Esztergom és Vidéke, 1896

1896-03-22 / 24.szám

rangba ? Nem nagyobb órdem-e szorga­lommal, iparkodással, becsületességgel valamely állást elérni ? Nem mindennapi imájának kell-e lenni minden jóravaló magyar honpolgárnak, hogy a népneve­lés mindinkább fejlesztessék? Nem-e a tanárok, tanitók és tanítónők azok, a kiktől függ a nemzedék sorsa, mondhat­nánk jövője? A házi nevelésen kivül nem-e a nevezettek kötelessége az ifjú nemzedéknek az életbe való bevezetése? Nem ezek oltják-e az ifjú nemzedék szi­vébe a hazaszeretet szent lángját s nem ezek készitik-e elő a felnőtt ifjúságot az életben kivívandó pályára és állásra? Mit követelünk ma mindent egy ta­nártól, tanítótól és tanitónőtől, az okle­vélen kivül ? Legjelesebbjeink nem-e erről a pályá­ról váltak ki ? Bíboros főpásztorunk ta­nár volt s azok voltak a miniszterek és a nagypolitikusok sorából igen sokan, hogy például csak br. Eötvös Lorándot, dr. Wlassics Gyulát, dr. Plosz Sándort, He­gedűs Sándort említsem. Báró Bdnffy Dezőnét nincs szeren­csénk ismerni, de amit eddig róla halott­tunk, vagy olvastunk, minden szép és jó volt, és szerintem az is, hogy csak tanítónő volt, a sok szép és jó között egyike a legszebb tulajdonságának ; ez érdeme egy nőnek, s a férjének méltó büszkesége. A névtelenség álarczos lovagja is csak azért sülyedhetett ily erkölcsi posványba, mert a nevelés hiányzik nála. Sajnos, hogy törvényeinkben az ily gálád, s a családi életbe betörő orvtá­madókra nem találtunk paragrafust. Azt, amit az egész világ érdemül róhat csak fel, a nyomorult orvtámadó sbirrmódra akar és mer a világ elé dobni. Bármi vezette is szándékában a me­rénylőt, erősen megvagyunk győződve, hogy magyar arisztokratáink méltó indignálódással utasítják el e feltevést s megmutatják, hogy nem üres frázis az arisztokráciánál, hogy „mindent a né­pért." Hisz ez ország ezredéves fenál­lását nem csak a magyar arisztokrácia ünnepli s ezer év előtt elődeink alig is­merték a mai óriási rangkülönbséget. Mutassák meg s igazolják be mai arisz­tokratáink fenkÖlt gondolkozásukkal azt, hogy egy nőnek ép ugy mint a férfiak­nak legszebb érdeme a saját szorgalmá­val és igyekezetével megszerzett dip­loma. Mi szivünkből kívánjuk, hogy a volt apanagyfalusi tanítónő : báró Bánffy De­zsőné országunk díszére a milléniumi ünnepségeknél, mint kórmányelnÖkünk neje mindenütt az első helyen jelenjék meg és ott büszkeségünkre az arisztok­rácia élén szerepeljen. * Az ismeretlen bokréta. Mint értesü­lünk, a Petényi Margit kisasszonynak hétfőn átnyújtott harmadik bokréta Wallenfeld Mihály úrnak és nejének : gróf Stomm Irénnek ajádéka volt. * Színészet. Kunhegyi Miklós színtár­sulata ma este kezdette meg előadásait a Fürdő vendéglő nagy termében. Ruttkay György nj énekes bohózata : a Holtomig­lan került szinre. Az előadásról bőveb­ben legközelebbi számunkban emléke­zünk meg. HIRE K. Mutatványszám. A közeledő uj évnegyedre való te­kintettel a mult héten újra megkezdet­tük a mutatványszámok küldését. E számokat a címzettek április g-ig in­gyen és bérmentve kapják. Csak az áp­rilis 9-iki szám elfogadása teszi kötele­zővé az előfizetést. Tisztelettel A kiadóhivatal. — Esztergomi apródok. Mint értesü­lünk, Vaszary Kolos hercegprímás a millenáris ünnepen olyan fénynyel és pompával fog megjelenni, amely méltó lesz az ország első egyházfejedelméhez. Díszes kíséretéből természetesen az ap­ródok sem fognak hiányozni, akik a hely­beli gymnázium tanulói sorából fognak kikerülni. — A Katolikus Kör háza. A Katolikus Kór Széchenyi-téri házán nagyban foly­nak az átalakító munkálatok, amelyeket Sinka Ferenc építőmester vezet. Az utcai frontot egy tágas teremmé s egy kisebb szobává alakítják át, az udvari részen két nagyobb terem s a szolga lakása lesz. A kertbe természetesen át­szállítják a kuglizót is. Az átalakítások­nak május l-ig véget kell érni. A kör régi helyére, mint ismeretes, a tanító­képző uj épülete jön. — Pittner vezérőrnagy, aki szerdán a raktárakat és kaszárnyahelyiségeket, csütörtökön pedig az iskolát vizsgálta meg, öt napi tartózkodás után tegnap városunkból távozott. — Egy százados balesete. Komháber Adolf honvédszázados, aki hosszú ideig házi ezredünk egyik legkedveltebb tagja volt, komoly veszedelemben forgott a napokban jelenlegi állomáshelyén: Kör­menden. Az ottani vár mellett lovagolva, egy régi sirüreg hirtelen besüppedt alatta s ő lovastól abba zuhant. Vesze­delmes helyzetéből a járó-kelők csak nagy nehezen tudták kiszabadítani s mindnyájan kellemesen voltak megle­pődve, amikor látták, hogy a lovas és ló csak kisebb zuzodásokat szenvedett. — Visszatérés. Zsivánóvics Kostyál fő­hadnagy, aki a körmöci pénzverde őri­zetére volt hosszabb ideig kirendelve, tegnap az őrséggel együtt városunkba vissaatért. Háziezredünk többé Körmöcre nem is küld őrséget. — Esztergom látóképe. Az Ezredéves Magyarország cimü füzetekben megjelenő diszmü legutóbbi füzetében két teljes oldalon Esztergom látóképét is hozza az uj Duna-híddal. A kép tiszta, hü és vi­lágos, csak az a kár, hogy a hid annyira dominálja az egészet, hogy a városból tulajdonképpen csak a Bazilika látszik. — Budapestre! . . . Jönnek a fecskék, mennek az esztergomiak ! Természetesen a fővárosba, hiszen be kell szerezni az uj tavaszi kalapot, ruhát, napernyőt, mert a húsvét veszedelmesen közeledik. S csütörtök óta olcsóbb a közlekedés is, amennyiben a szintén uj ruhába Öltözött propeller immár vidáman pöfékel Esz­tergom és a csavargőzös-állomás között. A bécsi hajók járása azonban csak már­cius 30-án kezdődik meg. Addig tehát valamennyien vasutazunk. — Névnap. A vízivárosi apácazárda főnöknője csütörtökön nevenapját ünne­pelte s ebből az alkalomból az intézet növendékei zenés és szavallatos előadást rendeztek a tiszteletére. — Esztergomi föld. Molnár István ker­tészeti intézeti igazgató a napokban vá­rosunkban járt s egy waggon esztergomi erdei földet rendelt. E földben lesznek az intézet termesztvényei a millenáris ki­állításon a nagy közönségnek bemutatva. — A párkányi véres biróválasztás utó­játéka tegnap folyt le a komáromi tör­vényszék előtt, ahol az Összes vádlotta­kat felmentették azzal a megokolással, hogy jogos önvédelemből cselekedtek, amikor a csendőröket letiporták és fegy­verüktől megfosztották. — Bérbeadás. Az esztergomi főkáp­talan több napi tárgyalás után epöli, csiffári és csehii birtokait tizenkét évre újra Hecht József és fia nagymállási földbirtokosoknak adta bérbe. — A póruljárt gőzfecskendő. Az Esz­tergomi Tűzoltó Egyesület hatalmas gőz­fecskendőjét, mint ismeretes, néhány hét­tel ezelőtt leküldötték a fővárosi Wal­zer-féle gépgyárba javítás végett. A ki­javított fecskendő hétfőn érkezett vissza az esztergomi állomásra, ahol kellemet­len kalandban volt része. Amikor ugyanis a vasúti kocsiról le akarták emelni, az ügyetlen munkások elejtették, ugy hogy a drága gép a földre zuhant s többé­kevésbbé összezuzódott. Mint értesülünk, ezt a kellemetlen ügyet azóta barátsá­gos egyezséggel rendezték. Az Állam­vasút visszaküldi a fecskendőt a Walzer­gyárba s az újból való javítás költségeit fedezni fogja. S mert a zúzódások nem lényegesek, a tűzoltó-egyesülét rövid idő múlva viszontláthatja a póruljárt masinát. — Tyúklopás. Szerdán éjjel a dorogi uj bányatelepen ellopták az ottani tanitó hét tyúkját. A tettes valószínűleg a telep egyik bányamunkása. — Betörés Farnadon. Egy hírhedt be­törő banda tagjait fogta el a napokban Farnád község elöljárósága s adta át a csendőrségnek. A március 11-ről 12-re virradó éjszakán ugyanis Engel Salamon farnadi rőfös-kereskedő boltját feltörték, s onnan mintegy 200 forint értékű kelme portékát raboltak el. Hogy többet el nem vittek, nem az éjjeli látogatókon mult, mert az udvarra nyíló ablak vas­rácsait kifeszítve, maguknak igen ké­nyelmes utat csináltak s a sötét éj leple alatt az egész boltot könnyen kirabol­hatták volna, azonban felébredt a tulaj­donos s a zajra figyelmes levén, rájuk nyitotta az ajtót. De a betörők szeren­csésen elmenekültek az ablakon s az udvaron visszahagyták az összekötözött batyukat. Engel zajt ütött, de már késő volt, a tolvajoknak nyoma veszett. A gyanú azonnal az előtte való nap érke­zett s magukat hárfás-komédiásoknak valló truppra esett, a bíró azonnal éjjeli szállásuk után kutatott, s a helybeli cigányoknál meg is találta s letartóz­tatta őket. Másnap reggel pedig értesí­tette a barti csendőrséget a betörésről. Az elfogottak állhatatosan tagadtak az egész nap tartó vallatás alatt, míg végre az egyik asszonyt sikerült vallomásra bírni. Ennek vallomása szerint a banda két részre szokott oszolni működésük alatt. Amelyik rész a betörést elkövetni akarta, be se ment a faluba, csak késő éjjel; addig a másik rész komédiásoknak adva ki magát, a helyszínén szemlét tartott s értesítette a másik részt. S míg a betörő-tagok tovább álltak, — elő­zőleg megállapodván a találkozóhelyre nézve — addig a hátramaradt rósz igye­kezett a figyelmet lekötni. Ez alkalom­mal is így történt. A találkozó helyül Komját környéke volt kitűzve. A csendőr őrsvezető másodmagával a vallomásra bírt asszonyt magával vivén, a találka helyére utazott s ott folytatta a további kutatást s az odavaló csendőrségnél s hatóságoknál jelentést tett a dologról, hogy ha a banda másik fele megérke­zik, az azonnal letartóztatható legyen. A Farnadon elfogottakat pedig átadták a muzslai járásbíróságnak. — A szigeti kertekben szorgalmasan folynak már a tavaszi munkálatok. A kerttulajdonosok csak most veszik észre, mennyi kárt okozott a téli jeges árvíz. A fiatal fák, s a bokrok tömege bizony nem hajtanak rügyet. A rendezés a Torna-kert-hen is megkezdődött s bár a tennis-pályát még iszapos víz boritja, remélhető, hogy amennyiben a kedvező idő tartós marad, az idén korán meg­kezdődik a várva-várt lapda-saison. — Kisiklott vicinális. A budai Pálíi-térről városunkba indult vonat tegnap reggel 7 óra 40 perckor a Lukács-fürdő irányá­ban a váltó helytelen állítása miatt ki­siklott. A posta- és egy személykocsi összetörött. Az utasok átszálltak a vá­rosunkból jövő vonatra s azon folytat­ták utjokat. — Áz Izraelita Leányegylet március 25-én tartja rendes évi közgyűlését. — Kiröpült jó madarak. Megírtuk mult számunkban, hogy a csendőrségnek folyó hó 15-én öt napi nehéz nyomozás után sikerült egy veszedelmes cigánykaravánt letartóztatni, amelyre husz betöréses lo­pás, négy lólopás és több kisebb lopás bizonyult rá. A hosszuhaju és hosszuujju lókötőket a városháza börtönében he­lyezték el, de a börtönőrök sok gondot aligha fordítottak reájuk, mert a foglyok március 18-án éjjel kényelmetlen fészkük­ből megszöktek. Kissé álmos világ lehet ott a városházán ! — A párkányi árok. A párkányi Hungária-fogdáé előtt még mindig ott tátong az a veszedelmes árok, amelyben egy kereskedelmi utazó már majdnem a nyakát törte. Ha annak betömése nem a fogadótulajdonos kötelessége, a város­nak kellene haladéktalanul intézkednie a nyomorúságos állapot megszüntetése iránt. — Az annavölgyi bányában, mint mult számunkban megírtuk, a napokban Ber­csényi József munkás szerencsétlenül járt. A központi főszolgabíró folyó hó 19-én tartotta meg a helyszíni vizsgálatot és konstatálta, hogy a munkás robbantás közben a szemén sebesült meg súlyosab­ban. Az ügyet áttették a budapesti bá­nyakapitánysághoz. — Baleset. Komoly veszedelemben for­gott hétfőn Pfalcz József építőmester. Az Ivanovits-féle kertben Norton-kutat ásat s amikor a munkálatok megtekin­tése végett ott tartózkodott, a munkások ügyetlensége folytán egy gerenda reá esett. Különös szerencse, hogy nagyobb baja nem történt. — Pályázat. A hadsereg katonai inté­zeteiben ez évben 18 és fél magyar ala­pítványi hely üresedik meg, amelyekre a ^pályázatok május 15-ig adandók be a hon­védelmi minisztériumhoz. — A fiumei tengerészeti akadémián pedig 30 helyre lehet pályázni. A pályakérvények július 31-ig nyújtandók be a hadügyminiszté­rium tengerészeti osztályához. A részle­tes pályázati feltételek a városházán te­kinthetők be. — Rövid hirek. Az elmebeteg Malya Istvánt ma az uj győri kórház elmebete­gek számára berendezett osztályba szál­lították. — Morzsa szenttamást napszá­mos tegnap oly szerencsétlenül esett le egy háztetőről, hogy nyakcsigolyáját törte. Sebesülése következtében ma ki­szenvedett. = Közgazdasági Napló. A Közgasági Napló, amelynek egy kitűnő újságíró, Braun Sándor a fele­lős szerkesztője és a kiadó-tulajdonosa, Magyarország legelőkelőbb napilapjai közt a legelső sorban áll. Vezérczikkeit a magyar politikai élet legkiválóbb emberei irják. Politikája a tiszta nemzeti szabadelvű­ség utján halad. Politikai informácziői és hirrovata gazdaságukkal, aktualitásukkal, élénkségükkel tűnnek ki. Tárczarovatát magas irodalmi nivő, kiváló izlés és választékosság jellemzi. Nagy súlyt helyez a mű­vészeti tartalomra is. Távirati rovata a legazdagabb. Közgazdasági része, nagy alapossággal megirt czik­kei, bő informáczionális anyaga, kimerítő értesülései, feltétlenül megbízható tőzsdei tudósitásai és árjegyzé­sei következtében a magyar értelmiségnek, a gazda­és kereskedővilágnak valóban érdekes és szükséglete. Mutatványszámokat kívánatra nyolez napig ingyen küld a kiadóhivatal : Budapest, Teréz-körut 23. A Közgazdaság Napló, amelynek egész évre I4, félévre 7, három hónapra 3 frt 50 kr. egy hónapra 1 frt 20 kr az előfizetési ára, a magyar közönség érdek­lődésére, az egész országban való nagy előterjedésre tarthat számot. = Meghívó ! Ungvári László faiskola­tulajdonos Czeglédröl, e helyen is fel­hívja a gyümölcsészet barátjait, hogy telepét a nyár folyamán felkeresni, il­letve becses látogatásukkal kitüntetni szíveskedjenek. Jó alkalmat nyújt erre az ezredévi kiállítás és azon körölmény, hogy Czeglédre — a nyugati, vagyis a volt osztrák államvaston — l 1 ^ óra alatt el lehet jutni. Fentem!itett czég a kiállításon részt nem vesz, mert a vállalat természet, illetve a kiállítást érdemlő növények és tárgyak legnagyobb részt fel nem vihetők és hogy a tulaj­donost sem rajz, sem mintázat, sem adat közlés nem képesíthetik arra, hogy a nagyszabású dolgoknak csak 100-ad részét is feltüntetni bírná, mit különben a helyszinén 1—2 óra alatt teljes nagy­ságában lesz "szerencséje bemutatni. = Majdnem hihetetlen milyen nagy mérveket ölt néhány hét óta helybeli és környékbeli kereskdőinknél a kerti magvak forgalma. De ne is csodálkoz­zunk, hogy oly rendkívüli módon karolja fel a kertészkedő közönség a tokokba zárt magvakat, ha tekintetbe vesszük ezeknek úgyszólván meglepő eredményeit. Mert hát csakugyan kitűnőknek kell azoknak a Mauthner-féle magvaknak lenniök, ha egyes melegágyi fajtáknak u. m. kala­ráb, retek, ugorka stbnek kész termé­nyeit már most ott látjuk számos asz­talokon. Az ilyen korai konyhakerti ter­mények nem csak kellemes újdonságot képeznek a családban, a hova odavará­zsolják a szép évszakot, hanem a hiva­tásos kertészeknek, kik korai termények előállításával foglakoznak, tetemes jöve­delmi forrást teremtenek és nem tagadjuk, hogy kereskedőink a tokokban zárt Ma­utncr-féle magvak forgalomba hozása ál­tal az üzletnek kertészeti ágazatát a haladás medrébe terelték. IRODALOM. f A Hét, A mai pezsgő irodalmi élet­ben: A hét, Kiss József politikai és szép­irodalmi lapja megtartotta a mindeneken felül emelkedő érdekességét. A politika, amit ez az eleven hetilap folytat, a magasabb szempontokat uralja. Krónikái minden héten az aktiv politikusok leg­érdekesebb olvasmánya. A hét esztendő alatt, hogy „A hét u él és hódit, hatása az irodalomra, különösen irodalmi for­mák megteremtésében szembetűnő. Hang ját utánozzák a többi irók, sőt rovatait is át-átveszi majd valamenyi újság. A konkurrencziában azonban, melyben A hét ellen saját fegyvereivel küzdenek, győzelmesen megáll, mert azok a kiváló irók, kik e formákat megteremtették, egytől-egyig hivei maradtak. A legutóbbi szám javarésze, is A hét „alapító" tag­jai tollából kerül ki: élvezettel olvastuk a Tóth Béla krónikáját a magyar vise-

Next

/
Oldalképek
Tartalom