Esztergom és Vidéke, 1896
1896-03-22 / 24.szám
ama kihágásoknak megakadályozása, melyek többnyire engedélyezett jogok és előnyök leple alatt követtetnek el. Ezekhez számítjuk : az erdei termékeknek tiltott időben és különösen éjjel történő fuvarozását ; a tiltott legeltetést; a döntési, közelítési és szállítási szabályok meg nem tartását ; a tiltott utakon és helyeken való járáskelést; a fajzási vagy másnemű szolgalmak gyakorlását tiltott időben, helyen, módon és eszközökkel; az erdőben, vagy annak közelében engedély nélkül való tüzelést és az erdei tüzekre vonatkozó rendeletek elmulasztását stb. stb. Hosszan tartana, ha mindazon erdővédelmi jelenségekről megemlékezném, melyekre egy rendszeres erdőgazdaságban figyelni szükséges és pedig nemcsak azért, mert a közvetlen veszteségek megakadályozása részben egyéni, részben erkölcsi kötelesség, de — és különösen azért, mert a törvénynek paragrafusai vannak az erdőbirtokos ebbeli mulasztásaival szemben. Es tapasztalatból mondhatom, hogy nagyon tanácsos ezen paragrafusokból éberen őrizkedni, mert a velők, — sokszor csekélységnek látszó okok révén — történő Összeütközés is évekre, sőt évtizedre kiható anyagi veszteségeket és kellemetlenségeket szül, amire számtalan példát lehetne felhozni. De hasonlítsuk össze a helyzet megvilágítása kedvéért a jelen állapotokat a tervezet kivételében rejlő előnyökkel. Rövidség kedveért ezt azon szerény véleményemnek kijelentésével teszem meg, hogy Esztergom város erdőgazdaságának jelenleg fennálló főhasználati és értékesítési viszonyai között az erdővédelem előbb leirt törvényszerű követelményeinek eleget tenni teljes lehetetlenség, — míg az erdei terfelfedezést közleni, az sem czélom, hogy a számtalan csillagászatiam munkákból egészen elvont s az e tárgygyal nem foglalkozók előtt egészen érthetetlen dolgokat tudományos alakban közöljök, hanem kitűzött feladatom elérése czéljából csak az lebeg szemeim előtt, hogy a mit a csillagászatnak-nak nevezettt tudománynál csupán hosszas tanulmányozás, megkívántató előismeretek mellett, fárasztó mennyiségtani számitások alapján lehetne megérteni és felfogni, azt oly alakba önteni iparkodjam, hogy minden előtanulmány nélkül nemcsak megérthetővé, hanem egyszersmind szórakoztatóvá, élvezhetővé alakítsam s ily uton ama nagy kincseknek némileg birtokosává tegyem olvasóimat, mely kincseket évszázadok, hogy ugy mondjam évezredek óta gyűjtenek halomra a világon addig élt bölcs és fáradhatlan csillagászok és természettudósok. — Ig az > hogy e kincsekkel a valulakérdés még mindig nem menne előbbre, nem lenne több alapunk a quotakérdésben sé osztrák szomszédjainkkal szemben engedékenyebb politikát folytatni, mert hisz a tudomány kincsei betűkből állanak s az őket kiböngészőnek is vajmi kevés anyagi hasznot hoznak, s látszólag közvetlenül másnak se, de ne feledjük, hogy világrészek felfedezése, mezőgazdaságunk előrehaladása, technikai vívmányaink, de sőt az egész újkori czivilizáczió a csillagászat előrehaladásával jár karöltve, ebből memékeknek házilagos és raktári kezelése és értékesítése mellett az erdővédelem igen fontos és terhes feladatával járó nehézségek a minimumra szállanának alá. Ez olyan tény, melynek kétségtelen valódiságát a szakember azonnal belátja, de amelyről a lajkust meg győzni csakis tapasztalati adatok bemutatásával és bizonyitgatásokkal lehet, amibe én jelenleg nem bocsátkozhatom. Bármily szakember megadja e kérdésre a felvilágosítást. Tehát a kitűzött czél egyik üdvös jelensége az előbbiekben nyilvánulna; másodsorban a polgárság közvetlen érdekeit képviseli, amenyiben az erdei termékeknek legigazságosabb elosztására vezet. Ennek rövid magyarázatául megjegyzem, hogy a raktári kezelés olyan, mint a kereskedelmi czikkeknek bolti értékesítése, csakhogy a városnak módjában van azt még sokkal kényelmesebbé tenni az e téren szokásban lévő különféle intézmények által. Es végül bátorkodom megemlíteni még az is, hogy a raktári kezelés által, — ha a fuvaroztatás és rakásolás házilag történik, — elébb — utóbb anyagi haszonnak is kell jelentkeznie, mert a városnak módjában van az, hogy legalább is válalkozói nyereséget produkáljon. Lehet, hogy ez mindjárt az első években nem következik be, mert a kezdeményezés kétségtelenül befektetéseket igényel, de meggondolandó, hogy egy városnak olyan erkölcsi előnyökért, aminőket erdőgazdálkodásának ilyetén szabályozása által elér, áldozatokat hozni kötelessége még akkor is, ha anyagi recompensatíóra nem számithat. Ezután pedig előadott szerény nézeteimnek befejezésül megjegyzem, hogy ezekkel nem szándékozom ritik alapjukat, ennek köszönik létüket, ebből fejlődnek tovább. Kiben ne volna meg tehát a jó akarat e hatalmas tudomány legérdekesebb, de egyszersmind legszükségesebb fogalmaival megismerkedni, ki ne venné szívesen tudomásul sok, talán előtte rejtélynek látszó dolog érthető magyarázatát, s kit meg ne lepnének, ki ne fejezné ki csodálkozását a fölött, hogy a nagy mindenség határai fogalmunkon kivül fekszenek s hogy mi ahhoz egy parányi porszem, elenyésző csekélység vagyunk milliárdnyi szerves és szervetlen, élő és élettelen anyagainkkal együtt! És hiszen az ember, ez a végtelen kicsi, múlékony teremtmény, hogy magát tájékozni tudja, hogy megnyugodhasson, nem-e a mindenségben keres egy pontot. Gyönge teste nem a földön, de azon tul szerez biztos megnyugvást. Avagy az idő maga, melyeket szakokra beosztva életünk örökös kísérőjévé tettünk, nem a nagy mindenség, az égitestek s világító napunk tüneményei, munkái által alakul-e ? De kit is ne érdekelne a nagy mindenség s ennek már szemlélése is, vájjon kinek ne nyújtott volna már élvezetet ? Titkainak kifürkészése pedig csak gyönyörrel töltheti el kebleinket. Hozzá kezdek tehát és bátorkodom becses figyelmüket tisztelettel kikérni s ha hölgyeink szemeibe, e ragyogó csillagokba órák hoszszáigf tudunk elmesenkit sem meggyőzni, mert ahhoz még tapasztalati adatokkal, bővebb magyarázatokkal és mindenekelőtt a város erdőgazdálkodási jelenségeinek részletes előadásával kellene szolgálnom, ami az én feladatomat nem képezheti már csak azért sem, mert czélom csupán az volt, hogy az e tárgyban határozatra hivatottak figyelmét felkeltsem s a kérdés iránti érdeklődésüket fokozzam. A többiekre nézve pedig eme czélom sikerének reményében azt a legjobb tanácsot adom, hogy hozandó határozataik alapjául keressenek élő példákat és gyakorlati adatokat azon városoktól, melyek a nálunk még csak tervben lévőnek sem mondható erdőgazdasági szabályozatokat, átalakításokat régen ténynyé valósították. Ilyen város igen sok van, oly sok, hogy ha városunkban e tárgy iránt anynyi önzetlen érdeklődő lenne, úgy hamar dűlőre jutnánk. . . a . . . . z . . ' Városi szabályrendeletek. v. • Esztergom, március 21. A bérkocsi-iparra vonatkozó uj városi szabályrendelet befejező részét itt közöljük : VI. FEJEZET. A bérkocsi-közlekedés rendj érői. - 30. §. A hajtás, valamint a szemközt jövő kocsik előli kitérés balra történik. Üres jármű a megrakottnak, hegyről jövő a felmenőnek kitérni köteles. Meredek lejtőn csak a dörzsfék alkalmazása mellett szabad lehajtani. Eléhajtani csak akkor szabad, ha a megelőzni kivánt kocsi lépésben halad, kocsi szemben nem jön, az ut elég széles, s a megelőzni kivánt jármű, előtt a bérkocsi számára elegendő tér kínálkozik. Temetések alkalmával, vallási és más ünnepélyes körmeneteknél a meneten keresztül hajtani tilos. - 31. §, Csak lépésben szabad hajtani: utcakeresztezés, ftgyik utcából a másik behajrengni, egy futó pillanatot vetni a végtelen mindenségre s az ő csillagaira, reménylem, szintén nem tarthatjuk anynyira unalmasnak, hogy ez alatt elálmosodnunk kellene. Igaz ugyan, hogy azon csillagok, melyekről e helyen egyet-mást elmondani szerencsés leszek, csupán szelíd fényükkel, ragyogásokkal kötnek le minket, nem ugy mint hölgyeink csillagai, melyek olyan sokat mondók s oly változatosak, de azért igen csalódnék az, ki (ha szabad magam igy kifejezni) az én csillagaimban csupán csak fényt ke resne s nem egyebet is. De ugy látom, hogy azok a más alkotású csillagok engem is később juttatnak tárgyamhoz; pedig ígéretem volt, hogy azok lehető kielégítését tűztem ki feladatul jelen cikksorozatomban, kiket komoly tárgy érdekel inkább. Ezeknek előrebocsátását tartottam szükségesnek és most térek tárgyamra. Dr. Sárváry Ferenc. tás, házakba be, vagy házakból kihajtás, továbbá nagy köd alkalmával. — 32. §. — A gyalog járdára hajtani, s ott megállani tilos. — 33. §. A jelen fejezet határozatai, illetőleg intézkedések áthágása a IX-ik fejezetben foglalt határozmányok szerint büntetendő. VII. FEJEZET. A bérkcsik hatósági kirendeléséről. - 34. §. A bérkocsiknak ápril hó 1-sejétől szeptember hó végéig reggeli 6 órától, esti 9 óráig, október hó 1-sejétől, március hó végéig reggeli 7 órától esti 8 óráig váltakozó sorrendben állomáson kell lenniök. A párkány-nánai pályaháznál egész éjen át szükség lévén bérkocsikra, a rendőri hatóság időszakonként meghatározza a most emiitett helyen megjelenni köteles bérkocsik számát és minden egyes bérkocsira nézve a megjelenés helyét és idejét. Ezen kötelesség akkép osztandó meg kocsiszám szerinti sorrendben a bérkocsi tulajdonosok között, hogy abban mindenki egyformán vegyen részt. - 35. §. Ha a város egy, vagy más pontján valamely oknál fogva kivételesen bérkocsikra, vagy bérkocsik nagy számára szükség lenne, a rendőrhatóság a kirendelés jogával élhet. - 36. §. A jelen fejezetben alapuló rendőrségi meghagyások nem teljesítése a IX-ik fejezet értelmében büntetendő. VIII. FEJEZET. A viteldíj szabályról. — 37. §. — A viteldij a következőleg állapittatik meg : A bérkocsik használatáért': a) az első negyedórára 30 kr. b) félórára 40 kr. c) 3 / 4 órára 60 kr. d) egész órára 80 kr. e) minden további negyedórára 20 kr. f) a városban, s annak határában egész napra (reggeli 6 órától esti 10 óráig) 5 frt, g) félnapra reggeli 6 órától délutáni 1 óráig, vagy délután 2-től este 10 óráig 2 frt 50 kr. h) vidékre kivétel nélkül egy napra 6 frt. Ha egy nap alatt 60 kilométernél hosszabb útat tesz, minden kilóméter után 15 krral több számítandó) í) vidékre fél napra 3 frt. (Ha fél nap alatt 30 klm-nél hoszszabb utat tesz, minden kilméter után 15 krral több számítandó) 2) Vasúti pályaBalassa Bálint Esztergomban. — Az «Esztergom és Vidéke» eredeti tárcája. — (Vége.) Nagy bú és szerelem bujdosni űzte Balassát, amint zarándoknak vagy bujdosónak való énekében önmaga dalija édes hazájából való kimenetében. Legszebb férfikorában indult önkéntes számüz-etésbe a magyar lovagköltő, ki már zsenge ifjúságában országos nevet vivott ki magának első nyomtatott művével és Rudolf koronázási ünnepén daliásan ellejtett magyar táncával. Ámde a dicsőség utján ő sem kerülte el annak sebző töviseit. Csapodár szivééből fakadt s törökből forditott virágénekek tüzes szerelmi dalai sok megszólást és bajt idéztek fejére. Zabolátlan indulata, szertelen állhatatlansága meghasonlásba hajtották a világgal, a törvénynyel, de sőt önnön magával is. S mire szenvedélyes természete meghiggadt, fiatalkori botlásainak következményei, kapzsi sógorának gonoszsága fordultak ellene. Családi és vagyoni bajok, szerencsétlen pörlekedés és tiltó akadályba ütközött házasságának megsemmisítése, leverik a vitéz bátor lelkét: a zaklatás és szégyen elől Lengyelországba, a tenger partjáig bujdosik el. Hányódásai közepett a vallásban és költészetben talál vigaszt és magába szálló vádló hangja mellett Istenbe vetett erős hit és rendületlen bizalom szólal meg lantján. Es ősei vallásának, melyre 1596-ban ünnepélyes vallomással tért vissza, erősségét theologiai tanulmányokban keresi és feltalálja az Angliában imént vértanú halált ért Campián Ödön hitvitázó munkájában. Idegenben kezd hozzá a latinul írott Tíz Ok — Decem Rationes — fordításához. Otödfél évi távollét után a vitéz költőt haza hozza a honvágy s az ősi bir-