Esztergom és Vidéke, 1896
1896-06-07 / 46.szám
Megye és a város. O Kormánybiztos Esztergomban. Egyre pozitivabb formában emlegetik, hogy a város zilált viszonyainak rendezésére kormánybiztos fog kineveztetni. Sokan már azt is tudni vélik, hogy e kormánybiztos az erőskezű B. Szabó Mihály megyei főjegyző lesz. Bár koraiaknak hisszük, egyszerűen reprodukáljuk a szállongó hireket. O Ipartestületi ülés volt ma délután, njelyen többi között megállapították a kiállításra kiránduló szegény iparosok segélyezésének módozatait. O Visszavonult pályázó. Thuránssky Lajos, vármegyénk második aljegyzője ma délelőtt visszavonta a városi főjegyzői állásra beadott pályakérvényét. Igy ma már csak két jelölt van: Rothnagel Ferenc és Czerny Mátyás. O Utóállitás volt pénteken délelőtt a Vármegyeházán. Jelentkezett tizennyolc hadköteles, akik közül négy vált be. O A közigazgatási bizottság keddre, f. hó 9-ikére kitűzött havi ülése a budapesti millenáris ünnepségekre való tekintettel szombatra, június 13-ára halasztatott. O A komáromi törvényszék, már ítélt a NozdroviczkyMiklós városi erdőmester feljelentésére hatóság elleni erőszak és könnyű testi sértés vétsége miat.t Bognár István ellen folyamatba telt bűnügyben, még pedig a következőképen; Végzés. A kir. törvényszék Bognár István esztergomi születésű 39 éves, rom. kath., nős, esaládos, kevés vagyonnal bir, ir, olvas, egy izben hat havi börtönre ítélve, volt esztergomi lakost a btk. 165. §-ába ütköző, hatóság elleni erőszak büntette miatt vád alá helyezi. Ellenben a Nozdroviczky Miklós sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt ellene a további eljárást beszünteti. Ennek a végzésnek jogerőre emelkedése utau hivatalból fog a végtárgyalásra határnapot kitűzni. Indokok. A vizsgálat folyamán a következő tényállás nyert beigazolást : Esztergom sz. kir. város tanácsa a szent-jánosi dűlőben fekvő városi bérföldeknek árverésen leendő kiadásával bizta meg Nozdroviczky Miklós városi erdőmestert és Kapa Mátyás városi gazdát. Nevezetlek 1895. rtovember hó 5 én a helyszínén az árverés foganatosítására megjelentek, hol Bognár István Kapa Mátyást szidalmazások között megtámadta, annak szemüvegét leütötte s kabátjánál fogva ránczigálta; midőn ezért Nozdroviczky Miklós elutasította, ezt is megtámadta ; a nála levő kapával feléje ütött és a vállán meg is sértette. Ezután Bognár István a jelen voltak által eltávolíttatott. Bognár István a tényállást nem veszi tagadásba, de azzal védekezik, hogy annyira részeg állapotban követte el, hogy tettének következményeit nem volt képes mérlegelni. Minthogy azonban a kihalgatott tanuk nem igazolják azt, mintha vádlott annyira részeg lett volna, mikép ne tudta volna azt, mit cselekszik és minthogy a fentleirt cselekménye vádlottnak a btk, 165. §-ba ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének látszik lenni, ezért vád alá helyezése indokolt. A Nezdroviczky Miklós sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt a további eljárás vádlott ellen meg volt szüntetendő, mert ez a vétség csak magánvádra üldözendő, magánpanaszos pedig vádját vissza vonta. Kelt Komáromban, a kir, törvényszék, mint büntető bíróságnak 1896. évi május hó 23-án tartott zárt üléséből. Pulay Géza, elnök. lettieknek egy fiuk volt, nekünk: a Montechieknek egy leányunk. A két gyermek megszerette egymást. Hogyan, mi módon ? magam sem tudom, minek is tudnám, de arról bizonyos vagyok, hogy soha egy szót sem váltottak egymással. A fiú elment, mint gyermek és egy esztendővel ezelőtt hazajött, mint férfi, még pedig: beteg férfi. Csak a ] tekintetük találkozhatott néha és ezekben a néma tekintetekben cserélődött ki a lelkük. A levegő volt az ő jDostillion d'amourjuk. Sokkal jobban ismerte mindakettő a hagyományos előítélet erősségét és a maga gyöngeségét: semhogy harcra határozta volna magát. Es büszkék is voltak és becsületesek is mind a ketten. Sejtelmem sem volt a tragédiáról, a mely napról-napra messzibb fejlődött a szemem előtt ; csak azon a napon jöttem tudomására, amikor a szegény Capuletti-fiút temették. Lili az ebédlőnk ablakából nézte a szomorú szertartást és merev, száraz szemmel, mozdulatlan j arccal hallgatta a pap énekes búcsúzta-1 tóját. Mikor a menet megindult, a koporsóra mutatott, a melyet óriás fehér őszirózsa-koszorú borított. — Milyen szép virágok ! mondotta csendesen. Halotthoz illenek . . . Azután befordult a szobába és ledőlt egy székre. Ott súgta maga elé : — Hát a nő szívósabb, erősebb, mint a férfi, vagy csak érzéketlenebb '? . . . Csodálkozva néztem reá, a vén dada Millenium. ** Külön vonat Párkány-Nánáról. Hétfőn . reggel öt órakor Párkány-Nánáról külön vonat indul Budapestre s a csavargőzös állomásán is megáll. Mindenesetre ezen lesz a legalkalmasabb utazni mindenkinek, aki csak a hétfői diszfelvonulást óhajtja látni. ** Diákjaink a király előtt. Az esztergomi főgimnázium diákjai tegnap este tértek vissza a fővárosból. Kissé fáradtan, kissé kimerülve, de egész életükre feledhetetlen benyomásokkal fogékony lelkületükben. Különös s természetes büszkeséggel emlegetik azokat a szavakat, amelyeket a király mondott, amikor kis csoportjuk előtt elhaladt: — A derék esztergomiak ugy-e f Széf gyermekek . . . ** Külön hajók Budapestre. A Duna Gőzhajózási Társaság helybeli ügynöksége tudatja az érdeklődő közönséggel, hogy ma, szombaton és holnap, vasárnap három személyhajó indul jisztergomből Budapestre. A bécsi póstahajö délután négy s a gönyői személyhajó délután négy óra harminc perekor és még egy kisegítő hajó. Hétfőn reggel öt órakor pedig Esztergomból Párkány, Nagymaros, Verőce és Vác érintésével szintén megy hajó Budapestre. A jegyek már vasárnap délután 5 órától hétig kaphatók. meg, a ki egy sarokba húzódva aggodalmas arccal figyelte a leányt, hangosan sirva fakadt és a hogy öreg lábaitól tellett, sietve kitipegett a szobából. Utána mentem, kérdőre vontam ; ő tudott mindent és megmondott mindent: Lili szeretett, Lili belehal szerelmébe. Es azóta pusztul is ez az édes gyermek. A szörnyű betegségnek külsőségei alig mutatkoznak nála, — hiszen Ön is megfigyelhette — és mégis napról-napra jobban felemésztődik. Olyan gyönge már a lélegzete, mint egy gyermek lehellet. Csodálatosan fogy a testében, üdének, egészségesnek látszik, pedig higyje meg: nagy, .erős leány volt, s már olyanra zsugorodott össze, a milyen négy évvel ezelőtt, tizennégy esztendős korában volt . . . Az asszony elhallgatott, Lili közeledett a fehér úton az ő sajátos, nesztelen libegésével. Mintha szétbomlott köpenykéje csakugyan szárny lett volna! Reánk nézett, nagyon boldognak látszott, bágyadtan mosolygott: — Rólam beszéltek, ugy-e bár ? Mellém ült le és én úgy éreztem, mintha fűtött szobában hirtelen ablakot nyitottak volna reám ; akkor tapasztaltam először, hogy valami félelmes hidegség áradt ki a testéből, mint nyáron a templomokból. Azután nyolc napig nem találkoztunk. Lázam, a melyről már majdnem megfeledkeztem, hirtelen ujra erősen jelent** A párkányi tűzoltók milléniumi ünnepélye. A párkányi Önkéntes Tűzoltó Egylet lélekemelő módon adott kifejezést hazafiúi érzelmeinek. F. hó 4-én ugyanis hazánk ezeréves fennállása alkalmából a beszerzendő egyleti zászló javára a párkányi népligetben fényesen sikerült nyári mulatságot rendezett. A jelzett nap délután 3 óráján a nyergesujfalusi tűzoltó-egylet zenekarának közreműködése mellett a párkányi tűzoltó szertárnál szépen sorakozott tagok teljes díszben, az I. szám szintén impozáns módon feldíszített fecskendővel az ünnepély színhelyére vonultak, a hol hazafias dalok eléneklése mellett megkezdődött a vigalom, mely úgy a szomszédos tűzoltó egyletek, mint a párkányi és az esztergomi intelligentia s szép számú hölgyközönség élénk részvétele mellett kivilágos kivirradtig tartott. A mulatság tisztán 25 forintot jövedelmezett, mely valamint az ünnepély sikere az egylet derék tisztikarának köszönhető. ** Hivatali szünet. Az Esztergomi Takarékpénztár és a Kereskedelmi és Iparbank hazafias igazgatósága elhatározta, hogy hétfőn, a nagy nemzeti ünnepre való tekintettel hivatalos órákat nem tart. ** Megzavart diszünnep. E cimen lapunk 40-ik számában hozott tudósításra vonatkozólag Schramek Károly plébános úrtól a következő felvilágosítást kaptuk : Az annavölgyi bányatelep vezetője csakugyan kérte őt, hogy a millenáris istentiszteleten a telep iskolájának növendékei magyar .egyházi dalokat énekelhessenek, amire ő azt felelte, hogyha egyházi fölöttes hatósága ebbe beleegyezik, Örülni fog rajta, mert ő szivesen vesz részt minden üdvös mozgalomban. Ajánlotta azomban, hogy mivel a délutáni iskolaünnep úgy is kizárólag magyar nyelvű lesz, hagyjanak fel e tervükkel, amely esetleg botrányt idézhetne elő a templomban. 0 A^olt külÖmben, aki délután a Spitzbergen hazafias, lelkesülő beszédet mondott s az iskolai ünnepségre nagyobb összeget adott és nagyobb összeget gyűjtött. HÍREK. — Személyi hir. Kruplanicz Kálmán főispán, a millenáris ünnepségekre Bndapestre utazott. — Űrnapja. Napsugaras, szép idő kedvezett a katholíkus világ legpoétikusabb, legfenségesebb ünnepének: űrnapjának. A várbeli körmenet, a melyet Boltizsár J. érs. helynök vezetett, a hagyományos kezett. En legalább éreztem a belső hőséget, bár a palzusom nem is mutatta. A doktorom meg csak nevetett rajtam. Egyáltalán nem bizom az orvosokban, a mióta a Lili esetét ismerem. Mikor kissé magamhoz jöttem, folytattuk a régi életmódot. Sétálgattunk az olaj erdőkben, sütkéreztünk a babérral befutott árkádok alatt, forgattuk a lapokat az olvasóteremben, bár komolyan nem olvastunk soha. Egyikünket sem érdekelték a külső események. Körülbelül három héttel ezelőtt egy este újra az árkádok egyik padjára telepedtünk le. Nyomott hangulatban voltunk mind a hárman, egész napon alig váltottunk egymással négy-öt szót. Megesett ez többször is. Már erősen szürkült, alig mozgott ember a villatelepen. Amint bizalmas közelségben ültünk ott, egyszerre Lili lopva megkapta a kezemet. Megkapta, megszorította, hihetetlen erővel kulcsolódtak ujjai az enyémekre. Nem mertem megmozdulni, csak ijedten néztem őt. Arca lángolt, szeme, mélyen beesett szem egészen előretolakodott az arcába és tágra nyilt. Oly messze és oly hosszasan még sohasem veszett el a tekintete, mint akkor. Reszkettem, amikor érezni kezdtem, hogy pórusaiból valami jeges fluidum szűrődik át a testembe s feltolakodik a szivemig. Visszafojtott lélegzettel vártám, mi történik a következő pillanatban , , , 1 dísszel és ünnepélyességgel, de feltűnően kis közönség részvételével folyt le. Kivonultak az összes iskolák, a katonatisztek és a gazdatisztikar s ezúttal jelentek meg először testületileg új zászlójuk alatt az „Oltár egyesület" buzgó tagjai. A körment alatt házi ezredünk zenekara játszott. — Bérmálás. Szob hontmegyei községben Bolthizár József primási helynök szerdán végezte a bérmálást. A vasúti indóháznál nagyobb bandérium élén a község elöljárósága s Luczenbacher Pál földbirtokos fogadták. — Ájtatosság. Az esztergomi Oltáregylet jövő vasárnap, f. h. 14-én tarja nyilvános isteni tiszteletét a vizivárosi zárdatemplomban. Szent mise van: fél 7, 8, 9, 10 órakor. Délután 5 órakor szent beszéd és litánia. — Az Esztergomi Tornaegyesület tekepályája, mint értesülünk, a jövő héttől kezdve, a tagoknak rendelkezésére fog állani. — Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat tegnap választmányi ülést tartott, melyben elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a pénzügyigazgatósághoz melyben az adóemelésekkel szemben, az esztergomi kereskedők súlyos helyzetének ecsetelése mellett arra fogják kérni, hogy a helybeli kereskedők által adójuk felemelése ellen beadott fellebbezési indokaikat vegye figyelembe. — Tartalékos tisztek bevonulása. Folyó hó 3-án uj tartalékos tisztek váltották fel azokat, akik négy heti gyakorlat után május 2-án utaztak el városunkból napbarnított arccal és kifáradva hazafelé. Az újonnan érkezettek névsora a következő : Krajcsovics Ferenc, Makula Károly, Hajdú Aladár, Michelstadter Wolfgang, dr. Kiss Géza, Halmi Ferenc, Grumann László, Würner Károly és Priesender Hermán tartalékos hadnagyok és Kautz Ernő tartalékos hadapródórmester. — Halálozás. A következő gyászjelentést ve tűk : „Alulírottak a maguk és az összes rokonság nevében is fájdalmas szívvel tudatják, a felejthetetlen férj, gondos atya és jó rokon Gottmann József cs. és kir.- nyug. kipitány, az ezüst vitézségi érem tulajdonosa stb. f. hó 4-én, élete 73-ik évében, hosszas szenvedés és a halottak szentségeinek ájtatos felvétele után türtént gyászos elhunytát, A drága halott földi maradványa, f. hó 6-án, d. u. 5 órakor fog a róm. kath anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetni és azután a helybei sírkertben Örök nyugalomra helyeztetni. Kelt: Tokod, 1886. június hó 4-én. özv. Gottmann Józsefné, szül. Folly Mária, neje. GottAz történt, hogy Lili egyszerre összerezzent és elkapta a kezét. — Bocsásson meg, súgta hozzám, nem tudtam, hogy ilyen gyönge _ vagyok. Mégis szép volt élni -. . . Többé nem láttam. Ok haza mentek, én is haza siettem és rögtön lefeküdtem. Hiába próbáltam meg mindent, nem tudtam felmelegedni és azóta még egyre fázom. A láz leforrázta ajkamat, és én mégis ugy éreztem,, mintha végtelen hómezőn feküdném tehetetlenül, egyedül . . . Hajnali négy órakor elaludtam, abban az órában a melyikben ő meghalt. Nem tudom, mikor vitték el, csak sejtem, hogy halála után a második éjszakán, mert akkor hirtelen felriadtam az álmomból és néhány percig olyan hafcucínációm volt, mintha az ablakom előtt valaki a halálharangot húzná. Es hogy elaludtam, kis fehér koporsót láttam, nem volt abban halott, csak sok, nagyon sok őszirózsa . . . * A doktor ma még nem volt nálam. Haszontalan ember, nem veszi komolyan a bajomat. Más beteghez háromszor is elmegy naponkint. Ha estére eljön, megkérdezem, a mire már régóta készülök: voltre már eset a praxisában szimpatikus ftizisre'? Bizonyosan volt, bár nem fogja megvallani . , . Munkácsy Kálmán.