Esztergom és Vidéke, 1894

1894-11-18 / 92.szám

egyenes összeköttetésbe lépjen a fo­gyasztóval. Mig a búza ára io, 9, sőt 8 frt volt, megjárták a kisebb-nagyobb, valamennyien haszonra dolgozó ágen­sek ; ám most a búzavásár minden fillére kell hogy a gazda zsebébe jusson, ha az adó nagy terheit viselni akarja és örökségét, vagy szerzeményét válságos helyzettől meg­menteni szándékozik. A betegsegitö pénztárak kongresszusa. Esztergom, nov. 16. Minthogy a gyakorlat a legbizto­sabb próbaköve szokott lenni az el­méletben megalkotott törvényeknek és szabályoknak, nem csodálandó, hogy a Baross Gábor ideái után meg­csinált betegsegitő-pénztárak ügy­menetében is fordultak elő oly moz­zanatok, melyek javítást és módo­sítást igényelnek. Ezen igények kielégítése tárgyá­ban ült össze az országban létező ker. betegsegitő-pénztárak kongresz­szusa Budapesten, melynek " ülései a fő- és székváros dísztermében októ­ber 30. és 31-én tartattak. A kongresszust Haraszti Jellinek Henrik elnök nyitotta meg lendü­letes beszéddel. A tárgyi sorrend 17 ügyet vett fel, melyek sorban el­intézés alá kerültek. Esztergom képviseletében Paulo­vits Géza pénztári igazgató és a tit­kár voltak jelen. Minden tárgynak megvolt a maga előadója s a hozott határozatok sza­vazattöbbséggel döntettek el. Kiváló jelentőségű határozatnak tekintendő pl. az,' hogy a pénztárak csak akkor kötelezhetők a közkór­házi ápolási dijak megtérítésére, ha maguk küldik hivatalos orvosaik ál­tal oda betegfeiket. Ezen teher alul akkor is felmentvék, ha járványos betegség vagy elmebetegség esetei forognak fenn. Azután a pénztárak közötti kölcsönösség eszméje is tért hódított, melyre vonatkozó javaslat kidolgozására a bpesti, győri, váci, esztergomi és pozsonyi kiküldöttek megbízást nyertek. Majd a pénztári tisztviselők vég­legesítésének kérdése került eldön­tés alá, melyre nézve az elvek egye­zők voltak, épp úgy a megállapodá­sok is. Érdemleges határozatokat hoztak még a következő tárgyakban: az azonban megkívánták a házasulandótól, hogy személyesen kérje meg a leányt s ez alkalommal sorolja elő vagyoni állá­sát és ha a legény megkapta a leányt, kötelezte magát, hogy egész életén át feleségül vallja és szeretettel bánik vele?. A leánykérés e módjának érdekes esete van leirva Luciánusnál a következőkben : Arsakomás nevű skytha ifjat az adónak elhozásáért a Bosporánusok fejedelméhez, Leukanoshoz elküldik a Skythák. A feje­delem ebédre meghívja a követet midőn éppen két fejedelmi ifjú volt nála leányá­nak megkérésére. A megkérés igy ment véghez : Ebéd után fölvette poharát az egyik kérő ifjú, a benne lévő borból egy keveset az asztalra kiloccsantott, annak utánna ivott a pohárból s elmondotta, hogy ő kicsoda, mennyi gazdasága van s kérte, hogy adja neki a leányát. Igy cselekedett a másik fejedelmi ifjú is. Arsakomás is szerette volna a szép leányt feleségül venni, felveszi tehát a po­harat, abból semmit ki nem öntve, egé­szen kiissza s igy szólt : — Add nekem a leányodat, mert én mindeneknél drágább kinccsel birok. Leu­kános tudván, hogy Ő csak egy közön­séges szkytha, kérdi, hogy hány barma és hány szekerei vannak, mert ezekben állott a szkythák gazdasága. Melyre Ar­sakomás igy felelt: Én nekem sem csor­iparhatóságok szigorú ellenőrzése a munkaadókkal szemben, a sokféle munkakönyv egységesítése, ezen ki­vül azon iparhatósági kötelezettség­ben, hogy a pénztárak az uj üzletek létesítéséről, valamint azok megszűn­téről értesítve legyenek. A kereske­delmi miniszter leirata alapján az alkalmazottak összeírását eszközlo ha­tóság buzgóbban és lelkiismereteseb­ben járjon el, végül a kereskedelmi alkalmazottak munkakönyvvel láttas­sanak el. A házi cselédek biztosításának esz­méjét mellőzte a kongresszus több­sége. Azokra nézve pedig, a kik 20 heti segély élvezése után ugyanazon betegségben elhalnának, egy év le­forgásán belül köteles a pénztár a temetési járadékot kiszolgáltatni. A tapintatosan vezetett orsz. kon­gresszus még több kisebb jelentő­ségű tárgy és indítvány letárgyalása után elnökének éltetésével ért véget. Esztergomi. Megyegyűlés. Esztergom, nov. 17. A harangozó szántóföldje. A kurali harangozó szántóföldjének haszonélvezetéről adott a tiszti főügyész úr jelentést, mit Szabó Mihály főjegyző a közgyűlésen roppant komolysággal is­mertetett. Én bizony nem tudom, mit akar a kurali harangozó, pedig ott vol­tam és hallottam. A kurali harangozó ügye dominálta a mai közgyűlést, ez adta meg hangula­tát. Almos és egyhangú volt az egész tárgysorozat, mint a kurali harangozó a reggel négy órai beharangozáskor. Két kitüntetés. Mellőzve a hasonló nem igen érdekes tárgyakat, mint a földművelésügyi minisz­ternek leirata a baromfi tenyésztésre vo­natkozólag, a közgyűlés legkiemelkedőbb pontjára térhetünk át. Kruplanic főispán mindjárt az ülés megkezdése után meleg szavakkal emlékezett meg a szép kitün­tetésről, melyben Rogrün Ede Párkány nagyközség volt pénztárnoka és Benedek József dorog-leányvári körjegyző részesült, kiket ő felsége az arany érdemkereszttel tüntetett ki. Szívéből kívánja — úgymond a főispán —•. hogy e kitüntetés az urak­nak ép oly örömet szerezzen, mint ő neki az érdemrendek átnyujthatása. Kívánja, hogy a közügyeknek javára még sokáig élhessenek. A bizottság éljenzése közben tűzte fel a főispán az érdemkereszteket. A két kitüntetett meghatottan köszönte meg ő felsége kegyét. dáim nincsenek, de van két olyan bará­tom, milyenekkel kevés szkytha dicse­kedhetik. Kinevették a szkythát és a leányt a gazdag Adimarkus nyerte el. Bosszú­sággal ment haza Arsakomás és elpana­szolta barátainak a rajta történt kiseb­bítést. Barátai igy határoztak: Egyik barátja elhozza Leukános fejét, a másik elrabolja leányát. Világos, hogy háború lesz a dologból* Arsakomásra azt bízták, hogy mig ők odajárnak, addig .gyűjtsön segítő seregeket. Amazok tehát fortélyo­san célúkat érik; egyik barátja a Leu­kános fejét, a másik leányát elhozza. Ar­sakomás pedig a szorult állapotban lévő szkythák példája szerint segitő seréget gyűjtött ily módon : Levágta egyik ök­rét, húsát földarabolván, megfőzte, a hust kivitte a piacra, miközben biveí a hust megették, ígéretet tettek, hogy haláláig segítségére lesznek. Ezek természetesen megverték a Bosporánusokat és az ő se­gítőiket a görögöket, alánusokat, adófi­zetőkké tévén őket. Igy aztán Arsakomásé Macea, Leukános leánya lett, az atyák pedig megtanulhat­ták egy véres háború közben, hogy a ba­rátságnál nem kell többre becsülni a pénzt. A régiek házassági szokásairól irván, ötlik fel nekem, hogy most nem a le­génytől, hanem a leánytól firtatják, hogy mennyié van ? . . . Domby Lajos. Nyugdíjazás és eskületétel. Az 5. szám volt főispán úr ő méltósá­gának intézvénye, mellyel a Bartha Ár­min tb. fő-és első aljegyző által kért 6 heti szabadságidő engedélyezéséhez hoz­zájárul és e szabadságidő tartamára az aljegyzői teendők vitelére Thurá?iszky Lajost helyettesítette. A közgyűlés helyes­lőleg veszi tudomásul, s mivel Thuránszky fellebbvalóinak teljes megelégedésére töl­tötte be az állást, neki a közgyűlés az okt. i-től nov. 15-ig terjedő időre a másod aljegyző fizetését utalványozza.. Egyúttal tárgyalták Bartha Ármin nyugdíjaztatási kérvényét, melyet munkaképtelenség alap­ján adott be. Minthogy Lipthay megyei főorvos, Mátray és Rapcsák orvosok vé­leménye szerint Bartha munkaképtelen­sége megállapíttatott, a nyugdíjazási ké­relmet teljesítette a közgyűlés és mint­hogy a volt aljegyző 1872-től 1894 nov. 17-ig, huszonkét évig szolgált, részére 470 frt 09 kr volna évenként kijáruita­tandó, mely összeget méltányossági okok­ból kerek 500 frtra egészítettek ki. A bi­zottság az első aljegyzői állás helyettesí­tésével Hamar Árpádot, a másod aljegy­zőivel pedig •— a kvalifikáczió utólagos megszerzésének kötelezettségével — Thu­ránszky Lajost bízta meg, kik a hivatalos esküt nyomban letették. Új állások. Dr. Lipthay János megyei főorvos hiva­tala részére egy 422 frt évi fizetéssel java­dalmazandó díjnokí állás rendszeresítését kérte, mivel évenként 700—£00 ügyda­rabot kell elintéznie. A kérelem a bel­ügyminiszter utólagos jóváhagyása remé­nyében teljesíttetett a kért fizetéssel jövő év január i-től kezdve. Ezzel kapcsolatban rendszeresítettek még két uj állást. Egyik a központi irattáros, másik pedig egy közigazgatási gyakornoki állás. Az előbbi fizetése lesz 500 frt és 100 frt lakáspénz, az utóbbié pedig 422 frt. A belügymi­niszter intézvénye a párkányi járás terü­letén tervezett új vármegyei állatorvosi állás rendszeresítése tárgyában tudomásul vétetett. A két járási orvos uti átalányát 100—100 frttal emelték fel. Kisebb ügyek. Szabó Mihály fölolvasta a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok névsorát, a hogy az igazoló választmány összeírta. Minthogy ellene a törvényes időben fe­lebbezés be nem érkezett, tudomásul vé­tetik és a belügyminiszterhez felterjesztik. A vármegye törvényhatósági bizottságá­ban Mayer István, Dormány Imre, dr. Szende Adolf, Rácz Benedek elhalálozása, Kovács János minősítésének megszűnése, Szabó Mihály lemondása, Villányi Szaniszló eltávozása folytán uj tagok választása lesz szükséges. Főispán ezt nyomban elrendeli és a választás határidejét dec. 10-ére tűzi ki. Választási elnökök lesznek Mészáros Ká­roly, Takáts József, Gotthardt Ede, Lu­qzenbacher István, Vancsó Gyula, Koper­niczky Ferencz, dr. Földváry István. Tudo­másul vették, hogy a belügyminiszter a vármegye 1895 évi költségvetését jóvá­hagyta. A megyeház épületjavítása 740 frt 60 krba fog kerülni, ez az építési alap­ból elég fedezetet talál. A miniszterhez felterjesztés intéztetik. A községek jövő évi költségvetéseit (roppant aktacsomó) címeiben egyenként felolvassa a főjegyző, ettől átveszi az aljegyző, végül a másod­aljegyző, aki Ismét rendbe rakja maga előtt. Ezzel elintézést nyertek. Víziváros község jegyzőjének fizetését 600 frtról 720 frt óhajtja fölemelni. Elfogadtatik. Nagy- és Kis-Bény községek egyesü­lési kérelmet terjesztenek elő. Bár ez az alakiságok némi áthágásával történt, a megyebizottság örömmel üdvözli a szép szándékot és pártolólag fogja fölterjeszténi a miniszterhez. Dr. Fried Emil orvos oklevele kihirdettetik. 1 Főjegyző felolvassa a hercegprímás levelét, melyben megköszöni a névnap­jára való megemlékezést. A közgyűlés még több jelentéktelen tárgy elintézése után a főispán éltetésé­vel a déli órákban ért véget. HÍREK. Budapest, nov. 17. — A kórházi hangverseny bizottsága tudvalevőleg Sipuluszt, a » Kakas Márton« szerkesztőjét és kiváló magyar humoris­tánkat kérte meg félolvasásra. Sipulusz tegnap a bizottság titkárához levelet in­tézett, melyben sajnálatát fejezi ki, hogy a hangversenyen nagy elfoglaltsága miatt részt nem vehet. A hangversenyre szóló jegyek már kaphatók Brutsy Gyula pénz­tárnoknál és a bizottság valamennyi tag­jánál. Ülőhely 2 frt, állóhely i frt. — Új plébános. A főkáptalan konzísz­tóriuma Haicl Kálmán budapesti szent­széki jegyzőt választotta meg »garam-sz.­benedeki plébánossá. i — A városrészek egyesítése ügyében a belügyminiszterhez intézett kérvény visszaérkezett pótlások végett a várme­gyéhez. Az erre vonatkozó miniszteri le­irat ez : 90719 sz./III. b. Esztergom vár­megye közönségének Esztergomban. Esz­tergom sz. kir. rend. tan. város és a vele összeépült három községnek egyesítése tárgyában f. évi szept. 29-én 252 sz. a. kelt, hozzám azonban csak okt. hó 26-án beterjesztett felterjesztésében Esztergom város képviselő-testületének ezen ügyben hozott határozata, melyben a községek­í kel tartandó közös értekezletre küldendő megbízottak megválasztattak és az egye­sülés elrendelése az 1886 évi XXII. t. c. 162. §-a értelmében kérelmeztetik, mellé­kelve nem lévén, 2LZ iratokat a várme­gye közönségének oly felhívással küldöm vissza, hogy a ^kérdéses határozatot a fennforgó kérdés tárgyalásáról szóló ösz­szes iratokkal egészíttesse ki és hozzám mielőbb terjeszsze- fel. Budapest, 1894. nov. 9-én. A miniszter meghagyásából Faschomoys s. k. min. tanácsos. — Változások a fökáptalannál. A fő­káptalani uradalomban legutóbb a követ­kező változások és kinevezések történ­tek : Kruplanic Endre Nyitra-Pereszlényre kasznári állásban helyeztetett át. Az agya­gosi kerület ispánjává kineveztetett Cselka János, bessenyői ispánná pedig Rajner János. — Uj Ügyvéd. Dr. Etter Dezső, váro­sunk fia, kiváló eredménnyel állta ki Bu­dapesten az ügyvédi vizsgát. — Óriási szénbánya. Az ó-tokodi bá­nyában, egy eddig még műveletben nem állott helyen oly*roppant mennyiségű kő­szénrétegre bukkantak, mely sok millió mázsa kiaknázásra enged következtetni. Ranczinger bányafelügyelő és Kantner bányavezető jeles kutatási módszerének köszönhető e nagyszerű felfedezés. — Esztergom város tanácsa szerdán délután a polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Közérdek nélküli tárgyak nyertek elintézést. — A legényegylet előadása. Az esz­tergomi kath. legényegylet nov. hó 25-én a « Fürdő » vendéglő nagytermében, újonnan beszerzett színpadja költségeinek fedezé­sére, szinelőadással egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete 7 órakor. Egész éjjel nemzetközi világpósta, Belép­tidij : személyjegy I frt, családjegy 2 frt. Jegyek előre válthatók: Brutsy Gyula, Kitczinger József, Leitgeb János, Mayer János, Paulovics Géza uraknál. Felülfize­tések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. A műkedvelő előadás szín­lapja a következő: »A stiglincek« Színmű négy felvonásban. Irta: Bodnár Gáspár. Személyek : Karikás András czípészmes­ter Wawrovics Ferencz, Nancsi a felesége Wawrovics Ferenczné, Miczike a leányuk Vörös Teréz, Sováry László a legényük Böcs­key Károly, Mór, öreg legény Törkenczi István, Misi inas Tóth János, Csokásy Márton iparos Wappel György, Eszter, leánya Eötvös Emuska, Böske leánya (hat éves) Törkenci Fánika, Vitéz János 48-as honvéd Peczenka József, Zengő Arisztid Szeberényi Pál, Pacsirta Zoltí Koháry Károly, Szerelemhegyi Géza Rangl Antal díurnisták, Bagoly Matyi a «Vidéki trombita* újdondásza Légárdi Jenő, Rosen­kranz, agglegény, tőkepénzes Niedzíelszky János, Kakadu Éliás, főkortes. Zajda Fe­rencz, Városi kapitány Zajda Ferencz. Két hajdú. Nép, legények, cigányok. Tör­ténik : Vérkevárán. Idő jelenkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom