Esztergom és Vidéke, 1893

1893-03-12 / 21.szám

A Tátod ssemzési saabfiljok. Esztergom, máre. 11. (P.) Évok során át gyűjtött tapasz­talatokra épített mű áll előttünk ; egy uj szabályrendelet, mely városunk szer­vezetéről szóll. A hotveircs éveknek, a községek ren­dezéséről szólló törvényhozását hatályon kifül helyezte az 1886. évi XXII. t. C. Rendezne a községek önkormányzati jogát, meghatározta az elöljáróság tag­jainak számát, hivatali leendőinek mi­nőségét., majd 64. íjában kölelességéfé tette a rendezett tanácsú városoknak, hogy az 1871. XVTFI. t. c. 65. §. értelmében alkotott szervezési szabály­rendeleteket az uj községi törvény ha­tároznia uyaival hozzák összhangzásba. A szervezési szabályrendelet megal­kotására, a törvény most hivatkozott sza­kasza adta meg az első lökést ugy nálunk, mint az egész országban, » ennek alap­ján készüllek az uj szabályrendeletek, mellyek főcélja az, hogy az uj községi törvény intézkedéseinek megfelelőleg létesíttessék összhang, a községi önkor­mányzat terén. Városunkat, mely anyagi körülmé­nyeihez mérten áldozatkészségének szá­mos alkalommal adja jelét, nem egye­dül a törvény szavainak rideg parancsa, hanem e mellett még egy másik szem­pont is vezérelte, 8 ez : a tisztviselők hatáskörének és fizetésének rendezése. Évek során át szerzett tapasztalatok, tanulmányozások előzték meg a sza­bályrendeletet, mely önkormányzatunk adniiiiistralionális részének gyökeres át­alakítását tervezi. Uj tiszti állások lé­tesítését, . helyesebben betöltését sür­geti, majd némellyé kel. a hatáskör praeeizirozásával részben, avagy végleg beszüntet. Egyik fő jellemvonása, a tiszti, ke­zelő és segédszemélyzet hivatali hatás­körének megállapítása, mi, mig egy­részt növeli az önállóságot, a törvény határai között a függetlenséget, addig másrészt ébreszti és fokozza a felelős­ség tudatát. Megszabja az egyes hiva­talnokok hatáskörét, megosztja a mun­kát, de ugyancsak a munka megosztás által kijeleli a munkaköri, melyen be­lül mozogni: hivatali kötelesség. A hatásköri teendők pontos kijelö­lése, azok szigorú betartásának köte­lezettsége tették elkerülhetetlenné, hogy a méltányosság el vőinek figyelembevé­telével a fizetés, a munka arányában történjék. Erre terjed ki másodsorban a szabályrendelet intézkedése, mely vég­eredményében a fizetés emeléseket ter­vezi. A fizetés javítást a szabályrendelet nem elvileg és általánosságban mondja ki, mert nem bizonyos százalék általá­nos fizetés emelést javasol, hanem a hatásköri leendőkhöz mérten, minden arány knlcs nélkül önállólag állapítja meg a fizetéseket. Örömmel üdvözöljük a szabályrende­letet, mely a péuz és jogügyi bizott­ság ítélő széke előtt áll, mert benne egy régi és égető, a városi tiszti nyug­díj kérdés megoldásának előhírnökét látjuk. Az 1896 iki ezredéves országos kiál­lítás általános programmja. 1. §• 0. cs. és apostoli királyi Felsége legmagasabb védnöksége alatt az 1892 : II. és az 1893 : III. t. c. értelmében Budapesten országos, általános, nemzeti kiállítás tartalik, mely a városligetben fog rendeztetni. 2. §. A kiállítás 1896. május hő 1-én nyit­tatik meg és 1896. október 15-éig tart. A kiállítás ideje alatt időszaki kiál­lítások fognak tartatni, melyek tárgya, szervezése és ideje külöu szabályzatok által állapittaiik meg. 3- §• A kiállítás célja : Magyarország ezer­éves fenállása alkalmából hazánk szel­lemi és közgazdasági állapotát és elő­haladását, különös figyelemmel annak történelmi fejlődésére, feltűntetni. 