Esztergom és Vidéke, 1896

1896-03-22 / 24.szám

bérkocsik fuvardíjai, amennyiben a visz­szamenetre nem használtatnának, a be­szálláskor a forgalom érdekében előre fizetendők, mire a beszálló vendég a bér­kocsis által illedelmesen figyelmezte­tendő. IX. FEJEZET. Büntető határozatok. - 45. §. ­A jelen szabályrendelet áthágása, amennyiben az 1879 évi XI. t. c. 78, 84, 86, 100, 101, 102, 120, és 122 §-aiban emiitett kihágásról van szó, a jelzett törvényszakaszok alapján, különben pedig 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő.A jelen szabályrendelet alapján kiszabott pénzbüntetések a szegény ala­pot illetik. A pénzbüntetés behajtatlan­ság esetén a 1878 évi XI. t. c. 22 §-a alapján elzárásra változtatandó. Kelt Esztergomban, 1895 évi okt. 31-én. A rendőrkapitány. Megye és a város. O A városi szervezés. A városi szer­vezési szabályrendelet, mint biztos for­rásból értesülünk, legkésőbb hétfőn ok­vetetlenül megérkezik. A belügyminisz­térium több tételt változtatott rajta, igy többek között a polgármesteri fizetést 2500 forintban állapította meg. O Tanácsülés. A városházán ma dél­után tanácsülés volt, amelyen kisebb je­lentőségű ügyeket tárgyaltak. O A millenáris ünnepség előkészítő bizottságának ma ülése volt, amelyen elfogadták az eredeti programmot azzal a módosítással, hogy az ünnep napján reggel tizedfél órakor Te Deum lesz. A diszebéden felköszöntőket fognak mon­dani a királyra, a hazára, a prímásra, Boltizár érseki helynökre és a főispánra. A fáklyásmenet a Szentháromság-térről indul, a primás előtt dr. Perényi Kálmán, a főispánnál Reviczky Győző főszolga­bíró fog beszélni. O A kifeledett Esztergom. A győri Kereskedelmi és Iparkamara még mult év szeptember havában felszólította a várost, hogy március l-ig (tehát hat teljes hónap alatt) készíttesse el a kamara által a millenium alkalmából kiadandó monográfia részére az Esztergomra vo­natkozó részt. Az volna természetes, hogy a város kapott az alkalmon, amely­től kereskedelmének és iparának fellen­dülését reményelhette. A kamarai fel­kérés azonban békésen szunyadt egy bizonyos városi Íróasztalon, amely az elintézetlen aktáknak különösen kedves otthona. Az asztal tulajdonosának e na­pokban jutott végre eszébe a megkere­sés ügyében intézkedni, amikor a ki­tűzött terminus már elmúlt. Ennek ter­mészetesen az lesz a következménye, hogy a terjedelmes, előkelő szakemberek által megirt monográfia városunkkal néhány sorban kénytelen végezni. Ez pedig nemcsak a kényelmes tisztviselő­nek szégyenére, de városunknak kárára is válik. Hiszen minden türelemnek van határa ; az ilyen vétkes mulasztásoknak már egyszer talán mégis véget kellene vetni. O Kisajátítási eljárás. Szerdán az esztergomi vasúti állomáson hivatalos tárgyalás volt, amelyen az ott lefekte­tendő harmadik sinpár céljaira szükséges területet sajátították ki. O Italmérési illeték. Az italmérési illeték kiszabása tárgyában megindított tárgyalást csütörtökön fejezték be a szenttamási községházán. Ez alkalommal a kereskedők és és a szatócsok ügyét tárgyalták végig. Ö Újoncozás. Az újoncozás a város­házán csütörtökön ért véget. Előállítta­tott az első korosztályból 151, bevált 46, a második korosztályból 89, bevált 10, a harmadik korosztályból 68, bevált 14. A'honvédséghez osztatott 6, a pót­tartalékba 8. Vagyis bevált összesen 84. Ez az eredmény a katonaságra nézve igen előnyös s már évek óta nem volt hasonló, bár kétségtelen, hogy a sorozó bizottság ezúttal kiváló szigorúságot tanúsított. Az njoncozás alkalmából a város szerdán ós csütörtökön hivatalos lakomát adott. O A kórházi főorvosi állásra ma egy uj pályázat érkezett dr. Seyler Emiltől, a nagykanizsai katonai kórház vezető ezredorvosától, akit rokoni Összekötte­tései révén városunkban is jól ismernek. O Mezőgazdasági bizottság. A vár­megyei mezőgazdasági bizottságnak Héya Tivadar elnöklete alatt ma délelőtt ülése volt, amelyen megjelentek Reviczky Ká­roly, dr. Wargha Dezső, Oitósi Ferenc, Nozdroviczky Miklós, Reviczky Gábor, Ridly István, Szalay Béla és Grottkard Ede. A Thuránszky Lajos előadó által beterjesztett ügyrendet csekély módosí­tással elfogadták. Megjelel tettek a mezei hasznos állatok, majd acceptálták az elő­adó véleményét Ebed legeltetési rend­szerére s a vegyes állattenyésztési sza­bályrendeletre vonatkozólag. Végül kisebb jelentőségű kérdéseket intéztek el. O Ármentesitö társaság. A vármegye­háza üléstermében ma délelőtt megala­kult a karvai ármentesitö társaság, amennyiben az érdekelt négy község: Ebed, Muzsla, Búcs és Karva 4116 hol­dat képviselő igennel győzött a 2105 holdat képviselő nem ellen. Az ülésen Wimmer Imre elnökölt, a kulturmérnök­ség részéről Szalay Dezső főmérnök és Rozsnyai Károly mérnök voltak jelen. Az érdekeltség a tanácskozásban, amely­ről legközelebb bővebben referálunk, szép számban vett részt. Az uj társulat el­nökévé Wimmer Imrét, alelnökévé Usz­tanek Antalt választották. O Vadászat Szenfgyörgymezőn. Az egyesitett Esztergom összes vadászterü­letének bérletére, mint már megírtuk, ajánlat érkezett a városhoz. Erre a hírre a szentgyörgymezei volt úrbéresek köz­birtokossága kérvényt adott be a helyet­tes polgármesterhez, amelyben hivatko­zással arra, hogy kétszáz holdnál nagyobb erdő- és legelőjüket, mely e szerint ki­vételes vadászterület, mindég maguk ke­zelték, a jövedelmeket maguk szedték s a kiadásokat a magukéból fedezték, azt kérelmezik, hogy ők ezentnl is háborí­tatlanul folytathassák saját területükön a vadászatot. A társaságból. Csak tanítónő! Esztergom, 1896. márcz. 21. (R. G-y,) A fővárosi napilapok, már­cius 7-én egy cikket hoztak, mely sze­rint báró Bánffy Dezsőné a milleniumi évet Olaszországban fogja tölteni, állí­tólag azért, mert az arisztokrata höl­gyek nem akarnak az ünnepségeken a miniszterelnök nejének vezetése alatt megjelenni, mert az csak tanítónő volt. E támadást az ország szék- és főváro­sában kezdették a léha, rossz lelkek névtelen hektografált levelekkel. Sajnos, hogy századunkban vidéken, kisebb városokban ily névtelen levelek­kel való inzultus még mindig dívik, de ennek egy kis családi pletyka, egyéni megsértett hiúság az oka mindég. De azt el nem tudjuk képzelni, hogy az ország fővárosában ki vetemedhetett arra, hogy gyalázatos orvtámadásába a magyar arisztokrata nők nevét is bele­keverte s nem félt attól, hogy azok egyike, vagy másika lakájaival korbá­csoltatja meg. Ki lehetett az, aki ilyen fonák felfogásúnak, — ily alacsony gon­dolkozásának nem átallotta a magyar arisztokrata nőket feltüntetni ?. Hisz ha ez ngy volna, e szegény ország : Ma­gyarország volna a világon a legszá­nandóbb. Tisztességes és ép gondolkozású egyén nem a születés szerint becsüli az em­bereket, — az ilyen előtt csak a tu­domány s a becsületesség imponál. Avagy érdem gazdagnak születni, beleülni czimbe, házakhoz vagy megfordítva és pedig: a) párkány-nánai indóházhoz hidvám­mal a város bármely részéből nappal 1 frt. 20. b) éjjel (este 9 órától reggel 4 óráig) 1 frt 50 kr. c) oda és vissza nappal 2 frt. d) éjjel 2 frt 50 kr. e) az esztergomi indóházhoz, a város bármely részéből nappal 50 kr. f) éjjel 80 kr. 3) A cs. és kir Duna gőzhajózási tár­saság hajó állomásához: a) a vártemplom­tól 60 kr. b) a város bármely részéből 60 kr. 4) Temetéseknél, a) a kir. városi teme­tőbe, Érsek vízi vár os és Szentgyörgymező városrészekből és Szt.-tamás városrészek­ből 1 órára 1 frt. b) a kir. város területéről egy órára 80 kr. c) a szt.-györgymezei te­metőbe a r kir. városi területről egy órára 1 frt. d) Érsek viziváros, Szt.-tamás és Szt.-gyözgymező területéről egy óra 80 kr. 5) Lakodalmak és tánczestélyekhez : a) lakodalmak alkalmával egy órára 80 kr. b) táncestélyek alkalmával a város bármely részéből este 50 kr. c) éjjel vissza 80 kr. - 38. §. ­Vidékre, Esztergom vármegye határán tul a viteldíj egyezségileg állapittatik meg. - 39. §. ­A kocsi belsejében el nem helyezhető nagyobb ládáért, vagy csomagért dara­bonként külön 5 kr. fizetendő. - 40. §. — Minden állomásonlevő bérkocsis köteles idő, és időjárásra való tekintet nélkül a meghatározott dij szerint hajtani. - 41. §. ­Minden közlekedő bérkocsis köteles magánál, használható zsebórát tartani. - 42. §. — A bérkocsis köteles a kocsi használóját az időre figyelmeztetni, s e czélból sa­ját óráját a kocsihasználónak felmutatni. - 43. §. ­A viteldijszabályzat kellő példányait, a bérkocsis fuvarozás közben mindég magával hordani és kocsijában a ven­déggel szemben feltűnő helyen kifüg­geszteni köteles. Ezen példányokat, melyek egyszersmind panaszlapok, a rendőrség kiállítási áron szolgáltatja ki a bérkocsitulajdonosoknak. - 44. §. ­A bérkocsis köteles a szabályszerű vi­teldijat a vendég kiványatára előre meg mondani, s a szabályszerű viteldíjnál többet nem követelhet. A vasúti pálya­házhoz, gőzhajóállomáshoz közlekedő tokai körül megindult török háború hire. Hogy Fülek és Nógrád megostromlásában is része legyen, a valószínűség e felte­vését nem támogatja történeti adat. De april végén már Öcscsével Jánossal, együtt ott találjuk Mátyás főherceg seregében, mely az Oláh Miklós érsek által a törökök ellen végvárul emelt Oláh, ma Érsekújvár­ral szomszédos bajcsi táborba gyűlt. »Ahon mi ur vagyon Magyarországba, azok mind itt vannak, még a betegese is idehozatta magát,— igy irehadjárat egyik kiváló ré­szese Thuaz György. Hogy a keresztény hadak járása általános lelkesedés dacára oly kevés szerencsével folyt és végződött a Duna mellett ez évben, Pecsevi török történész a vezérek késedelmezésének tud­ja be okul. Istvánffy is vádolja őket, a miért Esztergom megvívásától az ostrom­ló keresztény vitézeket félúton parancsol­ták vissza a mikor biztosra Ígérkezett a siker. Május 4-Íkén tábort üt Esztergomnál a hetvenezerre felszaporodott keresztény sereg és 6-ikán megkezdi a vár ostromát. Minket nem az Istvánffy által legbőveb­ben közölt, amúgy is sikertelen müvelet részletei érdekeltek, mint inkább Balassa Bálint végzetessé vált vészvéte azokban. A történelem pedig csakis katasztrófájá­nak adatait jegyezte fel. Miután az ostromlók szent Adalbertnek a török által lőportoronyul hosznált tem­plomát égő bombákkal felgyújtották, a rá­cok árulása segélyével a királyi várost, majd a törökök által Szent-Tamás hegyén emelt uj erődöt elfoglalták s abban négy üteg ágyút helyeztek el, május 19-én a viziváros délkeletre dülő bástyafala ellen intéztek heves ostromot. Maga Pálfry Mik­lós nádor, Nádasdy, Prann komáromi vár­várkapitány, Mátyás főherceg hadsegéde, Kurc élénk részt vett a város küzdelmé­ben, melyet 200 keresztény s állítólag 2000 török katona életével fizetett meg. A vár helyőrsége szurokból és kénből készült egő fáklyákat dobált a vár faláig előnyomult ostromlókra, és heves golyó­záport röpített a közeledő sorhadakra. Ezer puskánál, szakállasnál és taracknál többet lőttek hozzám, tódítja a dolgot az épen maradt Thurzó. Az német gya­log futamodott volt meg. Mind balkézfelől, mind jobb kéz felől sok ember hullott el mellettem. Balassa Bálint is sebes. István­fytói tudjuk, hogy a vitéz költő egy kő­fal mögött keresett ellenség által szórt lövegek zápora elől menedéket s eközben fúrta át mindkét ágyékát a golyó. A bá­tor ifjú — úgymond — Marsnak és Paliasznak egyaránt tisztelője, bár csont­jai épen maradtak, nekány nap alatt meg­halt. Erős természete egy hétig vívódott a halállal, melynek egy hős bátorságával és keresztény Önmegadással nézett elébe. Midőn a műtétet végző orvos sebes ágyé­kát rideg vasával megillette, éles fájdal­mai közepett Virgilius szavaival buzdította magát : Nunc animis opus est Aeneae nunc pectora íirmo. Bátor légy most Ae­neas és erős szívű. Igy beszéli el Dobokay Tódor jézustársa­sági atya, a ki Esztergom városában be­tegágyon fekvő költőnél megpróbáltatása nehéz óráiban gyakran megfordult és so­kat beszélgetett vele. Ez a derék és ér­telmes pap gyóntatta meg és írta le ke­gyelettel végső napjai történetét a rend sellyei házának évkönyveiben és a hagya­tékában csonkán talált és általa befejezett Tiz Ok előszavában. Tanúsága szerint a halál közelgését előre érző költő igen boldognak vallotta magát, hogy a keresztény anyaszentegy­ház keblében lelte, mint egy nagy fá­radság után nyugodalmát és csendessé­get talált és árnyékvilági pályafutását vi­tézi módra végezte. Be is végezte pünkösd hava 26-diká­nak alkonyatán. Hamvai a család egykori birtokán, Hybba liptómegyei községben porlanak. Gondozatlan sírján a feledékenység ko­szorutlan alakja lebeg. Évek során át eredmény nélkül kutat­tam a történet szerint ritkaszép és daliás férfi egykori arcképe után. De a Balassák idegen kézre jutott várkastélyaiban nem tudtam fellelni. ( A költészet színezése szerint, karcsú, de izmos termete választékos szép fejet emelt magasan. Homlokán előkelő ér­telem ült és középen kettéválasztott aranyszög haja hullámos fürtökben omlott alá izmos vállaira. Keskeny szakálltol övedzett piros arcának büszke sasorra és határozott tekintetű sötétkék szemeinek mély tűze kölcsönzött férfias eréíyt. De lett légyen bármi vonzó és megnyerő, a testi báj mulandó. A mi örök szép, igaz és jó volt benne, lelkével átöntötte müveibe. Bennük és velők él nekünk 6 maga is. A szabad természet szépségeinek, a gondtalan katonaéletnek barátja második énjét leli fel friss bájt, üde lelkületet, pajzán kedvet lehelő dalaiban. A szenve­dőnek és gyötrodőnek »Beteg lelkeknek való Föveskertecskéje« gyógyirt nyújt és a hitében ingadozónak erős paizsot a »Tiz Ok« kisértő kételyei ellen. Mind­nyájunk barátja a kötő, ki érdemes e nézve; jótevője az emberiségnek, ha bi­zalommal nyitja meg előtte szivét. Fog­laljuk őt mi is szeretetünk kegyeletébe. Oh jertek lelkes ifjúsága az ősi Eszter­gomnak ! Ha újból kihajt az általa meg­adatott »áldott szép pünkösdnek nyönyörü ideje«, az üde kikelet legszebb virágát kössétek koszorúba. Dr. Ompolyi Mátray Ernő. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom