Esztergom és Vidéke, 1895

1895-04-04 / 27.szám

elmésebb változataiban van elterjedve. Egész Európában divatos. Keletre a keleti kérdés vitte és a mint Bulgáriát az európai haladás viszi, terjed el az április szokása, jóllehet ne/kik nem Gergely pápa csinálta a kalendáriumokat és. a maguk időszámítása szerint éppen 13 napig kell még várni a felültetések víg tréfáira. Nemcsak a kontinensen, de még ködös Albion partjain is divatos az áprilisi tréfás rászedés, Albion férfiai ezt a mulatságot »April fool«-nak nevezi és derékul uzoválja. A francia kedélynek és elmésségnek azonban valósággal normanapja van az ő április elsején: az ő »poisson d' avri l-jén. Nincs a felültetés veszedelmétől senki megmentve s azt hiszem, ha más nem, egy-l#ét boulevard lapocska magát a köztársaság elnökét is felülteti. Az olasz is vigan van április elsején az ő calandrinóján és hogy a németnek túlontúl megvannak az ő Aprilsnarrjai, aligha nem mindenki tudja. Honnét eredt ez ártatlan és kedves népszokás, eddig senki sem tudja. Kétségtelenül az áprilisi időjárásnak egy operette-diva szeszélyével egyrangu szertelen változékonysága, az ő csalfa, hol napsugaras, hol fogvacogtató volta, terjesztette el az április bolondját. Altalános népszerűségét legalább bizton ennek köszönheti, ámbátor, hogy a történetből sem hiányzanak a figyelmet érdemlő mozzanatok, a melyek azt igyekszenek igazolni, hogy valami szörnyű figurás kormányintézkedések április elsején suggerálták az emberiségnek, hogy ezen a napon és pedig kölcsönösen — fel kell egymást ültetnünk. Több neves történetírónk bizonyítja, hogy az áprilisi tréfák eredete igen régi, még a kelták idejéből való. Ezek április elsején bohó vidám tavaszi ünnepeket ültek. Vezéreket tettek meg nagy ünnepélyességgel, rendesen valami félkegyelmű hadfiakat, a kiknek nevetséges pózolásán kitűnően mulattak. Elmúlván a márczius elseje, a talmi vezéreket kíméletlenül kiakolbólitották és a napokra terjedő zajos tavaszi ünnep e tréfás detronizálással fejeztetett be. Ám lehet, hogy a kelták tavaszi ünnepeit elfeledte volna az emberiség és április elseje nyomtalanul eltűnt volna a vig tréfák világából, ha a XVI-ik században IX. Károly fel nem eleveneti. Ugyanis azt a famózus és népeit bámulatba ejtő rendelkezést tette, hogy az uj esztendő nem április, mint eddig, hanem január elsejével kezdődik : akkor ezt a rendeletet famózusnak találták 1564-ben, mig most igen meg vagyunk elégedve a januári uj évvel, különösen ha az uj évi borravalók túlságosan nem kívánják zsebbeli készségünket. Mennyivel szerencsésebbek voltak őseink IX. Károly ismert rendelete után! Akkor is szokásban voltak az uj évi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást. Szóval a mint láthatjuk, az április bolondjának népszerűsítése érdekében igen jelentékeny körülmény szegődött, a miből azután annak világos tudatára is eljutunk, hogy őseink is szerették az ajándékokat elkerülni, ha — lehetett. Elmondjam-e azt a sok dévaj tréfát, a mi április elsején jóbarátok között megesik ? Szinte felesleges ! De most egy igen népszerű felültetés forma van divatban, tessék elolvasni és vagy vig tréfára használni, vagy okulni. Mihelyt az áldozat a szobába jön, a társaság bűnszerzője elébe megy és eldicsekszik vele, hogy egy hatost talált, Addig gyúrja áldozatát, mig ez kénytelen j elhinni a 10 krajcár találásának históriáját. Erre aztán a bünszerző leül, egy bűntárs pedig kiveszi az áldozat világos figyelmével, látszólag észrevétlen, a kabát külső zsebébe tett hatost, mutat egy krajczárt s azt csempészi a helyére. Még beszélgetnek egy darabig, akkor a bünszerző kimegy. Ez alatt a bentmaradt társaság belesuggerálja az áldozatba, fogadjon, hogy nincs a hatos találó zsebében a talált pénz, hanem egy krajcár. Az áldozat fogad. O maga leletezi meg a nyugalommal bejövő és a krajczárt hatossal fölcserélő bünszerzőt. Van nagy gaudium. És az áldozat fizet. A felültetésnek ez a módja elmés, különösen ha a kivitelben ügyeskednek. Őrizkedjünk, nehogy minket fogjon meg. A magyar irodalomban Április bolondja cim alatt Szigligetinek vígjátéka van, Gárdonyi Géza meg tavaly egy csomó bájos poemát e jellemző • cimmel adott ki: Április. Az irodalomban alig van szeretetre méltóbb könyv mint ez, olvassák csak el. Haársy Kálmán. HÍREK. Esztergom, április 3. — Április i-ével az Esztergom és Vidéke tizenhetedik évfolyamának második negyedébe lépett Kérjük olvasóinkat, hogy az új negyedévvel az előfizetéseket hova hamarább megújítani kegyeskedjenek, nehogy az expedícióban zavarok támadjanak. Vidéki olvasóink legcélszerűbben postautalványon újíthatják meg az előfizetést. Azon vidéki olvasónknak, kinek előfizetése márczius hó végével lejár, április hónapban csupán három mutatvány- számot küldünk, a fővárosi lapok szokásakép, s ha ezalatt az előfizetés meg nem ujjíttatott, a lap küldését beszüntetjük. "TPd Helyből közvetlenül a kiadóhivatalban fizethetni elő. Az „Esztergom és Vidéke" előfizetési ára : Egész évre 6 frt. Fél „3 „ Negyed „ i frt 50 kr. — A hercegprímás Esztergomban. A budapesti hírlapok közlése szerint a hercegprímás egész udvarával együtt Esztergomba akart utazni a húsvéti ünnepekre. Ezen szándékában hátráltatja a főpapot azon körülmény, hogy a Duna áradása és kiöntése miatt Esztergomban egészségtelen a levegő (!) A hercegprímás különben is gyengélkedik és így a húsvétot valószínűleg Budapesten tölti. Nagyon rossz szolgálatot tesznek minden oldalról elnyomott városunknak a fővárosi újságok, ha országszerte ilyen szomorú hírét költik. Hogy a Duna kiáradt, az tény, de hogy e miatt rossz volna a levegő nálunk, ezt most halljuk először. Hát Budapestet nem öntötte el az árvíz, és ott azért jó a levegő ? De bár lenne egészen víz alatt Esztergom, még ekkor is jobb atmoszférája a bűzös, kőszénfüsttel és porral telitett, miazma fészek Budapestnél, mely a statisztika szerint egyike a kontinens legpiszkosabb és legegészségtelenebb városainak. — Ha a hercegprímás a fővárosban marad, nagycsütörtökön és húsvét vasárnapján a budavári Mátyás-templomban fog pontifi kálni. De húsvét után okvetlenül Esztergomba jön a bíboros, hogy itt fogadhassa Agliardi bécsi pápai nuncius látogatását. — Látogató tábornok. Bittner Vilmos vezérőrnagy dandárnok, hétfőn városunkba érkezett a 26. gyalogezred inspicirozására. Megtekintette a befejezéséhez közeledő kaszárnyát is. Hétfőn a tisztikar a tábornok tiszteletére estélyt és műkedvelő előadást rendezett a Magyar Király termében. Bittner ma, szerdán távozott városunkból. A kaszárnya tetszett neki, az ezred felől pedig a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. — Kinevezés. Jancsó Kálmán főkáptalan-központi számtiszt Kis-Keszire ispánná, neveztetett ki. Őszintén gratulálunk ! — Áthelyezett százados. Kornhab e r Adolf cs. és kir. százados, az esztergomi 26-ik gyalogezred tisztikarának egyik legderekabb és legképzettebb tagja a honvédséghez lépett át és századosi minőségben Körmendre (Vasm.) helyeztetett. — A király köszönete. Hányszor megesik kicsiny embereknél,' hogy egyik a másiknak szívességet tesz. Es a másik még esak azt sem mondja hogy : köszönöm. A mi lovagias uralkodónk, a király ő felsége soha nem mulasztja el az alkalmat, hogy ha bárkivel szemben hálára kötelezettnek véli magát, ezt az illetőnek tudomására is hozza. Mikor Albrecht kir. herceg meghalt, a magyar nemzet őszintén résztvett a király gyászában, Nyomban jött ő felségének köszönete Bánffy miniszterelnökhöz, mint annak idején a fürge újságok közölték. Érdekes, hogy a hivatalos retortákon keresztül a köszönet még csak nemrég érkezett városunk polgármesteréhez azon célból, hogy — mint a király irja — »ez mindenütt közhírré tétessék« Jött pedig a következő hivatalos és épen nem rövid úton-módon : A király által aláirt köszönő levél a kabinet iroda útján Bánffy miniszterelnökhöz került. Itt másolatot vettek róla, ezt hitelesítette Huszár Adolf kir. tan. segédhivatali főigazgató és át küldték a belügyminisztériumba. A belügyminisztériumban ismét mégegyszer lemásolták Zajzon Gyula segédhivatali igazgató hitelesítésével és körrendelet mellett elküldték a vármegyék alispánjainak, ez pedigalegközelebbi megyebizottsági ülésre vezérelte és közhirré tétel végett a két járási főszolgabíró és városi polgármesternek adta ki. — Uj Ügyvéd. Dr. Mezey László, városunk fiatal jogász nemzedékének egyik kiváló tagja, budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéki aljegyző a napokban sikerrel állta ki az ügyvédi cenzúrát. — Meghiúsult biróválasztás. Furcsa biróválasztás volt Tokodon. E község lakosai — mint ottani levelezőnk jelenti — sehogy sincsenek megelégedve jegyzőjükkel, Vass Bélával. Több izben feljelentést tettek a jegyző ellen, kit szabálytalanságok miatt a vármegyei közigazgatási bizottság két izben pénzbirságra el is itélt. Az elégedetlenség legutóbb oly nagy fokra hágott, hogy az egész elöljáróság a bíróval együtt leköszönt, mivel nem akartak Vass Bélával együtt szolgálni. Ennek következtében Takács József megyei tiszt, főszolgabíró tegnap Tokodra ment, hogy uj elöljáró választást tartson. Össze is gyűlt vagy 40 választó a községházán, de csak azért, hogy kijelentsék, hogy ők bizony nem választanak sem uj birót, sem elöljárókat addig, amíg Vass Béla marad a falu jegyzője. Hogyan fog végződni a kinos ügy — irja tovább levelezőnk — nem tudjuk, de az az egy bizonyos, hogy a felsőbb hatóságnak erőszakoskodás helyett jó volna az egész falu lakosságának elkeseredésével számolnia és a népszerűtlen jegyzőt más községbe áttenni. — Az árviz mind komolyabb jelleget kezd ölteni. Szerencsére Pozsonyból már apadást hoz a táviró és nekünk is kilátásunk lehet, hogy pár nap múlva apadni fog. Még ma jelentékenyen áradt a viz és délután elérte az 560 centiméter magasságot. A rendőrkapitányság táviratai szerint Pozsonynál 563 cm, Komáromnál 597 cm. magasan áll most a viz. Nálunk a vízivárosi szigetet egész terjedelmében elöntötte, a táthi országút egyes helyein csónakkal tartják fen a közlekedést. A borjumezei és angyalhidi sáncokat már elérte az ár és csak 2 lábnyi áradás kell, akkor keresztül önt rajtuk. A pincékben több helyütt felfakadt a viz. Felhatolt a Duna vize az Ároksoron egész a sertés piaciag s a Buda-utcán az Angyal-utcáig. Párkány nagy része viz alatt áll. Komáromból azt jelentik, hogy a vármegye felét elöntötte az árviz. Nálunk a vészbizottság még aktiv nem működik, mivel imminens veszélytől nem tartanak. Legérdekesebb az áradás a várhegyről nézve. Egész tenger tárul a néző szemel elé, csak itt-ott mered ki egy-egy fa, vagy elöntött szigeti bódé teteje . . . Az ár tegnap elöntötte a főkáptalan ebedi birtokát mintegy 500 holdnyi területen. — Az esztergomi kerületi betegsegélyző pénztár március 31-én tartotta első évi rendes közgyűlését a vármegye székházának nagytermében. A gyűlést dr. W a 11 e r Gyula hercegrimási titkár, a pénztár elnöke lendületes beszéddel nyitotta meg. Mióta a biztosítás eszméje elterjedt — úgymond — azóta foglalkoztatta a hivatottakat a gondolat, mily módon sikerülhetne a biztositások csaknem hihetetlen előnyeit a munkások számára, kiknek súlyos helyzetét még azon aggodalom is növeli, hogy valamely szerencsétlenség, keresetképtelenség, hosszas betegség vagy halál esetén kiapadhatnak szerény keresetforrásaik. A munkásosztály sanyarú helyzetének javítására először Németország gondolt. Hazánkban Baross Gábor alkotta az 1891. évi XIV. t. cikket, az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről. Minden óhaja nincs ugyan a munkásosztálynak e törvény által megvalósítva, de mig ezek teljesedésbe mehetnek, hálás szívvel fogadjuk a betegsegélyzésről szóló törvény rendelkezéseit. Hiszen a beszolgáltatott fillérek alig állanak arányban a pénztár által nyújtott előnyökkel. Végül üdvözli a jelenlevőket és megnyitja a közgyűlést. Ezután felolvastatott a felügyelő-bizottság jelentése, mely szerint a pénztár, mint jótékony intézmény eddig is sikerrel működött. Dacára az első év nehézségeinek, a beruházásokra fordított nagy Összegnek, 7200 frt 84 krt a szó szoros értelmében vett segélyezésre, 1162 frt 95 krt tartaléktőkére fordított, mégis mérlege 486 frt 2 kr felesleget mutat ki, mely adatok a pénztár áldásos működését bizonyítják — Az igazgatóság felolvasott jelentéséből kiemeljük a következőket : 1892-ben Esztergom szab. kir. város tanácsa Baross Gábor törvényének életbeléptetését célzó intézkedést tett, amennyiben június 29-re a munkaadókat és alkalmazottakat értekezletre hivta össze, mely mozgalom /elére dr. Földváry István iparhatósági biztos állt. Az alapszabályok kidolgoztattak és jóváhagyva, 1893. július 29-én megtartotta a pénztár alakuló közgyűlését. Ezután dr. Walter Gyula elnökül, Kaán János lovag felügyelő bizottsági elnökül, Paulovits Géza pedig igazgatóul választatott. 1894. január elsején kezdte meg a pénztár tényleges működését. 1894. év végén tagjainak száma már 4950-re emelkedett. Az év folyamán a pénztár 2755 beteget részesített gyógykezelésben. Sokkal nagyobb megyék pénztárai sem voltak képesek ily eredményt felmutatni, pedig a megye területén e pénztár mellett több bányatársláda, több magánpénztár és a városban egy ipartestületi pénztár működik. A Kruplanic Kálmán, Esztergommegye főispánja jelenlétével megtisztelt közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönő elismerést szavazott dr. Walter Gyula elnöknek, dr. Földváry István, Kaán János, Paulovits Géza uraknak és a buzgó tisztviselőknek. Végül a mérlegek felolvasása után az igazgatósági, felügyelő- bizottsági tagokat választotta meg a közgyűlés és dr. Walter Gyula lelkes éltetésével ért véget. t — Új városi leányiskola. A város a Széchenyi-téri két Lieb-féle házat leányiskolának szándékozik megvenni. A városház kibővítése lesz szükséges az egyesítés után és a mostani leányiskolát, a régi gimnázium-épületet hivatalokká fogják átalakítani. Innen tehát az iskolát a kevés költséggel átalakítható Lieb-házakba tennék át. Akár akar ide a városiskolát tenni, akár nem, mindenesetre előnyös volna, ha megszerezné, mivel esetleg a visszahelyezendő törvényszék házának is alkalmas területül szolgálhatna. . — Közkút Vízivároson. Víziváros község képviselő-testülete legutóbb elhatározta, hogy a Szent-István-téren közkutat állíttat fel. p^— Ledőlt a híd egy pillére. Tegnap •délelőtt 10 órakor egy 14 sleppet vivő teherhajó át akart haladni a vashid pillérei között. A megáradt Duna árama a két legutolsó hajót elsodorta, úgyhogy épen a két egymás p mellett haladó hajót öszszekötő lánc akadt a pillér élébe. Nagy recsegés ropogás támadt, mi még a városba is elhallatszott. A lánc elszakadt s a két elszabadult hajót a viz a hajóhíd cölöpéihez sodorta. Szerencsétldnség nem történt, a hajóknak sem lett bajuk, mert a vontató gőzös szépen összeszedte őket és vitte tovább. A legeredetibb a dologban, hogy Chatry Edének, a hid ! építőjének egy munkás lélekszakadva jelentette, hogy egy hajó neki ment a pillérnek s ez összedőlt! Persze a derék pilléreknek más dolguk is van, mint holmi incifinc haj ócska összeütközésével törődni. — Beleesett a vizbe. Tegnap már majdnem áldozatot kivánt az árvíz, a garázdálkodó hívatlan vendég. Az ároksoron fölhatolt viz partján játszott tegnap Léstár János kis négy éves fia. A gyermek megcsúszott és egyszerre a zavaros vizbe pottyant. Egy arra menő ember bekiabált Léstár ablakán s az apa ijedten futott a kis fiu megmentésére kezében egy fagereblyével. Már-már csak a keze látszott ki a vizből hadonázva, mikor az apa segélyül nyújtotta a gereblyét, me-