÖnnyüruhás lánykákat, mosolygó mamákat, akiket nem zavartak sem a sötét, gomolygó felhők, sem a minduntalan meg-megeredő záporeső. Az esteli órákban már körülbelül hatszáz ember volt együtt az uj vendéglő még ugyan meszeletlen, kissé nedves, de kényelmes, tágas helyiségeiben. A sétákról le kellett mondani, igy annál több dolguk akadt a fehér vállszallagos leendő ministeri fogalmazóknak, akik a propeller-állomástól a vendéglő teraszáig vezető s lobogókkal, lampiónokkal pompásan feldiszitett uton várták s üdvözölték az átázott érkezőket. Csak természetes, hogy a tánczosnők nem tudtak annyit tánczolni, amennyi táncra felkérték őket. Az utolsó propeller éjjeli két órakor még egészen megtelt a hazamenőkkel, akik Jónás Pali „Funiculi, fániculá w-ja mellett roppant fumigálták a hűvösséget és a záporesőt. Szép, káprázatos volt nagyon a tűzijáték, amelyet esteli kilencz órakor Cziglényi Lajos ur rendezett. A tánczosnők csinos virágos karton-táncrenden örökíthették meg táncosaik nevét. A szép estén graciozus uj tánccal is megismerkedtünk, a pas des quatre-al, amelyet a a beavatottak, szépen lejtettek el Vértesy Ilona kisasszony dirigálása mellett. Panasz csak az uj vendéglős ételeinek és italainak kvalitása, a kiszolgálás ellen volt. A sikerült, hangulatos mulatság körülbelül kétszáz forintot jövedelmezett a tervezett tápintézetnek. A négyeseket 120 pár tánczolta. Ott voltak a mulatságon : Asszonyok: Bartha Arminné, Bartha Tivadarné, özv. Babinszky Alajosné, Blumschein Lipótné, Brenner Józsefné, Büttner Róbertné, Borovicska Adolfné, Brutsy Jánosné, Bedross Józsefné, Csupor Istvánné, Özv. Csernák Béláné, özv. Csukássy Lászlóné, Döbrössy Gyuláné, Ekesi Adolfné, Ékesi Józsefné, Etter Ödönné, Farkas Gyuláné, dr. Fóldváry Istvánné, Francsik Gyuláné. Frey Ferenczné, Fekete Györgyné, Feigler Miklósné, Fiedler Józsefné, Görcz Arthurné, Grimm Györgyné, Gruman Lászlóné, dr. Helc Antalné, Hübsch Sándorné, Hagara Antalné, özv. Horváth Ignácné, özv. Hoffmann Ferenczné, dr. Haugh Lambertné, Hajas Simonné, Koksa Kálmánné, Krotky Vinczéné, Klinda Rezsőné, Kartaly Istvánné, Kaán Jánosné, Kratochwill Rzzsőné, Kelndorfer Arminné, Kecskeméti Jánosné, özv. Legény Ivánné. Leitgeb Jánosné, Mezey Dénesné, Magos Sándorné, Magurányi Józsefné, Müller Gyuláné, Mattyasóvszky Lajosné, Mattyasóvszky Kálmánné, ' Mattyasóvszky Yilmosné, Munkácsy Károlyné, Németh Józsefné, Niedermann Jánosné, özv. Nagy Lipótné, özv. Pefhes Kálmánné, Perényi Arpádné, özv. Perényi Henrikné, Perényi Kálmánné, Pfalcz Józsefné, Paitl Agostonné, Petruska Rezsőné, Reviczky Gáborné, Reitter Jakabné, dr. Rédly Sándorné, Rédly Gyuláné, Spanraft Józsefné, Spanraft Tivadarné, Szalkay Józsefné, Szenttamási Béláné, Schönbeck Mihály né, özv. Somogyi Jánosné, Szőllősy Jánosné, özv. Szmetacsek Béláné, özv. Szvoboda Romáimé, Szlávy Istvánné, özv. Tillmann Károlyné, Takács Józsefné, özv. Takács Gézáné, Tiefenthal Józsefné, Usztanek Antalné, Vargha Józsefné, Vantsó Gyuláné, özv. Vaj and Károlyné, "Waldfogel Józsefné, özv. Zboril Albinné, özv. Zuna Zsigáné, Özv. Zsarnóczay Lászlóné, Zwillinger Hermanné stb. Leáftyok: Bartha Erzsike és Ilonka, Bartal Olga, Brenner Juliska, Erzsike és Margit, Blumschein Valii és Janka, Brutsy Nelli és Gizi, Csukássy Etel és Erzsike, Döbrössy Erzsike, Dublacek Ida és Szidi, Ékesy Bertike, Ekesy Amanda, Fáy Rózsácska, Fülöp Mariska, Frey Bertike, Fekete Nella, Feigler Irén és Johanna, Görcz Juliska és Erzsike, Gyurányi Anna, Etelka és Ilonka, Hübschl Erzsike, Horváth Mariska, Haugh Margitka, Hajas Gabika "és Olga, Hagara Erzsike és Etus, Koksa Iza, Krotky Hermin, Kelndorfer Aranka, Kratohwill Aranka, Kecskeméti Jolán Legény Marianne, Mezey Ilonka és Miczi, Magos Emmike és Mariska, Magurányi Olga, Mattyasóvszky Marianne, Mattyasóvszky Olga és Margit, Munkácsy Sarolta, Nagy Mariska, Németh Ilonka, Mariska és Margit, Niedermann Nelli, Pethes Macza és Ilonka, Perényi Margit, Paitl Jolán és Margit, Reviczky Erzsike, Saághy Agatha, Melanie, Margit és Malviné, Spanraft Bertike, Szalkay Mici, Margit és Félike, Schuhlhof Rozi, Szenttamási Irén, Sára és Panna, Schönbeck Márta, Somogyi Anna, Szőllőssy Margit és Ilona, Sehaller Vilma, Szmetacsek Ilonka. Szvoboda Ilonka, Szabó Olga, Schéda Ida, Szlávy Aranka, Tillmann Manda, Tiefenthal Szidi, Usztanek Szidi és Margit, Vantsó Annika, Vasaly Ida, Vértessy Ilonka, Vargha Mariska, Vass Gizella, Waldfogel Etel, Wohlmann Geraldine, Zuna Henriette, Zsarnóczay Ilonka és Sárika, Zwillinger Mariska stb. stb. = Fölhívjuk a nagy közönség figyelmét Weisz Mihály helybeli kályhagyáros igen szép kivitelű és jó minőségű cserépkályháira, melyek válogatott színekben és mindenféle nagyságban dús választékú raktárából mindenkor megrendelhetők jutányos árakon. — ungyilkos szabó. Béres János helybeli szabó tegnap öngyilkosságot követett el. Házsártos, iszákos ember volt, akinek rossz végét előre megjósolták. Csütörtökön is egész éjjel ivott, reggel támolygott haza s amikor háziasszonya megrótta botrányos viselkedéseért, összezúzta a varrógépét, majd bezárkózott a szobájába, azután felment a Kucklanderhegyre s ott felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, már nem élt. Holttestét a boncoló házba szállították. Feleségével már régebben nem élt együtt. — Köszönet nyilvánítás. A következő sorok köiirsére kérettünk fel: Az esztergomi oltáregyleti hölgyek adománya a vizivárosi zárda-templom májusi oltárára : Dr. Rapcsák Imréné, Tillmann Fanny, Mattyasóvszky Lajosné, Frey Ferencné, Bleszl Ferencé Öt-öt, Kollár nővérek egy, Tónay Terézia, Krébsz Mihályné, Laczkó Pálné, Magurányi Sándorné, Mészáros Károlyné Öt-Öt, Simor Teréz husz és Szájbsli Angéla tiz forint. Fogadják a nemesszivü adakozók leghálásabb köszönetemet. Sz, M. Remigia. főnöknő. — Csavargó kutyák. Megírtuk, hogy a napokban Nagysáp községben veszett kutya kóborolt s egy embert meg is mart. A hatóság nyomban intézkedett, hogy a falu összes kutyáit tizennégy napra elzárják, a lakosság azomban nem nagyon respektálja e rendeletet, mert a csendőrök egyre-másra kénytelenek feljelenteni az utcákon csavargó ebek tulajdonosait. Amint halljuk, a központi főszolgabíró intézkedett, hogy a rendelet megsértői szigorúan bűnhődjenek. — Ellopott takarmány. Folyó hó 12-ének éjszakáján herceg Metternich Sándorné órisápi pusztájáról eltűnt egy baglya baltacin. A baglya helyén egy ócska kabátot, egy botot és egy lepedőt találtak, amelyekben Villám István nagy sági lakos tulajdonaira ismertek. A bűnjeleket Villám acceptálta is, a baltacinról azonban nem akar tudni. A vizsgálat folyik. — A Duna halottja. A vigyázatlanságnak keservesen megadta az árát Sólyom Pista pilismaróthi legény tegnapelőtt délután. Sáros István pilismaróthi gazda négy szép lovát vitte úsztatni a szabad Dunába s nem ösmervén a helyet, oly szerencsétlenül úsztatott be a folyó medrébe, hogy az ár a négy lóval együttt magával ragadta s nem is került felszínre többé. == Központi kávéház. Mint hirdetési rovatunkban olvasható, a Kaufmann-féle pazar eleganciával berendezett Központi kávéház holnap nyilik meg a Lieb-házban. Esztergomnak nagy szüksége volt ily modern, kényelmes helyiségre s éppen azért bizonyosak vagyunk benne, hogy prosperálni is fog. Részletes leírását legközelebbi számunkban hozzuk. — Árlejtés a cs. és kir. katonaságnál. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét a lalapunk 49,, 5a és $1. számában közzétett hirdetésre, mely szerint a komáromi, győr-szabadhegyi és esztergomi cs. és kir. katonaság részére 1896. szept. r-től 1897. augusztus 31-ig szükséges széna, szóró-szalma, ágy-szalma, tüzelőfa és kőszén szállitására árlejtés tartatik. A közelebbi feltételek megtekinthetők 1896. július 8-ig, [amely napon az árverés megtartatik) Komáromban, a cs. és kir. élelmezési raktárnál, ahol a felvételeket tartalmazó füzetek ivenkint 4 krért kaphatók. = A háziurak és sertéseket hizlaló gazdák kiváló figyelmébe ajánljuk a savakkal itatott tőzegalmot, mely ez időszerint az első szakemberek véleménye alapján a leghathatósabb megsemmisítő szere mind azon járványos álatbetegségeket okozó baktériumoknak, melyek a sertésvész, sertésorbáncz és a lépfene baczillusait előidézik, nemkevésbé mint rendkívüli fertőtlenitö szernek bizonyult a tőzeg az árnyékszékek, vizeldék, sertés- és baromfiólak, istállók, valamint az állatokat szállitó kocsiknál, amennyiben abszolút szagtalanít, deszodorifikál és minden baktériumot megöl. Az ilyen tőzegből itt helyben olcsó gyári áron (3 nagy zsák 1 mm. 1 frt 50 kr.) Niedermann János szódavizgyárosnál folyton nagy készlet van raktáron, a hol egyszersmind a tőzegrendszerre vonatkozó felvilágosítás, vagy ismertető füzetek bérmentve kaphatók. Közgazdaság. X „Star" életbiztositó-társaság, London. A előttünk fekvő 1895-ik jelentésből, mely a társaságnak 1896. március 11-én tartott közgyűlésen a részvényesek és biztosított felek elé terjesztetett, következő adatokat emeljük ki : Az 1895-ik évben 6404 biztosítási ajánlat 56,695.975 korona összegről nyújtatott be, melyek közül 1281 részben visszautasittatott, részben meg el nem intéztetett, 5123 kötvény állitatott ki 43,901.300 korong összegről, melyekért 1,692.784 korona bevételeztetett első évi dij fejében. Azonnal kezdődő 20.693 korona életjáradékért 246.051 korona bevételeztetett. Az érvényben levő biztositások összege 364,557.860 koronára rug. A mérleg számla a következő adatokat tünteti fel: Vagyon : Jelzálogok 29,963.529, kölcsönök kötvényekre 6,196.722, állampapirok, elsőbbségek és részvények 46,051.319, biztosítékok 1,043.187, ingatlanok 2,523.456, telekjáradék 1,962.364, kölcsönök életjáradékokra 1,395.590, künnlevő kamatok 157,947, összegyűjtött kamatok 1,197.538, künnlevő díjkövetelések 4,434.934, készpénzben bankoknál 877.500, pénztári készlet 68.633, összesen 95,872.719 korona. Teher : Befizetett részvénytőke 325.000, biztosítási és életjáradék-alap 95,043.366, elismert, de még ki nem fizetett követelések 704.353, összesen 95,872.719 korona. A nyereség- és yeszteségszámla adatai: Bevétel: Biztosítási alap az év elején 89,439.115, díjbevétel 11,479.666, bevétel életjáradékokért 246.051, kamatok és osztalékok 3,391.231, illetékek 7.110. összesen 104,563.173 korona. Kiadások : Esedékes kötvényekért 6,145.768, visszaváltások 612.074, életjáradékok 342.237, jutalékok 1,222.416, igazgatósági és kezelési költségek 657.868, orvosi tiszteletdijak 118.221, jövedelmi adó 169.106, készpénz-osztalékok a részvényeseknek 6250, dij levonások osztalék fejében a biztosítottak javára 120.866, biztosítási alap 1894. végén 95,168.367, összesen 104,563,173 korona. „A társaság magyarországi képviselősége mult év április hóban kezdvén meg működését a magyarországi üzletről külön mérleget nem készített, mindamellett ezen rövid idö dacára létjogosultságát fényesen beigazolta és a társaság az egész országban a legjobb körökben számos felet nyert meg". 2P 6 I 6 SS 8 1 6* Keié Margit. — Az ^Esztergom és "Vidéke« eredeti tárcája. — Tegnap, mikor éjfél után két óra tájban bevetődtem a Fiúméba, nagy meglepetésemre ott találtam az öreg Csatlóst. Öt esztendeje ismerem az öreg urat, de még soha se találkoztam vele ilyen időtájban. A hires publicista, akiről mindenki elismeri, hogy ő irja a legszebb vezércikkeket Magyarországon, nagyon pontos, szinte pedáns nyárspolgár volt, legalább amióta én ismertem, bár a régibb barátai gyakorta emlegették, hogy valamiker nemcsak a lelke, hanem a hangja is volt egy hatalmas bohém-társaságnak. Ez a fényes társaság azóta elkallódott innen a minisztériumokba, a parlamentbe, az akadémiába, meg a kerepesi-uti temetőbe, — a kávéházban közülök jóformán maga maradt az öreg Csatlós. Az asztala köré, a jó isten tudja, hogyan, odakerültünk mi, apró emberkék és boldogok voltunk, hogy ott ülhettünk mellette és hallgathattuk naponta délután háromtól ötig. Kissé hiu és gőgös volt, velünk ugy bánt, mint véle kibujdosott alattvalóival egy száműzött király. Éreztette, de éreztük is, hogy leereszkedik hozzánk és mi — hálásak voltunk ezért. Csodáltuk rengeteg tudását és mámorossá tett a beszédje, mely éppen olyan volt, mint az írása, tömör, szikrázó, rajongó, elmés, tele lélekkel és tűzzel. Pontban Öt órakor azután felkelt az asztal mellől és bizonyos megvetéssel mondta: — Megyek a műhelybe. Lediktálta a cikket — évek óta reszkettek a kezei, ugy, hogy nem volt képes tollat fogni az ujjai közé — azután hazament pontosan, rendesen az ő agglegényt lakására, ahova látogató soha be nem tette a lábát. A kávéházban kevesen voltak. A billiardasztalokon egy pár újságíró karambolázott, az öreg ur egyedül ült, tenyerébe támasztva fehér fejét. Nagyon levertnek, vagy betegnek látszott. Fénytelen szemei mereven szegeződtek az asztal eres márványlapjára és fakó, barna arca élesen vált ki bozontos ősz szakálla és tömött haja fehérségéből. A köszönésemet néma fejbólintással fogadta és jó darabig szótlanul ültünk egymás mellett. Valami nyomasztó érzés nehezedett a mellemre és a torkomba fojtotta a hangot. Nyugtalanul és szorongva néztem az öreg embert, aki most még sokkal idősebbnek látszott. Egy megtört aggastyán volt igy, csupa öregség és csupa lemondás. Egyszerre nagyot sóhajtott és megszólalt : — A szerkesztőségből jön, öcsém ? — Onnan, bátyám. — Nyirt sokat ? — Dolgoztam. Valami keserű, megvető mosolyféle rándult át az ajkán, azután halkan és nagyon meleg hangon mondta : — Szegény fiu ! — Sajnálom magát. Önkénytelenül vállat vontam. Kellemetlenül éreztem magamat és alig találtam szavakat. Ugy gondoltam, jó lenne távozni innen. — Vár talán valakit, bátyám ? Hátradőlt a székiben és végig simította a szakállát: ' — Nem várok én öcsém senkit, hanem nem merek hazamenni. — Pedig kissé kimerültnek látszik. Sóhajtott, egy darabig a levegőbe nézett, azután egyszerre felém fordult. A vállamra tette a kezét és gyorsan, izgatott hangon mondta: — Az éjszaka nálam volt Kele Margit. Elmosolyodtam és zavartan nézte m rá. Az öreg ember maga is elmosolyodott. Szelíden rázta meg a fejét és gyöngéd hangon szólt: — Ne gyanúsítson öcsém. Nem szabad mindjárt a legjobbat gondolni. — Hát ez a Kele Margit nem nő ? — De igen. Nő, még pedig a legszebb, a legdicsőbb minden asszony között. Szép