4. §. A kiállításon oly tárgyak állíthatók ki, melyek a csoportbeosztásban meg­nevezett csoportok egyike alá sorolha­tók, a magyar korona területén ter­meltettek, illetve készíttettek vagy lé­nyeges részeikben itt előállíttattak. E szabály alól kivétetnek : a) a külföldön lakó honpolgárok képzőművészeti művei; b) a külföldön tanuló segédek és tanoncok munkái ; c) a történelmi főcsoportba tartozó oly tárgyak, melyek az illető kor szük­ségleteit és szokásait jellemzik. Hogy mennyiben alkalmazható kivé­teles eljárás egyéb cikkekre is, a felett a kiállítási országos bizottság esotről­esetre határoz. 5. §. A kiállítási tárgyak a következő fő­csoportokba, illetve csoportokba osz­tatnak. I. Főcsoport. Történelmi kiállítás. Magyarország culíurális fejlődésének fő mozzanatai, nevezetesen a honfogla­lástól, az azt követő századokban, tör­téneti korszakok szerint feltüntetve : a) történeti okmányokban ; b) régi eszközökbon, iparművek­ben és történeti emlékekben ; c) művészeti alkotásokban ; és pedig különös tekintettel I. az egyházi életre, II. a közszollem nyilvaníliására és a magánélet alakulására, III. a hadviselésre. II. Főcsoport Jelenkori kiállítás. I. csoport: Művészet. "* a) Képzőművészet, b) Előadó művészet.] II. csoport: Közművelődés ; különös tekintettel az irodalom és a sajtó ter­mékeire, valamint, a tudományos és köz­művelődési intézetek és egyletek műkö­désére. Suilistíka. III. csoport: Oktatásügy. IV. csoport: Egészségügy. Gyermek­nevelés. V. csoport: Kereskedelem ; pénz- és hitelügy Az „Eszterpm és V iiiks" taFcája. TEMETŐBEN. Által mentem a temető kerten, Eltűnődtem a sok fa kereszten A mint így jobbra-balra nézve jártam, Majd elestem, megbotolt a lábam. Itt a kincsem! ahol megbotoltam. Hej ! kiásom, ha élve, ha holtan ! Annyi pénzem lesz, mint senki másnak, Vége szakad a nagy nyomorgásnak. Hagy nézzem csak ! mi az amin állok ? Összeroskadt sírdomb, vadvirágok ... . Itt fekszik a kereszt is ui! ebben Egy kis híja csak, hogy el nem estem. Ejnye! no! e kereszt ki keresztje ? Vájjon kiuek neve van rá festve ? Oh! ... az a lány porlad itt mellettem, Akihez én egykor hűtlen lettem. Szegény leány! letört virágszálam! Mégis igaz! kát kincset találtam. Kiásnálak tíz ujjam körmével, Csakhogy te már elporladtál, régen / t Százszor visszakívánt üdvösségem . . . HÉLI. VIEAEQf, 1ŐIV7ÁS0I ÜT. (Hedenstjerna Alfréd.) A keskeny Vágánya mellékvonal csak száz kilométer hosszú volt, bárom gépésze volt és a részvénytársaságnak rosszul foly­tak a dolgai, ngy hogy nagyon szűken fizethette őket; hiszen még a forgalmi igazgató ur is fényesre koptatott kőuyü ka­bátban járt, a tetejében meg a felesége malmöi kezty ükkel kereskedett, százalékos nyereség fejében. Körülbelül a vonal közepén egy kicsiny kis városka feküdt, melybe pontosan elér­kezett évenként kétszer a vörheny-láz, az nj divatok azonban csak egy teljes évvel azután, mikor Stockholmban már régiekké váltak. A legféíreesőbb utcájában e kis város­nak, egy sárgára festett, barátságos kis házban, mely üdén virító gerániummal éke­sített, ragyogó tiszta ablakszerűéin át né­zett a világba, lakott Líndabl, egyike a keskeny vágányn mellékvonal három «moz­dony vezetőjének. > A gerániumok mögött neje csinos, halvány arca hajolt a végtelen varrni valók fölé és a (részletfizetésre vett) varrógép lábánál ott játszott a kékszemű, bárom éves Gusztáv és ha mama a len­dítő kerékhez nynlt és lábával megindított ta a gépet, a kis Gusztáv szétterpesztett lá­bakkal állt talpra, kövér kezecskéiben, kis piros zászlóval, — mint .ááf* állomásfőnők ur — es vezényelte : cVónáfc mehet !>. Négy éve mult annak, mióta, pápá és mama ősszecsatlakoztak és a cmehet !> ve­zényszóra bízták magukat, be az ismeret­len élet utvonalába. Az útirányt és me­netrendet persze nem tudhatták előre, mostanáig azonban ugy látszott, hogy na­gyon kevés podgyászra akadnak az ntbn és nagy a távolság az egyes itató állomá­sok közt. Hanem azért frissen és vidoran ment «előre* a vonat, mert a fűtő a sze­relem volt és annál élénkebben és szeré­ny ebbül szította a tüzet, mentül bizony­talanabbá tették a vonalat a kenyérgondok. Családja szinte utat tévesztett embernek tekintette Lindahtt, mióta a «keskenyvá­gányúnál* szolgálatot vállalt. De hát hogy is ne, kérem alássan. Hat reáliskolai osz­tályt végzett és — ngy huszonöt esztendő múlva talán — bizonyosan kapott volna amolyan « finom* foglalkozást, ha a tanu­lás mellett maradt volna. Hanem — Lindahl nagyon is mélyen talált beletekinteni Blomwak őrmester Mari leánya meleg élet­kedvtől ragyogó szemeibe és ennek foly­tán makacsul a mellett az állítása mellett maradt, bogy olyas valamire van szüksége, a mi mindjárt kenyeret adjon, ha szűken is. És igy esett aztán, bogy most ők ket­ten és mellettük még egy kis Lindahl ott laktak és éltek abban barátságos, sárga kis házban, melynek ablakában a geráni­umok virítottak. Persze — alacsony volt abban a tető és magasan, nagyon maga­san függött a kenyeres kosár ; de ha künn a gépen kormossá lett arca és melle hi­deggé a vihartól, havazástól, künn a vo­nalon, — Lindahlnak csak meleg ottho­nába . kellett. belépnie, hogy fölengedjen minden hideg abban a meleg, májusi nap­fénytől ragyogó légkörében a szeretetnek, Mariskája és a kicsi Gusztáv , aranysárga fürtös fejecskéje körül, a mely oly benső­séggel simult körmös bőrzekéjéhez. Lindahlnak mindennap a déli végső ál­lomásig kellett járnia vonatával, este pe­dig újra vissza. Ekkor egész másnap reg­gelig szabad volt aztán, a mindennapi ha­zatérés ez órája után való vágyában, min­dig vidám és serény volt a munkában gép­jén fent és gyermek módra örült a piston minden ütésének, ami közelebb hozta az övéivel való egyesülés órájához. Ezért csodálkozott maga az állomásfőnök is egy reggel, mikor a mozdonyvezetőt halványan és komoran, széles, sötét kari­kákkal szemei körül, látta lokomotivjéhez tántorogni. >. —- Nincs talán rendben a vonalon va­lami, Lindahl? — Kis Gusztávunk haldoklik, főnök ur. A vonat ekker elindult. Erős téli vihar uralkodott egy egész hé­ten át. Ma újra hófúvás és csípős vihar. A vonat késéssel érkezett meg az első ál­lomásra és minden megálláskor növekedett a késedelem, sőt a visszafelé való u'ton még az sem látszott bizonyosnak, el tud­nak-e érni még ez estén a kis városba. De csak beértek mégis; két órai késede­lemmel futott be a kis vonat az állomásra, — mely olyan játékszerü kicsiny volt. mint minden ezeken a keskeny vágány u mellékvonalakon és Lindahl egy «hál' Is­tennek »-kel ajkán hazafelé indult. — Lindahl ur ! — Főnök ur ? — Átkozottul szorult helyzetben va­gyunk ; az éjszak felőli délivonatnak vissza kellett térnie egy óriási fúvat miatt, — ? ~ — -9 Városi és meervei érdekeink közlönye *~ ~* HKOJKLKNIK HETENKINT KÉTSZER: °' _ J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZT ŐSEG : HIVATALOS HIIÍDETÉSEIÍ 1 */.ót«t 100 wM s 75 kr, ino­, DUNA-UTCA 48. SZÁM, tól -w-fe i frt 50 kr, soó-tói m-i g 2 frt 95 kr. El/)FIZETÉSI ÁR: bova a lap *y..li««mi részét ílírijjl kö/.Ieiiiéuy«k kflld«-nd5k. Bély egdíj 30 kr. Kgó*% övre - 6 frt — kr. . . 777% • y • • . MAGAM HIRDETÉSEK megállapod s szerint legjotáuyogab­Pél érre - - - - • - - ;s *rt — kr. RiAüü-nilft i «L. • baa közölteinek. Ne-yed évre 1 frt í>0 kr hZElTIKNVl-TÉn 88?, — Egy SZám ára 7 kr. hová lap uí»a*a'os>» m»gán hird«i«8tii, a nyílttérije szánt közte- NYILTTÉR sora 20 kr. , . — menyek, előfi/.et(tí»«i pénzek <•« t eklaiiiá.á^ok ín»éV.«><»lf»k ^ ___ 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom