Esztergom és Vidéke, 1895

1895-03-14 / 21.szám

m. kalit, legényt és foszforsavat. Az ez irányban gondosan keresztülvitt munkálatok földerítették, hogy hektáronkint (2780 [ |°) 20—200 hektoliter bor termése igénybe vett: legényt 20—80 kgot, foszforsavat 5—24 < kalit 18—76 < 2. F'öllelheti-e a szőlő e tápszereket a földben a kívánt mennyiségben ? Ha szőleink számára a legjobb buza- és kukoricza-földeket vennők használatba, nem sokat kellene segitenünk a szőlőnövénynek ahhoz, hogy az előbbi pontban feltüntetett termésmennyiségek előállitásához igényelt foszforsavat, legényt és kalit föllelje. Eltekintve a kedvezőtlen időjárásoktól, a melyek a földben levő tápszerek áthasonulhatását meggátolják, a legtöbb esetben az ily föld megtenné a magáét. Ámde •mi majdnem kizárólag sterilis immúnis homokokban és egyéb termények által sikeresen ki nem használható déli fekvésű dombjainkon, hegyeinken termeljük a szőlőt, melyeknek termőföldje a legtöbb esetben csak nagyon szerény igényeket fog kielégíthetni. Igazolja ezt azon tapasztalat is, hogy trágyázás nélkül, tisztán a kapa munkája, a nap melege és eső nedvessége által táplált szőlők Magyarországon átlag hektáronkint 8—10 hektoliternél, 1200 négyszögöles holdon 3—4 hektoliternél több bort nem termének, míg viszont Franciaországban műtrágyázással 22—80 hektoliter bort produkálnak 1 2QO| | öles holdon. j.Lehetséges-e a termőföld önerején felül trágyázások által fokozni a szőlő termését ? Hosszú ideig az volt a vélemény, hogy nem lehet, vagy nem tanácsos. Az volt nálunk a nézet, hogy a trágyázott szőlők erősen fára hajtanak és terméseket nem hoznak, és ha hoznak, úgy ez a termeivény gyenge minőségű, romlásokra hajlandó. És ez állítás nem volt alaptalan, mert még kevéssel ezelőtt csak istálló-trágyával voltunk képesek trágyázni és tényleg az istállótrágya alkalmazásával igen sok esetben együtt jártak a fennt elősorolt hátrányok. Ennek megfejtése egyszerű. Az istálló-trágya tulnyomólag légenytrámert pozsonyi pontokat reklamálván. A hallgatóság a császárhoz küldöttség indítását határozta el. Jóformán a küldöttség el se indult, midőn a katonaság Albrecht főherceg vezérlete alatt a népre rohant, sebesülés történt, a nép szervezkedett, Juszticia szobrát ledöntötte, a császári épületet erősen megrongálta. Metternich lemondott. A császár alkotmányt igért, de a nép szervezkedett. Ferdinánd sajtószabadságot adott. A felkelés ekkor már elfajult, a törvényes rendet veszélyeztette, a jó osztrákok a német egység mellett agitáltak, mind hevesebben szervezkedett a forradalmi párt és Bécs egy hónapig ostrom állapotot állt ki. A bécsi forradalom azonban korántsem volt oly nagy és eseményeiben megrázó, mint a berlini. Mihelyt a párizsi forradalom hire elérkezett, a porosz nép politikai öntudatát fejlesztette. Küldöttséget indított a királyi kastélyba, de a király nemcsak hogy nem fogadta a küldöttséget, hanem a város egyes pontjain ágyúkat szegeztetett ki. Itt is fátumszerű volt, hogy a katonaság minden látható indok nélkül rátüzelt a védtelen tömegre. > Fegyverre ! Vért vérért!« hangzott, azonnal torlaszok emelkedtek, csak a Lindenen magán nyolc torlasz. Az ostromállapot heves volt, a hősi elszántság példái magasztosak voltak. Igy a kölni tanácsház melletti torgya s alkalmazásánál főleg a legény jutott első sorban érvényre s csak lassabban a foszfor és káli. Már pedig a szőlő tenyészetében a zavarokat a légeny egyoldalú alkalmazása okozza. Ez vezette az ujabb időben a szőlőtermelőket arra, hogy a műtrágyákhoz nyúljanak. Ennek előnye kézzelfogható. Az egyes növényi tápszereket oly mennyiségben lehet nyújtani a szőlőnek, a mennyi kell és oly arányban, a mely a szőlő szerveinek harmonikus kifejlődését előidézze. De e mellett az istálló-trágyát igénybe veszik teljesen egyéb gazdasági célok, úgy, hogy a szőlőre nem igen jut s ha jut is, kihordása, elosztása, alátakarása költséges, a mely költség a legtöbb esetben a nyert eredménynyel arányban nem áll. Mind e hátrányok a könnyen kezelhető kis terjedelemben és nagy belértékkel biró műtrágyáknál elő nem fordulnak. S ez az oka annak, hogy a szőlőtermelők, különösen a francziák, németek és olaszok az ujabb időben majdnem kizárólag műtrágyák segélyével fokozzák szőleik termését. Es fokkozzák-e ? Vannak francia szőlős gazdaságok, a melyek évrőlévre műtrágyákkal tartatnak fenn és hektáronkint átlagosan évről-évre 70—250 métermázsa szőlőt termének, — a mi megfelel 1200 Q-öles holdon 32—110 métermázsa szőlőnek, illetve 22—80 hectoliter bornak. Mily óriási a különbség ezen intensive kezelt és a magukra hagyott szőlők termése között! Pedig a ráfordított munka, a nap melege, az eső csak annyi ennél is, mint annál, — csakis a szüretelési költség több, de a műtrágyákra fordított költség aránytalanul csekély a létrehozott eredményhez képest. 4. Minő műtrágyákat használjunk homoki szőleinkben ? Mindenki előtt ismeretes a homoki szőlő azon tulajdonsága, hogy laza halmazállapotuknál fogva könnyen áteresztik az oldatokat s ez okból óvakodnunk kell a homokokra oly műtrágyákat alkalmazni, a melyek könnyen oldhatók. Ez azonban a légeny trágyákra áll leginkább s ez okból chilisalétromot vagy kénsavas ammont alkalmaznunk nagyon koczkáztatott lenne. Helyettük inkább nehezebben oldható, de azért gyors hatású trágyákat tanácsos alkalmazni, laszt hat ember három órai kartácsostrom ellenében megvédelmezte. Zinna Ernő, egy 17 éves lakatoslegény egymaga egy zászlóaljjal szemben védte meg. Ezenkívül az aranienburgi kapu mellett kigyúlt és a lángok gyorsan kavarogtak a házak felett. A király az ostromállapot megszűnését azon feltételhez kötötte, hogy a torlaszokat bontsák szét. Már késő ! mondották a berliniek és ez vált forradalmi jeligévé. Öt óráig tartó harc után a király a katonaságot visszaparancsolta, erre a nép valami kegyetlen szatíra parancsolatából a királyi palota elé hordatta a holttesteket és kényszeritette a királyt, hogy tartson szemlét. Kegyetlen jelenet volt az. »Ez az ön müve.« S vérben úszó holttesteket tettek a király elébe. Könnybe lábbadt szemekkel állt a király, mire egy hang üvöltötte: >Le a kalappal« s a poroszok királyának - levett kalappal kellett a nép előtt állania, mig a halotti éneket elénekelték, a királyné, a ki az izgalomtól beteg volt, az összerogyáshoz közel jutott férjével a kastély termeibe. Nápolyban, Milanóban, Madridban a forradalom májusban ütött ki. Haársi Kálmán. Azok, a kiknek életük oly csendes folyású, hogy nem is jöhettek önmagukkal meghasonlásba, ne Ítéljenek meg hirtelen másokat, kiket szigorúbb végzetük szorongat. — a minő például a »szárított vér«, a mely a homoki szőlők speciális légeny trágyája. A mi a foszforsav- és kalitrágyákat illeti, ezekre nézve a következők állanak: A vizben oldható foszforsav, a homokföldekben is levő vasoxyd által nyomban vegyileg köttetik meg a nélkül, hogy a szőlő gyökerére nézve az áthasonulhatás ezzel nehezebb feladattá válnék. Ajánlatos tehát, ha szuperfoszfát alakjában nyújtjuk a foszforsavat. A mi a kalit illeti, e tekintetben a kénsavas kali érdemli meg az előnyben részesítést, holott a chlorkalium könnyebben kimosható, főleg a homoki földekből a bőséges esőzések miatt. A szárított vér, kénsavas kali és superfoszfát tekinthető tehát homokjaink legalkalmasabb trágyájául. 