Esztergom és Vidéke, 1894

1894-11-18 / 92.szám

Esztergom, XVI. évfolyam. 92. szám. Vasárnap, 1894. november 18. ESZTERGOM es VIDÉKE r ^ | Megjelenik hetenkint kétszer : | csütörtökön és vasárnap. | ELŐFIZETÉSI ÁR.: I Sj ÍJ ^ Egész évre 6 frt — kr. ^ | Fél évre 3 » — » ^ ^ Negyed évre i » 50 » | | Egy hónapra — » 50 » ^ ^ Egyes szám ára — » 7 * ^ VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség éa kiadóhivatal, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások küldendők: Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). Egyes számok kaphatók a kiadÓWvatalbdtl, Tábor Adolf könyvkereskedésében, a Wallfisch- és Haugll-féle dohánytőzsdékben. Kartellek, ringek, szövetkezetek. Elvileg mindenféle kartelleknek és ringeknek teljes mértékben ellenei vagyunk, mert a szabad kereskedelem bénításának tartjuk akár az eladók, akár a vevők szolidaritását valamely áruérték mesterséges lecsigázására. Napjainkban azonban a kereskedelem világversenye oly hallatlanul devalválta nálunk a búzaárakat, hogy nekünk, a kik tagadhatatlanul agrikultur állam vagyunk, még jó eleve szükségünk lesz kellő remediumokról gondoskodni és most éppenséggel, a kényszerült viszonyok közben nem lehet az elvi álláspontokon megmaradnunk. Ellenkezőleg álláspontunknak akként kell megváltoznia: ha a karteliben álló malmoknak joguk van üzemüket felére leszállítani, ha a nagy exportőrök világszerte a ringek hatalmas szövetségével felszöktetik áruikat, hol van az megírva, hogy a magyar gazda a maga jól felfogott érdekében szintén ne köthessen kartellt, hogy legalább a magyar búzának világforgalmi értékét megkapja ? Nem akarom áltatni a magyar gazdákat. Az akció nehéz és valami El innen a föld másik oldalára ... Meguntam ezt az egyhangú nyomorgást, Meguntam ezt az egyhangú életet, Ifjú vagyok még, lelkem álmodik még És lelkem a vihar után eped ; Hajóm, mely jár csekély vizű folyón, A nagy tenger felé irányozom, Hadd lóbálja meg azt a tenger árja: El innen a fold másik oldalára ! A nagy világnak fényét és homályát Szomjazza nyrrgtalan tekintetem, Hol a bűnök s erények tömegében Elbukhatom, Vagy felemelkedhetem, Hol száz és száz ösvény között választhatok, Az egyiken tán megmaradhatok, Csak itt ne, itt ne mondja lelkem vágya : El innen a föld másik oldalára ! Nem születtem arra, érzem azt magamban, Hogy mint filiszter senyvedezzem el, Hogy földremegtető vulkán helyett Csekély tűzhellyel teljék meg e kebel, Hogy mint a gyertya hintsem gyér világom Mikor a villám szikráit szórhatom, Ha nem merek, nagyot essem a föld porába, El innen a föld másik oldalára ! horribilis sikereket el nem érő. Fájdalom, a métermázsánkénti 11 frtos búzaár, mely a 70-es évek elején mutatkozott, ide-oda mese lesz. Ez idő szerint nincs a magyar búzatermelőknek oly erélyes, hatalmas szövetsége, kitartó kartellje, mely a magyar búzának a világforgalomban 11 frtos árt biztosítson mázsánként. Meg is mondjuk miért. Az utolsó két évtizedben úgy Oroszország, mint az uj világrész lapályain milliókra menő hektárokra indult meg a búzatermelés. A magyar buza még két évtized előtt mint autokrata uralta a tért és Európa liszt vételére utalt országai más forrást se tudtak, mint Magyarországot. A budapesti tőzsde szabta meg a buza világforgalmi értékét és Amerika még akkor a hamburgi kikötőbe jelentéktelen mennyiséget szállított. Ma a buza világforgalmí értékét nem a budapesti, hanem a new-yorki tőzsdén állapítják meg és búza-importra szorult államoknak nem fáj a fejük, ha magyar búzából nem esznek kenyeret. A világforgalom hallatlan versenye következtében a magyar búza immár a magyar malmo El innen a föld másik oldalára, Idegen táj, idegen nép közé ; Lerázom a haza porát magamról, S az észt teszem a fájó sziv fölé. Hazám, hiába vonzasz engemet, Mennem kell, maradnom nem lehet; A végzet irta sorsom csillagára: El innen a föld másik oldalára ! Erdó'si Dezső. Házassági szokások a régi magyaroknál. Tudva azt, hogy napjainkban a serdülő ifjú, mihelyt pelyhezni kezd néhány szál bajusza, a növendék leányka, alig hogy a rövid ruhát »szegre akasztotta,« (miként egy nagy államférfi bizonyos pontokat) mindkét esetben, a gondos szülők a házasság eszméjével foglalkozni hajlandók és az eszme megvalósítása felé való törekvés, annak útegyengetése kiváló figyelem tárgyát szokta képezni. Általában a házasság úgy tekintendő, mint az ábrándok óceánján evező mindkét nembeli ifjúság boldogságának révpartja s minden esetre mint komoly életczél. Legyenek ezen sorok a régi magyarok házassági szokásainak feltüntetésére szánva, k°gy igy pá

r percre elevenüljön meg előttünk a mult. sok szerint nem is lenne versenyképes, ha oláh búzával nem fehérítenék. Igy van nekünk két oláh kérdésünk is. Egyik a dákorománizmus, a másik az oláh búza. Sopánkodással, hogy mért van az, hogy a new-yorki tőzsde állapítja meg a buza világforgalmi értékét, nem segíthetünk. Mi ránk ebben az elszomorító helyzetben főleg az bir értékkel, ha vájjon e lecsigázott árak mellett bár, de mégis a magyar búza világforgalmi értékét megkapja-e ? Es feleletünk határozott nem,. Bizonyíthatnánk könnyesen, ha a tőzsdei jegyzésből egy kis egyszerű átszámítással a budapesti és new-yorki tőzsde jegyzékeit feltüntetnénk. így állván a dolog, elérkezett az idő arra, hogy a szövetkezetek ügyét fokozottabb figyelemmel emlegessük. Mert azt valóban nem mondhatjuk, hogy ha most a buza alacsony, ne adja el a gazda. A mi gazdasági berendezkedésünk mellett lehet-e azt ép ésszel javasolni, hogy terményeit a gazda raktározza föl. Dehát akkor miből csinál pénzt? Vagy a közterhek lerovása nem éppen az őszi időre szól ? Hiszen már az a gazda, a ki csűŐs eleinknél a házasság vallásos szertartási jelleggel birt. Daczára annak, hogy őseink hajdan a többnejűség szokásainak hódoló népektől valának környezve, közöttük az egynejüség divatozott. E mellett tanúskodik azon tény, hogy mostani hazánkba jöttök idején közöttük az egynejüséget találjuk szokásban. A feleséget vagy pénzért, vagy értéktárgyakért vásárolták. Innen veheti eredetét azon ma is használatban levő kifejezés : vőlegény, a mely jelent olyan legényt, a ki vevő, a ki feleséget vesz magának. Valamint az eladó leány kifejezése onnan eredhet, hogy őseinknél a férjhez menendő leányok eladók valának a venni szándékozók részére. A házasodás ideje tavaszkor volt, a nap és éj- egyenlőség szakában. A házasodás a babyloniak szokása szerint történt, minek folytán minden tavasszal leányvásár tartatott, a mely akként ment végbe, hogy a férjhez menetelre alkalmas leányok egy meghatározott helyen összesereglettek, hová a házasságot kötni szándékozó legények is összegyűltek. Itt az úgynevezett násznagy előállitotta a legszebb leányt s kérdésbe tette, hogy ki ád többet érte és a legtöbbet igérő legényé lett a leány. Igy lemenő szépségű fokozat szerint árverezték el a szép leányokat. Ebben a régi szépségversenyréből adja el a búzáját, rendezett viszonyok közt van azokhoz képest, a kik lábon adják el! Egy szó mint száz: a magyar gazda rá van szorulva, hogy terményét azonnal piaczra bocsássa. Rászorítják szükségei. De hiszen ép az ellen való lesz a szövetkezet, a mely a gazdának előleget adhat és ezzel lehetővé teszi, hogy búzáját akkor bocsássa árúba, mikor világ-, forgalmi értékét megfizetik. Aztán dacára amerikai konkurrenciának, még a magyar búza híre mindig nagy. Feltehető, hogy ha a szövetkezetek szaporodnak és egy erélyes kartellal a magyar búza egyelőre a forgalmat el nem árasztja, a magyar buza most lenyomott világforgalmi értéke megkapható lesz. De ezt egyes ember el nem érheti. Kartellbe lépve még a kis gazdák is nyerhetnek, mert többen összeállva egy-két waggon búzát egyszerre bocsájthatnak árúba, a búza a sok vásárló és természetesen mind haszonra dolgozó egyén kezéből egyenesen a fővásárló tulajdonába megy és a közbeeső percenteket is a termelő kapja. - Ma a kereskedelem forgalma sürgős feladattá teszi, hogy a termelő ben nemcsak aranyérmet, de még elismerő okmányt sem nyerhettek a lányok, csupán egy férjét. (Csakhogy ezt a portékát még ma is többre becsülik a főkötő alá vágyó lányok.) Mikor a szép lányok kifogytak, a csúnyák eladására került a sor. Ekkor a násznagy azon kérdéssel fordult a vőlegény-jelöltekhez, hogy ki mennyi toldással veszi meg a leányt. A nyertes a legkevesebb toldást igénylő lett. A toldásba fizetendő összegeket fedezte a szép leányok vételára, melyet a násznagy kezéhez fizettek. Ily módon minden leány vevőt illetve férjet talált. S nem ritkán fordulhatott elő olyan eset, hogy a toldással férjhez adottak között némelyik boldogabb házasságot nyert, mint az olyan, kinek megszerzéseért pénzt fizetett a vőlegény. Hogy azonban az ily módon való házasság végérvényesnek tekintessék, arra nézve feltétlenül szükséges volt a vőlegény részéről azon két tanú jelenlétében történő nyilatkozat megtétele, hogy az általa megvett leányt feleségül, nem pedig szolgálónak vette. Ellenkező esetben a vásárló visszakapta befizetett pénzét és a házasság legott semmis lett. De a házasságkötés imént jelzett módja nem volt általános, mert a magasabb rangúak nem -tették eladóvá leányaikat, hanem fizetés nélkül adták férjhez ; azt Mélyen tisztelt vevőimnek szives tudomására hozom, hogy a karácsonyi évadhoz üzletemet a terén megjelent mindennemű újdonságokkal, úgy a gyermekjátékok minden nemével felszereltem. I Hirdetések | I I s a kiadóhivatalban vétetnek fel. « | | I I | Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári I ^ bélyegilleték fizetendő. Az „Esztergom és Vidéke" tárczája, aW^JCiríiiiifl jkjt\\11í 1 „ ET BRUTSY GYULA DISZMUUZLETEBEN