Esztergom és Vidéke, 1894

1894-07-15 / 56.szám

gyei papságot Jezsó Mihály szöigyéni esperes vezeti tisztelgésre. Ekkor adják át a díszes emlékalbumot az összes papság aláírásával. Az albumot Boltizár családi czímere ékíti. Tiszteleg továbbá a megye küldöttsége Kruplanícz Kálmán főispán vezetése mellett. A budapesti vikariátus papságát Bogisi ch fővárosi prépostplébános vezeti. Üdvözli őt még a nagyszombati vikariátus papsága is. Az esztergomi főkáptalan holnap, 15-én tiszteleg s aztán a főpap vendégszerető asztalához hivatalos. A jubileum napján érkezik szülőhelyének Morvaszentjánosnak 6 tagú küldöttsége 3 vezeti Kubina orszgy. képviselő. Ekko jön Barsrnegye küldöttsége is. 18-án a katholikus kör tart a püspök úr tiszteletére díszvacsorát, tisztelői pedig 19-én a Fürdő-vendéglőben ban kettet. 11-én fogadta délben a püspök u Selmeczbánya város küldöttségé Ocsovszky Vilmos kir. tan. polgár mester vezetése mellett. A küldöttség! tagjai voltak : Podhragyay Pál prépostplébános, Oldinger Antal bélabányai plébános, Szartorisz Ferencz főgimn. tanár, Vojtás Mátyás tanár, Csiczka Sándor karnagy, Ács József pénztárnok, Tandler Gyula, Szábel Gottfried, Podhorszky József, Hantner János, Weisz István és két bányász festői bányászöltözékben. A polgármester tartott üdvözlő beszédet, utána a főpap megvendégelte Selmecz küldöttségét. Toasztot mondott először Ocsovszky polgármester; Boltizár hosszabb, igen szép beszédben válaszolt. Beszélt még Podhorszky prépost, Szartorisz Ferencz és többen. A küldöttség . megnézte Esztergom nevezetességeit és másnap távozott. Az ünneplő főpap életrajza a következő Esztergom piacza. Esztergom, július. 14. Talán fölösleges említeni, hogy Esztergom vásárló közönsége rendkívül fel van háborodva azon abnormis állapoton, melyet a marosi kofák piaczunkon támasztanak, megfosztván Esztergom közönségét attól, hogy piaczát magáénak tekinthesse és bevásárlásait a szombati hetivásáron akadálytalanul eszközölhesse. Mikor a marosi kofák berohanása megindult, hoztak egy gyönge, inkább árva határozatot, mely az ismét eladóknak záros határidőt tűzött ki a bevásárlásra ; azonban ezen határozat csak írott malaszt maradt, mert a pontos betartást maguk az ismét eladó párkányi kofák te szik hatástalanná az által, hogy behozott áruiknak oly szertelen árakat szabnak reggeli 9 óra, mint hatóságilag kitűzött órán belül, hogy szinte lehetetlen tőlük valamit venni, ha csak a budapesti árakat is túlhaladólag bőségesen meg nem fizetjük a mit kérnek. A tulajdonképi baromfip^cz csak 9 órakor kezdődik, mivel párkányi kofaésszel, helyesebben ravasz számítással csak akkor érkeznek piaczra, mert tudják, hogy az esztergomiak konkurrensei a marosi németek, már tuczatszámra várják őket, a kik majdnem alku nélkül szórják a pénzt. Ezen felszólamlás nem azért történik, mintha a közforgalom emelésének ellenségei volnánk, de az már mégis tűrhetetlen állapot, hogy nem tudunk, (vagy talán nem akarunk?) a marosi németek élhetetlen eljárásával szembe szállani és a mi közvetlen érdekeinket megvédeni. Már tavai hangoztattuk e lapok hasábjain, hogy a kofák bevásárlási jogogosultságát nem a reggeli 9 óra, hanem legalább is 11 órához kell kötni, a mely időpontig lusták lesznek a párkányi ismételárusitók várakozni a marosiak kedveért, hanem eladják áruikat az esztergomiaknak is, csakhogy hamarább szabaduljanak a piaczról. Ha ezt nem cselekszi meg a hatóság, úgy el kell fordulnunk saját piaczunktói és más boldogabb tájra zonázni, élelem beszerzése végett. Ha még nagyon drágán fizetjük a lábas jószágot, az még talán elviselhető körülmény, de tudomásul kell vennünk azt, hogy körünkből elidegenitjük a szertelen drágaság miatt az ide települni vágyókat, sőt vannak egyes családok, a melyek tisztán a drága, majdnem hozzáférhétlen piacz miatt más városba költözködnek, igy pl. Nyitra, Losoncz, Léva városokba, a hol jól és olr csón lehet táplálkozni. Azon család, a mely szűkes pénzviszonyok között kimért beosztásra és tajkarékosságra van utalva, Esztergomban ehogy sem találhatja jól magát, mert itt ppen a jelzett drágaság miatt évenkint Özei 150—200 frt túlkiadásra számithat, a mely Összeget más olcsóbb városban saját jólétére kamatoztathat vagy felhasználhat. Ismételjük, hogy ez nem oly kérdés, melyen lanyha egykedvűséggel túl lehet esni, mert hatalmasan akadályo'zza fejlődésünket abban, hogy uj települőkre nem hogy nem számithatunk, hanem az időközben hozzánk jötteket is elszakasztjuk. Igen fontos "körülménynek vehető az is, hogy a párkányi kofák szombati napon nagy vásárt űznek a párkányi oldalon, sőt a termelöket az országutakon megállítják és áruikat csakhamar magukhoz ragadják. Ez tilalmas cselekedet, melyen a muzslai szolgabíróság segíthet. A |vásárt megelőző hetinapokon pedig a maosi németek kalandozzák be a megyét s ott borjut, baromfit, tojást, vajat, tejfelt stb. vesznek Össze, s a bevett holmival Budapesten üzérkednek. Ennek heyibe minden szombaton nálunk teremek és tiz-husz kocsirakománynyal hagyják el Esztergomot. Azt hisszük, hogy jelen felszólalásunk nem leszen a pusztában elhangzó szó, hanem felébred álmából a hatóság is és megvédeni igyekszik adófizető közönsé gének érdekeit annál is inkább, mivel közelebb vagyunk immár az egyesítéshez. De mit érne az egyesítés, ha a polgárainak megelégedéséhez megkívántató feltételeket még az élelmi piacz rendezése által sem akarjuk előteremteni? Gondolatok. A nyomorúságba saját vétkeid juttatnak, a szerencséhez mások bűnei. Tvurnade. * A szegénység a tapasztalat édes gyermeke. C 1 a v e a u. Volt az eszmékben dinamit, mielőtt a kémiában volt. Homo. * Az a sorsuk a hatalmasoknak : nem felejtenek és nem tanulnak. H o m a. # Szerencsés emberek szerénységét azon nyugodtság okozza, a melyet a jó sors kedélyüknek ad. Sem a napba, sem a halálba nem lehet egyenesen belenézni. * Amivel visszaélni nem lehet, az nem is sokat ér. N i e b u h r. * Az egyik fölveri a port, a másiknak a szemébe repül. Chinai közmondás. * A legkiállhatatlanabb bolndok azok, akik egyúttal szellemesek. La Rochefoucauld. * Aki sokszor remélt, félni megtanul. Gr a b b e. * A gyűlöletben van az igazság, nem a szeretetben. Ha lm. Megcsalatni egy nő által, aki mást szeret: még csak előérzete a pokolnak; de eldobatni egy nő által, aki hü marad : az maga a pokol 1 HÍREK. Esztergom, jul. 14. — Boltizár JÓZSef felszentelt püspök aranyjubileumának rendező bizottsága a köv. programmot bocsátotta kí: Van szerencsénk ezennel mélt. és ft. Boltizár József félsz, püspök, ált. érseki helynök ur folyó hó 19-én, csütörtökön, a helybeli főszékesegyházpan reggeli 9 órakor tartandó ünnepélyes aranymiséjére tisztelettel meghívni. Tudatjuk egyúttal, hogy az ünnepély programmja a következő pontokban lön megállapítva: 1. Július 18. Ismerkedési estély a „Kath. Kör" helyiségeiben. Kezdete 5 órakor. Társas vacsora, melyre a kör helyiségében jelentkezhetni, 8 órakor. 2. Július 19. Reggeli 9 órakor ünnepélyes sz. mise a bazilikában. Mise után sz. beszéd. Mondja dr. L a s s ú Lajos, nagy-súri esperes-lelkész ur. 3. Tisztelgések ő méltóságánál. Kérjük a netáni tisztelegni óhajtó küldöttségeknek szives bejelentését dr. Walter Gyula hgprimási titkár urnái hétfő — jul. 16. — estig. 4. Déli 1 órakor ünnepi lakoma a „Fürdő-szálloda" nagytermében. Esztergomban, 1894. július 12. A rendezőség nevében: kiváló tisztelettel Pristyák Neit cz. kanonok, verebélyi lelkész. Honig Vilmos esperes, garamujfalusi lelkész. — A király Nógrádmegyében. A királyt Nógrádmegye közönsége nagy fénynyel készül fogadni. A megye előkelősége, mint levelezőnk írja, a napokban Balassagyarmaton értekezett arról, hogy az uralkodót milyen módon fogadják. Megállapodtak abban, hogy ötven tagu uri lovasbandériumot szerveznek a legfényesebb diszruhában. Az ősmagyar, keleties fényű díszruha a következő lesz : fekete posztóból készült, Rákóczy korabeli prémes mente gazdag sujtásokkal; rövid rákvörös attila, fekete trikót nadrággal a legfinomabb szövetből: czitromsárga, magasszáru, ránezos kordován csizma: vörös tetejű prémes kalpag meghajlott sastollal; a tollra forgó helyett a megye jelvénye jön: halálfej, alatta keresztbe rakott csontvázzal. Ez a jelvény ugyanolyan lesz, mint a milyent 1849-ben a hires halálfejes légió viselt. Lesz továbbá fekete selyem nyakravaló széles ezüst rojttal és vörös selyem díszöv. A bandérium lovainak is fényes felszerelése lesz. A mozgalmat Scitovszky János alispán vezeti, aki a bandérium élére gróf B e r th o 1 d Artúrt nytrte meg. A bandériumban való részvételre eddig a gróf Forgách, báró B u 111 e r, báró Jeszenszky, báró Rudnyánszky, Muzslay, Beke, Hanzély, Horváth Pongrác z, Huszár, Madách és Posztóczky családokból jelentkeztek. — Érdekes hangverseny lesz e napokban városunkban, ugyanis S c h n ö 11 e r Lajos a „Magyar zeneiskola" tanára a vonós zongora feltalálója, felbuzdulva a fővárosban elért nagy sikertől, vonós zongorájával hangverseny körútra indult és e napokban érkezik városunkba. És hogy a hangverseny minél változatosabb legyen, a feltalálón kivül Kápolnai Terike énekesnő és G á l Irén zongoraművésznő is közre fog működni, minél fogva a hangverseny igen élvezetesnek ígérkezik. A hangverseny helye és ideje külön meghívókon lesz jelezve. — Az érsekújvári főgimnázium létesítése ügyében hét tagú küldöttség ment báró Eötvös Lóránd kultuszminiszterhez, hogy a város által felajánlott évi tízezer frtot s az épületet a miniszternek újból felajánlja. — A primási bérlet ügye országos jelentőségűvé nőtte ki magát. Egymásután hozzák a legnagyobb fővárosi napilapok a czikkeket pro és contra. A Budapesti Hírlap, Hazánk, Nemzeti Újság és a többiek ellene foglalnak állást. Jóformán a Magyar Hírlap az egyedüli, mely a bérbeadást pártolja. Érdekesnek tartjuk itt reprodukálni a Nemzeti Újság mai számának egy czikkét, tulajdonkép