Esztergom és Vidéke, 1894

1894-07-15 / 56.szám

gyei papságot Jezsó Mihály szöigyéni es­peres vezeti tisztelgésre. Ekkor adják át a díszes emlékalbumot az összes papság aláírásával. Az albumot Bol­tizár családi czímere ékíti. Tiszteleg továbbá a megye küldöttsége Krupla­nícz Kálmán főispán vezetése mellett. A budapesti vikariátus papságát Bogisi ch fővárosi prépostplébános vezeti. Üdvözli őt még a nagyszom­bati vikariátus papsága is. Az esz­tergomi főkáptalan holnap, 15-én tisz­teleg s aztán a főpap vendégszerető asztalához hivatalos. A jubileum nap­ján érkezik szülőhelyének Morva­szentjánosnak 6 tagú küldöttsége 3 vezeti Kubina orszgy. képviselő. Ekko jön Barsrnegye küldöttsége is. 18-án a katholikus kör tart a püspök úr tiszteletére díszvacsorát, tisztelői pe­dig 19-én a Fürdő-vendéglőben ban kettet. 11-én fogadta délben a püspök u Selmeczbánya város küldöttségé Ocsovszky Vilmos kir. tan. polgár mester vezetése mellett. A küldöttség! tagjai voltak : Podhragyay Pál prépost­plébános, Oldinger Antal bélabányai plébános, Szartorisz Ferencz főgimn. tanár, Vojtás Mátyás tanár, Csiczka Sándor karnagy, Ács József pénz­tárnok, Tandler Gyula, Szábel Gott­fried, Podhorszky József, Hantner János, Weisz István és két bányász festői bányászöltözékben. A polgár­mester tartott üdvözlő beszédet, utána a főpap megvendégelte Selmecz kül­döttségét. Toasztot mondott először Ocsovszky polgármester; Boltizár hosszabb, igen szép beszédben vála­szolt. Beszélt még Podhorszky pré­post, Szartorisz Ferencz és többen. A küldöttség . megnézte Esztergom nevezetességeit és másnap távozott. Az ünneplő főpap életrajza a következő Esztergom piacza. Esztergom, július. 14. Talán fölösleges említeni, hogy Esz­tergom vásárló közönsége rendkívül fel van háborodva azon abnormis állapoton, melyet a marosi kofák piaczunkon tá­masztanak, megfosztván Esztergom közön­ségét attól, hogy piaczát magáénak te­kinthesse és bevásárlásait a szombati hetivásáron akadálytalanul eszközölhesse. Mikor a marosi kofák berohanása megindult, hoztak egy gyönge, inkább árva határozatot, mely az ismét eladók­nak záros határidőt tűzött ki a bevásár­lásra ; azonban ezen határozat csak írott malaszt maradt, mert a pontos betartást maguk az ismét eladó párkányi kofák te szik hatástalanná az által, hogy behozott áruiknak oly szertelen árakat szabnak reggeli 9 óra, mint hatóságilag kitűzött órán belül, hogy szinte lehetetlen tőlük valamit venni, ha csak a budapesti ára­kat is túlhaladólag bőségesen meg nem fizetjük a mit kérnek. A tulajdonképi baromfip^cz csak 9 órakor kezdődik, mivel párkányi kofaésszel, helyesebben ravasz számítással csak akkor érkeznek piaczra, mert tudják, hogy az esztergo­miak konkurrensei a marosi németek, már tuczatszámra várják őket, a kik majdnem alku nélkül szórják a pénzt. Ezen fel­szólamlás nem azért történik, mintha a közforgalom emelésének ellenségei vol­nánk, de az már mégis tűrhetetlen álla­pot, hogy nem tudunk, (vagy talán nem akarunk?) a marosi németek élhetetlen eljárásával szembe szállani és a mi köz­vetlen érdekeinket megvédeni. Már tavai hangoztattuk e lapok ha­sábjain, hogy a kofák bevásárlási jogo­gosultságát nem a reggeli 9 óra, hanem legalább is 11 órához kell kötni, a mely időpontig lusták lesznek a párkányi is­mételárusitók várakozni a marosiak ked­veért, hanem eladják áruikat az eszter­gomiaknak is, csakhogy hamarább sza­baduljanak a piaczról. Ha ezt nem cselekszi meg a hatóság, úgy el kell fordulnunk saját piaczunktói és más boldogabb tájra zonázni, élelem beszerzése végett. Ha még nagyon drá­gán fizetjük a lábas jószágot, az még ta­lán elviselhető körülmény, de tudomásul kell vennünk azt, hogy körünkből elide­genitjük a szertelen drágaság miatt az ide települni vágyókat, sőt vannak egyes családok, a melyek tisztán a drága, majd­nem hozzáférhétlen piacz miatt más vá­rosba költözködnek, igy pl. Nyitra, Lo­soncz, Léva városokba, a hol jól és olr csón lehet táplálkozni. Azon család, a mely szűkes pénzvi­szonyok között kimért beosztásra és ta­jkarékosságra van utalva, Esztergomban ehogy sem találhatja jól magát, mert itt ppen a jelzett drágaság miatt évenkint Özei 150—200 frt túlkiadásra számithat, a mely Összeget más olcsóbb városban saját jólétére kamatoztathat vagy felhasz­nálhat. Ismételjük, hogy ez nem oly kér­dés, melyen lanyha egykedvűséggel túl lehet esni, mert hatalmasan akadályo'zza fejlődésünket abban, hogy uj települőkre nem hogy nem számithatunk, hanem az időközben hozzánk jötteket is elszakaszt­juk. Igen fontos "körülménynek vehető az is, hogy a párkányi kofák szombati na­pon nagy vásárt űznek a párkányi olda­lon, sőt a termelöket az országutakon megállítják és áruikat csakhamar maguk­hoz ragadják. Ez tilalmas cselekedet, me­lyen a muzslai szolgabíróság segíthet. A |vásárt megelőző hetinapokon pedig a ma­osi németek kalandozzák be a megyét s ott borjut, baromfit, tojást, vajat, tej­felt stb. vesznek Össze, s a bevett hol­mival Budapesten üzérkednek. Ennek he­yibe minden szombaton nálunk terem­ek és tiz-husz kocsirakománynyal hagy­ják el Esztergomot. Azt hisszük, hogy jelen felszólalásunk nem leszen a pusztában elhangzó szó, hanem felébred álmából a hatóság is és megvédeni igyekszik adófizető közönsé gének érdekeit annál is inkább, mivel közelebb vagyunk immár az egyesítéshez. De mit érne az egyesítés, ha a polgárai­nak megelégedéséhez megkívántató felté­teleket még az élelmi piacz rendezése által sem akarjuk előteremteni? Gondolatok. A nyomorúságba saját vétkeid jut­tatnak, a szerencséhez mások bűnei. Tvurnade. * A szegénység a tapasztalat édes gyermeke. C 1 a v e a u. Volt az eszmékben dinamit, mielőtt a kémiában volt. Homo. * Az a sorsuk a hatalmasoknak : nem felejtenek és nem tanulnak. H o m a. # Szerencsés emberek szerénységét azon nyugodtság okozza, a melyet a jó sors kedélyüknek ad. Sem a napba, sem a halálba nem lehet egyenesen belenézni. * Amivel visszaélni nem lehet, az nem is sokat ér. N i e b u h r. * Az egyik fölveri a port, a másik­nak a szemébe repül. Chinai közmondás. * A legkiállhatatlanabb bolndok azok, akik egyúttal szellemesek. La Rochefoucauld. * Aki sokszor remélt, félni megtanul. Gr a b b e. * A gyűlöletben van az igazság, nem a szeretetben. Ha lm. Megcsalatni egy nő által, aki mást szeret: még csak előérzete a pokolnak; de eldobatni egy nő által, aki hü marad : az maga a pokol 1 HÍREK. Esztergom, jul. 14. — Boltizár JÓZSef felszentelt püs­pök aranyjubileumának rendező bi­zottsága a köv. programmot bocsá­totta kí: Van szerencsénk ezennel mélt. és ft. Boltizár József félsz, püspök, ált. érseki helynök ur folyó hó 19-én, csütörtökön, a helybeli fő­székesegyházpan reggeli 9 óra­kor tartandó ünnepélyes aranymisé­jére tisztelettel meghívni. Tudatjuk egyúttal, hogy az ünnepély programm­ja a következő pontokban lön meg­állapítva: 1. Július 18. Ismerkedési es­tély a „Kath. Kör" helyiségeiben. Kezdete 5 órakor. Társas vacsora, melyre a kör helyiségében jelentkez­hetni, 8 órakor. 2. Július 19. Reggeli 9 órakor ünnepélyes sz. mise a ba­zilikában. Mise után sz. beszéd. Mondja dr. L a s s ú Lajos, nagy-súri es­peres-lelkész ur. 3. Tisztelgések ő méltóságánál. Kérjük a netáni tiszte­legni óhajtó küldöttségeknek szives bejelentését dr. Walter Gyula hgprimási titkár urnái hétfő — jul. 16. — estig. 4. Déli 1 órakor ünnepi lakoma a „Fürdő-szálloda" nagyter­mében. Esztergomban, 1894. július 12. A rendezőség nevében: kiváló tisz­telettel Pristyák Neit cz. kano­nok, verebélyi lelkész. Honig Vil­mos esperes, garamujfalusi lelkész. — A király Nógrádmegyében. A királyt Nógrádmegye közönsége nagy fénynyel készül fogadni. A megye előkelősége, mint levelezőnk írja, a napokban Balas­sagyarmaton értekezett arról, hogy az uralkodót milyen módon fogadják. Megállapodtak abban, hogy ötven tagu uri lovasbandériumot szerveznek a leg­fényesebb diszruhában. Az ősmagyar, keleties fényű díszruha a következő lesz : fekete posztóból készült, Rákóczy kora­beli prémes mente gazdag sujtásokkal; rövid rákvörös attila, fekete trikót nad­rággal a legfinomabb szövetből: czitrom­sárga, magasszáru, ránezos kordován csizma: vörös tetejű prémes kalpag meg­hajlott sastollal; a tollra forgó helyett a megye jelvénye jön: halálfej, alatta keresztbe rakott csontvázzal. Ez a jelvény ugyanolyan lesz, mint a milyent 1849-ben a hires halálfejes légió viselt. Lesz továbbá fekete selyem nyakravaló széles ezüst rojttal és vörös selyem díszöv. A bandérium lovainak is fényes felszerelése lesz. A mozgalmat Sci­tovszky János alispán vezeti, aki a bandérium élére gróf B e r th o 1 d Artúrt nytrte meg. A bandériumban való rész­vételre eddig a gróf Forgách, báró B u 111 e r, báró Jeszenszky, báró Rudnyánszky, Muzslay, Beke, Hanzély, Horváth Pongrác z, Huszár, Madách és Posztóczky családokból jelentkeztek. — Érdekes hangverseny lesz e napok­ban városunkban, ugyanis S c h n ö 11 e r Lajos a „Magyar zeneiskola" tanára a vonós zongora feltalálója, felbuzdulva a fővárosban elért nagy sikertől, vonós zongorájával hangverseny körútra indult és e napokban érkezik városunkba. És hogy a hangverseny minél változatosabb legyen, a feltalálón kivül Kápolnai Terike énekesnő és G á l Irén zon­goraművésznő is közre fog működni, minél fogva a hangverseny igen élveze­tesnek ígérkezik. A hangverseny helye és ideje külön meghívókon lesz jelezve. — Az érsekújvári főgimnázium létesítése ügyében hét tagú küldöttség ment báró Eötvös Lóránd kultuszminiszterhez, hogy a város által felajánlott évi tízezer frtot s az épületet a miniszternek újból fel­ajánlja. — A primási bérlet ügye országos jelentőségűvé nőtte ki magát. Egy­másután hozzák a legnagyobb fővá­rosi napilapok a czikkeket pro és contra. A Budapesti Hírlap, Hazánk, Nemzeti Újság és a többiek ellene foglalnak állást. Jóformán a Magyar Hírlap az egyedüli, mely a bérbe­adást pártolja. Érdekesnek tartjuk itt reprodukálni a Nemzeti Újság mai számának egy czikkét, tulajdonkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom