Esztergom és Vidéke, 1896

1896-05-28 / 43.szám

T Áhítattal és hazafias érzülettől áthatva, hallgatták a jelenlévők a szónokot, mely ünnepélyes pillanatot arra használta fel Klomann Nándor fényképészünk, hogy e jelenetet megörökitse. Itt emiitjük fel, hogy a rendező bizottság részéről a következő sorok közlésére kérettünk fel: Nyerges-Újfalu millenáris ünnepséget rendező bizottság hivatva érzi magát, hogy Magyarország ezeréves fennállásának emlékére felállitott obeliszk felavatása alkalmával nagyságos revisnyei Reviczky Károly, szeretett képviselője által tartott diszbeszédért ez uton is köszönetét nyilvánítsa. Biztosítja őt arról, hogy ugy mint be lön vésve a kőbe az, hogy jelképezze hazaszeretetünket, igy vésődtek be a szónoklatában elmondott ékes szavak sziveinkbe. A rendező bizottság. A tűzoltó zászló megszentelése. A hazafias ünnepség befejezése után, mintegy folytatásul következett a tűzoltóság ünnepélye, mely az „Árpád halom" tőszomszédságában emelt és gályákból font sátorban Maszlaghy Ferenc kanonok által megtartott istenitisztelettel vette kezdetét, mely alatt az iskolás gyermekek, a tűzoltó zenekar által kisért hazafias és vallásos énekeket énekeltek. Dicsérettel kell megemlékeznünk e helyütt Heinczelmann Antal községi tanítóról, mert az ő fáradozásának volt eredménye az ének és zenei részlet sikere. Az istentisztelet és a lobogó beszentelésének végeztével dr. Csernoch János kanonok mondott szép és lelkes beszédet a tűzoltókhoz, melyet azzal kezdett, hogy a természet elemei felett az isteni gondviselés gyakorolja a hatalmat, fékezi, majd fordítja javunkra, de, ki mécset gyújtott szivünkben, hogy az ész segítségével hatalmunkba kerítsük, megfékezzük az elemeket, a tüzet, mely bátor önfeláldozás jelképe e zászló, mely alá az emberbaráti szeretet és önfeláldozás szőllitotta a tűzoltókat. Szép szavakkal ecsetelte a zászló symbolumát, majd a fegyelemre és azon kötelességekre figyelmeztette a tűzoltókat, melynek jelképe a zászló. Befejezvén beszédét, kezdetét vette a szegbeverés/ Szeget vertek a zászló nyelébe az alábbi jeligék alatt a többek között: Dr. Csernoch János: „Minden tüzet oltsatok el, de az Isten és Hazaszeretet tüzét ápoljátok." Ifjú Hartmann Péterné: „Bátorság vezessen, siker kövessen." Kruplanicz Kálmán : „Bátorsággal, de ésszel a veszélyben, keresztényi szeretettel a mentésnél, legyen jeligétek." Maszlaghy Ferenc: „A hazaszeretet tüze, soha se aludjék ki a nyergesujfalusiak szivéből." Andrássy János: „Nyergesujfalu felvirágozására." B. Szabó Mihály: „Oltsd a tüzet, szítsd a hazaszeretet tüzét." Dr. Földváry István : „Az igaz emberszeretetet, vezesse mindig sereged." Mattyasovszky Lajos: „Isten oltalmazza minden veszélytől szülőföldemet." Kollár Károly : „Hogy a hazaszeretet lángja, mely kebleitekben ma ég, annál fényesebben ragyogjon, oltsatok el minden más tüzet." Várkonyi Odiló : (saját nevében) „Dulcior est fructus per multa pericula ductus." Várkonyi Odiló: Vaszary Antal helyett : „Ki kel göngyölni azt a zászlót, hadd lengjen bátran, szabadon." Lencz Simon helyett id. Hartmann Péter: „Sokáig viruljon az egylet, a község javára," Reviczky Károly: „Bátran állj meg a tűzben, s védjen az ősi erény." Csupor István : „E zászló alatt egyesült erővel dacoljatok minden vésszel." Frey Ferenc: „Vezérelje követőidet a felebaráti szereteten, kivül vallásosság és hazaszeretet." Oltósy Ferenc: „Olts minden tüzet, csak a hazaszeretet tüzét éleszd !" Ridly István: (saját személyében) „Ezen egyletet vezérelje a felebaráti szeretet." Lováky Antal helyett Bidly István : „Isten magasabb dicsőítésére és szent Antal tiszteletére." Kelndorfer József és Sziklay Lajos helyett, Ridly István: „Isten és Haza." Reviczky Győző : „Büszkén és becsülettel lengjen a közjóra e zászló." Kaán Károly: „Isten áldását kérem zászlójukra." Reviczky Gábor az iparbank nevében: „Légy büszkesége a tűzoltóságnak." Dóczy Ferenc: „Mindenkori egyetértés vezérelje nemes hivatásukat." Gurgulics József: „A tűzoltóság tiszteletére." Ledergerber Pál: „ A tűzoltók gyarapitására." Ifjú Hartmann Péter: „Bátorság vezessen, siker kövessen. Isten éltesse a nyergesujfalusi önkéntes tűzoltó egyletet." Müller Gyula: „Igy bűnhődjék (a kalapács csal rávág a szeg fejére) az, aki ezt a zászlót cserben hagyja." Dr. Burián János: „Becsülettel és gáncs nélkül lobogjon." Wendland Károly helyett dr. Burián János: „Isten éltesse a vendégszerető magyar földet." Dr. Peréuyi Kálmán: Nyergesujfalu magyarosodásáért." A piros damasztból készült lobogó Szűcs és Társa budapesti cég készítménye, -ü-gyik oldalán szt. Flórián alakja van, arnnynyal hímzett e fölírassál : egyesült erővel, egymásért a veszélyben," mig a másik oldalán tűzoltói jelvény?k és eszközök, e felírással: „Önkéntes tűzoltó testület. 1885—i8pó." A zászlóról széles nemzeti szinü szalagok csüngnek alá aranynyal hímzett, e felírással : „Ifj. Hartmann Péterné, a nyergesujfalusi önkéntes tűzoltó egyletnek.

1,1 A szertartás végeztével zene szóval, a megszentelt lobogó alatt történt a levonulás a főútra, hol az ünneplő közönség szétoszlott, majd egy része id. és ifj. Hartmann Péter vendégszerető házában pihente ki fáradalmait. A lakoma. A minden izében fényesen sikerült ünnepségeket, mintegy 200 terítékű lakoma követte a nagy vendéglőben, mely ugy az ételek, mint felszolgálás tekintetében nemcsak Zsitvay József vendéglőst dicséri, hanem akármelyik városi hoteliernek is becsületére vált volna. Az étlap a következő volt: Barna leves. Tok tartással. Vesepecsenye garnírozva. Túrós csusza. Mandula tészta. Borjú sült fejes és édes salátával. Idei liba uborka salátával. Rántott csirke. Fagylalt. Parfait. Torta, sütemény és cukorkák. A fogásokat vörös pruszlikos, fehér ingujas, kötényes és zöld szoknyás tűzről pattant Margitok, Katicák, Terák és Mariskák szolgálták fel, kiknek jól festő nemzeti jellegű és szinü ruházata, Zsitvay József hazafias áldozatkészségének ajándéka. Az ebéd alatt Rigó Tóni tatatóvárosi zenekara, majd az ujfalusi tűzoltó zenekar játszottak felváltva, hazafias és hallgató nótákat. A hatodik fogásnál emelkedett fel Kruplanicz Kálmán főispán és szép szavakban a királynál és fenséges családjáról emlékezett meg. Boldog az a nép, melynek — úgymond — oly királya van, mint koronás királyunk, de boldog az a király is, kidért az egész nemzet szive dobog. Viszszatekintett az utolsó 25* év történetére, melynek alkotmányos szelleme alatt nemzetiin.k szellemi és anyagi fejlődését a külföld méltó csodájára oly magasztosán érvényesítette. Csupor István megyénk azon bölcs vezérférfiaira, közöttük KruplanicKálmán főispánra emelte poharát, kinek érdemeit elősorolni nehéz lenne, de amelyeket tények bizonyítanak, s kinek egyik érdeme, Nyergesujfalu rohamos magyarosodása, s igy közvetve az, hogy Újfalu magyar érzelmű közönsége Hazánk ezer éves fennállását ünnepli, s ki bölcs vezetésével és szeretetével, tiszteletre és szeretetre kötelezett bennünket. Dr. Csernoch János azzal kezdette beszédét, hogy midőn a fiút kérdezték, hogy a keresztel esnél mi a legszükségesebb, úgy azt válaszolta, hogy fiu, majd egy másik, hogy a viz. Szólló azt állítja, hogy mindkettő, de szükséges ahhoz egy harmadik, t. i. anya. A mai ünnepély úgymond szintén egy keresztelés, melynél az anyai, zászló anyai szerepet egy tűzről pattant menyecske vitte, ki hivatását oly szépen töltötte be. Poharát ifjú Hartmann Petemére ürítette. Majd Reviczky Győző emelkedett fel, s ekép kezdette felköszöntőjét: „Koszorús költőnk Petőfinek, a következő szavai jutottak eszembe." Tied vagyok, tied hazám, e sziv e lélek ; kit szeretnék, ha tégedet nem szeretnélek. E szavakat tükrözik ma vissza, e derék, s ma már mindeu izében teljesen magyar község szivérzclmei; kik kivétel nélkül kétségtelen jelét adták annak, hogy hazájokat e sokat üldözött magyar hazát igazán szívből szeretik — 's szívből lélekből megvannak győződve s átérzik, hogy „c nagy világon e kivül nincsen számomra hely." Az emlék fák ültetése az országban egy felsőbb impulsusra történt; de arra, hogy hazánk, e nemzet, ez ország ezer éves fennállásának emlékére, valami még maradandóbb emlék emeltessék az impulsust Nyergesujfalu derék közönsége és község elöljáróságának, a hazaszeretet lángjától hevülő szive ad+a meg. E mai nappal Ny.-Ujfaln közönsége egyszersmind magának állított emléket s talán örök időkre, és pedig olyat melyre az utókor méltán büszke lehet. Ez fogja hirdetni az utókor előtt a jelenlegi Ny.-Ujfalu község és közönség intelligentiáját — s buzdítani fogja az utódokat, hogy a szent haza iránti szeretetben volt elődeikkel versengjenek. E mai nap története legandaként fog fiúról-fiúra szállani. Az öregek fognak unokáiknak e mai napról, az emelt obeliszkről regélni — s fogják őket tanitani hogy ,mi a haza ? Oltár atyáid által Istennek építve ; Ház, hol az élet első örömeit ízleled ; Föld, melynek gyümölcse táplált; Szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátaid, Rokonaid egytől-egyig csak kiegészítő részei annak. Édes anyánk, kinek ölében hajtjuk le S pihenjük ki az élet fáradalmait. Poharamat emelem Ny.-Ujfalu lelkes közönségére és elöljáróságára — kívánván hogy a magyarok Istene őket igen" soká boldogan éltesse." Heinczelmann Antal azzal kezdette felköszöntőjét, hogy a legnagyobb kincs a szeretet, mellyel nem minden ember ajándékoz meg mindenkit. Poharát arra a férfiura emeli, ki az egész megye közönségének szeretetével dicsekedhetik: Andrássy János alispánra. Ridly István a nyergesujfalusi tűzoltó egyesület keletkezésének történetét ismertette, mely létezését Reviczky Győző főszolgabírónak köszönheti, ki annak alapkövét megvetette. Reviczky Károly reflektálva dr. Csernoch János felköszöntőjére, ugy találja, hogy a kereszteléshez nemcsak fiu, viz és anya, hanem pap is szükséges. Élteti Maszlaghy Ferenc és dr. Csernoch János kanonokokat. Dr. Földváry István az esztergomiak nevében köszöntötte Nyergesujfalu közönségét, mely oly lelkesedve szentel ünnepet a honalapítás emlékének. Kifejezte, hogy Esztergom szivesen képviseltette magát, tanúsítani akarván azon ,jó viszonyt és figyelmet, melyben a járás összes községeivel van és lenni kivan. A községek a központot támogatják, — viszont ez a községeket minden jó és hazafias törekvésükben. Kiemeli, hogy öröm látni az ünneplő községet, melynek csendjét a Szózat és Hymnus hangjai verik fel s hiszi, hogy ez beíródik a nép szivébe és sokáig a hazafias érzések és haladás forrása lesz, hogy ez megkönnyíti a vezetők munkáját s e fényes ünneppel Nyergesujfalu mintegy kötelező Ígéretet tett A lendületes felszólalást zajos, hosszú éljenzés követte. Reviczky Győző, mint jó tűzoltó, a fenyegető veszedelem közepette, telt poharat ragadott a veszély megfékezésére, melyet a veszedelmesen szikrázó szemek tulajdonosainak egészségére ürített fenékig. Dr. Perényi Kálmán a „mindig vig" koszorús lányokra mondott virágos nyelvű tósztot, habár szándéka az volt, hogy a „már nem vig"-akat éltesse. B. Szabó Mihály humoros toasztban köszöntötte fel a jó „Péter bácsit", id. Hartmann Pétert, kívánván neki nagyon hosszú életet. Idősb Hartmann Péter előtte szólló szavaira replikázott, ugyancsak kedélyes szavakban, mire B. Szabó Mihály személyes kérdésben kérvén szót, az összes hölgyek éltetésével végezte szavait. Brucsy János Ridly Istvánt éltette, kinek oroszlánrésze van az ünnepség sikerében. Reviczky Győző Meisermann Ignác köbölkuti esperes plébánosra, mint derék hazafira emelte poharát, mig Farkas Géza a vendégekre. B. Szabó Mihály Farkas Géza és Usztanek Gyulát köszöntötte fel, kívánván, hogy az érseki uradalomnak sok oly tisztviselője legyen. Végül Reviczky Győző Csupor István diszelnök érdemeit méltatta. Egyszóval a banketten az ünnepi szónokokról mind szépen megemlékeztek. A lófuttatás. Az ujfalusi földműves legények speciális mulatsága, melyet évenként háromszor szoknak megtartani, d. u. 5 órakor vette kezdetét, melyet a megye és városi küldöttség tagjai, a vendégek és a község ezrei néztek végig az Arpádtéren. Tizenöt lovas vett részt a futtatásban,' három csoportban, mely valóban várakozáson felül sikerült. A hossztávolság körülbelül háromszázötven méter volt, melyet a versenyzők nyergetlen lovakkal futottak be. Az eredmény a következő volt: 1- ső 10 koronás dijat Mayer Mihály, 2- ik 6 koronás dijat HummelUvaót és a 3- ik 4 koronás dijat Puchner Ferencz nyerte el. Az ügyesen rendezett futtatás körül Farkas Géza szerzett elismerést. Kivilágítás és tűzijáték. Mihelyest besötétedett, kigyulladtak a a község összes ablakaiban a gyertyalángok, melyek mindegyike egy-egy örömtűz volt. Majd megkezdődött a szépen sikerült tűzijáték az újonnan elnevezett Árpád-hegyen, melyet Csiglényi Lajos rendezett, s mely az obeliszk fényes kivilágításával végződölt. A táncmulatság. Habár az ünnepély sorrendjébe felvéve nem volt, esti kilenc órára találkát adott egymásnak az ünneplők legnagyobb része, az olvasó kör helyiségeiben. Vigan járta kicsi, nagy, ifjú, öreg, emlékére a nagy napnak. Rajta voltunk, hogy a jelenvolt hölgyeket egy szép koszorúba fonjuk, s ezzel a legszebb koszorúval ékítsük a fáradhatlan rendezőség sikerdús tetteit. íme a koszorú, amennyire összefonni időnk volt: Benkó Aranka, Buzetto Izabella (Budapest), Hufnagel Erzsébet (Rád), Müller