Esztergom és Vidéke, 1895

1895-03-14 / 21.szám

Március 15. Ha Izrael népe ünnepet szentel Egyiptomnak földéről, a rabszolgaságnak helyéről való kiszabadulása emlékére : méltó joggal szentelhet ünnepet a magyar nemzet március 15-én. Tűnjenek bár évtizedek, avagy századok az enyészet tengerébe; nemzedékről nemzedékre íuvaljon az elmúlás szele ; bármenynyiszer nyer valósulást a tünő idők ^ során, hogy »az enyészet ősök nyomdokára az esti szellő új fövényt takar*, nem borithatja feledés leple az 1848. március 15-iki eseményeket, nem olthatja ki az emlékezet lobogó fáklyáját az idő rohanó árja, mig csak lesz a honban egyetlen szív, mely L a multak emlékein lelkesülni bir,

5 y melynek rejtekében az igaz hazaszeretet helyet talál. Ha a Sirius felkelésétől számították a régi egyiptomiak az évet s ha előjel gyanánt tekintetett a Nílus áradásának közeledése : a március 15. a magyar szabadság ébredő napjának jelképe s a haza boldogságának t eljöttét hozza emlékünkbe. Ki ne emlékeznék édesen vissza, ha hosszú sötét éj után végtére megjelent a várva-várt reggel ? Gyötrő álmok nehéz kínjait ha tova űzi boldog ébredés, ily változás képe állandó, nem röppen el. Lehetne-e felednünk ama napot, midőn széttört honunk földén a szolgaság járma; midőn a szabadság szellőjének lebbenésére örömdal hangzott föl a szivek húrjain; midőn riadó harsant föl, hangzott a »Talpra magyar* s mintegy varázsütésre felébredt az alvó nemzet ; az ébredő hajnalcsillag fénye ragyogta be a Kárpátok bérceit, a völgyek ölét; midőn embermilli<5k lettek valóban emberré. Oh e napot feledni nem lehet, oh nagy, dicső nap, Isten áldott napja. Vajha emlékezeted oly mélyen vésődnék mindnyájunk szívtáblájára, hogy annak lángbetűiből állandó ihlet szállna meg- bennünket. Dicső szabadság ! Törd szét most és örökre az egyenetlenség, visszavonás, rosszakarat, ármány, tudatlanság rabbilincseit, átkos jármát. A testvériségnek igazi ismérve, a szeretet ébredjen és lakozzék állan-^ dóan mindnyájunk szivében és az irigységnek, meg a« gyűlölségnek gyökérszálai se maradjanak ott És ekkor, bár nyelvben, vallásban különbözőklehetünk, egygyé forraszt, egyesit hazánk iránti szeretetünk és ennek jóléteért való buzgó fáradozásunk s valósulást nyer közöttünk az egyenlőség eszméje; a jog és kötelesség élvezése s teljesítésének ugyanazonossága a különbség válaszfalának ledöntését eredményezi. A hű kötelességteljesítés, fáradhatatlan buzgalomtól nem riadhat Íz „Esztergom és Vidéke" taja, A szabadság napja. Sokan megénekeltek téged Oh márciusnak Idusa, A zsarnokság tevéled halt meg, tís kezdődött a szent tusa. S bármennyit írnak is terólad, Nem tudnak írni eleget: Hisz oly nagy a te dicsőséged, Nagyobb talán nem is lehet. Midőn ez lett a büszke jelszó : Egy nép vagyunk, egy és szabad S a nép imaként elrebegte A te. tizenkét pontodat. A második honalapítás Napjává lett a te napod. Dicséret Néki a magasban, Hogy Ö téged nekünk adott. Dicsőség néki s a hősöknek, A kik híressé tettének, Kik elsők mondták a magyarnak: »Szabadok vagytok s emberek !« Kimondták nyíltan, lelkesedve, Hogy hangzott belé az ég, S milljónyi viszhang támadt rája, Milljónyi viszhang volt a nép. S aztán küzdöttek, fáradoztak. Pattakként folyt a hősi vér. Folyott, folyott, de nem hiába: Az unokáké lett a bér: S ti menjetek ki sírjaikhoz; Rebegjetek el hő imát, Hogy áldja Isten, óvja Isten E sokat hányatott hazát ! Erdősi Dezső. A márciusi napok Európában. — Az »Esztergom és Vidéke« eredeti tárcája. — Mint a tavasz enyhe árama feloldozta a folyók ágyait jégbilincseikből, az elnyomott gondolatról is levette a rabság súlyos lánczait s áldásos munkára serkentette az alkotmányos élet védsánczai között. Megifjulva emelkedett ki a népek örök joga : a szabadság és egyenlőség. Valami csodás van abban, mint kelt egész Európán keresztül varázshatalommal a szabadság vágya. Paris, Berlin, Bécs, Budapest, Madrid és Nápoly utcáit portyázták be a franciáktól kölcsönzött jeligével: Liberté, Egalité Fratenité Unité. A párisiak kezdték ezt februárban. A harag a Guizöt-kormány ellen tornyosult mely a gyülekezési jogc>t akarta megvonni. Világosság és. sötétség, lég és hitvány rög egyenlőkké nem válhatnak. Magasztos eszmékért valóban csak az lelkesülhet, ki képes ama magaslatra felemelkedni, hogy kisérhesse azoknak röptét, megérthesse igaz jelentését. Hulljon le azért minden szemről a rövidlátás hályoga; olvadjon föl minden szívből a szerététlenség fagypáncéla s legyen március 15. most és mindenkoron nemzeti ujjáébredésünk magasztos emlékünnepe. Dombi Lajos. A felirati vita lehető heves volt, a kormány betiltotta az Odillon vezérlete alatt rendezett reform-banketteket. Az ellenzék a kormányt vád alá kívánta helyezni, az utca hangulatát azonban visszatartani nem lehetett, február 22-én már emelni kezdették a torlaszokat. Ennek hatása alatt Lajos király elhatározta, hogy minisztériumát elbocsátja. A nép örömittasan járt az utcán, a külügyminisztérium palotáját kivilágítani kívánta s ott rettenetes fátumszerüen, egy lövés dördült el. A katonák azt hitték, őket támadjákSortüzet adtak, mire 52-en terültek el a földön. »Fegyverre ! Megölnek !« szóval fáklyafénynyel szaladgálták be a várost. Megdöbbentő képek váltották föl egy* mást. A Notre Dame vészharangja kongott. Az Alfonse Varney-féle gyászinduló »Meghalni a honért« vált forradalmi indulóvá. Ennek első két strófáját ime mi is beftiutatjuk : Az ágyúsző döreje A hon esdő szava; Fel, honnak fegyverre, Anyánk hi, a haza! S ha távol harc zajától Elmúlnánk dicstelen A porunk akkor is A hazáé legyen. Most már Lajos Fülöp sem habozott tovább a baloldalhoz folyamodni, Thierst, Szóleink újjáalakítása. (I.) A »Hungária« műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság által kiadott egyik hasznos füzetből vesszük és adjuk e nálunk most kiválóan érdekes tárgyról a következőket : /. Mily táplálékot igényel a szőlőnövény P Mint minden szárazföldi növény, úgy a szőlő is a termőföldtől kalit, legényt, foszforsavat és meszet igényel a többi tápszerek, u. m. vas, kén, chlor, magnesia stb. mellett, a mely utóbbiak azonban a legtöbb esetben a szőlő földjében kellő menynyiségben föllelhetők. Ha szőleink termését u. m. a mustot, a törkölyt, a venyigét s a leveleket vegyelemzés tárgyává teszszük, akkor világos lesz előttünk, hogy mily mennyiségben igényli a szőlőnövény a főbb tápszereket u. Odillont minisztériumába hivni. Csakhogy késő volt. A nemzetőrség az engedelmességet megtagadta. Lajos Fülöp leköszönt, utódjául az orleansi hercegnőt nevezvén ki. A regensnő az országgyűlésen megjelent és ekkor valami hallatlan történt. A törvényhozók termébe a bluzos, lobogós, fegyveres tömeg rontott be, hiába tiltakozott az elnök. Dupont de L' Eure alatt ideiglenes kormány alakult. A nép a Tuileriákba nyomult, a kincseket fölgyújtotta, a trónt a Bastille-terén égették el. Lopni nem lopott senki. »Mort aux voleurs« (Halál a tolvajoknak) irták föl mindenütt és a nép a legegyszerűbben gyakorolta is az Önbíráskodást, -ha valaki lopni merészelt. A februári forradalomnak kétségtelenül volt egy kis sociális mellékize, de a párisi nép humorát mi sem jellemzi jobban, mint mikor tiz vállalkozó fiatal ember elkiáltotta : Éljen V. Henrik ! A nép jó humorral igy válaszolt : »Oh, hogy van a kedves herceg, nem halt meg, annál jobb. Adják át neki az urak tiszteletünket. Mennyire meg fog örülni ennek. Éljen a köztársaság.* Bécsben a márcziusi napok 13-án és azzal kezdődtek, hogy írók és kiadók a rendek házához kérvényt voltak átnyujtandók a cenzúra enyhitése végett. A főrendiház udvara volt a mozgalom fókusa. Itt tartott Fischhor Adolf lelkes beszédet, a felelős minisztériumot és az isEsztergom, XVII. évfolyam. 21. szám. Csütörtök, 1895. március 14. ESZTERGOM és VIDÉKE «S««W»5«Í*K!NS!MNW^^ VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. ^^^^-^^^^^ ^ Megjelenik hetenkint kétszer: | ^ csütörtökön és vasárnap. | Szerkesztőség és kiadóhivatal, Hirdetések —*— | hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és | . a kiadóhivatalban vétetnek fel. ELŐFIZETÉSI ÁR/. magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások | ^< | Egész évre 6 frt — kr. | küldendők: | | Fél évre . 3 » — » § _ , , , . | Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári I | Negyed évre 1 » 50 » | Duna-utcza 52. szam (Toth-haz). I I ^ Egy hónapra — » 50 » | . • r ^ bélyegilleték fij&etendő. | Egyes szám ára — » 7 » ^' Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedésében, 55 feo»NM^Ssv3íx!lí>N^^ a Wallííscll- és Hailg'h-£ele dohánytözsdékben. x\\x\\\\\\\\\v\x\>^x\^^ vissza ama tudat, hogy a siker, a győzelem nem minden esetben jut osztályrészül, mert igazat kell adnunk azon állitásnak, hogy: »Ha minden fáradozás, melyet embertársaink javára forditánk, haszontalWá volna s legnemesebb törekvéseinknek nem lehetne semmi eredménye ; ha magasabb vágyaink nem teljesülhetnének s a szép és jó sohasem győzhetne a világon: még akkor* is e nyomorult létnek legszebb része azoknak jutott, kik csalódásaikat sirukig megtarták s ha nem győztek is, legalább végső leheletükig nemes célokért küzdöttek.* Azok is „kik harcosai valának a március 15-iki eseményeknek, csak biztató remény, nem pedig biztos g-y^zeiem tudatából meritek? a tett^ÖT; a kitartó buzgalmat. Fordítsuk javunkra a múltból önkényt kínálkozó tanulságokat. Ne engedjük elhamvadni lelkünkben ama lángot, melynek ereje hatalmasnak bizonyult 1 múltban s kezességül szolgál a övőre. Szent örökségünket, drága kincsüncet okosan használjuk, igazoljuk magunkat sasok ivadékainak annak bizonyságára, hogy »Nem szül gyáva íyulat Nubia párduca*. Törpe lelkek tere mocsár, ingo/ány . . . Magasztos eszmék megértése s hasznosítása nemes lelkek ;ulajdona . . .