Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-12 / 30.szám

évi tavasznak a szőlőmivelést érintő részéről, A döntést, bujtást úgyis befejezték, az ültetéssel pedig még nem késtek el a gazdák. Jó lesz erről pár szót szólanom. Minthogy ezidőszerint Esztergom szőlőművelése a hegyről a völgyi homokra szorult le jórészben, nem elegendő a régi szisztémát követni az ültetésnél, hanem lehetőleg, s mert nehézséggel nem jár, az ujabb tapasztalatokat is érvényre kell juttatni. Régebben a szőlőt egyszerűen a most is divó módon ültették, vagyis függőleges helyzetben állították a gödörbe, s a földön felül jóval kivül hagyták a vesszők végeit. Ma már megtanított bennünket a homok arra, hogy hozzuk be a dőlt ültetést, vagyis a vesszőket tompa szög alatt fektessük a gödörbe, s igy földeljük el s végre, hogy ne hagyjunk ki a vesszőből semmit, hanem a felszínen felülmaradó egykét szem hosszúságú vesszővéget, — mely majd a tőkefejet képezendi, — szintén födjük be földdel, szőlőszeti szaknyelven mondva „c s i r k é z z ü k

u fel. A dőlt ültetésmód előnye már gondolatban is kiviláglik, mert igy a leszivárgó nedvesség a vesszőt egész hosszában érheti, mig a függőlegesen ültetett vessző csak a beázási pontig részesülhet nedvességben, ez az egyik előny, ebből következik a másik: homokon sok küzdelembe kerül a cserebogár pajorjával való elbánás is ; a dőlt ültetésnél kevesebb a pajor, mert több a nedvesség, melyet a cserebogár már ifjú korában sem kedvel, mig a függőleges ültetésnél kevesebb levén a vizenyősség, — illetve az csak bizonyos határig terjed, — természetes, hogy a pajor (pata) is jobban tenyészik. A beesirkézésnek előnye abban áll, hogy a földből kijövő hajtás nem lesz annyira kitéve az időjárás viszontagságainak, mint amely a kibontakozástól végig állandóan a naptól és széltől szenved. De meg a letörhetés esélye is kevésbbé állhat be, mivel a hajtás alapj a a földben van, illetve földdel van körülvéve. A homok sok tekintetben csalékony a szőlőmivelőre nézve. Ha elegendő táperővel bir, hajtja a vesszőt és a gazda erősnek látván a tőkéjét, jól ráfelejti a termést; ha előző évben gyengén hajtott, nincs kizárva a lehetőség arra nézve, hogy a folyó évben erősebben növekedjék, mert terjeszkedett a gyökereivel. De beállhat mindkettőnek az ellenkezője is, t. i. a buja fejlődésü szőlő — melyre esetleg jó sok csapot is vágtak — már a nyár derekán visszaesést mutat, mivel a homok, pláne esős nyarakon, a vizet jól áteresztvén, a beszivárgott nedvesség a tápszereket sokkal lejjebb szállítja el a gyökerektől, semhogy azok felvenni képesek lennének a táplálkozás mérvéhez képest és az eredmény termés tekintetében egyenlő lesz az egressel. A gyenge fejlődésü tőkével természetesen kevesebb bajunk akad és csak örömünkre fog szolgálni, ha megerősödött. Jó tehát a metszés után, mikor a hajtásokon a termés is mutatkozik, egy ujabb szemlét tartani a szőlő fölött, amikor is az esetleges gyengébb fejlődésü, de terméssel túltelt tőkéket megritkítani a szőlős gazdának saját érdekében kötelessége. Osváth Andor. Megye és a város. Városi szabályrendeletek. VII. A rendőrség szervezetéről készített rendőrkapitányi szabályrendelet terve folytatólagosan eképpen hangzik : III. RÉSZ. Egyes rendőrközegek különösen meghatározott működési köre. 27- §• Őrszemek. Az őrszemek a főkapitány által meghatározott helyeken, rendszerint utcákon, piaci téren és hidakon állíttatnak fel. Minden egyes őrszem kötelessége a körülötte történőkre figyelni és rendellenességek tapasztalása esetén a körülményekhez képest figyelmeztetőleg fellépni s ha a szükség ugy hozná magával, bekisértést eszközölni ; amennyiben pedig oly rendellenességeket tapasztalna, amelyek közbelépése által nyomban el nem háríthatók, továbbá amelyekben való intézkedés a rendőrhatóság feladatához tartozik, ezekről felváltása alkalmával, sürgős esetekben pedig nyomban jelentést tenni. Tiltva van a rendőrnek az őrhelyen való beszélgetés, kivételt képez az oly eset, midőn valaki a rendőrtől utbaigaigazitást, vagy felvilágosítást kér. Ily esetben a íelvilágositást előzékenyen és illedelmesen, mindazonáltal rövid szavakban megadni köteles. Hogy ezt tehesse, tartozik az utcák, terek nevét, orvosok, bábák lakásait, gyógytárak hollétét, ugyszinte a személyszállító hajók és vonatok megérkezési és indulási idejét, bérkocsi tarifát s általában a város helyi viszonyait ismerni. • Sétahelyeken felállított őrök kötelesek az ültetvényekre ügyelni, azokat a rongálástól megóvni, a magaviselete által botrányt okozó, vagy az üdülést kereső közönség kényelmét háborgató egyéneket onnan kiutasítani. Az őrszemnek kijelölt helyéről messze eltávozni, magát valamely fedett helyen meghúzni, leülni, falhoz vagy fához támaszkodni nem szabad. Ha bekisérést eszközöl, vagy ha olyan körülmények állanak be, amelyekről a jelentés sürgősen megteendő, akkor őrhelyéről eltávozhatik ugyan, de a bekisértés, vagy a jelentés átadása után oda sietve visszatérni köteles. Ha utcai járőrökkel találkozik, ezekkel sem szabad más beszélgetésbe ereszkedni, mint ami a szolgálatra vonatkozik. A városháznál kapus szolgálatot teljesítő őröknek a városházáról eltávozni semmi szín alatt sem szabad ; kötelességük, hogy a bejáratnál és kapu aljában oly idegeneknek, kiknek ott teendőjük nincs, a tartózkodást meg ne engedjék, ellenben a hivatalokhoz fordulni akarókat útbaigazítsák; ügyelniök kell továbbá, hogy a foglyok meg ne szökhessenek, velük senki beszédbe ne bocsátkozhassék, s hogy magukat csendesen viseljék. Ha a foglyok közt zavargás ütne ki, ez esetre jelt adni és a megjelent rendőrközeget jelentéstétel végett értesíteni tartoznak. 28. §. Járőrök. A járőrök a nekik kijelelt területen az utcákat, tereket bejárni és szemleutjuk alkalmával minden rendellenesség elhárítása iránt intézkedni, vagy a körülményekhez képes azokról jelentést tenni kötelesek. A hidak és vasutakhoz vezénylettek ezenkívül különös kötelességüknek ismerjék, hogy minden a városba jövő gyanús idegent igazolásra hívjanak fel, s amennyiben okmányaik vannak, azt tőlük yegyék el, a kapitányi hivatalhoz juttassák be, egyúttal őket igazítsák oda. 29- §• Ren dőrtizedesek. A rendőrtizedesek a rendőri őrség közvetlen parancsnokai a megállapított állomásokra a megállapított elosztási tervet ők hajtják végre. Az altiszteknek a szolgálatban teljesen jártasnak kell lenniök, hogy alárendeltjeiket megfelelőleg vezetgessék éls gyakorlatilag oktathassák. Ok vezetik az éjjeli őrjáratokat. Kötelességük a városban előforduló minden rendellenességekről a rendőrbiztosnak nyomban jelentést tenni. Kötelességük a felebbvalók által kiadott utasításokat végrehajtani s alárendeltjeiket szolgálatuk mikénti ellátására naponként figyelmeztetni s a jelen szolgálati szabályok betanulására folyton serkenteni. Az altisztek tartoznak ügyelni arra, hogy azon rendőrközegek, kik sem szolgálatban, sem szabadságolva nincsenek, az őrszobán tartózkodjanak, továbbá, hogy azok, akik szolgálatra vezényelve vannak, rendeltetési helyükre idejekorán kivonuljanak. Az altiszt köteles arra ügyelni, hogy a szolgálatból visszatérő rendőrök kellő időben és kifogástalan állapotban tértek-e vissza. Az altisztek kötelessége minden egyes rendőri közegnek egyéni tulajdonságait és magaviseletét annyira kiismerni, hogy ez irányban fellebbvalóinak felvilágosítással szolgálni képesek legyenek. Az altisztek kötelesek ellenőrizni, hogy a rendőrök szolgálatban a szabályszerű felszerelési tárgyaikkal ellátva, s az előirt módon öltözve legyenek. Az altisztek magatartása ugy szolgálatban, mint azon kivül is mindenkor kifogástalan legyen, hogy már ezen tulajdonságuknál fogva is maguknak oly tekintélyt szerezzenek, minőt a szolgálat érdeke egy fellebbvalótól megkíván. Általában az altisztek magaviseletének olyannak kell lenni, hogy alárendeltjeiknek követendő például szolgáljon. Az altisztek tanúsítsanak eljárásukban lélekjelenlétet, erélyt és elhatározottságot, emellett azonban ildomosságot, értelmiséget és mérsékletet is, mert ezen tulajdonságok nélkül súlyos felelősséget vonhatnak önmagukra. (Befejező közlemény következik.) O Pénzügyi bizottság april 9-én tartott ülésében ismét behatóan foglalkozott a rezervoár kérdésével, különösen a hely kijelöléssel. Sajnáljuk, hogy a lapunkban kifejtetteket figyelmen kivül hagyták, mert ismételve azóta *is meggyőződtünk, hogy a Lieb-ház végében az ut oly keskeny, hogy ha abból még három métert viztoronynyal elfoglalnak, ugy az ut a rendes közlekedésre is szük lesz, azonfelül a torony is ormótlanul 1 fog az útra nehezedni. A bizottság különösen azon okból fogadta el ezen helyet, mert alkalmasabb nem kínálkozik, s ha csak egy víztorony állíttatik fel, ugy azt itt kell elhelyezni az utca öntözés miatt. A tanács javaslata — a sörház elé — csak akkor lenne megvalósítható, ha két torony építtetnék, ezt azonban a 10000 forint költség miatt a közgyűlés már elejtette. Egyébként Dóczy főparancsnok, aki már egy negyedszázad óta lelkes bajnoka a tűzoltó ügynek s igazán nagy tapasztalatokkal bir e téren, ismételve megnyugtatta az aggódókat, hogy közlekedési zavar nem fog beállani. Ezzel kapcsolatban Wimmer Ferenc biz. tag az artézi-kut eszméjét hangsúlyozta, mint amelylyel a víztorony kérdése megoldatnék, a gépkezelés, kopás, szóval a rezsi elmaradna. Nézete szerint, különösen a napokban itt járt csongrádiak tapasztalatból merített előadása alapján állítja, hogy 5000 forinttal egy artézi-kutra is lehetne vállalkozót kapni. Ez az eszme a bizottság tagjait igen megnyerte s többen függőben tartani kívánták a víztorony ügyét. Végül Dóczy Antal indítványozta, hogy a két kérdés egyesítése okából célszerű lenne egyelőre a szigetköz mellett álló kutat és még néhányat könnyű kezelésű hajtószerkezettel ellátni s több Öntöző lajtot beszerezni, mert kitűnt, hogy eddigelé csak egy ilyen lajtja van a városnak, ami pedig víztoronyhoz ugyancsak kevés. A nagyon is elágazó nézeteket a bizottság jegyzője Kollár főjegyző iogja összevonni és valószínűleg már mint gazdasági tanácsnok referálni s aztán a kivitelről gondoskodni. A bizottság, melynek ez a tárgy egész idejét igénybe vette, a közgyűlés kérdésére, a hely tekintetében megadja a választ, de az egyébb indítványokról is előterjesztést tesz. O Értekezlet Frey Ferenc országgyűlési képviselő holnap délután 5 órára a városháza tanácstermébe összehívta a városi képviselőket, a meghívó szerint, abból a célból, hogy a városi tisztviselői állásokra beérkezett pályázatokat megbeszéljék és a közönség a választásokra nézve általános tájékozást szerezhessen. O Állandó választmány. Ülése volt e héten a megyei állandó választmány külömbözö szakosztályainak s ma az egész állandó választmánynak. Valamennyi ülésen kisebb fontosságú ügyeket tárgyaltak. Ma azt is elhatározták, hogy megfelelő uton felkérik a képviselőház elnökét az immár obstrukciós jellegű tárgyalások gyorsítására s ha erre mód nem lenne, intézkedésre a napi tárgyalási idő meghosszabbítása, esetleg a klotür behozatala iránt. O Pályázatok a városi állásokra. Tegnap délután öt óráig, a városi állásokra hirdetett pályázat lejárati idejéig a következő pályakérvények érkeztek a Városháza iktatói hivatalába : 1. A polgármesteri állásra : Maiina Lajos, Niedermann József 2. A gazdasági tanácsosi állásra : Kollár Károly. 3. Az ügyészi állásra : dr. Földváry István. 4. A mérnökire Tiefenthal Gyula. 5. Az erdőmesterire Nozdroviczky Miklós. 6. A számvevőire Dóczy Antal. 7. A házi pénztári pénztárnokira Szabó József. 8. Az adópénztárnokira Szerencsés Károly, a levéltárnokira Csernó József. 9. A házi pénztári ellenőrire Hajnali Gyula. 10. Az adópénztári ellenőrire Huray Ferenc. Sinka Ferenc és Hajnali Gyula. II. A közgyámi és kórházbiztosira Bártfay Géza, Endrődy Géza, Sinka Ferenc. 12. Az I, osztályú számtisztre Fray Vince, Klinda Aladár, Kotra Gábor, Dubovszky Lajos és Czakó Gábor. 13. A kataszteri nyilvántartóira Kieserstein J., Kotra Károly, Osváth Andor, Dubovszky Lajos, Czakó Gábor és Uhlár Gyula. 14. A rendőrfogalmazóira Unger Hugó. 15. A végrehajtóira Magos János, Fürst Miksa, Osváth Andor. Stupiczky Gyula, Dubovszky Lajos, Ékesi Adolf. 16. A levéltári segédire Hajas Simon, Finta Árpád, Pach József és végül 17. A rendőrirnokira Fürst Miksa, Czako Gábor, Hauslohner István, Magos János és Muzsik József. — A helyettes polgármester a pályázókról szóló részletes kimutatást még a tegnapi nap folyamán elkészítette s este kilenc órakor átküldötte az alispánhoz. O Ülések a vármegyeházán. Két ülés lesz a jövő héten a Vármegyeházán. És pedig április 14-én, kedden a közigazgatási bizottság, csütörtökön, április 16-án pedig az egészségügyi bizottság tart ülést. O Elmaradt közgyűlés. A hétfőre tervezett városi közgyűlés, amelynek a faeladás kérdése és folyó ügyek lettek volna a tárgyai, a mozgalmas időkre való tekintettel nagyon helyesen későbbre halasztatott. Valószínűleg április 20-án tartják meg. A társaságból. * A Röntgen sugarak Esztergomban. Érdekes előadásban lesz része e hó 14-én az esztergomi közönségnek. Megismerkedhetik a hires, urbi et orbi mindenütt tárgyalt és vitatott s szinte meseszerű Röntgen-sugarakkal. Horváth Mátyás íőgymnasiumi tanár fogja azokat bemutatni még pedig jótékony és nemes célra, hogy a főgymnasium szegény tanulóinak is módjában legyen a milléniúmot ün-