Esztergom és Vidéke, 1894

1894-07-15 / 56.szám

egy Esztergomból irt levelét. A levelet egész terjedelmében nem nyomatjuk ki, csak adjuk „Kraftausdruck

fí-jait. Vaszary Kolos herczegprimás tanácstestülete, az esztergomi főkáptalan leszavazta a primási uradalmak bérbeadása tervét. Ismeretes, hogy Simor János káptalana nem fogadta ovácziókkal a benczés-primást. Sőt ismeretes az is, hogy Csáky elkeresztelési rendeleténél sokkal nagyobb zugolódást keltett a váratlan kinevezés. Vaszary Kolost a magyar Sión a kormány rendelkező eszközének tekintette, a ki mindenben Csákyékkal fog tartani. Bizalmatlanul fogadták, hidegen üdvözölték, sőt ellenséges indulatukat egész ••••nyíltan éreztették akárhányszor. Simortól nagyon sokat örököltek a rokonok s az ügyvédek, igen sokat az esztergomi érsekség, de nagyon keveset Vaszary Kolos. Simor sohasem volt az országé, csak önmagáé. Vaszary Kolos a millenium nagy tevékenységű évtizedében nemcsak a magyar főpapsággal, de a világi alkotó elemekkel is folytonosan összeköttetésben áll. Nem dekórum, hanem munkaerő. Hogy Vaszary Kolos elejtette a bécsi és bajor müiparosokat, hogy nem áldoz szemrevaló gipszdekorácziókra százezreket, hogy nem vásárol derüre-borura kiselejtezett értéktelen festményeket és kuriozitásokat, hogy nem jár a hajnali órákban a béresek után s nem ellenőrzi a termést személyesen : ez még mindig nem jelenti azt, hogy Vaszary Kolos nem képes feledtetni nagy gazdaelödje negyedszázados alkotásait. Vaszary Kolos nagy konczepcziókkal akart az alkotás terére lépni. De a gazdasági válság megbénítja erőit. Nem képes eszméi megvalósítására, majdnem tehetetlenül vesztegel s évek óta egyebet sem csinálhat, mint kísérleteket, hogy kellemetlen és nyomasztó anyagi helyzetével szakítson. Vaszary Kolos kényszerhelyzetének bonyodalmait csak növeli a káptalan opponálása a bérbeadás ellen. De azért nem hiusítja meg. A király, kihez a kiélezett kérdés eldöntése tartozik, bizonyára részletesen tájékozódni fog első főpapja helyzetéről s a főkáptalan tanácsának indító okairól. Vaszary Kolos herczegprimás szándékaitói távol áll az utód anyagi erejének megcsorbítása révén erősödni és akczióképesé válni. Ezt a szándékát kellett volna a tanácsadó főkáptalannak a tárgyalások alapjául elfogadni s akkor nem keletkezik az ügyből országszerte disszonánczia. De az esztergomi főkáptalan viszont nem fogja a felsőbb fórumok döntő erejét befolyásolni, ha már egészen határozottan szint is vallott a prímás ellen. Vaszary Kolos mai anyagi helyzetét ismeri nemcsak a nemzet, de a trón is. Tudja mindenki, hogy Vaszary Kolos Simor legmostohább sorsú örököse, a ki éppen nem oka mai válságos helyzetének. Évtizedre tétlenségre kárhoztatni egy eszmékkel és nagyobbszabásu konczepcziókkal foglalkozó herczegprimást, s gazdává degradálni ma nem lehet és nem szabad. Végezzék a gazdálkodást akár a gazdatisztek, akár a bérlök, azok nem az ország első zászlós urai, azoktól nem követel az egész nemzet a millennium éveiben maradandó alkotásokat. De a mai herczegprimásnak nem lehet tisztán a gazdálkodás a feladata, mint a tegnapinak. — Kinevezések. A herczegprimás az esztergomi föegyházmegyében Borovszky József galánthai káplánt Drahóczra adminisztrátornak és Czenner Lajost Budapest-erzsébetvárosi segédlelkésznek nevezte ki. — Halálozás. Kolozsváry Ferencz, nyug. tüzérszázados hosszas szenvedés után ma délután elhunyt az esztergomi kir. városi kórházban. Hült tetemének végtisztessége ió-án d. u. 5 órakor lesz. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig 17-én reggel tartatik meg a Ferenczrendíek templomában. A halálozásról, mely bizonyára városszerte nagy részvétet fog kelteni, az esztergomi gyalogezred tisztikara adott ki gyászjelentést. — Kórházi ügyek. Ma délután kórházbizottsági ülés volt a városházán K em é n y fi János tanácsnok elnöklete alatt. Dr. Mátray, h. főorvos szakszerű előterjesztésben az eddig tapasztalt rendkívüli hiányokról és a pótlandókról tett kimerítő jelentést. Előkerült a lottó-játék rendezésének kérdése is, melynek pénzbeli eredményét a város tudvalevőleg egy új kórház építésére kívánná fordítani. E tárgyban Bártfay Géza kórházgondnok tett előterjesztést. — Baleset a hídnál. Nem múlik el hét, hogy az új Dunahid építésnek ne lenne újabb balesete. Legutóbb egy P Í r g 1 Ciryll nevü mukás dolgozott az egyik pillér alján levő caissonban és munka közben erős égési sebeket szenvedett. Mivel a segélyére sietök carbollal kötözték be az égési sebet (!) Pirgl baja még komolyabbá vált, úgy hogy a városi kórházba kellett öt szálitani. Ugyan mire való a válalkozók annyira dicsért gondossága, ha még a vérrel áztatott munka szegény áldozatait sem tudja rögtönös és észszerű segélyben részesíteni ? — A telefon drágasága miatt mind újabb és újabb panaszok merülnek fel. Legutóbb arról értesülünk, hogy 20 előfizető nyilatkozatot szándékozik intézni a postaigazgatósághoz, hogy ha a méregdrága telefon-előfizetést évi 36 frtra le nem szálitja, valamennyien lemondanak az abonnálásról. Az előfizetők panaszát mi is jogosultnak tartjuk annál is inkább, mivel a postaigazgatóság a díjmérséklést már régen emlegeti, de eddig még semmi sem lett belőle. — Az érsekújvár-komáromi vasút tárgyában a mult napokban tartatott meg a kereskedelemügyi mimsteriumban az engedélyezési tárgyalás, melynek eredménye az lett, hogy kimondatott, miszerint a vasút kiépítésének engedélye elvileg megadatik, a végleges engedélyezés azonban csak az esetre fog megtörténhetni, ha az összes érdekeltség 500.000 frtot biztosit. Ezen összegbe beleértetik a Komárom-vármegye és város, Nyitramegye, Érsekújvár stb. által felajánlott Összeg. Ha az udvardi járás érdekeltsége követi Csallóköz példáját, úgy kétségtelen, hogy ez a nagy fontosságú vasútvonal rövid idő alatt ki fog építtetni. — Kinevezés, dr. Mezey Lászó pestvidéki kir. törvényszéki aljegyző, Mezey Dénes fökáptalani föpénztárnok fia a budapesti kir. keresk. és váló törvényszékhez aljegyzőnek neveztetett ki. — Nyári ezredgyakorlatok. A komáromi bataillon és reze rvisták jönnek Esztergomba, és itt fognak időzni jul. 21-töl aug. 9-ig. Víziváros, Szentgyörgymezön és Szenttamáson elszálásolva lesz 1 törzstiszt, 8 főtiszt, 1 tiszthelyettes, 135 ember és 4 ló. — Késelő parasztok. E héten Lábatlanról jött két bajothi paraszt: Bálint Ferencz és Szabó István. Valami fölött összeczivakodtak és Bálint Szabót késnyéllel többször fejbe ütötte és a jobb szeme alatt késsel megszúrta, úgy, hogy Szabó harmincz napig munkaképtelenné lett. Sebe nem életveszélyes. Bálint ellen súlyos testi sértés miatt az esztergomi járásbíróság kereskedik. — Praktikusan. — Hogyan, a Gerey lány tetszik neked ? — Persze, hogy tetszik, van benne valami, a mi engem . . . — Fejezd ki magadat számokban, barátom 1 — Árpavásár Galgoczon. A nyitramegyei gazdasági egyesület által Galgoczon rendezendő árpavásár határidejét a július hó 10-én tartott igazgatóválasztmányi ülésen augusztus hó 24-re tűzték ki. Kezdete d. e. io órakor, vége este 6 órakor. Minta gyanánt egy vászon zsákocskában minden fajtából 475 klgrm. küldendő. Minták „Árpavásár rendező bizottság Galgócz" czim alatt augusztus 14-től 18ig küldendők. A vásárra más megyebeli termelök és nem tagok is küldhetnek mintákat, de ezek minden minta után 1 frt helypénzt tartoznak fizetni. — 400000 forint kölcsön. Komárom város e hó 5-én vette fel a hazai első takarékpénztártól négyszázezer forintos kölcsönét, ebből kielégítette az 1880. évben eredt kétszázezer forintos adósságát s igy csak a fennmaradó 216000 forintot hozták haza a város kiküldöttei. — Melyik tud diákul? — Ugyan kt'rem, tetszik tudni diákul? — Oh igen, meglehetősen. — Rogo det mihi decem florenos post festam. (Kérek 10 frtot.) — Ejnye, nini 1 most jut eszembe, hogy nem én tudok diákul, hanem a bátyám, a fiskális ; ámbár azzal is hiába beszél, mert annak sincs pénze. — Ausztráliai hus a hadsereg részére. A nyitramegyei gazdasági egyesület Her- j czeg Odescalchi Géza elnöklete alatt ju- j lius hó 10-én tartott közgyűlésében Szandtner Ernő e. tag szóba hozta a lapok ama hireit, hogy a hadügyminisztérium kísérleteket akar tétetni a hadsereg élelmezése terén az Ausztráliából fagyasztott állapotban importált hússal. Ezen megdöbbentő s a szarvasmarhatartó gazdákat kétségbeejtő puszta hirrel szemben is szükségesnek mondta, hogy az egyesület ez irányban sürgősen informáltassi magát, mert ha a hadügyminisztérium szándékai a gazdák érdekei ellen ütnek ki, akkor még szomorúbb napok nyílnak a magyar gazdára. Nevezett felszólaló indítványba hozta, hogy az elnökség a földmivelésügyi Minisztérium utján haladéktalanul informáltassa magát e hirek valódisága felöl s hasson oda, hogy ezen ujabb csapás ne sújtson le a gazdákra. Az indítvány természetesen egyhangúlag elfogadtatott. -—Kerékpáros katonák. Az esztergomnánai föszolgabiróság értesítette a helybeli cs. és kir. hadkiegészítő- parancsnokság átirata folytán az Esztergom-megyei községeket, hogy a folyó évben fegyvergyakorlatra behívott tartalékos katonákat figyelmeztesse, hogy azok, kik a kerékpározásban jártasak, amennyiben fegyver-gyakorlatukat ezen minőségben óhajtanák leszolgálni, kerékpáraikkal együtt jelentkezzenek. — Egy tanitó család szomorú vége. E hét folyamán az összes napilapok közölték Horváth Béla tanitó egy év előtti halálát s legújabban feleségének éhhalállal való kimjultát Hódmezö-vásárhelyen. Horváth Béla mintegy 16 évig volt Érsekujvárott tanitó, jó fizetése mellett még jó mellékes jövedelemre tett szert; de a szerencsétlen ember mértéktelen ivásnak adta magát, melytől szabadulni nem tudott s az utolsó évben már alig jött az iskolába és a delirium jelei mutatkoztak rajta, sajnos de e baja még családjára is átment. Leköszöntették állásáról s kiadták egész évi fizetését, hogy szép szerével szabaduljon tőle a város. Innét Pozsonyba ment a vasúthoz. De onnét is visszajött és Érsekujvárott egyes emberek jóvoltából élt egy ideig. Ezután a primási szt. István pusztára került, de innét is rövid időn túl adtak rajta, mig végre Hódmezö-vásárhelyre került. Itt már beteg volt s egy sértó kérvényben fordult polgármesteréhez, hogy neki mint tüdövészes embernek nyújtsanak módot arra, hogy az államnál családja nyugdíjjat kaphasson, ő ott meg is halt, most pedig követte öt neje, hátra hagyva 4 kis árvát, a kik igazán ártatlanul bűnhődnek szüleik hibájáért. — Az árva tót diák. Kántálni volt a tót diák, s átnyújtja ajánlólevelét a patrónusnak. — Hát nincsenek atyádfiai? — kérdé tőle emez. — Rogo humillime domine spectaculum I non habeo nec parentem nec marentem, — feleli a jámbor, siránkozó hangon; — ság ippeng egy bátyám van, s az is leány. — Mennyi pénz ment ki Olaszországba 3 év alatt borért? Hiteles adat szerint 1891. október i-töl 1893. év végéig 1.600.000 hl. bor jött be Ausztria-Magyarországba, Olaszországból (következő skálában; 1891-ben 30,231, 1892-ben 629.673 és 1893-ban 969.444 hl.) Ezért 7 írtjával számítva ioco Trieszt vagy Fiume n.200,000 frt. ment ki Olaszországba. — A győri tűzoltó-egylet 25 éves jubileumát a jövő évben fogja megtartani. Az önkéntes tűzoltó-egylet tisztikara az ünnepségek rendezése felett az előleges intézkedések iránti mozgalmat már meg is indította. — Uj kőszéntelepek. A felvidéken három megye, névszerint Trencsén, Árva és Turócz megye területén uj, nagykiterjedésű köszénbányákra bukkantak. A telepek a Vág mellékfolyóinak völgyében lévén, könnyen hozzáférhetőek. A trencsénmegyei bányák, melyeknek középpontja Béla község körül van, ujabb képzödésü fekete szenet rejtenek. Áz* árvamegyei telepek kevésbé hozzáférhetők, de értékesebb régi formáczióju jó barna szenet tartalmaznak. A turóczmegyei szénterület e kettővel összefügg és jó minőségű, eléggé szilárd barna szenet ad. A fölfedezett szükségletek annál nagyobb jelentőséggel birnak, mert a szegény felvidéki lakosság úgyis folyton munka nélkül szűkölködik; s e bányák megmivelése állandóan sok munkásnak fog kenyeret adni. A bányászi jogot az apró, tót lakosságú községek már is eladták Olcsó áron abban a reményben, hogy az ásás mielőbbi megkezdése nagy munkáskeresletet fog előidézni. — Kereskedőink érdekében fontos elvi jelentőségű határozatot hozott a kereskedelemügyi miniszter ez évi június 2-án azon visszás és hatóságilag eddig tűrt abnormális állapot megszüntetésére, hogy rőfösipari czikkekkel boldog, boldogtalan akkor a mikor neki tetszett, s miként a példa mutatta, naponta rakodott ki vásárszerüen és bocsátotta azokat áruba. Több, mint egy évtize annak, hogy kereskedőink ezen verseny eltiltásában fáradoztak, de eredmény nélkül. Nem volt képes azt sem a kerületi ipar és kereskedelmi kamara, sem a helybeli kereskedelmi társulat orvosolni, mig végre is jogvédő segélyére voltak kereskedőink utalva, ki az eljárást a helybeli szolgabírói hivatalnál 1892. évi július 6-án tette följelentésével folyamatba. Közigazgatási hatóságaink nem nagy dicséretére két évig vajudoö ezen ügy, míg végre a hétszámra mens tárgyalások, füzetekre rugó terjedelmefellebezések, a minisztériumtól kiegészítések, pótlások, felvilágosítás kérések czéljából háromizben visszaküldött aktahalmaz, épp a második évforduló napján 1894. július 6-án egy oly határozattal oldatott meg végleg, mely kereskedőink teljes megnyugvására szolgál. Kimondotta ugyanis a miniszter kérdéses határozatában azt, hogy az 1884. évi XVII. t. cz. 50. §. s az ezt részben módosító 1887. évi XVIII. t. cz. 1. §-ból kifolyólag házi iparczikkeken kivül más iparczikkek csak hetivásárokon árusíthatók, vádlott is a község piaczán áruit csak az engedélyezett hetivásárokon (illetve országos vásárokon) árusíthatja s minden más napon az darusítástól eltiltandó, a piaczról eltávolítandó. Illetékes ipari és közigazgatási hatóságainkon múlik már most, hogy az ige testté legyen, hogy éber ellenőrzéssel szerezzenek érvényt a hivatkozott rendeletnek. — Tolvajnövendék. Egy 11—12 éves kis lány a minap szép jelét adta nemes hajlamainak. S. J. esztergomi lakos kis cselédje ez a 11—12 éves lány, ki együtt játszott az utczán B. A-é.k 3—4 éves lányával. A mulatságot azzal fejezte be, hogy félrehívta egy kapu sarokba, s ott füleiből a függőket kikapcsolta és eltulajdonította. Természetesen rajta vesztett, mert a kislányka sirva panaszolta be anyjánál megrablóját, ki aztán a tolvajnővendéket elcsípte. Ilyen nagyreményű csemetékből válnak aztán a mária-nosztrai fegyintézet vendégei. Selyemtenyésztés Esztergommegyében. Az elmúlt év igen kedvezett a selyemtenyésztésnek, mert a termelők a tenyésztésre fordított fáradozásukban nem csalatkoztak és közel 3 ezer frtot vettek fel a központi kir. adóhivatalból. El voltunk rá készülve, hogy a tavali tenyésztés meglehetős eredménye sokkal nagyobb számmal fogja az idén a tenyésztőket előteremteni. Azonban csalódtunk e téren is, mert azon községek közül, melyek tavai jelentékeny kontingensét szolgáltatták a tenyésztőknek, csak Uny, Ebed és Kéty állta meg a sarat. Oly községekben mint Búcs, Muzsla, főleg Nagy-Ölved a hol tömérdek szederfa áll rendelkezésre, (a legutóbbi helyen 5000 szederfa,) egyetlen egy tenyésztő sem akadt. Sajátszerű dolog, hogy népünk nehezen mozdítható ki megszokott tevékenységéből. Inkább nélkülöz, sem hogy valamelyes jövedelmi ágat meghonosítani akarna, milyen pl. a selyemtenyésztés, mely alig 6 heti időtartam alatt nem megvetendő hasznot nyújt. Az állami felügyelet alatt megindult tenyésztési ügykör gyermeknek, felnőttnek egyaránt alkalmat szolgáltat, Hogy szorgalmát és cselekvő képességét hasznosítsa. Itt nem kell ugarolni, nem kell szántani, magot termeszteni, hanem midőn rügyeznek a szederfák, az állam ingyen adja a pete magot és ki-ki tetszés szerinti mennyiségben tenyészthet, sőt ki-ki oktatásban részesül, nehogy járatlansága révén esetleges hernyópusztulás fossza meg Őt a várt jövedelemtől. A folyó 1894. évben az országos főfelügyelőség Esztergommegyének külön selyemtenyésztési hivatalt adott, hogy az ügy a haladás utján valamikép meg