Esztergom és Vidéke, 1893

1893-02-26 / 17.szám

A nagy-dunai állandó vashíd. Esztergom, febr. 25. "Nincs közügy jelenleg, mely jobban és komolyabban foglalkoztatná a gon­dolkodó főket ós a város ügyeit szirén hordozó polgárokat, mint az állandó nagy-dunai vashíd. Tudjuk, érezzük mindnyájan, hogy a természet szülte aka­dályok mily súlyosan nehezednek reánk. Az acélos jégiáblák, hol előbb, hol utóbb, hnjóhiduuk kikötésére késztenek, megszűnik állandó összeköttetésünk a túloldallal 8 forgalmunk, kereskedelmünk és iparunk, az idő viszontagságainak szeszélyére hagyatva hónapokon át ké­tes bizonytalanságnak, pangásnak néz elébe. De nemcsak keseskedőink, iparosaink érzik ezt, hanem érzi ezt a nagy kö­zönség is. Nemcsak közvetve, de köz­vetlenül is. Igy a többek közt a napi, de mégiukább a heti piac drágulásában. A vidéki bojő ide, hogy nyers ter­ményét énékesitse s hogy az eladott termény s egyóbb árucikk árából szük­ségletét beszerezze. A nagyobb kínálat folytán olcsóbbá lesz az élelmi piac, nagyobb a bevásárlási kedv s \& áru­cikkeit értékesített vidéki pénzhez jut­ván, itt szerzi be egyébb szükségletét. Igaz, ott vau csavargőzös vállalatunk, mely forgalmunk állandósítása érdekében keletkezett, de az elemek hatalma, az idő viszontagságai, akadályokat gördítenek a jó szándéknak is elébe. Napokig, sokszor hetekig feküszuek a túloldali vasúti raktárban kereske­dőink szállít mányai, árui sínig egyrészt azok birtokába az ége ő szükség dacára nem juthatnak, addig másVészt fekbér cimén,önhibájukon kivül aránylag eléggé nagy összeget kell fízetniök, mi vagy a saját, vagy a fogyasztók rovására tör­ténik. Örömmel ttdvözöljftk kereskedelem­ügyi miniszterünket, ki erélyes és gyors intézkedésével nemcsak az állandó össze­kötetés iránt táplált kételyeinket osz­latta el, de biztos reményt nyújtott arra, hogy a közeljövőben nom a ter­mészet szeszélye, hanem miniszterünknek J erélye, a kereskedelem ós ipar felvi­rágzása irán ti ügy bnxgal ma, szül De állandó összekötetésünk áldásos gyümölcseit fog­juk élvezhetni. A ministeri leiratból, mely a hídépítése ügyében érkezeit, megyénk alispánjához, látjuk, hogy a minister a legnagyobb eréllyel lát, hozzá a hid épiléséhez. A hid helyén eszközlendő talajfurások [foganatba vételére, mint a verseny ifeltételekből olvashatjuk felette rövid ! határidő tüzetelt ki. Minden jel a leg­kedvezőbben látszik arra vallani, hogy a minister ama Ígérete, hogv az uj hid az ősszel még a forgalomnak átadatik, nemcsak igéiét, hanem oly Ígéret, melyet a kftzel jövőben, a tett fog követni. Hogy a nagy és a kis dunai áthidalás, mely irányban fog történni, arra nézve fa minister már végérvényesen döntött, az ez ügybon a megyéhez intézett leira­tában, amely szerént az a Plébánia esetleg a Lőrinc utcának fog vezettetni. Hogy melyik lesz e kettő közül végleg elfogadva, azt elsősorban a talajfurások eredménye, egyenlő• eredmény esetében pedig pénzügyi ós célszerűségi okok fogják eldönleni. Rajtunk a sor, hogy a kínálkozó alkal­mat megragadjuk, s városunk kereske­delme, ipara, forgalma érdekébeu elő­nyünkre értékesítsük. Mozdítsuk elő a kérdés mihamarabbi megoldáslát, értsünk egyet segyesült erő­vel törekedjünk arra, hogy a még csak megvalósulandó terv már az ősszel hir­desse a megvalósulás lényében város­részeink békéjének, egyetértésének és kiengesztelésének emlékét. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselő testülete f. hó 23-án közgyűlést tariott, melynek egyik fő- és érdekes tárgya az 1893. évi költségvetés letárgyalása volt. Ugy a kiadás, mint a fedezeti téte­lek egyes pontjai, helyenként hosszas ós bizonyos tekintetben méltányos vi­lára adtak okot s igy történt, hogy | három órai megszakítással reggeli 9 órától délutáni 5 óráig ta> tott az ülés. A városi számvevő által lehetőleg reális alapon készült költségvetési ter­vezetet a közgyűlés csekély változtatás­sal ugy fogadta el, mint azt a tanács elfogadásra ajánlotta. A szükségleti és fedezeti rósz egyes fő tételeinek összegei a mint azt a köz­gyűlés elfogadta a következő : Rendes kiadások. 1. Közigazgatási kiadásokra 16231 frt 15 kr 2. Kegyúri kiadá­sok 2663 » 76 » 3. Közegészség­ügyi kiadásotc 1633 4. Közoktatásügyi kiadások 17017 5. Nyűg- és kegydijakra 4329 6. Gazdasági kiadások : a) Gazdászati 3318 b) Erdészeti 6483 c) Legelői 1812 7. Városi középüle­tekre 2813 8. Utcák kövezésére 3600 9. Világításra 1798 10. Napidíj és úti­költségekre, 370 11. Állami adóra 5706 12. Közlekedésre 20 13. Irodai kiadások 1210 14. Házi bútorokra 70 15. Jótékonyságokra 2109 16. Katonai kiadások 4498 17. Tartozásokra 12572 18. Vegyes kiadásokra 8955 Kül kiadások 19. Szigeti kiadások 1284 20. Mezei kiadások 2914 21. Szőlőhegyi ki­adások 4366 22. Rendőrség 7066 23. Tüzíirség 1688 frt — kr » 50 » » 48 « » 90 « » 08 « c 06 « « — « « 92 c » — « « 04 « « — « « — < A « « 53 «. i 27 « « 80 « < — « frt — kr » — » » 70 » » 25 * » 80 » A. szükséglet fő­összege 114612 frt 34 kr Födözot. 1. Haszonbérek 14806 frt 10 kr 2. Javadalmak 1751 * — » 3. Jövedelmek 7744 » — * 4. Gazdasági jö­vedelmek 23926 > 40 » Az „EsstBrgQin és Vidéke 66 tárcája. Soma ünnepén, (UH. len pápa félszázados püspöki jubileumára.) — 1893. február 19-én. — Ragyogva gyűl ki Róma régi napja, örömre kél az ősi Vatikán, S egy napra bár, — elül a bün haragja, Mely hasztalan dühöngött szent falán. Az ódon oszlopok nehéz magányát öröm daloknak hangja felveri, És Péter trónusát dicskörbe vonják A hódolatnak tömjén fellegi ! Es száll ... és száll a fénylő nap sugara Amely ma Róma ünnepébe kelt, Ragyogva, tündökölve a világba Szent lángra gyújtva milliárd kebelt 8 az észak sarktól Indiák fokáig Buzgó fohászban egybe forr imánk, Nagy Istenünk! oh tartsd meg őt sokáig, Kit nékünk adtál helytartód gyanánt! Oh szent Atyánk ! kit Isten nagy kegyelme Ti boldog napra kelni engedett, "Kit hitben el nem érhet gyarló elme És állsz a földön mindenek felett, Kinek kezében áldás és bocsánat, Ki az igazság, jóság vagy magad, Oh hallgass néped üdvözlő szavára Mely nemzeteknek ajkain fakad. Szent áhítattal hibáidhoz tesszük, A hódolatnak tiszta érzetét S betelve hittel és örömmel, üljük Dicső nevednek fényes ünnepét Hisz ötven év a trónon ugy betöltve Amint Te tetted, érzik századok . . . Perugiától lángelmédnek fénye Egész világnak békítőn ragyog. A kormányt bizton szent kezed vezérli Amíg hajónk jár örvények felett S a bűnnek árja . . . szédítő veszélyi Ébren találják bátor lelkedet. Te benned bízunk, mert erőd a béke S hatalmad az az égi szeretet, Mely átölelve tartja a világot S a boldogságnak révéhez vezet. Szegény s gazdagnak lelke, a Te gondod, Hogy el no nyomja ronda földi sár, Amely a tiszta ember-szívre rontott S beszennyezett már minden ideált. Te nyújtod békítő kezed a uépek Sanyargö, küzdő millióihoz S miként ha égiek beszélnek Minden szavad, kész megnyugvást okoz 1 Ma trónusodnál koronák hajolnak És országoknak ünnepeltje vagy, A messzeségből elhaló szavunkat Üdvözletünket szívesen fogadd. A kereszténység öröm-ünnepében, El nem maradhat Mária hona, Mely hű s igaz volt hozzád ezredéven Oh áldd meg népét s el ne hagyd soha!! FÖLDVÁRT ISTVÁN. Ebéd utáni kellemes hangulatban voltam. Ru'.uanyos pamlagomon kényelmesen el­nyújtózva nézegettem a cigarettemböl fel­szálló kékes füst szeszélyes alakzatait. Ábrándozásomból igen prózai hang za­vart fel. Kopogtak az ajtómon. Kelletlenül egyenesedem fel s gondo­lataimat a valóságba visszacitálva kiáltom a szokásos «Tessék»-et. Csinos s/.ohacica rohant be rémült arc­cal a gyorsan feltárt ajtón. Nagyon sietős volt a mondani valója, mert levegő után kapkodva, szakgatottun, de annál gyorsabb tempóban tolmácsolja a rá hízott üzenetet: «Kérem, doktor Ur, — jöjjön gyorsan hozzánk az isten szerelméért! A Nagysága igen rosszul van és talán már — Jézusom — meg is halt a szegény ! Itt azután kifogyott a lélekzetböl. — Én pedig sietek felhasználni a szóáradat pil­lanatnyi szünetelését — s hamarjában kér­dezem, hogy hol is lakik hát az ö Nagy­ságája, — azután meg hogy miben áll az a nagy baj, és azután ... Hja, de ekkor már visszajött a lélegzet s a szobacica rapid gyorsasággal igyeke­zett pótolni a pár másodpercnyi késedel­met s horribilis számú szókból álló mon­datot ereszt a világnak, — a miből én csak annyit értek meg, hogy a szomszéd házba hiv engem az asszonyhoz, a ki reg­gel óta félrebeszél s a kinek pár perc óta borzasztó görcsei vannak. Szó nélkül felhúztam téli kabátomat, vettem a kalapomat 09 sietve követve ro­hanó vezetőmet, pár másodperc múlva csi­nos előszobába léptem be. Kísérőm ha­marjában lerántja kabátomat s engem a szó szoros értelmében betol a szalonba. Itt aztán egy időben és egyszerre négy egyéntől eredő szó és hangzavar üti meg fülemet. «De édes, aranyos feleségem, nyugodj már meg egy kicsikét* szól egy érces­férfi hang. cBorzasztó, iszonyú* —•• kiáltja egy nő. «Kedves, drága Nugvsága, — hallgasson rám — az Isten is áldja meg ! Ne do-» bálja így magát az Istenért, hisz egészen­összetöri magát!» lármázott egy másik női torok. «Bocsássatok ! Engedjetek ! . . . Utállak benneteket !» sikolt a többi közé egy női hang. «Hogy égek, hogy szeuvédek . . .» «Miért hagytok igy kínlódni . . .» «Miérfc nem pusztulok hát el, én Istenem* nyö­szörgi sirva, zokogva. Majd ismét dühön­gésébe esik vissza s kiáltja: « Adjatok hát egy kést, hadd döföm magamba, hogy ez a kin és nyomorúság egyszer már végét érje.» — Elképzelheti a tisztelt olvasó, hogy bizony magam is ugy megállottam a szalon közepén, mintha csak gyökeret vertek volna a lábaim. Mert bizony az előbbi kellemes hangulatból kissé túlságosan gyors volt az átmenet a szomorú valóságba. Pillanatnyi meglepetésemet leküzdve, nyugodtan léptem be a diszes, félig ho­mályos budoire-ba. Itt tökéletes rendetlenség fogadott. — Székek, asztalkák össze-vissza hányva ; egy diszes házi ruha csipkefosz^ayai szerte­• ~? Városi «»s íiie^vi erdekeink kö/iönye * ! ° MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: r J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN SZERKESZTŐSÉG : HIVATALOS HIRDETÉSEK i szótól íoo szói? 75 kr, íoo­DUNA-UTCA 48. SZÁM, tói *Ü0-Íg 1 frt 50kr, >W : M 800-ig 2 frt 95 kr. ELŐFIZETÉSI ÁR: hova a l«p Mwltani reszel iHHR közlemények küldendők. Bely egdíj . U kr. Égés/, évre 6 frt — kr. „ . . N 'T . . MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjuiányosab­Pél évre 8 frt - kr. K I A U U - H I V A I AL: b au közölt ölnek. Negyed évre 1 frt &Q kr SZÉ< Hi'NYl-IÉIí H32. 7 Egy Szám ára 7 kr. hová líip hiva'a'os <'s m^áu birátérni, a nyiHférlie szánt közle- NYILTTER sora 20 kr. áp £ menyek, elnli'/i't"MÍ pénzek •*« teklaniá á*ok Uué*«»>»<tRk *Q— 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom