Esztergom és Vidéke, 1896
1896-04-12 / 30.szám
Esztergom, XVIII. évfolyam. 30. szám. Vasárnap, 1896. április 12. ESZTERGOM es mm Megjelenik hetenkint kétszer : ^ csütörtökön és vasárnap. | I I ELŐFIZETÉSI Ár\: ^ 5 Egész évre 6 frt — kr. ^ ^ Fél évre 3 » — » ^ ^ Negyed évre i » 50 » | ^ Egy hónapra — » 50 » ^ Egyes szám ára — 1 » 7 » ^ VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hivatalos órák : d. e. 9—ll-ig, d. u. 3—5-ig. Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások is küldendők. —= TELEFON 59. SZÁM. =— Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papirkereskedésében, a Walllisch- «s líaugll-féle dohánytözsdékhen. S 3 s Hirdetések | a kiadóhivatalban és Tábor Adolf könyv- $ kereskedésében vétetnek fel. | ^ Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári | bélyegilleték fizetendő. Nyilttér ára soronkint 20 kr, Városi tisztújítás. Esztergom, április 4. A húsvéti ünnepek lezajlása óta a városi tisztújítás kérdése teljesen dominálja a közhangulatot. A nézetek forrnak, változnak, jegecesednek s tárgyalják a személyi kérdéseket mindenféle szempontokból. Ily körülmények között, ily korszakalkotó és mozgalmas időben mi sem zárkózhatunk el e városunkra legfontosabb kérdéshez való hozzászólástól, bár ha személyi kandidációkba bocsátkozni nem kívánunk. Lapunk más helyén közöljük a városi állásokra pályázók teljes névsorát s örömmel konstatálhatjuk, hogy elég pályázó van minden állásra, nagyrészben megfelelő egyének s igy csak a csütörtöki közgyűléstől függ, hogy félretéve minden politikai s rokonsági szinpatiát és antipatiát, minden állásra a kínálkozó legjobb erőt állítsa. Különösen fontos ez a pénzügyi szaknál, amely ezentúl egészen külön ügyosztály lesz, s amelytől a város financiáinak egészséges fejlődése függ. De természetesen leginkább kiemelkedő és első sorban feszült érdekeltséget keltő kérdés Iz „Eszterp és Vidéke" tárcája. Egy kis leányhoz. Mondd édes drága angyalom, Miért honol bú arcodon f Miért oly könnyes szép szemed? Miért oly bús tekinteted? Ertem ne önts könyüt^/a S gond, bű szálljon tőled tova Örülj, víg légyen életed, Ne bándd, bár szivem megreped. Esztergom, i8pó. ápr. 8. Rhédey Oszkár. mindenkor a város fejének, a polgármester személyének kérdése marad. Két jelölt van ez állásra, s mind a kettőt városunk ügyei iránt való őszinte szeretet vezeti, mindakettőnek személye megadja a kellő garanciát arra, hogy bármelyiket emeli is a közönség a diszes állásba, rnegfognak felelni a beléjük helyezett bizalomnak. Maiina Lajos ügyvédi diplomája és eddigi ideiglenes minőségében kifejtett buzgó működése által érzi magát hivatottnak arra, hogy a város kormányzását kezébe vegye. Szívós, kitartó egyéniség, mindenesetre azonban elvárjuk tőle megválasztatása esetén az uj szervezet szigorú keresztülvitelét, mert a szervezési szabályrendeletben teljes részletességgel gondoskodva van minden szükségesről; elvárjuk a komoly fegyelemtartást és legfőképpen a világos és kételyt kizáró határozottságot. A másik pályázó : Niedermann József rendőrkapitány huszonhárom év óta önzetlen, buzgó, s mindenkor helytálló tisztviselője a városnak s fellépését, bár az csak az utolsó órában történt, teljesen indokolja az a Világ Vándorai. — Shelley. — Szóljatok, oh szóljatok Ti lángszárnyu csillagok ! Szárnyatok majd hol pihen Az éj mélyiben f Véghetetlen égibolt Hontalan utasa, hold! Minő rejtekben leled Nyugovó helyed 1 Fáradt szél ég s föld között Vándorolé száműzött, Lelsz-e lágy fészket vájjon, Lombokon, haboti f Szalay Fruzina. Exeelsior. — Az ^Esztergom és Vidéke» eredeti tárcája. — III. Kellemesebb érzés, mint most midőn e sorok Írásába kezdek — ritkán fogott még el. Ezelőtt 12—14 nappal még Öröm volt látni a mi kis városunkban magát idestova korzónak kinövő hídfeljárón a legvadonatujabb szabású párizsi gallérkákkal ellátott, messzeföldön szépségükről ismeretes hölgyeinket, — köztük azokat is, kik a leszálló nap pompáját szerelmi ábrándozásokra használták tán inkább fel, „beszíva a kertek rózsalugosainak illatától terhes levegőt u (!), mint arra, hogy annak éltet adó hevével, roppant fontosságáról foglalkozzanak: s ma, a dohánylevelekkel moly ellen bőven ellátott, belül prémes télikabátjaikban féligmeddig dideregve láttam őket. S mig a „szives olvasó kérdi: „Ugyan honnan ama kellemes érzés ?" A szívtelen feleli: Mert bet'eljesült, mit mondtam, hogy Falb nem szokott kalendáriumozni; nemcsak hogy „kritikus" nap, hanem unter aller Kritik: napok teljesedtek be. ; körülmény, hogy a közönzég előtt bebizonyuljon, miszerint a meglevő városi tisztikarban is van ambíció és érez hivatottságot e fontos állás betöltésére ; hallgatagsága pedig esetleg rezignációnak, lemondásnak volna tekinthető. Niedermann a városi ügyek egyik legrégibb és legalaposabb ismerője, aki mínden hivatalt és kezelést gyakorlatból ismer. Ezek pedig olyan előnyök, amelyek minden komoly ember előtt kiváló méltánylást érdemelnek. Örvendenünk kell, hogy a 2400 forintra leszállított polgármesteri fizetésre is több jelöltje akadt a képviselőtestületnek, e kisebb fizetés mellett sem hiányzik az ambíció, a vállalkozási szellem, a Buzgóság. Bárkire esnék is a két pályázó közül a közönség választása, mi hiszszük, hogy e választás csak jóra fog vezetni, lévén mindakét jelölt olyan egyéniség, akik közül akár az egyik, akár a másik meg fog felelni szép és nem könnyű feladatának. A többi tisztviselői/ állásokra pályázók közül első sorban üdvözöljük a városi ügyészt, mint régi kipróbált harcost, fáradhatatlanul buzgó és erőr biró munkást, aki kezébe tartja az ügyek szálait. Ez állás betöltésénél kivüle más egyáltalán szóba sem jött. A gazdasági tanácsosi állásnál a közönség megszokta már s szinte elkészült arra, hogy Niedermann József lesz az, s egyúttal a helyettes polgármester. Az ügyek jelen állásában azonban csak Kollár Károly pályázik. A főjegyzői állás igy ezúttal nem kérdés tárgya s erről később határoz a közönség. Már fentebb kiemeltük s most újból felhívjuk a pénztár fontosságára a közönség figyelmét és kérjük, hogy a pénztár keretében a kis és nagy állásokat a lehető legnagyobb gonddal és körültekintéssel lássa el, a pénztár lévén végre is a »nervus rerum . . .« A kisebb állásokra vannak igen jóravaló pályázók, csak elfogultság és részrehajlás nélkül kell azokat kiválogatni. Emiitettük már, hogy személyes kandidálásokba bocsátkozni nem akarunk, éppen ezért kiváló érdeklődéssel nézünk a holnap délután tartandó konferencia elé, amelyben reménye]jük, hogy a nézetek ki fognak domborodni s a közgyűlés pártEzért érzem én a kellemest ; bárha nem tagadom a Falb jövendöléseinek teljesülésében való kételkedés jogosságát sem. De nehogy feladatomtól ily az időjárás egyszerű változékonyságának feszegetésével csak pillanatra is eltérjek, folytatnom kell még mindig befejezetlen bevezetésemet, remélve, hogy mire a tárgyhoz érek, melyet elmélkedésem alapjául kiválasztottam: a tavaszi derült egek, s a költők által annyiszor megénekelt természet (!) segíteni fognak elhatározásomban. Kéziratomat a szerkesztő hagyományos szokásból magánál tartván vissza mindig, nem csoda, ha emlékezetemet meg kell erőltetnem : hol is, kinél is hagytam el a Il-őt. Cuza . . . igen Cuza bibornoknál. Mit is mond ő ? . . . a csillagok minden régióinak lakhatóknak kell lenniök, hogy azok is dicsérjék az alkotót . . . Cuza bíborosnak az égitestek lakhatóságának kérdése körül már a 15-ik században fölszinre került hipotézisekre vonatkozó véleménye szerint is tehát, — mely a többi mai tudós csillagászok és természetvizsgálók e nemű véleményeinél csak a korra, melyben ő élt és mint egyházi fedelem nézetére való tekintettel érdekesebb, valószínűnek vehetjük, hogy az égitesteken is vannak szerves lények, miért is ne volna, de miért is ne lehetne? . . . Avagy képtelenség az, ha a csillagokon, a bolygókon, melyeket majd részletesen megismertetek, — akár csak a mi csillagunkon: a „Föld"-ön az élet feltételei ép ugy meg vannak ; hogy mondom, ott szerves, hozzánk hasonló eszes, de sőt eszesebb, tökéletesebb lények, milliószorta tökéletesebbek ne létezzenek ? Hiszen például a hozzánk legközelebb levő csillagok, az u. n. bolygók is csak oly homályos égitestek, mint földünk, azokat is a Mindenható, az Alkotó teremtette, mint „Földünk"-et, s mind majd látni fogjuk, azok is ugy keringenek a Nap körül, mint a mi „Föld"ünk, saját tengelyük körül szintén; s azokon is van tavasz, nyár, ősz, tél. van nekik is „Hold"-juk, némelyiknek több is mint nekünk, tehát ami fő, a szerelmesek ott is ábrándozhatnak tán külömb „Velencé"-jük gondoláin, tán külömb hangszer kíséretében éneklik szerenádjaikat, mint milyet a mienk pengetnek ... Azoknak is egy nap (Nap) adja fényüket, az világit, melegít nekik is. Avagy azt a feltevést tartanok jogosultabbnak, hogy az Isten, a Teremtő millió és millió világot olyat mint a mi nyomorult „Föld"-ünk nem tudott volna, nem volt képes teremteni ? . . . Én azt hiszem, vélem, hogy Cuzával tartsak, mikép jobban hirdetik az Isten dicsőségét azok, kik nem tekintik a földet mindennek, a világalkotmány kÖz-
