Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-12 / 30.szám

külömbség nélkül meg fogja találni a helyes irányt és oly tisztikart ad a városnak, amely ennek felvirágoztatására képes lesz. Aucun. Viztorony-e vagy artézi kut? i. Esztergom, április 11. Esztergom szabad királyi város legutóbbi közgyűlésén egy javaslat terjesztetett elő a pénzügyi bizottság által egy felállítandó víztorony tárgyában. A tanács akként foglalt állást, hogy egyelőre két ily víztorony állittassék fel. Számtalan felszólalás és hosszas vita után végre szavazattöbbséggel elhatároztatott, hogy egyelőre egy ily víztorony lesz felállítva, de hogy hol, arra nézve sehogy sem bírt a közgyűlés megállapodni. Ősi szokás szerint — mint rendesen az ily esetekben tenni szokták — az egész ügy vissautasittatott a pénzügyi bizottsághoz azzal, hogy az azt részletesen kidolgozza és a helyre nézve is, ahol ez a víztorony felállítandó lenne, —- konkrét javaslattal lépjen a jövő közgyűlés elé. Mindezeket csak azért bocsájtottam előre, hogy dokumentáljam, mily készületlenül szokta a város tanácsa az egyes ügyeket a közgyűlés elé vezérelni. De térjünk a dolog érdemére. Miért van szüksége a városnak a tervbe vett víztorony, vagy tornyok felállítása folytán mindég készletben levő és könnyen hozzáférhető nagy tömegű vízre ? Az utcák és terek könnyebb öntözhetése céljából, tehát közegészségi és tűzvész esetén a vizhordó-lajtok könnyebb és gyorsabb megtölthetése, tehát közbiztonsági célból. Ezen második cél elérhetésére eléggé megfelelőknek tartom a víztornyokat, de az első cél elérésére éppen nem. Mert vegyük csak egy kissé jobban fontolóra e kérdést. Hogy egy ily víztorony rendeltetésének bármepontjának, mint kik, mondjuk önzésből, kenyérkeresetből, haszonlesésből, tán magukat tekintik csupán arra méltóknak, érdemeseknek, hogy őt leborulva imádják ... De mit is mond Fiamarion. „Jelenleg nem minden égitestnek van lakója. A jelenlegi korszaknak nincs nagyobb fontossága, mint a milyen a megelőzőnek volt és a milyen az utána következőnek lesz. Egynémely égitest .azelőtt tán milliárd év előtt lakva volt már, egynémely pedig talán csak ugyanannyi idő multán lesz. Egykoron a földből semmi sem fog maradni és még romjai is megszűnnek ilyenek lenni." De ideje már, hogy befejezzem bevezetésemet, lássuk tehát mit rejt magában a csillagos ég, melyről az emberiség bölcsőjétől kezdve oly külömböző fogalmak voltak, de vannak még ma is elterjedve. Az iskolás gyerek is tudja, mi egy millió ; 10-szer 100.000 egység ; s tudjuk mi egy billió = 10-szer 100000 milló ; s mi egy trillió ? 10-szer 100000 billió; mi egy quadrillió = 10 szer 100000 trillió, mi egy quintrillió === 10-szer 100000 quadrillió és igy tovább. A szám kifogyhatlan, végtelen. Kimondani egy oly hosszú sor számot, amennyit mondjuk az uj hidunk hosszának megfelő papírszeletre le-lehetne irni, nem oly nehéz, mint elképzelni mily borzasztó sokaság csak lyik célból is megfelelhessen, — az első feltétel először is az, hogy mindég tele legyen vizzel, a mi igen természetes. — Pedig bármenynyit öntözünk is belőle, még mindég fog maradni — a fenekén — egy bizonyos réteg álló-viz, mely lassanként elkezd poshadni és pedig a mi körülményeink között ez az eset igen hamar be fog állani, mert itt az amúgy is piszkos Kis-Duna vize lenne e célra felhasználva. Hát még ha a nyári esős napokat vesszük tekintetbe, amikor sokszor két hétig sem szükséges öntözni, — milyen lesz akkor az az állott viz ? Tessék azután az ily — mindenféle bacillussal telt vizzel , utcákat öntözni, valljon ki fogja ezt egészségesnek találni ? Igaz, hogy kellő elővigyázattal és gondoskodással tisztán lehet tartani e víztornyokat, de ez csak ismét felesleges kiadásokkal járna. De azután a közegészségi cél el van-e érve teljesen az utcák gyakori öntözése által ? Én azt hiszem, hogy nem. Hol marad még az ivóviz kérdése, mely már szintén igen égető városunkban ? Erről is kell valami uton-módon gondolkodni, mert, hogy vízvezetéket állítsunk fel, ez egyelőre kivihetetlen a jelen viszonyok között. De nézzük a kérdést financiális oldaláról is, hogy ily víztorony felállítása — a javaslat szerint kerülne körülbelül 5000 forintba, ehhez szükséges egy két lóerejü petróleum v. benzin motor, melynek ára 7—800 forint, ennek a kezeléséhez ismét kell valaki és az üzembe tartásához ismét valami, mely mindkét dolog évről-évre egypár száz frtba kerülne. Végeredményben lenne a városnak körülbelül 6000 forintért egy vizrezervoirja, melynek kihasználhatása ezenfelül évenként még pár száz forintba kerülne, és a célnak még sem felelne meg teljesen. Felmerül tehát most az a kérdés, hogy a célt, a melyért ez a víztorony felállíttatnék, nem lehetne-e más uton jobban elérni ? En azt hiszem igen és pedig artézi-kut által. Ez sem kerülne többe a városnak, mint a víztorony és ez minden motor nélkül szolgáltatná a teljesen egészséges és tiszta vizet,, még pedig bizonyára sokkal bővebben, mint a víztorony és evvel nemcsak az utcák öntözéséről és a tüzesetekről lenne kellőleg gondoskodva, de a jó és egészséges ivóvízről is, a melylyel azt hiszem, százszor többet használna a város közegészségügyének, mint ha szakadatlanul öntöztetné is utcáit. Nem volt időm hosszasabban irni e kérdésről, s csakis az eszmét óhajtottam a nyilvánosság elé vinni, anynyival is inkább, mivel ez már a város pénzügyi bizottságában is fel lett vetve.*) Reménylem, hogy az illető körök meg fogják fontolni és javaslataik megtételénél ez irányban is konkrét adatokkal lépnek a közgyűlés elé. E. Gy. p

) Ez ülésről lapunk más helyén emléke2ünk meg. egy quintrillió is, melynek minden egységében egy quadrillió van, a quadrillió minden egysége egy trillió, ennek minden egysége egy billió és minden billió tízszer százezer millió egységet tartalmaz. Nos és egy quintilió, egy sextilió és igy tovább még csak meg sem közelitik azt a végtelen sokaságot, mit a világűrt betöltő csillagok iszonyú tömege alkot. Minden egyes csillag egy-egy naprendszer, melyek körül ép ugy, mint a mi napunk körül kialudt égitestek keringenek, minden egyes csilagnak van fénye, melege, égboltja, minden egyes csillag egy-egy világ a nagy mindenségben. De nem kell azt hinnünk, hogy csak annyi ily világ van a mindenségben, a mennyit akár szabad szemmel, akár teleskopokon át szemlélve észrevehetünk, mert a teleskopokon át is már alig látható csillagokban képzelve magunkat, ismét csak hasonló világok tárulnának szemeink elé, s e világokról ismét és ismét hasonlók, egész az örökkévalóságig ígyHogy az égbolton némi tájékozottsággal bírjunk, első dolog megfigyelni mozgásukat. És pedig nem ama mozgásokat, melyeket, mint éltet adó Napunk és holdunk is a többi csillagokkal együtt minden 24 órában végeznek, hanem csak azokat, melyeket a csillagok csupán egymásközti viszonyukban végeznek^ a II. Artézi kút Esztergomban. Esztergom, 1896. április 11. Alkalmam volt beszélni a napokban városunkban járt csongrádi urakkal s az alföldi város ez érdemteljes elüljáróitól nagyon becses adatokat hallottam a nálunk már meglevő két, és a most fúratandó harmadik artézi kútról. Jelesen azt, hogy náluk azelőtt a rossz ivóvíztől nemcsak az uri-, de a pórnép között is igen sok gyomorbajos beteg ember volt; a váltóláz is nagyon nyomorította a népet és amióta az artézi kutak vizét iszszák : megszűntek e gyötrő bajok, a mükutak nagy bőségben adják az egészséges, jó vizet. A legutóbb fúratott artézi kutjpk 315 méter mélységű és mindenestől 9400 forintba került; megjegyzendő azonban, ho^y a harmadik kútnak, fúrását (amely hasonló mélységű lesz) ugyanaz a vállalkozó, aki a 9400 forintosat készítette, szívesen hajlandó csillagok egész zömének naponként keletről nyugatra történő 1 átszólagos mozgására majd később fogunk áttérni. A figyelmes szemlélő, vagy az égboltra tájékozás céljából feltekintő utas, hajós észre fogja venni, hogy némely csillagok egymás iránti helyzetüket sohasem változtatják meg; hanem látszólag állandóan egy és ugyanazon csillagok között (mint mi szoktuk magunkat kifejezni) — kelnek fel és nyugoszn a k le. E csillagok fényesen tündökölnek, tiszta tavaszi, vagy őszi estéken meglepő sokaságban pompáznak. — Más csillagok — mert hisz nekünk esillag alakjában tűnik fel a bolygó is — egymás iránti helyzetüket m e g-m e gváltoztatva, időről-időre más és más helyet foglalnak el s már fényük sem vetekedhetik az előbb említett csillagokéval. Igy példaképp felhozom, feltétlen szükségességénél fogva okvetlen megteendett a tán pillanatra unalmas distinkciómnál a valószínűleg általánosan ismert „göncöl-szekerét" vagy az u. n. „nagy medvét", melyben a mostani évszakban lehet legjobban gyönyörködni, természetesen, ha a tavaszi est atmpsférája ezt megengedi. — Szekér alakot ölt hét szép csillaga. „Hét csillagból van a Göncöl szekere, Hét szeretöm volt én nékem egyszerre ..." 3600 forintért elkészíteni, mert a technika ezen munkálatoknál oly haladást tett, amely szerint fele idővel és egy harmadrésznyi költséggel lehet az artézi kutakat létesíteni, mint az előtt! Vajha mi esztergomiak is jól meggondolnánk azt, hogy mennyivel szebb és jobb lenne az 5000 forintra előirányzott víztorony helyett, amely sem lesz a városnak és nem is fog annak megfelelni, hogy egyúttal jó ivóvizet is szolgáltasson a lakosságnak, a Széchenyi téren egy artézi kutat fúratnánk magunknak — jubiláris ajándékul örömünkreés nagy hasznunkra. Ajánljuk e tárgyat a város atyáinak figyelmébe ! V. F. Az esztergomi szőlőkertekből. Esztergom, április ll. Nem akarok pörbe keveredni Falbbal, mert neki volna igazsága, tekintve az időjárás szeszély ességét. Azt azonban, mint szőlőmives kikötném magamnak, hogy ne ily kora tavaszra, hanem lehetőleg ugy januárra egyezkedjék ki Falb uram az időjárással. Szükségtelen említenem, hogy a jelen tavasz egyedül a szőlősgazdáknak nem okozott kárt, legfeljebb a vegetációt hátráltatta vissza ugy kéthárom héttel. Ez a jó szerencsa; mert ha még vagy két hétig oly szép idő jár, mint március közepétől végig, akkor ugyan kevés jó reménynyel biztathatnék magunkat. Sokan azt is megbánták, hogy egyáltalán nyittattak, még többen, akik egyszersmind metszettek is. Pedig egyedül a jelen időváltozásnak köszönhetik, hogy nem károsodtak, mivel a szőlő nem jöhetett oly erős nedvkeringésbe, mely a szemek túlságos megduzzadásával járt volna, esetleg a lemetszett vesszők véglapjain a nedv kicsordult volna, mely utóbbi esetben a szemek fagytak volna el, szőlőmives nyelven: megvakultak volna. Ez a referáda a f. De sok pezisnek adott már tápot e hét csillagnak egymásközt állandóan egyenlő távolban elfoglalt helyzete, különösen a mi magyar népdalainkban. A magyar, mint íöldmivelő nép, a tavaszi és őszi esték kényszerű, hálás szemlélője, megéneklője. De ne térjünk el tárgyunktól; majd ha lejöttünk a „Föld"-re ... Tehát az ily csillagok, melyek egymásközt bírnak állandó helyzettel (szándékosan 'fclek germanizmussal), mint a példakép felhozott nagy medve 7 csillaga, melyek a csillagászok szerint ezer és ezer esztndő előtt is ugyanezen alakban voltak elhelyezve, ugyanezen látszólagos távplban foglalták el annak egyes alkatrészei t. i. a csilagjai a helyzetüket: az u. n. álló csillagok; a helyüket egymás közt folyón változtató csillagok pedig a csillagászat által u. n. bolygók. Még nem kértem ki az olvasóközönség figyelmét egyszer sem, nem is fogom kikérni többé ; de a fenti megkülömböztetés megjegyzésére különösen felkérem. Csak igy, csak e megkülömböztetés megértésével haladhatunk együtt; s akkor pár cikk elolvasása után Fiamarion „Uránia"-ja, „A Föld vége" c. müvek nem lesznek érdektelenek többé. Dr. Sárváry Ferenc.