Esztergom és Vidéke, 1893

1893-03-12 / 21.szám

löaös haladást ttttiíatnak vagy a kiállítás érdekességét emelni alkalmasak. A térdijnak 50%-* lijjeleuLés elfogadását igazoló bejelentési iv visszaküldése és a kiállító által tArput átvét'le alkalmvával azonnal fizetendő, ellenkező rse ben a kiállítási igazgatóság a tér felett máskép rendelkezhetik. A térdijak hátralevő része 1896. május l-ig fizetendő. Időleges kiálUtasoknál a térdijkötelezeltség és a térdij nagysága külön szabályzat által fog megáliapittatui. i 17- §• A kiállítási tárgyak számára 'szükséges as/talok, állványok szekréine< stb. á. I e n ge désé 11 e k - fe 11 éle I e i, * v a I a ni i n t a kiállításig tárgyak számítása, beküldése, felálfitása, őrzése, itísztogatása ós biztosítása iránt külön szabályok adatnak ki. 18. §. A kiállított!, ji'lns tárgyak a külön kibnc-át andn j u ry-szabáIyzat érteinrében k i tü u te t és ben részes ül it«*k. A kitüntetések a következők : 1. Nagy díszoklevelek. 2. Nagy bronzérmek. Az éremmel az érdemet bő rebben felsoroló oklevelek fognak kiadatni. 3. A közreműködők érme. 4 Az ipari segédszemélyzet számára elismerő oklevelek. 19. §. A kiállítók a kiál liláson megbízó t állal is képviseltet hetik magukat; vagy képviseltetésiikef. a kiálii'ási tárgyak kezelésével és elárnsHásával, továbbá megrendelések végrehajtásával megbízott kereskedelmi múzeumra ruház* hatják. A kiállítási területen kézi eladás csak külön engedély alapján eszközölhető. A részletes intézkedések külöu szabályzat tárgyát képezik. III IMIK. — Vaszary Kolos bíboros hercegprímás f. hó 9-éu sem tarthatta meg rendes csütörtöki kihallgatását a püspöki konferenciák alatt rendkívül felszaporodott elintézni valók miatt. A magyar katholikus püspöki kar memorandumának nyomatott példányai szerdán érkeztek meg a budavári primási palotába s azonnal szétküldettek a püspököknek. A felhalmozott leendők elintézése után a herceg rövid időre székvárosába tér vissza. kán és felsírva szólt: «Meguai, meghal! Az orvos megmondta, hogy nincs többé remény 1 De nem szabad megitatni, nem halhat meg. Az Isten nem lehet ily kegyetlen ! Gusztáv, kicsinyem, papa megjött; itt marad egész éjjel az ő kis iánál. ügy-e megismered papádat, édes gyermekem? Fáradtsággal nyíltak fel a vérrel aláfutott szempillák, a hörgés megszűnt egy pil lanatra, a mosoly árnya futott át a lázas kis arcon és a kiesi ajkak rebegték': <Apus itt üljön a Gusztáv ágyacskája mellett.* Es újra ott állta dübörgő gépen és újra ottfc jártj a viharon és hófúváson át. Nem tudta, mint szabadította ki magát Mária karjaiból, hogy jutott a gépre, de most itt alít, tekintetét szilárdul a háfuvá^os vonalra szegezve. A hóeke gyorsan nyomult előre a fehér dombokon át és ezüstös fel-j jeget 'szórt két oldalt. Igy, épen igy kérlelhetlemil, visszavonhatlanul hasította át keblet a fájdalom. Huh, milyen hideg Van lenn, a mély hó alatt, a kemény földben \. És ide kell temetni, melyen, mélyen az ö kis. GusZtávját nem sokára! . . . Soha sem fog tohbé <Vonat mehet»-et játszani, sohasem kopognak többé apró, siető lépései á padló deszkáin, ha atyját hallja benyitni a pitvarajtón . . , soha, soha el nem csicsergi *jó estét,, édes papuska!» . Öhli — Mi az, LindánI ur í ? — Semmi, Carhjson. -— Ugy tetszett, mintha Lindahl ur oly fájdalmasan kiáltott volna fel. , .» «N«* alniodjék í Egy szót sem szóltam. Fütsóa csak, erősen !» A legközelebbi állomáson kiszállt az a kövér uri ember, ki egyedül utazott a vonaton, nyest-bundában, az I-sö osztályban. Kocsisa perronon várta. Rövid volt a vonat és a gépész mindent látott és hallott, a mi a kocsinál történt. «Hogy vannak otthon, Persson ?» kérdé a kövér ur. « Minden jól van, nagyságos uram.* — «Nő in és a gyermekek egészségesek ?» — «Igén is, mindnyájan egészségesek.» Fájdalom nyilamlott át a gépész szivén. Ez itt, az ő nyestbundájában és saját Szánján sietett gazdagon, megelégedetten és vidáman meleg, derűs otthonába, az ő neje és gyermekei egészségesen, vídoran ujongva, tárt karokkal fogadják majd, de ő. ki itt fenn fagyoskodik a gépén, holnap egy fájdalomI tói összetört anyát és egyfcis, hideg holttestet tatái majd a kis gyermekkocsiban otthon. Élőre, előre, tovább, át a hófúváson, az éjszaki szélen át! Utolsó állomás ! Több szenet ! Csak máspnap kellett visszaérkeznie a vonatnak, hogy cmitit 3-ik számú vonat újra megkezdje rendes útját a hóvihar után,»j mind a sürgönyilég kapott rendelet .szólt. A természet erói kitombolták magukat és a nyugalom ünnepét ünnepelték sugárzó nappal fenn a firmámén tumon és vakító fehér hó takaróval nagy oltárukon. Hógyémántók 'csillátnlottak, a sötétzöld, Súlyuk alatt meghajló fenyőkön, a vonat tiszta, szabad volt és az ablakok mögött, a merre á vonat elrobogott, megelégedett emberek Ültek, kik nézték á játékvonatot és ugy látszott, mintha örvendenének a felett, hogy rendes vasúti közlekedésük van. A gépész hirtelen elfordult. Két nehéz kőnycsepp gördült végig csendesen, kormos arcán. Tán a szél ma is olyan metsző ? O"néniT~Csak égy asszony ült gyermekével térdén, az ablaknál, szorosanera vasútvonal me I lett és mutatta á*kicsinek, u mozdony t és .a vonatot . . , ,,„...•.,. Végre, — itt «itthon van U Egyik kollegájától sem akarta kérdezni, az állomáson, hogy állnak a dolgok otthon, annak az ajkairól akarta hajlani Ítéletét, kinek az egész föld kerekségén egyedül állt hatalmában, enyhíteni annak keserű voltát és — minden szó nélkül sietett haza.: A sárga kis házban, mint rendesen, tisztán és fehéren csillogtak az ab lak függönyök és mögöttük ott álltak a gerániumok, mint máskor. Lindahl nak ugy tetszett, mintha érthetőn intettek volna felé : € Meghalt kis Gusztáv; meghalt kis Gusztáv . . .> Fölrohant a lápesőn és felszakította az ajtót. Mária zokogva, de ujongva . könnyei közt, repült karjai közé és a kis kocsiban ott ült kis Gusztáv halványan és gyengén, de menten a fájdalomtól, visszaadva az életnek és játszott vörös zászlójával és vezényelt, bár nagyon halk, nagyon gyenge hangon : • • ••••-^ « Vonat mehet! Vonat mehet! édes papa !> — Az «0rvo$í hetilap> külön lenyomata gyanánt kaptuk cNéhány jótékony vegyület gőzének hátáSa a cholera bacilmsokra* című érdekes tudományos fejtegetést. írója dr. Eigler Gusztáv egyetemi közegészségtani tanársegéd. TL csoport: Mezőgazdaság-; gyümöl• csészét; kertészet; borászat; méhészet; állattenyésztés; selyem tenyésztés; állati íecm«ékek ; állategészségügy. * VIL csoport: Erdészet vadászni. VIII. csoport: Bányászat és kohászat. Vas- ós fémipar. IX. csoport: Gépipar. Műszerek és tudományos eszközök. X. -csoport i Közlekedés ; bajózás ^ tengerészet. c -XI -esopwt:-Építési ipar. XII. csoport: Faipar; bútoripar; dekoratív ipar; teljes lakberendezések. XIII; 'csoport : Agyag- és üvegipar. XIV. csoport: Bőripar ; textilipar ; runá^/áti ipar. ! XV. csoport: Papíripar ; sokszorosító műi párának. XVI. csoport: Arany- ezüst- és díszműáruk ; apró áruk. XVII. csoport: Hadügy. " XVIII. csoport, : Vegyészeti ipar. XIX. csoport: Élelmi cikkek mint ipartermékek. XX. csoport: Néprajzi kiállítás; Itázi ipar; műkedvelők kiállítása. Az egyes csoportok részletes programmja külön szabályzatban fog megáliapittatui. 6. §. Az egyes csoportok érdekeinek képviseletére, valamint szervezés és rendezés körüli közreműködésre csoport-bizottságok szerv ez tétnek. Az országos bizottság tagjai magok jelölhetik meg azon csoportot vagy csoportokat, a melyekben közreműködni kívánnak. A csoport-bizottságok elnökeit és többi tagjait a kiállítási országos bizottság elnöke nevezi ki A kiállítás igazgatója hivatalból tagja minden eso p o r t- b i zottságnak, A esopor-bizottság önmaga választja a lel ttokéit és előadóit. A csoport-bizottságok működési köre és szervezete külön szabályzat által áliiipittaük meg. 7. §A csoport-bizottságnak jogában áll az illető szakmába kiváló egyének sorából, tiszteletbeli elnököt vagy elnököket választani. 8. §. A sajtó képviseletére, valamint a kiállítás ügyének a sajtóval való minél szorosabb kapcsolatba hozatalára sajtóbizottság szerveztél ik. V 9- §• --Az -ezredéves kiállítás érdekeinek kerületenként leendő előmozdítására,"az érdekeltek tájékoztatására, a központi intézkedések végrehajtására és általában a kiállítás körüli közreműködésre 1 fő- és szék városi, 17 kerületi és határozatlan számú helyi: bizottságok szerveztetuek. 10. §. " A és székváros kiállítási bizottságának működési köre a fő- és szék városra terjed ki. Elnöke : A fő- és székváros főpolgármestere. . Alelnökei: a budapesti kereskédel mi ós iparkamara elnöke és alelnökei. Tagjai : 1. a kamara iparosztályának beltagjai ós a kamara titkára; 2. az országos iparegyesüiet által választott 20 tag; 3. a budapesti ipartestületek elnökei; 4. az országos kiállítási bizottság elnöke által kinevezett 20 tag. 11. §• A kerületi bizottságok felállitatnak : 1. Aradon, 2. Beszte re rcobányá 11, 3. Brassóban, 4. Budapesten, a budapesti keresk. és iparkamara külterületére, 5. Debrecenben, 6. Fiúméban, 7. Győrött, 8. Kassán, Ő. Kolozsvárit, 10. Marosvásárhelyt, 11. Miskolcon, 12. Nagyváradon, 13. Pécsett, 14. Pozsonyban, 15. Sopronban, 14. Szegeden, 17. Temesvártt. 12. §. A kerületi bizottságok hatásköre kiterjed az illető kereskedelmi és iparkamara egész területére. Ezen bizottságok elnökei az illető székhelyen működő főispánok ; Budapest vidékére nézve Pest , Pilis-, Solt- ós Kis-Kuumegye főispánja ; Fiúméban a kormányzó ; alelnökei : az illető kereskedelmi és iparkamara elnökei és az ott székelő gazdasági egyesületek elnökei (Budapesten az ország, gazdasági egyesület egyik elnöke) ; etándói: az illető kereskedelmi és iparkamarai titkárok ; tagjai: 1. a kereskedelmi és iparkamara alelnökei, a kamara jparosztályáuak bet- és kültagjai ; 2. az ott székelő gazdasági egyesület alelnökei, igazgatói, •választmányi tagjai ós titkárja ; 3. áz országos kiállítási bizottság elnöke által kinevezett.' lOv tag. 13. §. Helyi bizottságok iparilag jelentékenyebb helyeken szervezhetők különös , tekintettel az ipartestület ékre. Hatásköt ük csak az ipari csoportokra terjed ki. Ugy a kerületi, valamint a helyi , bizottságok szervezése és működési köre külön szabályzat tárgyát képezi. 14. §. Horvát- és Szlavonországokban a kerületi és helyi képviseletet a horvátszlavou-dal mái országi bán önállóan szervezi. 15. §. A bejelentések szabályszerű bejelentési iveken 1894. évi december 31-ig az országos, kerülőti vagy helyi bizottságoknál eszközi endők. Később beérkező bejelenfesek csak különös figyelmet érdemlő körülmények közt 1895-évi július l-ig fogadtatnak el. 16. §. A térdijak méteren kint A) a fedeit csarnokokban : 1. alapterület szabadon álló tárgyak részére 8 frt ; 2. alapterület a fal mellett 6 frt : 3. fal terű let 3 frt. Az 1. és 2. pontok alatt emiitett terület magassága 3 méternél nagyobb uem lehet, különben aránylag nagyobb térdij fizetendő. B) Alapterület a szabadban 2 frl, A történelmi főcsoportban, valamint a művészeti csoportban kiállított tárgyak, végre mindazon tárgyak, a melyek a kiállítás díszítésére szolgáinak és a kiállítás céljaira igénybe vétetuek, térdíjmentesek. A fizetendő térdij minimuma a fedett csarnokban tél Q méter, a szabadban 2 Q méter. A kiálllók költségén felállítandó külöu pavillonok térdij ment esek. Nagy terjedelmű ós kevés értékkel bíró tárgyaknál az országos bizottság a térdijat leszállíthatja. Az országos bizottság a térdijat egészen is elengedheti szegényebb sorsú kiállítók oly tárgyai után, melyek kümásfél kilométernyire innen ; — 50 ember mostanáig annyira megtisztította a vonalat, hogy a vonat talán keresztül törhet < * havon. Fordulni kell rögtön ; Fonsson . azonban lázban fekszik, betegen és az or, yos •aj'.t mondja, hogy e kutyának való időben a typhust hozta haza gépjéről, önnek keU tehát az éjszaki .vonatot is vezetnie. „ <— Hogyan ? Most ... éjjel ... fonok ur, meghűltem, túlerőltettem magam; nincs meg ehhez bennem a szükséges emberi erő. 37*. Kemény munka, tudom.; de — a .szolgálati szabályokban semmi sincs irva tulerőltetésről, -Annyira beteg ön, hogy vészélylyel jár az utasokia és a vonatra -nézve, ha ön vezeti a mozdonyt? : — Talán annyira még sem ... Üe,^ fö,nők ur, kis Gusztávom talán meghal az éjjel, ha már eddig is . . . t !„• — Igazán sajnálom, Lindahl, de beteg, gyermekekről már egész bizonyosan nincs ina semmi a szabályzatban. Mehet 0%• — Mikor keil a vonatnak indolula, fő"ök ur? — Hét öra tizenöt perckor. Fűts Carlsson! Tiz perc múlva újra itt vagyok! Otthon rosszul ment a dolog. Nedvesen .tapadtak az arany fürtök a kis Gusztáv homlokára, torkában zörej, gödrőskés kezei igörcsösen,összeszoritva. A kis mell fájdalmasan; emeikedetfc és, tekintete^ rémült volt, mint valami sebzett madáré. j.

r Mama megszűnt sirn.i... Halvány mi, öszszeszoritott ajkakkal-ült ott és tőrölte sieretett^ gyermeke arcról a láz izzadt-ágat. Üe m|kor papa , meíyott.' 'újra kii őrt a fájdalom; remegve, zökogra csüggött nya-