5. Mily műtrágyákat használjunk a kötött földű szőlőkben ? A homokos agyag-, vályog- vagy kötöttebb agyagföldekben különös súlyt kell helyeznünk a műtrágyák oldékonyságára. Ez nagyon érthető, ha elképzeljük, hogy a szőlő mélyen gyökerező növény, a mely 80—100 centiméter vastag földrétegben keresi táplálékát. A tapasztalás arra tanit, hogy a chilisalétrom a kötöttebb földű szőlőknek a leghasznosabb és leggyorsabban ható légeny trágyája a mely kellő időben nyújtva, a szőlő gyökérzete által gyorsan fel is dolgoztatik. A kénsavas ammon közelíti meg azután és a vértrágya. A foszforsav itt is superfoszfát alakjában nyújtandó. Annyival is inkább, mert a superfoszfátnak vizben oldható foszforsava még gyorsabban lesz vegyileg megkötve, mint a homokban és inkább attól kell tartanunk, hogy a foszforsav nehezebben hatolhat le az alsó rétegekbe, mintsemhogy kimosatnék, f. A kali-trágyák közül a kénsavas kali érdemel elsőséget a többi kalitrágyák felett. A kötöttebb földek legajánlatosabb műtrágyái tehát: a chilisalátrom, a superfoszfát és kénsavas kali. HIRE K. Esztergom, március 13. — Főegyházmegyei hirek. A bíboros hercegprímás Soóthy Gyula segédlelkészt Bajnáról Komáromba, Duffek Antal ujmisést Bajnára, Székessy Jánost EgyházGelléről Somorjára, Muskovich Ágoston *ujmisést Egyház-Gellére, Vibor Gábort Garam-Ujfaluról Garam-Szt-Benedekre, Troch Pál ujmisést Garam-Újfalura, Steklács Miklóst Surányból Nagy-Tapolcsányba, Moravek Boldizsár ujmisést Surányba, Csémy Bélát Karancsságról Udvardra, Schuszter Aladárt Nagy-Ölvedről Karancsságra, Wiedermann János ujmisést Nagy-Ölvedrc, Závodszky József ujmisést O-Turára, Herodek Antalt Nagy-Kérre nevezte ki. Boltizár József félsz, püspök, ált. érseki helynök f. hó 10-én a következő végzett theologusokat szentelte fel áldozó papokká a papnövelde házi kápolnájában : Duffek Antal, Herodek Antal, Merva Sámuel, Moravek Boldizsár, Muskovits Ágoston, Troch Pál, Wiedermann János és Závodszky József Esztergom-főegyházmegyei növendékeket és Méress Honór és Bieloch Döirijén Szt.-Ferencrendi tagokat. — Egyházi régiségek. Sulkovszky Sándor herceg, tótsoóki nagybirtokos, értesülvén arról, hogy az ottani templomnak . néhány régibb egyházi edénye már használhatlan állapotban van, nemes keblüen intézkedett arról, hogy ez értékes tárgyak el ne kallódjanak és stilszerüleg helyreállíttatta azokat. A két becses edény egy áldoztató kehely 1712-ből, és egy ereklyetartó 1726-ból. A díszesen renovált tárgyakat, a melyekhez még egy uj kelyhet is ajándékozott a herceg, f. hó 11-én szentelte föl Boltizár József püspök é. ált. érs. helynök és származtatta vissza rendeltetési helyökre. — A szabadság emlékünnepét március 15-ét az idén is meg fogja ülni városunk hazafias közönsége. Mint a »Tarkaság* polgári egyesület értesít minket, a kedvezőtlen télvizes időjárás az idén nem engedi ugyan, hogy az egyesület vezetése mellett — mint más évben — a közönség a honvédtemetőbe zarándokolhasson s ezért ehelyett a »Tarkaság« gyászistentiszteletet fog tartani a belvárosi plébánia-templomban. A requiemen dr. Fehér Gyula plébános fog celebrálni. A gyászistentisztelet március 15-én d. e. 9 órakor fog megtartatni a hazáért a szabadságharcban elvérzett s a honvédtemetőben nyugvó hősökért. — Kinevezés. Az esztergomi főkáptalan dr. Palkovich Jenő ügyvédet, egyházmegyei ügyészt, legutóbb alapítványi ügyészszé nevezte ki. é — Műkedvelők a kaszinóban. Míg mi esztergomiak évtizedeken keresztül azon panaszkodunk, hogy nincs tisztességes szinház-helyiségünk s ennek következtében jóravaló színtársulat nem igen jön hozzánk, a rosszak is ritkán, kapja magát a legelőkelőbb, legrégibb társaskör, az esztergomi kaszinó, és csinál a saját erejéből olyan színházat, hogy egy csapással lefőzi a hivatásszerű színtársulatokat. Mikor azt mondjuk, hogy ez az esztergomi kaszinó érdeme, egy kicsit túlozunk, mert bizony leginkább csak B. Szabó Mihály úr érdeme ez, a volt muzslai fiatal és erélyes főszolgabíróé, ki mióta az emlékezetes és viharos megyegyűlésen Esztergom vármegye főjegyzőjévé választatott, az esztergomi társaséletbe uj erőt, friss lüktetést hozott be. A kaszinó ez év minden havában — a nyár négy hónapját kivéve — egy-egy színielőadást, esetleg hangversenyt fog rendezni. Az első, március 9-iki előadás nagy sikere kétségtelenné teszi az előadások valamennyiének sikerét. Az eszme uj és eredeti, a rendezők buzgósága kifogástalan, az esztergomi arany fiatalság lelkesedve műkedvelősködik és az intelligencia krémje ott volt az előadáson. Este 8 órakor már zsúfolásig tömve volt a kis terem, pedig csak a hölgyek kaptak ülőhelyet, az uraknak állniok kellett. A szomszédos teremben emelvény volt fölállítva, innen is lehetett látni valamit a nyitott ajtón keresztül. A színlap figyelmeztetését, hogy az előadás pontban 8 órakor kezdődik, komolyan vették, mert az utolsó minutáig pontosan szólalt meg a rendezői csengetyű. Az első darab volt Des Roseaux rendkívül mulatságos vígjátéka »Az egérke«. Perényi Irma k. a. adta bájosan és olyan routinnal, mely hivatásszerű színésznőnek is becsületére vált volna, a fiatal özvegyet, ki először kikosarazza kérőjét Albinost (B. Szabó Mihály), de miután a szobába lopózott kis egér komikus helyzetekbe hozza őket és mindketten nagy ijedelmeket állnak ki, utoljára is házaspár lesz belőlük. Szabó Mihály úr természetesen pompásan adta az ijedős, szerelmes gavallért. Következett erre egy komolyabb kaliberű darab, a «Ki a hibás?*, Seribe régi, már majdnem történelemmé vált kis vígjátéka. Ebben Denneville bankárt Etter Gyula úr játszta előkelő nyugalommal, Caroline, nejét pedig Szvoboda Románka k. a. bájosan. Büttner Róbert úr elegáns Saint-Elme Edmond gróf volt, Rudolf István úr is tetszett Gervault, a kissé goromba, de hűséges házi-bútor szerepében. Utoljára jött a piéce de resistance : «A közügyek>, vígjáték Bercik Árpádtól. A meggazdagodott, nagyravágyó posztó-kereskedő: Kenderfalvi Haber Ferencet B. Szabó Mihály úr alakította óriási derültség között. Lányait, a szentimentális Etelt Nagy Etelka k. a., az okos Olgát pedig Nozdroviczky Olga k. a. adta igen ügyesen. A »seniális vőlegény* Büttner Róbert úr volt, a másik először kikosarazott, végül elfogadott vőlegény pedig Etter Ödön úr. Pompás kabinetalakot mutatott be Etter Gyula úr Gócsi Mukiban. Marosi Ferenc úr és Nozdroviczky Olga k. a. is jeleskedtek kis szerepeikben. A tapsnak, tetszésnyilvánításnak vége-hossza nem volt. Perényi Irma k. a. szép virágkosarat, a szereplő hölgyek pedig csinos csokrokat kaptak. Az előadás után közvacsora következett és a szép közönség a reggeli órákig együtt maradt. A legközelebbi előadás április hó elején lesz. — Az állami anyakönyvek. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága kedden délelőtt Kruplanicz Kálmán főispán