Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-12 / 30.szám

külömbség nélkül meg fogja találni a helyes irányt és oly tisztikart ad a városnak, amely ennek felvirágoz­tatására képes lesz. Aucun. Viztorony-e vagy artézi kut? i. Esztergom, április 11. Esztergom szabad királyi város legutóbbi közgyűlésén egy javaslat terjesztetett elő a pénzügyi bizottság által egy felállítandó víztorony tár­gyában. A tanács akként foglalt ál­lást, hogy egyelőre két ily víztorony állittassék fel. Számtalan felszólalás és hosszas vita után végre szavazat­többséggel elhatároztatott, hogy egy­előre egy ily víztorony lesz felállítva, de hogy hol, arra nézve sehogy sem bírt a közgyűlés megállapodni. Ősi szokás szerint — mint rendesen az ily esetekben tenni szokták — az egész ügy vissautasittatott a pénz­ügyi bizottsághoz azzal, hogy az azt részletesen kidolgozza és a helyre nézve is, ahol ez a víztorony felállí­tandó lenne, —- konkrét javaslattal lépjen a jövő közgyűlés elé. Mindezeket csak azért bocsájtottam előre, hogy dokumentáljam, mily ké­születlenül szokta a város tanácsa az egyes ügyeket a közgyűlés elé vezérelni. De térjünk a dolog érdemére. Miért van szüksége a városnak a tervbe vett víztorony, vagy tornyok felállítása folytán mindég készletben levő és könnyen hozzáférhető nagy tömegű vízre ? Az utcák és terek könnyebb ön­tözhetése céljából, tehát közegészségi és tűzvész esetén a vizhordó-lajtok könnyebb és gyorsabb megtölthetése, tehát közbiztonsági célból. Ezen második cél elérhetésére eléggé megfelelőknek tartom a víz­tornyokat, de az első cél elérésére éppen nem. Mert vegyük csak egy kissé job­ban fontolóra e kérdést. Hogy egy ily víztorony rendeltetésének bárme­pontjának, mint kik, mondjuk önzésből, kenyérkeresetből, haszonlesésből, tán magukat tekintik csupán arra méltók­nak, érdemeseknek, hogy őt leborulva imádják ... De mit is mond Fiamarion. „Jelenleg nem minden égitestnek van lakója. A jelenlegi korszaknak nincs nagyobb fon­tossága, mint a milyen a megelőzőnek volt és a milyen az utána következőnek lesz. Egynémely égitest .azelőtt tán mil­liárd év előtt lakva volt már, egynémely pedig talán csak ugyanannyi idő multán lesz. Egykoron a földből semmi sem fog maradni és még romjai is megszűnnek ilyenek lenni." De ideje már, hogy befejezzem bevezeté­semet, lássuk tehát mit rejt magában a csillagos ég, melyről az emberiség bölcső­jétől kezdve oly külömböző fogalmak voltak, de vannak még ma is elter­jedve. Az iskolás gyerek is tudja, mi egy millió ; 10-szer 100.000 egység ; s tudjuk mi egy billió = 10-szer 100000 milló ; s mi egy trillió ? 10-szer 100000 billió; mi egy quadrillió = 10 szer 100000 trillió, mi egy quintrillió === 10-szer 100000 quadrillió és igy tovább. A szám kifogyhatlan, végtelen. Kimondani egy oly hosszú sor számot, amennyit mond­juk az uj hidunk hosszának megfelő pa­pírszeletre le-lehetne irni, nem oly nehéz, mint elképzelni mily borzasztó sokaság csak lyik célból is megfelelhessen, — az első feltétel először is az, hogy min­dég tele legyen vizzel, a mi igen természetes. — Pedig bármeny­nyit öntözünk is belőle, még min­dég fog maradni — a fenekén — egy bizonyos réteg álló-viz, mely lassanként elkezd poshadni és pedig a mi körülményeink között ez az eset igen hamar be fog állani, mert itt az amúgy is piszkos Kis-Duna vize lenne e célra felhasználva. Hát még ha a nyári esős napokat vesszük te­kintetbe, amikor sokszor két hétig sem szükséges öntözni, — milyen lesz akkor az az állott viz ? Tessék azután az ily — mindenféle bacil­lussal telt vizzel , utcákat öntözni, valljon ki fogja ezt egészségesnek találni ? Igaz, hogy kellő elővigyázattal és gondoskodással tisztán lehet tartani e víztornyokat, de ez csak ismét fe­lesleges kiadásokkal járna. De azután a közegészségi cél el van-e érve teljesen az utcák gyakori öntözése által ? Én azt hiszem, hogy nem. Hol marad még az ivóviz kér­dése, mely már szintén igen égető városunkban ? Erről is kell valami uton-módon gondolkodni, mert, hogy vízvezetéket állítsunk fel, ez egyelőre kivihetetlen a jelen viszonyok között. De nézzük a kérdést financiális oldaláról is, hogy ily víztorony fel­állítása — a javaslat szerint kerülne körülbelül 5000 forintba, ehhez szük­séges egy két lóerejü petróleum v. benzin motor, melynek ára 7—800 forint, ennek a kezeléséhez ismét kell valaki és az üzembe tartásához is­mét valami, mely mindkét dolog év­ről-évre egypár száz frtba kerülne. Végeredményben lenne a városnak körülbelül 6000 forintért egy vizre­zervoirja, melynek kihasználhatása ezenfelül évenként még pár száz fo­rintba kerülne, és a célnak még sem felelne meg teljesen. Felmerül tehát most az a kérdés, hogy a célt, a melyért ez a vízto­rony felállíttatnék, nem lehetne-e más uton jobban elérni ? En azt hiszem igen és pedig ar­tézi-kut által. Ez sem kerülne többe a városnak, mint a víztorony és ez minden mo­tor nélkül szolgáltatná a teljesen egészséges és tiszta vizet,, még pe­dig bizonyára sokkal bővebben, mint a víztorony és evvel nemcsak az utcák öntözéséről és a tüzesetekről lenne kellőleg gondoskodva, de a jó és egészséges ivóvízről is, a mely­lyel azt hiszem, százszor többet hasz­nálna a város közegészségügyének, mint ha szakadatlanul öntöztetné is utcáit. Nem volt időm hosszasabban irni e kérdésről, s csakis az eszmét óhaj­tottam a nyilvánosság elé vinni, any­nyival is inkább, mivel ez már a város pénzügyi bizottságában is fel lett vetve.*) Reménylem, hogy az illető körök meg fogják fontolni és javaslataik megtételénél ez irányban is konkrét adatokkal lépnek a közgyűlés elé. E. Gy. p ) Ez ülésről lapunk más helyén emléke2ünk meg. egy quintrillió is, melynek minden egy­ségében egy quadrillió van, a quadrillió minden egysége egy trillió, ennek min­den egysége egy billió és minden billió tízszer százezer millió egységet tar­talmaz. Nos és egy quintilió, egy sextilió és igy tovább még csak meg sem közelitik azt a végtelen sokaságot, mit a világűrt betöltő csillagok iszonyú tömege alkot. Minden egyes csillag egy-egy naprend­szer, melyek körül ép ugy, mint a mi napunk körül kialudt égitestek keringe­nek, minden egyes csilagnak van fénye, melege, égboltja, minden egyes csillag egy-egy világ a nagy mindenségben. De nem kell azt hinnünk, hogy csak annyi ily világ van a mindenségben, a mennyit akár szabad szemmel, akár te­leskopokon át szemlélve észrevehetünk, mert a teleskopokon át is már alig lát­ható csillagokban képzelve magunkat, is­mét csak hasonló világok tárulnának szemeink elé, s e világokról ismét és ismét hasonlók, egész az örökkévalóságig így­Hogy az égbolton némi tájékozottság­gal bírjunk, első dolog megfigyelni moz­gásukat. És pedig nem ama mozgásokat, melyeket, mint éltet adó Napunk és hol­dunk is a többi csillagokkal együtt min­den 24 órában végeznek, hanem csak azokat, melyeket a csillagok csupán egymásközti viszonyukban végeznek^ a II. Artézi kút Esztergomban. Esztergom, 1896. április 11. Alkalmam volt beszélni a napok­ban városunkban járt csongrádi urak­kal s az alföldi város ez érdemteljes e­lüljáróitól nagyon becses adatokat hal­lottam a nálunk már meglevő két, és a most fúratandó harmadik artézi kútról. Jelesen azt, hogy náluk azelőtt a rossz ivóvíztől nemcsak az uri-, de a pórnép között is igen sok gyo­morbajos beteg ember volt; a váltó­láz is nagyon nyomorította a népet és amióta az artézi kutak vizét isz­szák : megszűntek e gyötrő bajok, a mükutak nagy bőségben adják az egészséges, jó vizet. A legutóbb fúratott artézi kutjpk 315 méter mélységű és mindenestől 9400 forintba került; megjegyzendő azonban, ho^y a harmadik kútnak, fúrását (amely hasonló mélységű lesz) ugyanaz a vállalkozó, aki a 9400 forintosat készítette, szívesen hajlandó csillagok egész zömének naponként ke­letről nyugatra történő 1 átszólagos mozgására majd később fogunk áttérni. A figyelmes szemlélő, vagy az égboltra tájékozás céljából feltekintő utas, hajós észre fogja venni, hogy némely csillagok egymás iránti helyzetüket soha­sem változtatják meg; hanem látszólag állandóan egy és ugyanazon csilla­gok között (mint mi szoktuk magunkat kifejezni) — kelnek fel és nyugosz­n a k le. E csillagok fényesen tündököl­nek, tiszta tavaszi, vagy őszi estéken meglepő sokaságban pompáznak. — Más csillagok — mert hisz nekünk esillag alakjában tűnik fel a bolygó is — egy­más iránti helyzetüket m e g-m e g­változtatva, időről-időre más és más helyet foglalnak el s már fényük sem vetekedhetik az előbb említett csil­lagokéval. Igy példaképp felhozom, feltétlen szük­ségességénél fogva okvetlen megteendett a tán pillanatra unalmas distinkciómnál a valószínűleg általánosan ismert „gön­cöl-szekerét" vagy az u. n. „nagy med­vét", melyben a mostani évszakban lehet legjobban gyönyörködni, természetesen, ha a tavaszi est atmpsférája ezt megen­gedi. — Szekér alakot ölt hét szép csil­laga. „Hét csillagból van a Göncöl szekere, Hét szeretöm volt én nékem egyszerre ..." 3600 forintért elkészíteni, mert a technika ezen munkálatoknál oly ha­ladást tett, amely szerint fele idővel és egy harmadrésznyi költséggel lehet az artézi kutakat létesíteni, mint az előtt! Vajha mi esztergomiak is jól meg­gondolnánk azt, hogy mennyivel szebb és jobb lenne az 5000 forintra előirányzott víztorony helyett, amely sem lesz a városnak és nem is fog annak megfelelni, hogy egyúttal jó ivóvizet is szolgáltasson a lakosság­nak, a Széchenyi téren egy artézi kutat fúratnánk magunknak — jubilá­ris ajándékul örömünkreés nagy hasz­nunkra. Ajánljuk e tárgyat a város atyái­nak figyelmébe ! V. F. Az esztergomi szőlőkertekből. Esztergom, április ll. Nem akarok pörbe keveredni Falb­bal, mert neki volna igazsága, te­kintve az időjárás szeszély ességét. Azt azonban, mint szőlőmives kiköt­ném magamnak, hogy ne ily kora tavaszra, hanem lehetőleg ugy ja­nuárra egyezkedjék ki Falb uram az időjárással. Szükségtelen említenem, hogy a jelen tavasz egyedül a szőlősgazdák­nak nem okozott kárt, legfeljebb a vegetációt hátráltatta vissza ugy két­három héttel. Ez a jó szerencsa; mert ha még vagy két hétig oly szép idő jár, mint március közepétől végig, akkor ugyan kevés jó reménynyel biztathatnék magunkat. Sokan azt is megbánták, hogy egyáltalán nyittat­tak, még többen, akik egyszersmind metszettek is. Pedig egyedül a jelen időváltozás­nak köszönhetik, hogy nem károsod­tak, mivel a szőlő nem jöhetett oly erős nedvkeringésbe, mely a szemek túlságos megduzzadásával járt volna, esetleg a lemetszett vesszők véglap­jain a nedv kicsordult volna, mely utóbbi esetben a szemek fagytak volna el, szőlőmives nyelven: meg­vakultak volna. Ez a referáda a f. De sok pezisnek adott már tápot e hét csillagnak egymásközt állandóan egyenlő távolban elfoglalt helyzete, kü­lönösen a mi magyar népdalainkban. A magyar, mint íöldmivelő nép, a tavaszi és őszi esték kényszerű, hálás szemlé­lője, megéneklője. De ne térjünk el tárgyunktól; majd ha lejöttünk a „Föld"-re ... Tehát az ily csillagok, melyek egy­másközt bírnak állandó helyzettel (szándékosan 'fclek germanizmussal), mint a példakép felhozott nagy medve 7 csil­laga, melyek a csillagászok szerint ezer és ezer esztndő előtt is ugyanezen alak­ban voltak elhelyezve, ugyanezen látszó­lagos távplban foglalták el annak egyes alkatrészei t. i. a csilagjai a helyzetü­ket: az u. n. álló csillagok; a helyüket egymás közt folyón változtató csillagok pedig a csillagászat által u. n. bolygók. Még nem kértem ki az olvasóközönség figyelmét egyszer sem, nem is fogom ki­kérni többé ; de a fenti megkülömbözte­tés megjegyzésére különösen felkérem. Csak igy, csak e megkülömböztetés meg­értésével haladhatunk együtt; s akkor pár cikk elolvasása után Fiamarion „Uránia"-ja, „A Föld vége" c. müvek nem lesznek érdektelenek többé. Dr. Sárváry Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom