Esztergom és Vidéke, 1896

1896-07-23 / 59.szám

fogunk, s kell annak, ha akad egy Messiás. Mi a sugalmazott sorokban, a fel­jajdulásban, bűnbakkeresést látunk. * Annak ki a közpályán halad el­keli készülnie arra, hogy útközben rögökre is akad, melyeket elegyen­getni egyik feladata a hivatásnak, nem pedig visszafordulni a megkez­dett uton, s ennek okát másban keresni. Polgármesterünk akkor midőn a közpályára lépett, ismerte azt, is­merte annak minden dűlőjét, s igy méltán csodálkoztunk azon, hogy a megkezdett út rögei visszatántoritot­ták, amely elől egy nyugalmas, bé­kés és jól dotált állásban, a taka­rékpénztári ügyészségben keresett menedéket. Nem tudjuk való-e az, hogy az régi terve, avagy az-e a való, hogy a tisztikar kedvetlenitette el tovább haladni a megkezdett pályán, de bármelyik legyen a való, ugy mi, de velünk együtt sokan a »félrevert harangok «-ban csak bűnbak kere­sést látnak. Nyugodtan nézünk elébe, a jövő­nek, azon édes reménynyel, hogy azoknak a harangoknak hangjai, melyeket mi vertünk félre, magukba szállásra fogják birni azokat, kiknek szóllanak, s akkor mig egyrészt a város hálaünnepének lesznek öröm­hangjai, addig másrészt lélekharang­jai lesznek annak az aerának, mely­nek szolgálatában sugalmazások csi­nálták a közvéleményt. —a. Esztergom egészségügye. Irta : DR. RIGLER GUSZTÁV. II. Legutóbbi cikkemben emiitettem, hogy az esztergomi kútvizek jórészt ihatatlanok. Nézzük most már a házi szükségletre, mint főzés, mosás, tisz­togatásra alkalmasak-e ? Bizony ki­nevet minden gazdasszony, ha ezt a kérdést intézem hozzá. >Hát nem látja a doktor ur, hogy a hoopp­hoopp-os ember liferálja minden nagy­mosáshoz a Dunavizet ? No hiszen, szépen volnék, ha a kutunk vizével kellene mosatni. Hisz tiz mosóné sem végezné el a munkát egy hét alatt Heischmann gyárának egy egész évi szappanával! De többet mondok, még a bab sem fői meg benne, ha csak meg nem szódázom ! Horgásszuk le, tisztelt szemlélődő olvasóm, a fejünket és adjunk az asszonykának igazat, mert megdönt­hetetlen tapasztalat beszél belőle ; azzal pedig — asszonynyal meg pláne — nem célszerű vitára kelni. Kilyukadtunk tehát oda, hogy ivó­vizünk ihatatlan, főzés, mosásra al­kalmatlan. — Az pedig, hogy az udvar virágjait lehet öntözni vele, meg hogy tűzvészkor használható, bizony kevés a vigasztalásra. Nem akarok ennyi bizonyíték után előhozakodni azzal is, hogy pár év előtt kémiai és bakteriológiai vizs­gálatokat végeztem jó magam is vagy 30 olyan kúton, a melyeket még ivásra valamennyire, persze kény­telenségből használnak a lakosok. Ezen kutak között a legtöbb az ut­cákon szétszórt városi közút volt. Elég legyen csak annyit említenem, hogy ezekben annyi volt a szerves­anyag, mint a hévízben, mikor a vá­góhídon működnek a mészárosok, továbbá annyi volt a mész és gypsz, hogy igen egyszerű számítással meg­tudtam, hogy ivóviz utján minden ember, aki e kutakból ivott, évente több, mint 7 kiló meszet szedett be magába. (Alighanem ez az oka annak, hogy azon vidéken az emperek csont­jai általában, a koponyájuk pedig különösen, — olyan kiváló kemény­séggel dicsekszik.) Ha pedig ugyan­ezen vizekben a salétrom mennyisé­gét akarnám hozzávetőleg kifejezni, ugy abbeli sajnálkozásomnak kell kifejezést adnom, hogy nem találko­zott még vállalkozó, aki e kutak belső szervek előtte nyitott könyvként feltárulnak. Elszomorító, majdnem bor­zasztó lesz csupán csak az, ha az ember­nek, valamely sorvasztó gyógyíthatatlan belső baját e sugarak segítségével egész félreismerhetetlenül s biztosan megálla­pítják, s e szörnyű tudattal huzza-vonja hátralévő napjait. Hiába ! nincs világosság árnyék nélkül! A múltkoriban bejárta a lapokat egy kis hir, mely kommentár nélkül éppen nem volt érdekes. Ugy szóllott, hogy egy amerikai társaság »The Diamond Math & Co« részvényei 115-ről 180-ra ug­rottak fel egyszerre. Oka pedig ez óriási emelkedésnek olyan körülmény, mely az egész emberiségre kiható lehet. Elszomo­rodik az ember, ha gyufagyárba lép be, rendesen csenevész gyermekek, vagy te­hetetlen öregek dolgoznak a fojtó lég­ben, hogy csekély pár, keservesen kere­sett krajcárral tengessék életüket; meg­lett ember ilyen helyre dolgozni nem megy, mert erejét bárhol is sokkalta jobban értékesítheti. A gyufagyárak ilyen­képeni munkásai nem soká vonszolják e földi életet, az öregje hamar elpusztul, a fiatalja meg sem éri az emberkort: a phospor meg a kén megőrli a tüdőt s még inkább a csontot. Nagyszivü embe­rek sokat gondolkodtak már azon, vájjon mikép kellene e dolgon segíteni, de to­vább nem birtak menni, mint csupán csak addig, hogy a hatóságok tiltsák el gyufagyárakban a hosszabb ideig egy­folytában való munkát. S bár a gyufa­gyárak technikai tekintetekben erősen javultak, de az ujabb, sőt legújabb gépek is inkább a skatulyák gyártásának gyor­sítására szánvák, semmint az emberanyag megkimélésére. Most azután ez a meg­nevezett társaság egy oly találmányt szabadalmaztatott az egész földkereksé­gére, mely ember nélkül készíti a gyu­fát ; a hozzá való fát s a többi alkotó részeket önmaga dolgozza fel teljesen önállóan, ugy hogy jóformán azt lehet mondani, hogy egyik oldalán belékerül a nyers fa, a másik oldalán pedig a külön­böző minőségű és fajtájú gyufák teljes kész csomagolásban hullanak ki. Mint egy varázsütésre vége volna egy­szerre a phosphor és kén szörnyű pusz­tításainak, fejletlen gyerkőcöket, tehetet­len Öregeket nem pusztítana ezer számra a szörnyű csontszu. A gép előállítási ké­pessége olyan nagy, hogy statisztikai adatok nyomán kiszámítható, mikép az egész földgömb összes gyufaszükségletét 300 drb ily gép teljesen ellátná . . . Manapság az embert mindenütt ellen­ségek környékezik, anélkül, hogy hábo­rúba kellene mennie ; a viz, a hus, a lég, a szőllő telve baktériumokkal, bacillusok­kal és mikrobákkal, mintha irtó háborút viselnének az emberiség ellen! Minden­nap uj és uj fajta kerül a felszínre. Az ember keservesen védekezik ellenük, de vizét puskapor gyártásra felhasználja. Igen olcsón jutna kitűnő anyaghoz, s a városnak is sok anyagi és szel­lemi hasznot hajtana vele. A baktériumok számáról végül, amit e kutvizekben találtam, legyen elég csak annyit megjegyeznem, hogy egyetlen egyszer sem sikerült a viz literének egy ezredrészében keve­sebbet, mint 12,000—20,000-t kimu­tatnom, vagyis 1—1 liter vizben ak­kor volt a legkevesebb baktérium, mikor 12,000,000—20.000,000-ót ta­láltam benne. Ha még ehhez hozzá­teszem azt, hogy ezek kilenctizedrésze azokból állott, amelyek csupán em­beri és állati excrementumban for­dulnak elő, akkor tudományos te­kintetben körülbelül megközelitő tá­jékozást nyertél nyájas olvasóm azon vizekről, amelyeket Esztergomban iható vizeknek neveznek ! Irjak-e még hasábokat kitöltő be­tühalmazt ezek után arról, hogy ilyen körülmények között mily absurdum azt állítani, hogy a szobák, udvar levegője tiszta és egészséges. Hiszen tudja mindenki, hogy a talajban levő apró likacsokat szintén levegő tölti ki, mely annál bűzösebb, annál mér­gesebb, minnél szennyesebb a föld ? E levegő kijön udvarodra, behatol szobáidba s még — ha ugyan egy­általán lehetséges — az ott levő és a falakban végbemenő rothadás foly­tán amúgy is egészségtelen légkört még ártalmasabbá teszi. Ezt persze sem a csizmás, sem a kaputos ember nem akarja azonnal belátni, mert hiszen ilyenben nőtt fel születésétől fogva. De már azt csak nem mondhatja senki sem, hogy Esztergom lakói óriási termetűek, vasgyurók és egészségesek, mint a makk. Nézzük csak milyen vézna, sovány és bizony gyönge a mi íbld­mives népünk, pedig hát az az év nagy részét még szabadban tölti. De az intelligens osztály sem panaszko­dik túlságosan állandó egészségről, aminek az a legeklatánsabb jele, hogy doktoraik is szépen megélnek. Ha pláne egy kis népies statisztikával is ki akarnék rukkolni, hát csak azon eddig nem igen nagy eredménynyel; leg­nagyobb ellenségei az embernek a viz­ben, az istenáldotta vizben rejtőznek, mely nélkül pedig bölcsőnktől a sirig jóformán egy percig el nem lehetünk. A víznek baktérium-mentesítésére, steri­lizálására igen erősen ajánlották az úgy­nevezett Chamberland-féle szűrőket, me­lyeknek ugyan meg van az az előnyük, hogy a vizet megtisztítják, de az a hát­rányuk is meg van, hogy hamar eldugul­nak és akkor nem működnek. Kellemetlen oldaluk még, hogy nehezen szállíthatók, a kisebb fajú szűrők pedig, a zsebszürők, ugyan tisztítják a vizet, de nem teszik azt gombamentessé. Igen egyszerű, olcsó és kényelmes szer a viz sterilizálására, mely felülmúl minden fajta szűrőt és ha­tása biztos, Langlois szerint a kalium­permanganatum, általánosan ismert na­gyon sötét bíborszínű, majdnem fekete, fémes külsejű jegeckékben előforduló só, melyból 5 ctgr. elégséges 1 1. állott vizet ihatóvá tenni, folyóvíznek hasonló átala­kítására elégséges 2 ctg. E sót ugyanis a viz szétbontja, szabad oxigén fejlődik, mely egész biztosan megöli nemcsak a bakrérium-csirákat, de szétrombolja a viz­ben esetleg előforduló egyéb szerves részeket is. E szer bármely kirándulásnál s minden alkalommal zsebben hordható, igen olcsó és biztos sikerű volta miatt ajánlatos. Egy kilogrammnak ára körül­belül 20—25 kr. és elégséges 30—60.000 szomorú számadatokat kellene- felso­rolnom, melyeket lelkészeink az újév első napján szoktak a szószékről ki­hirdetni, s a melyek évek óta azon megdöbbentő tényt bizonyították, hogy Esztergomban majdnem annyian halnak meg az év alatt, mint ahá­nyan születnek, vagyis hogy a város népessége csakis bevándorlás és le­telepedéssel gyarapodik. Ha Jeremiás próféta nyomdokait akarnám követni, úgy sok-sok elvi­tázhatatlan mizériát panaszolhatnék még fel e helyen, igy behatóan méltathatnám az utcák tisztaságának absolut hiányát, a kövezet általános silányságát, az eső és szennyvizek levezetésének ázsiai őshazánkba illő módját, a vágóhíd és környékének gyönyörűségeit, a Kis-Duna vizének oktalan szennyezését, partjainak sze­mettel való megbocsáthatatlan feltöl­tését, a csatornák célszerűtlen és semmit sem használó épitésmódját, a városnak épités szempontjából való­ban megható rendetlenségét, a köz­egészségügyi kihágások és vétségek túlságosan enyhe megtorlását és ezer meg ezer másféle olyan tényle­ges mizériát, melyet sok intelligens esztergomi lakos tud és érez, de a melyen segíteni nincsen ereje, avagy nincsen akarata. Marad e szerint minden ugy, mint szépapáink idejében volt, tekintet nélkül arra, hogy az immár egyesi­tett Esztergom többé nem kisváros, mert majdnem 20,000 lelket számlák Tekintet nélkül arra, hogy az uj hiddal megnyílt a forgalomnak, me­lyet ily maradi állapotával nem hogy magához vonzaná, hanem amelyet veszteni fog ; hogy végül uj vasutai egy gyárváros lételéhez az alkalmas feltételeket megadják ugyan, de azzá csupán csak rosz egészségügyi viszo­nyai miatt nem válhatik soha sem, mert felvilágosodott munkás nem fog ide jönni csak azért, hogy a temetőbe vándoroljon. (Befejező közlemény következik). 1. viz sterilizálására ; kezelése igen egy­szerű és az ily viz akár borral, akár citrom­lével igen üdítő és egészséges. Pár év előtt felmerült az a terv, hogy Budapestet Bécscsel direkt személyköz­lekedésre berendezett villamos vasúttal kapcsolják össze, mely körülbelül 2 óra alatt tenné meg az utat. Távol fekvő nagy városokat ilyetén módon összekötni tu­lajdonkép az angolok érdeme, ahol is óránként majdnem 100 kilométerig fokoz­ták a vonatok sebességét; a london— aberdeeni szárnyon ugyanis, mely körül­belül 842 kilométer, a vonatok átlagos sebessége ior8 km., ugy, hogy az egész vonalat 512 perc alatt befutják ; a "leg­nagyobb sebesség természetesen nagyobb volt s megközelítette a 130 kmt. Ezt a roppant sebességet csak akkor tudjuk egészen méltányolni, ha összehasonlítjuk más civilizált állam hasonló hosszú vona­lával, pl. az eydtkuhnen—berlin—burgi vonallal, mely 860 km. hosszú : itt a leg­gyorsabb vonatok az egész utat legalább 927 perc alatt futják be, tehát teljes 415 perccel több időt használnak, mi roppant differencia. A london—-aberdeeni gyor­saságot csak az anyaországra féltékeny Észak-Amerika közelíti meg, hol is a new-york—buffaloi gyorsvonat 700 kilo­méter utat 415 perc alatt teszen meg, átlagos sebessége tehát óránként 103 egyötöd km. Décsi György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom