Esztergom és Vidéke, 1896
1896-06-07 / 46.szám
dig, hogy megfeneklett adminisztrátiónk más mederbe terelése felett tanácskozzék. Brutsy János előadva, hogy több oldalú és általános óhaj folytán hívta egybe a képviselőtestület tagjait, kéri a jelenlevőket, hogy az értekezlet vezetésére elnököt válasszanak, mely ideiglenes tisztségre Frey Ferenc lett felkérve, ki elfoglalva az elnöki széket, felkérte Brutsy Jánost, az értekezlet céljának ismertetésére Brutsy János bár teljes elismeréssel van a szervezési szabályzatot elkészítő főügyész irányában, mindamellett nagynak látja azt a keretet, melyet az, adminisztrátiónk vezetésére felállított, annál is inkább, mert ezt a tapasztalat is igazolni látszik, mert sok oly állás van, melynek betöltése indokolatlan kiadásokat ró reánk. Felemlíti, hogy 117 % lesz a pótadó ez évben, mi takarékosságra int, majd ismerteti a tisztikar létszámát, a költségvetésben ennek megfelelő személyi kiadásokat, majd az ily hatalmas orgánummal járó dologi kiadásokat, s véleménye oda terjed, hogy a második pénztári, az ellenőri és alkapitányi állások, mint a melyek nemcsak nélkülözhetők, de feleslegesek, a szervezési szabályok módosításával, vagy anélkül, de ne töltessenek be, mi a városnak megtakarítást idézne elő. Majd ecsetelte közigazgatásunk mőködését azt a szellemet, mely tisztikarunk tevékenységét átlengi, dacára azon nagylelkű áldozatoknak, melyeket a város hozott, s amelyek nem termő talajra, hanem parlag kősziklára hullottak. Indítványa az, hogy terjesztessék fel az alispánhoz egy indokolt átirat az ügyben, hogy a már pályázat utján betöltendőnek hirdetett állások betöltése függesztessék fel azon időig-, mig azon hirdetett állások betöltésének szüksége elo nem áll. Frey Ferenc aggodalmakkal néz az indítvány elé, minek keresztül viadtam magamnak, hogy ha haldoklóm, sem megyek Nardo-ba és a mig ezen tépelődtem, lassan berakosgattam bőröndömbe minden holmimat. Valami csodálatos erő kényszeritett reá. Néhány óra nmlvu e nagy korház lakója voltam én is. Gőzös, émelygősen langyos délután volt, a mikor megérkeztem, a milyen csak a déli vidékeken fordul elő. A sétatéren a zene szólt. Előbújtak párnákkal bélelt szobáikból a sápadt kisértetek, ott ballagtak, köhécseltek valamennyien körülöttem sálokban, bundákban, kalucsnikban. Az első, a kibe én belebotlottam, az én öregem volt; végtelenül elégedetten integetett felém a szőrös kezével. Befordultam a nagy promenadera s valami mély szomorúságot éreztem. Ez a hosszú, egyenes, csillogó fehér homokkal beszórt sétaút cyprusbokraival és márványszobraival éppen olyan, mint az olasz temetők keresztalleélja. Egy magányos pálmafa alatt ült Lili egy padon az édes anyjával. Olyan üdének és egészségesnek látszott, hogy a sápadt kisértetek mérges bosszúsággal fordultak félre tőle. Én meg csodálkozva töprengtem azon, mire való fehér nyakán tizennyolcz fokos melegben a cobolyova és mire való térdein a vastag plüsstakaró. Finom, törékeny jelenség volt, hogy attól féltem, megfúl a sok ruha alatt. Bájos szőke feje vonzott magához, tele még nagyobb és ujabb ártalmára lehet adminisztrátiónknak annál is inkább, mert tudva az azokkal járó kiadásokat, szerveztük az állásokat, melyeket akkor szükségeseknek tartottunk. Id. Brenner József felszóllalása folytán, előadja Brutsy János, hogy a második pénztári, az ellenőri és alkapitányi állás betöltetlen hagyásával, mintegy 4000 frt személyi és 2000 frt dologi kiadás megtakarítása volna elérhető. Wimmer Ferenc felemlíti, hogy a városi főügyész, mint előadónak tervezete szűkebb körű s olcsóbb volt, mint a végleg elfogadott, mely módosításokat, keretkibővitéseket, a különféle bizottságok, s a közgyűlés eszközölt. Dr. Földváry István előadja, hogy ő az értekezletre a polgármester nevében lett meghiva, külömben nem zavarta volna, mint tisztviselő a képviselők tanácskozását. Az előadottak alapján kötelesség-ének tartja felszóllalni, mert Brutsy Jánossal nem érthet egyet, egyben pedig kijelenti, hogy az ő javaslata szűkebb körben mozgott, s olcsóbb volt a városra. Nézete szerint nem áll arányban a 6000 frt megtakarítás azon hiányokkal, melyek a pénzbeli megtakarítás esetén, az adminisztrátiót érnék. Nem az a hiba úgymond, hogy a keret nagy, hanem hogy az igazat megmondja, az a lappangó szellem, kicsinyes érdek mely egy bizonyos fractiót a közügyek megoldásánál vezet, kik beleválasztanak olyanokat, kik nem oda valók azért, mert a jelölt a fractió embere. Dr. Helc Antal Földváry utóbbi szavaiban bizonyos burkolt célzatosságot látva, tudni szeretné, kik ellen irányul a főügyész támadása. Dr. Földváry István kijelenti, hogy ő mindég hűséges és becsületes tanácsadója volt a városnak, de midőn azt látja, hogy a sügét a számvevő árverelteti, a füvet Szentgyörgymezőn az erdőmester kaszáitatja, akhiszen az egyetlen fényesség volt a szürke környezetben. Volt hely még a padon ; odatelepedtem. Magyarul beszéltek. Lili szerette volna tudni, milyen darabot játszanak, anyja nem tudott megfelelni e kérdésére. Én megfeleltem — és attól a perctől kezdve jó ismerősek voltunk. Mikor a zene elhallgatott, Lili felállott : — Menjünk a fioroioba, mama! Elmentünk a virágos bódéba, a baglyas olasz asszony mosolyogva választott ki öt fehér őszi rozsát. Lili gondosan megvizsgálta valamennyit, szétfújta a szirmukat, mintha meg is csókolta volna rejtett, röpke csókkal, megtörülte zsebkendőjével zöld szárukat, azután végtelen figyelemmel, mintha velencei üvegből volnának, kabátjára tűzte egyenkint. Csodálkozva mondottam neki: — Ezt a szomorú virágot viseli itt a mognoliák és kaméliák paradicsomában ? Reám nézett; akkor láttam először a szemét. Mély, nagy, szelid szem volt; ha festő volnék, olyan szestimel szimbolizálnám az emberi lelket. — Fehér és szomorú, mondotta. — Éppen azért szeretem. Később láttam, hogy az öt szál őszirózsa sohasem hiányzik a melléről. Úgy őrizte, gondozta, szerette azokat, a hogy csak a hugocskámtól, láttam, a ki vőlegénye sírjára nevelte a virágokat. , Nagyon gyorsan összebarátkoztunk. kor minden jó tanács hiába való törekvés. Ragaszkodik ahhoz, hogy a szervezési szabály végrehajtassák, ne pedig ötletszerűen módosittassék, mert hisz elég ido volt a meggondolásra, és elég bizottság- tárgyalta azt ülésein, s fontolta meg. Brutsy János nem ötletszerű változásokat, de az említett T esetleg a többi állások betöltését is felfügggeszteni javasolja, mi ha máskép elérhető nem lenne, úgy akkor a változtatástól sem riad vissza. Dóczy Ferencz tarthatatlan állapotaink kútfejét, a közigazgatás jelenlegi beteges szellemében látja, mert nincs két tisztviselője a városnak, kezdve fölülről, kik egymás iránt bizalommal, collegiális barátsággal viseltetnének, s akik között nincs meg az önérzetes ambitió, mely baj orvoslását a vezetésben látja, mely bajon mindaddig nem lesz segítve, míg a kormányzat élére egy oly hivatott egyén nem fog állani, ki, mint irányadó, egy jobb, kívánatos szellemet lesz hivatva meghonosítani. Okolja a tanácsot, mely tétlenül áll, a megoldandó nagy kérdések előtt. Állításának igazolására eseteket sorol fel. A szervezési szabályzat módosításában hibát nem lát. Hozzájárul azon véleményhez, hogy a kérdéses három állás betöltése felfüggesztessék, esetleg pedig a szabályzat módosittassék. Dr. Helcz Antal az előtte szólló által felhozott szellemről nem beszél, mert azt nem ismeri, mig a szervezési szabály keretét oly nagynak, mint az feltüntetve lett, nem látja. Az előadottakban egy esetet hallott, melyet meggyőző érvek támogatnak, s ez az alkapitányi állás, melynek betöltését a legilletékesebb egyén, maga a főkapitány szükségtelennek és feleslegesnek tartja. A szervezési szabályzaton változtatni, akkor lenne csak indokolt, ha a tapasztalat arra ösztönzött volna, de most, midőn még szorosan véve a maga egészében nincs is életbetalálkoztunk a nap minden órájában. Az asszony okos, határozott gondolkozású, szép matróna volt; a koronátlan Mária Teréziák közül való. A leány meg Imogén ; filigrán, bájos, subtilis egész lényében, minden megnyilatkozásában. Nagyon keveset beszélt; ha összeültünk a fedett verandán, kezét az Ölébe ejtette és gondolkozott. Soha nem szólottak bajról, betegségről és én megvoltam győződve róla (bár csudálkoztam az Ízlésükön), hogy csak szórakozás czéljából időznek itt ebben a tropikus kórházban. Csak Lili tekintete támasztott néha kétséget a lelkemben. Mikor megismertem, még határozottan kék volt a szeme, a lenvirágos kékek közül. Es én láttam, jól láttam, mint válik az napról-napra szürkébbre, színtelenebbre. A mikor elgondolkozott, egy-egy pillanatra valósággal elveszett a tekintete a messziségben és én úgy éreztem, hogy olyan messzire, a hova ő eljut, soha nem tudnék elérni a tekintetemmel . . . Ha ilyenkor hangosabban szólottunk, ijedten, révedezve tekintett körül, mint az eltévedt ember. Azután mosolygott és közöttünk volt újra. Egy napon a dünnyögő faun, a ki mindenütt ott alkalmatlankodott, mint a szinpadi intrikus, megszólított a kávéházban : — Az ön tisztelt barátnője nem él egy hónapig, hápogta és a kezét dörzsölte. léptetve, végrehajtva a szabályzat, tudomásunk sem lehet arról, hogy a gyakorlatban miként fog megfelelni az. Óva inti a képviselőket, hogy necsak ennél, hanem minden kérdésnél fontolják meg, mielőtt határoznak, s ne csak a haladás elvéből induljanak ki. Nézete szerint egyedül a második alkapitányi állás betöltése lenne felfüggesztendő. Indítványát a következőkben terjeszti elő : Az értekezlet megbízottai keressék meg a szervezési szabályt elkészítő bizottság tagjait, kikkel, valamint az illető \ szaktisztviselőkkel beszéljék meg a kérdést és terjesszenek indokolt véleményt az értekezlet elé, mely ha helyes, ugy az állások betöltendők, ellenkező esetben pedig módját fogja találni az értekezlet a további teendőknek. Brucsy János a főjegyzői állás betöltését is óhajtaná függőben tartani, míg dr. Helcz Antal és dr. Fehér Gyula a betöltés szükséges és természetes volta mellett szóllaltak fel. Frey Ferenc összegezve az értekezleten mondottakat, kimondotta a határozatot, mely szerint dr. Helcz Antal indítványa értelmében a szervezési bizottság és szaktísztviselők véleménye kikérendő lesz, melyek beérkezte után fog az értekezlet érdemi határozatot hozni. Dr. Helcz Antal indítványára az értekezlet az elnököt, Frey Ferencet kérte fel arra, hogy a szerv. b. tagjaival érintkezve, hívjon aztán egybe ujabb értekezletet, s terjessze elő a szerzett tapasztalatokat. Végül Hübschl Alajos a pótadó apasztására uj jövedelmi források létesítését sürgeti. Felhívja az értekezlet figyelmét az öreg téglaház előtti térségre, mely parlagon van, s amelynek időnkénti befásitása észrevétlen kiadásokat okozna, mig az erdő, lényeges jövedelmi forrás lenne. Az értekezlet azon óhajának adott kifejezést, hogy a bajok orvoslása végett rendkívüli közgyűlés lenne egybehívandó. Nem feleltem neki, de a mit mondott, nagyon az emlékezetembe vésődött. . Es a mikor később Lili az Inviolata-kápolnába tért be, én meg az anyjával egyedül maradtam, nem tudtam megállani, hogy meg ne kérdezzem: — Lilike nem beteg, ugye bár ? A fehérhajú asszony valami rezignáló mozdulatot csinált a kezével. Az a mozdulat végtelen fájdalmat és kétségbeesést fejezett ki. Leültünk egy padra, az asszony a szemembe nézett: — Hiszi ön, hogy valaki ftizisbe eshetik puszta szimpátiából'? Csak. a fejemet ráztam a különös kérdésre. — Nos és az én leányom úgy kapta ezt a rettenetes betegséget. A családban ismeretlen az, soha nem érintkezett ftizikussal és a baj mégis mástól ragadt reá. Szép homlokán végig gyűrődött két erős ránc. — A mig Lili elmond egy tizedet az olvasóból, én is elmondom önnek az egész történetet. Kicsi fészek az, a hova valók vagyunk ; emberemlékezet óta két család lakj ibrányi Montechik és Capulettik. De abban a kis fészekben nagyon sok gyűlölség fér meg. Mint a penészgomba, bevette magát ez a két udvarház falaiba, vén fáiba, öreg bútoraiba, az őszhajú nagyapák és a pirosképű unokák lelkébe. Azután megismétlődött a shakespeari tragédia. A Capu-